Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-24 / 69. szám, szerda

7 •B DOKUMENTUM 1993. MÁRCIUS 24. AZ SZK 1993. ÉVI ÚJ GAZDASÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA (A SZLOVÁK KORMÁNY ÉS GAZDASÁGI SZAKÉRTŐK ÓTURAI TALÁLKOZÓJÁNAK ÖSSZEGZÉSE) Az SZK kormányának elsődleges érdeke a gazdaság szociális és ökológiai irányultságú piacgazdasággá történő átalakítása. Valamennyi rövid távra szóló intézkedést ezzel a hosszú távra szóló céllal összhangban valósítunk meg. Az átalakítás továbbra is az árliberalizálás, a külkereskedelem liberalizálása és a privatizáció útján valósul meg. A korszerű piacgazdasághoz vezető átalakítási folyamatban a szlovák kormány 1993-ban a következőkre törekszik: - A magán-, állami és köztulajdon ésszerű áthatásának kialakításával valósítjuk meg a privati­zációs stratégiát; - olyan új gazdaságpolitikai koncepció megvalósítására, amely összefügg a restriktív pénzpolitikáról a semleges pénzpolitikára való áttéréssel, miközben takarékos költségvetési politikát érvényesítünk, olyat, amely egyúttal reagál a belső gazdasági fejlődésre és a külgazdasági környezet alakulására, a gazdasági szubjektumok magatartására, illetve a szlovákiai piacgazdasági viszonyok érvényesítésének fokozatára. Az alábbiakban e koncepció rövidített változatát tesszük közzé. I. Privatizálási stratégia A magánszektornak az EK országai­nak illetve egyéb fejlett piacgazdaságű országok gazdaságával összhangban történő fejlesztését a szlovák kormány az ésszerű privatizációs stratégiával össz­hangban szeretné biztosítani. Ezt a stra­tégiát differenciáltan érvényesítjük a ter­melőszférában, a közületi szektorban és az egyes nemzetgazdasági ágazatokban. A szociálisan elviselhető munkanélkü­liségi szint megtartásáért való felelősség­gel, továbbá a versenykörnyezet kialakí­tásáért és a közérdekek szavatolásáért való felelősséggel a szlovák kormány a privatizálási folyamatot a magán-, álla­mi és köztulajdon ésszerű áthatásának kialakításával valósítja meg; a) a szlovák kormány a magántulajdont tartja a gazdaság teljesítőképessége és prosperitása alapjának. A kormány a ma­gántulajdon gazdaságon belüli részará­nyának a lehető leggyorsabb ütemű nö­velésére törekszik. b) A privatizálási módszerek megválasz­tásásakor a kormány a standard módsze­rek érvényesítésére törekszik. Egyúttal azonban figyelembe veszi a pénzpiaci helyzetet is. Amennyiben pénztőke hiá­nya mutatkozik, a standard privatizálási módszereket alternatív privatizációs eljá­rásokkal (vagyonjegyes privatizáció, al­kalmazotti részvények,) kombinálja. c) Azokban a vállalatokban, amelyek pri­vatizálásáról a kormány még nem döntött, arra törekszenek, hogy a vállalatvezetést politikamentesítsék, s menedzserszerző­déseket kössenek velük, továbbá mened­zseri részvényeket nyújtsanak számukra stb. d) A kormány célszerű állami tulajdon megőrzésére törekszik (összhangban a fejlett piacgazdaságok gyakorlatával) a stratégiailag fontos ágazatokban, pél­dául a fegyvergyártásban, a stratégiai nyersanyagok kitermelésében, a repro­dukciós folyamatokban stb. II. A gazdaságpolitikai koncepció változásai Az 1993-as évi gazdaságpolitika há­rom döntő stratégiai célt követ: 1. A gaz­daság további süllyedésének megállítá­sát, 2. a gazdaságélénkítés feltételeinek megteremtését, 3. az átalakítás szociális és ökológiai következményei elviselhetö­ségének megőrzését (a szociális béke megőrzését). 