Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-24 / 69. szám, szerda

1993. MÁRCIUS 24. ÚJ szói KÖRNYEZETVÉDELEM 6 Á FELVILÁGOSULT FOGYASZTÓ ALAPELVEI 1. Nem vásárolok szupermarketben, mert itt a mennyiség dominál a minőség javára. Az áru hosszú utat tesz meg a gyártótól a fogyasztóig. Minden darabot csábítóan csomagolnak. A világítási és hűtési költségek is óriásiak. Az erőszakos reklám is gyakran a felesleges dolgok megvásárlásához vezet.. 2. Előnyben részesítem a biológiai és környezeti szempontból nem káros árukat. 3. Nem vásárolok előrecsomagolt zöldséget és gyümölcsöt. 4. A hazai termékre összpontosítok, nem vásárolok egzotikus gyümölcsöt, mert e gyümölcsök zömét környezetromboló módon termesztik, és vegyileg tartósítják, hogy kibírják a hosszú utat. 5. A befőtteket, lekvárt magam főzöm be, mivel az iparilag tartósított élelmiszerek túlságosan sok cukrot, sót, tartósítószert, színezőanyagot és aromát tartalmaznak. 6. Az üvegházban és fóliasátor alatt termesztett árut magas nitráttartalma miatt nem vásárolom. 7. A gyümölcsöt nemcsak megmosom, hanem meg is törlöm, hogy ily módon teljesen eltávolítsam a felszínére rakódott mérgeket 8. Soha nem vásárolok első látásra, mert a legszebb és legcsábítóbb darabok tartalmazzák a legtöbb vegyszert. 9. Igyekszem csökkenteni a húsés füstöltáru fogyasztását. Ezek nagy része ugyanis a nagyhizlaldákból származik, amelyek létezését etikai, egészségügyi és környezetvédelmi okokból nem támogatom. 10. Szükség esetén kistermelöktől vásárolok húst. igy biztos lehetek abban, hogy az állatok levágásuk előtt nem szenvedtek, és húsuk nem tartalmaz hormonokat, gyógyszereket, szénhidrogéneket és nehézfémeket. 11. Csak üveges tejet vásárolok, hogy ne növekedjenek tovább a hulladékhegyek. 12. Előnyben részesítem a teljes őrlésű lisztből készült termékeket. A korpa ugyanis sok nyomelemet és vitamint tartalmaz. 13. A kenyér könnyen penészedik, ezért egyszerre csak kis menynyiséget vásárolok belőle. 14. Nem vásárolok előrecsomagolt, vagy porciózott kenyeret, mert ez penészgátló tartósítóanyagokat tartalmaz. Ezek használatát a gyártónak minden esetben fel kellene tüntetnie a csomagoláson. 15. Élelmiszervásárlás során mindig gondosan ellenőrzöm a gyártás idejét és az eltarthatóságot. Nem vásárolom a hosszú ideig eltartható termékeket, mert ezek túlságosan sok tartósítószert tartalmaznak. 16. A hidegen sajtolt olajok nagyon egészségesek — de csak salátákba. Mivel gyorsan megromlanak, csak kis mennyiséget vásárolok belőlük, és sötétben tárolom őket. 17. Sütéshez és főzéshez soha nem használok növényolajat, mert a magas hőmérsékleten rákkeltő anyagok keletkezhetnek bennük. 18. Az olajat és a folyékony zsírt soha nem öntöm a lefolyóba. Ezzel elszennyezhetném a vezetéket, és . károsodhat a tisztítóberendezés is. 19. Mosáshoz környezetkímélő mosóporokat használok. Figyelemmel kísérem a vizsgálatok eredményeit. Általános tanulság, hogy minél részletesebben sorolja a gyártó az alkotóelemeket, annál inkább igyekszik valamit eltitkolni a fogyasztó előtt. 20. Elővigyázatosan járok el a ruhavásárlás során is. A természetes eredetű anyagok kevésbé koszolódnak, mint a szintetikusak. A gyapjú ráadásul részlegesen öntisztító, néha elegendő csak kiszellőztetni, a fehér alsónemű pedig hamarabb látszik piszkosnak, mint a színes. Nem használok olyan ruhát, amely csak vegyi úton tisztítható. A tisztítók ugyanis a környezetet rákkeltő perklőrral szennyezik, amelyet a ruhával haza is elviszünk. (Ekopanoráma) KI ASSZISZTÁLT A JOGSERTESHEZ? A bősi vízlépcsővel kapcsolatban a beruházó a mai napig nem dolgozta ki a föld alatti vizek minőségváltozásának és a parti szűrésű kutakra gyakorolt hatásainak előrejelzését. A mellékágrendszerrel kapcsolatban is olyan megoldást terjesztett elő, amely nem veszi figyelembe a természetvédelem érdekeit. Ezek az állítások nem valamelyik zöld szervezet sajtótájékoztatóján hangzottak el, hanem abban az anyagban szerepelnek, amelyet állítólag Jozef Zlocha környezetvédelmi miniszter terjesztett decemberben kormánya elé. Ebben továbbá egyértelműen leszögezi, hogy a folyó elrekesztése során nem tették meg a kellő intézkedéseket a régi meder és környékének megvédésére, ami óriási károkkal járt. Ez a helyzet pedig továbbra is fennáll, mivel a mellékágaknak a főmederrel történő öszszekötése nélkül jelentősen károsul a jelenlegi, párját ritkító ökoszisztéma. A tisztázatlan kérdések miatt a Cváltozat több létesítményére mind a mai napig nem adták ki az építkezési engedélyt, ezek mégis felépültek, sőt a beruházó 1992 október 24-én megkezdte a Duna elterelését. Ezzel és az ezt követő lépéseivel a beruházó megsértette az ilyen eljárással kapcsolatos jogszabályokat. A kialakult helyzet miatt napjainkban megállapíthatatlan, hogy mikorra sikerül teljesíteni a Környezetvédelmi Minisztérium 19 feltótelét. A beruházó tettét súlyosbítja, hogy mindezt tudatosan követte el egy olyan esetben, amely nemzetközi bonyodalommal is jár. Ráadásul az Európai Közösség felügyelete alatt folyó tárgyalások során a szlovák fél csak abban az esetben lesz képes egységes és hatásos érvelésre, ha sikerül teljesíteni e feltételeket. Az ugyan a mai napig sem tisztázott, hogy végül is rr.it terjesztett a Bős kérdésében mindig is nagyon lojális miniszter a kormány elé, az viszont tény, hogy a minisztériumból kiszivárgott anyag valóban megdöbbentő tényeket tartalmaz. Jozef Zlocha hosszú hallgatás után az egészet belső anyagnak minősítette és sajnálatát fejezte ki afelett, hogy ezt a sajtó felhasználta. Azt ugyan elismerte, hogy a beruházó a figyelmeztetéseket semmibe véve tudatosan sértette meg a törvényt, de véleménye szerint ezt elintézték azzal, hogy az illetékes környezetvédelmi hivatal megbüntette őt. A büntetés nagyságát ugyan nem árulta el, de megbízható források alapján ez a több százmillió koronába került építkezések esetében néhány százezer koronát tett ki. Végezetül a miniszter leszögezte, hogy a vízlécspő néhány hónapos üzemeltetése nem járt komoly környezetvédelmi károkkal és leszögezte azt is, a belső vízügyi és jogi viták nem adnak jogalapot külföldi országoknak arra, hogy irreális követeléseket támasszanak. (tuba) AZ „EURÓPAI MINŐSÉGI DIJ" HATTERE DICSŐSÉG 1500 DOLLÁRÉRT „Elismert díj a minőségért" címmel a Smena a múlt év végén beszámolt arról, hogy a pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházó Vállalat, a Számítástechnikai Vállalat, a nyitrai Magasépítő Vállalat és az iglói Vasércbányák a madridi Trade leaders clubtól „Európai Minőségi Díjat" kapott. Melyek voltak vajon azok a termékek, amelyek olyan sikereket értek el a külföldi piacokon, hogy azért kiérdemelték az európai kereskedelmi vezetők elismerését? Talán a beton, amelyből elismerésre méltó mennyiséget tömött „Binder úr vállalata" a Dunába? Vagy talán az IBM és a japánok mellett a világpiacra betört egy harmadik nagy cég, a pozsonyi Számítástechnikai Vállalat is? És talán a nyitrai építővállalat is sikert sikerre halmoz mindent felülmúló panelházaival? Egy évvel ezelőtt a garamszentkereszti alumíniumgyár kapott hasonló díjat. Vagyis az a hírhedt vállalat, amely valószínűleg a mai napig sem rendelkezik a londoni fémtőzsde engedélyével, mert termékei nem felelnek meg a minőségi követelményeknek. Akkor az újságírók utánanéztek, hogy mi is rejlik valójában a Trade leaders club jól csengő elnevezés