1. Az 1993-as évi gazdaságpolitika meg­fogalmazásakor a kormány a gazdaság reális helyzetéből, illetve azokból a várha­tó hatásokból indul ki, amelyek az idén valószínűleg meghatározóak lesznek a gazdaság alakulására. A kormány a leg­inkább destabilizáló tényezőnek Szlová­kia devizatartalékainak és kereskedelmi mérlegének rossz helyzetét tartja. E koc­kázati tényezők ellensúlyozása érdeké­ben a kormány határozott diplomáciai aktivitást fejt majd ki, és egyéb konkrét lépéseket tesz. A stabilizációs fázis keretében a kor­mány a következőkre törekszik elsősor­ban: - a termelőszférában a piaci alapel­vek megőrzésére, - a belső konvertibilitás megőrzésére, - a gazdaság nyitottsága mértékének megőrzésére, - a makroöko­nómiai egyensúly megőrzésére, - a ter­melés csökkenésének lassítására, illetve a gazdaságélénkítés feltételeinek a meg­teremtésére. A pénzpolitikában az inflációs kocká­zatok fokozatos ellensúlyozásával össz­hangban a restriktív pénzpolitikáról foko­zatosan áttérünk az inflációsemleges pénzkibocsátásra. A pénzkibocsátás meghatározásakor következetesen figye­lemmel kísérjük a bruttó hazai termék alakulását, az infláció alakulását, illetve a pénzforgás gyorsaságának változását Az SZK NT törvénye kiegyensúlyozott állami költségvetést hagyott jóvá 1993-ra. A bevételi kockázatokra való tekintettel lehetetlen emelni a költségvetési kiadáso­kat. A jóváhagyott költségvetés keretében lehetetlenség, hogy a költségvetési kere­ten belül várjuk el a források növekedé­sét. Minden téren takarékos kiadáspoliti­kát érvényesítünk majd. 2. A szelektív élénkítési stratégia alapját azok a szektorok fogják képezni, amelyek azonnali hatékonyságot hozhatnak illetve azok az ágazatok, amelyek kiterjedt meg­sokszorozó effektust válthatnak ki. Az egyes ágazatok és termelési programjaik által valósítjuk meg ezt a stratégiát, azzal, hogy a forrásokból azok részesednek el­sősorban, amelyek el tudják adni termé­keiket. A tőkeforrások megteremtése érdeké­ben érvényesítik a garanciarendszert, és­pedig elsősorban a technológiai fejlesz­tésre szánt külföldi kölcsönök megszerzé­sére stb. Ezt a garanciarendszert vala­mennyi gazdálkodó szubjektum számára szavatoljuk, tekintet nélkül tulajdonformá­jára. Ilyen garanciában az a gazdálkodó szubjektum részesülhet, amely főleg az exportképesség szempontjából megfelelő tervvel rendelkezik. 3. Az átalakítás következményei szociális elviselhetőségének és a szociális béke megőrzését a szlovák kormány a gazda­ságpolitikai koncepció megfogalmazása és e koncepció végrehajtása során az egyik kulcsfontosságú szempontnak tart­ja. A szociális béke megőrzését a kor­mány a következőképpen igyekszik elér­ni: - a béralkudozáson alapuló bérpoliti­kával, - a szociális járulékoknak a lét­fenntartási költségek növekedése ará­nyában történő növelésével (figyelembe véve a költségvetési korlátozásokat), - átgondolt lakáspolitikával, - az iskola­ügyi, egészségügyi problémák előrelátásá­val és megoldásával, - a munkanélküli­ség növekedésének ellensúlyozására közmunkaprogramot, a kis- és középvál­lalkozások támogatásának komplex prog­ramját valósítjuk meg, továbbá tökélete­sítjük a közhasznú munkák és a társadal­milag célszerű munkahelyek programját, anyagi támogatásban részesítjük a rövidí­tett munkaidőre való áttérést, következe­tesebben ellenőrizzük a támogatások fo­lyósítását, - olyan adópolitikát valósítunk meg, amely még elviselhető a lakosság számára, s amely kellőképpen motiválja a vállalkozói aktivitást is. A szociális szférát illető takarékossági intézkedések érvényesítésekor a kor­mány problémaérzékenyen jár el, miköz­ben fokozatosan eltér az általános jellegű szociálpolitikai intézkedésektől és a szo­ciálpolitika célirányos jellegét erősíti. Az ökológia terén a kormány az embe­ri és természeti környezet romlásának megakadályozására törekszik. Mivel az EK tagországai várhatóan szigorítják a hozzájuk bekerülő termékekre vonatko­zó ökológiai kritériumokat, a kormány ter­mékeinek ilyen szempontból való ver­senyképességének növelésére törekszik azzal, hogy javítja az EK ökológiai előírá­sairól szóló tájékoztatást. III. Konkrét intézkedések A. Valuta- és pénzpolitika 1.1993-ban semleges valutapolitikát valósít meg a kormány. A pénzkibocsátás növelésére hat a bruttó hazai termék csökkenésének mértéke, az infláció nö­vekedése, illetve a pénzforgás gyorsasá­gának változása. 