mögött. Kiderült, hogy ezt a „minőségi díjat" szó szerint egy vállalkozó kedvű csoportocska találta ki, amely eldöntötte, hogy kihasználja kelet-közép-európai posztkommunista korlátoltságunkat. A kiválasztott vállalatokat évente értesítik, hogy vállalkozói sikereikért nekik ítélték ezt a címet, és az illető igazgató ezt Madridban ünnepélyesen átveheti. A dicsőség ára mindössze 1 500 dollár, amit az egyéb részvételi költségeken kívül a madridi klub számlájára kell befizetni. Más szóval az „elismert", sőt „nem nyereségorientált" klub annyiszor 1 500 dollárt nyer, amennyi balekot sikerül megcsípnie. Ezek között, persze, nemcsak szlovákok vannak, hiszen Madridban találkozót adnak egymásnak a posztkommunista és fejlődő országok másodrendű vállalatainak vezetői. A jövő szempontjából a gazdasági minisztérium tájékoztathatná a még irányítása alá tartozó vállalatokat, hogy tulajdonképpen milyen súlya is van ennek az elismerésnek. Ily módon ugyanis több tízezer dollárt takaríthatnánk meg. (Ochranárske Slovensko — SME) A dzsint ugyan vissza tudom parancsolni a palackba, de ilyennel még én sem találkoztam KIS VÍZI ERŐMŰVEK - NAGY TERVEK Szlovákia vízfolyásain jelenleg megközelítőleg négyszáz olyan profilt tartanak nyilván, amely alkalmas kis vízi erőművek létesítésére. A földművelésügyi minisztérium célja, hogy az ezredfordulóig elsősorban ott létesítsen ilyen kisteljesítményű energiaforrásokat, ahol már rendelkezésre áll a megfelelő vízszintkülönbség (víztárolók, gátak stb.). A többi lehetőség kihasználására elsősorban magánvállalkozók jelentkezését várják — természetesen együttműködve az illetékes vízügyi igazgatósággal. Az elképzelések szerint az elkövetkező hét évben a vízügyi igazgatóságok mintegy 60, a magánvállalkozók pedig szintén több tucat kis vízi erőművet létesíthetnének. Ezen belül a Vág Menti Vízügyi Igazgatóság 50 létesítménnyel számol, amelyek összteljesítménye 26 MW, évi energiatermelése pedig 130 GWó lesz. Közülük jelenleg 15 építése folyik, 6,3 MW összteljesítménnyel, illetve 7 már működik, ezek évente 1,5 GWó villanyáramot termelnek. (Český a Slovenský Profit) ZSOLNAI KEZDETEK Még be sem fejeződött a bősi vízlépcső építése, máris újabbak vannak a láthatáron. Ezek közé tartozik a Vágón létesítendő zsolnai vízlépcső, amely közelebb hozná a hajózás lehetőségének megteremtését a folyón, és évente 190 ezer tonna szén elégetésétől mentesítené a szlovák energetikai rendszert. A beruházás pikantériája, hogy itt kellene Szlovákiában elsőként megvalósítani az EIA nevű környezeti hatástanulmányt, amely az egész világon elismert módon értékeli az adott beruházás gazdaságosságát és megvalósíthatóságát. A tanulmány elvégzésére készülődő szakembereket a közelmúltban nem várt meglepetés érte. A vízlépcső előzetes földtani kutatása során ugyanis az elöntendő területen több illegális, veszélyes szenynyezőanyagokat tartalmazó hulladéktárolót találtak, amelyek össztérfogata meghaladja a 800 ezer tonnát! A kutatásra jelenleg rendelkezésre álló pénz ezek közül ugyan még csak négy részletes kivizsgálását tette lehetővé, de már ennek során is megdöbbentő dolgok derültek ki. A Lanopás alatti hulladéktárolóban például a megengedettnél százszor nagyobb krómkoncentrációt észleltek, olyan veszélyes anyagok társaságában, mint a PCB, dioxin, dibenzofurán. Az egyik ilyen felderített tárolót, amely ráadásul a Teplička evű vízforrás védelmi övezetében található, valaki időközben felszámolta, mégpedig úgy, hogy bulldózerekkel egyszerűen földet nyomott rá. Minden jel tehát arra mutat, hogy itt még nagyon sok munkát kell elvégezni addig, míg az illetékesek felelősen eldönthetik, előnthető-e egyáltalán ez a terület, és így megvalósulhat-e a vízlépcső. Annál megdöbbentőbb, hogy az építésben érdekelt vállalatok már jó előre létrehozták a Zsolnai Vízlépcső Részvénytársaságot; amely igazgatótanácsának elnöke Július Binder, a pozsonyi Vízgazdálkodási Beruházási Vállalat igazgatója lett. Ők azután pontosan meghatározták a beruházás befejezésének határidejét ós költségvetését. Eközben pedig még az sem tisztázott, hogy ki fizeti a gazdátlan veszélyes hulladékok likvidálásának tetemes költségeit. Az építkezést támogatja Ján Slota, Zsolna hírhedt polgármestere is, aki szerint az építkezést még az idén októberben meg kell kezdeni, és az államigazgatás feladata, hogy addig megteremtse ennek törvényes kereteit. -tVÁLLALKOZZUNK MEGGONDOLTAN Nincsenek könnyű helyzetben polgármestereink az utóbbi időben a környezetvédelem tekintetében sem, hiszen feladataik egyre szaporodnak, megoldásukra viszont a jelenlegi gazdasági helyzetben napról napra kisebb az esélyük. Törvényből adódóan ugyan csak a háztartási hulladék elhelyezéséért felelnek közvetlenül, de azért lassanként a nyakukba szakad minden, amiről az állam leveszi a kezét. Égető problémáról lévén szó, valakinek lépnie kell az ügyben. Miután lassan elfelejthetik, hogy valaha létezett állami támogatás, sőt az újonnan létrehozott Állami Környezetvédelmi Alap lehetőségei is teljes mértékben tükrözik Szlovákia jelenlegi helyzetét, bizonyára felkeltik figyelmüket a különféle külföldi befektetési társaságoktól érkező ajánlatok. Ehhez jó fórumnak bizonyulnak a Csallóközi Régió ülései, ahol egyidejűleg majdnem száz polgármester ismerkedhet meg a lehetőségekkel. Korábban lapunk is foglalkozott például a Bölcs József komáromfüssi polgármester által közvetített ajánlattal, bár akkor még nem lehetett tudni, ki is áll pontosan mögötte. A régió legutóbbi ülésén azután kiderült, hogy a községek többféle vállalkozói részvételét és a kedvezményes, hosszúlejáratú hitelt tartalmazó ajánlat az Eurotech nevű társaságtól érkezett. Szintén ezt a fórumot választotta a bemutatkozásra a cseh-angol (és részben magyar) Prága áfész is, amely úgy ajánl kedvezményes hosszúlejáratú hitelt környezetvédelmi célú beruházásokra, hogy az adott községnek csak a területet kell biztosítania és a törlesztés a létesítmény üzemeltetésének hasznából történne. Ők példaként Trencsént hozták fel, ahol a háztartási hulladékgondok megoldására tettek ajánlatot az eredetileg tervezett beruházási költségek feléért. A polgármestereknek tehát dönteniük kell: kockáztassák-e a község vagyonát, vagy inkább vállalják az egyre gyülemlő problémák terhét. Ilyen szempontból egy tanácsot mindenképpen érdemes megfontolniuk. Gyűjtsenek be minél több ajánlatot, vessék össze ezeket esetleg a már meglévő saját terveikkel és hazai lehetőségeikkel. Sok példa bizonyítja ugyanis, hogy az általában legnagyobb gondot jelentő háztartási hulladék elhelyezésében is sokat segíthet a polgármester vagy munkatársainak szigora, majd fantáziája. Figyelembe kell venniük azt is, hogy amennyiben külföldi technológiát vásárolnak, a kölcsön törlesztésének szempontjából milyen hatással lehet a szolgáltatás árára a szlovák korona várható sorozatos leértékelése. Ezért azután az esetleges partnereket a hazai kínálat lehetőleg teljes kihasználására kell kényszeríteni. A döntő fázis mindenképpen a szerződés megkötése, hiszen néhány polgármester már a saját bőrén is tapasztalhatta, milyen következményei is lehetnek egy első látásra teljesen ártatlan kötelezettségvállalásnak. Mindez, persze, nem változtat a tényen, hogy a külföldi részesedésű környezetvédelmi vállalkozások sok községünkben megoldást jelenthetnek a jelenlegi kilátástalannak tűnő helyzetben. -tl-