2. A szlovák korona árfolyamának a szabadon átváltható valutákhoz viszo­nyított árfolyamát a következő intézkedé­sek révén akarjuk megőrizni: - a Szlovák Nemzeti Banknak a devizatartalékok vé­delmére irányuló átmeneti intézkedései­nek folytatásával, - a kormány 1993 február 2-ai, 75-ös számú rendelete sze­rinti importkorlátozó szabályozó intézke­dések bevezetésével, - kormányszintű, bank és vállalati szintű külföldi hitelek felvételével, - a devizatartalékok oly mó­don történő növelésével hogy a külföldi szubjektumok számára meggyorsítjuk a privatizálási folyamatot, - a Szlovák Nemzeti Bank és egyéb bankok külföldi piacokon megvalósított lépéseivel, - ex­porttámogató intézkedésekkel, - a keres­kedelmi bankoknak a külföldi devizák be­hajtására irányuló intézkedéseivel, - a jö­vedelemadóról szóló törvény olyan módo­sításával, hogy a devizabetétek kamatho­zamait ne adóztassuk meg, - a devizatör­vény módosításával. 3. A gazdaság stabilizálása és a tőke regionális elhelyezése érdekében kell fej­leszteni a tőke- és pénzpiacot. E folyamat keretében: - elő kell készíteni a bankokról szóló törvény oly módon történő módosí­tását, hogy az megfeleljen az új feltételek­nek és a bankrendszer fejlesztése szük­ségleteinek, illetve vegye figyelembe a bankfelügyeletről szóló bázeli egyez­mény normáit, - a bankokról szóló tör­vényben módosítani kell a kötelező mini­mális tartalékokról szóló rendelkezést, - a külföldi bankok számára meg kell teremteni az adókedvezmény-nyújtási rendszert, amennyiben bővítik a külföldi hitelforrásokat, - meg kell gyorsítani a bankjaink külföldi bankokkal való elis­mertetését (Hermes, Kontrollbank stb ). 4. A külföldi tőke mindennemű formája beáramlása feltételeinek megteremtésére törekszünk: - a Nemzetközi Valutaala­pon, a Világbankon és egyéb nemzetközi intézményeken kívül további állami hite­lek és külföldi tőke megnyerésére kell törekednünk (nemzetek feletti hitele­kére is). 5. Tökéletesíteni kell a hitelfolyósítási rendszert és kritériumait: - biztosítani kell, hogy átmeneti időre a beruházásokra fo­lyósított, hosszú távra szóló hiteleket csak akkor kapják meg a vállalkozó szubjektu­mok, amennyiben saját forrásaik a befek­tetés értékének legkevesebb 10 százalé­kát teszik ki, - törvényekkel kell szavatolni a folyósított hitelek felhasználásának cél­szerűségét, s ezek megszegése esetén megfelelő szankciókat kell alkalmazni, - ki kell dolgozni a bankok általi hitelfolyó­sítás kritériumait (azokról a bankokról van szó, amelyekben az állam is jelen van), - kezdeményezni kell egy olyan intézmény létrehozását, amely szavatol­ná a folyósított hitelek központi nyilvántar­tását, - biztosítani kell, hogy a vállalkozók kötelesek legyenek kiválasztani az őket finanszírozó bankot, s amennyiben egyéb bankokban nyitnak számlát, illetve sze­reznek hitelt, kötelezővé kell tenni e tény­nek a finanszírozó bankban történő beje­lentését. 6. Az SZK NT törvénye kiegyensúlyo­zott állami költségvetést hagyott jóvá 1993-ra. 7. A hatályos adózási rendszer kereté­ben: - érvényesíteni kell az állami érték­papírok hozamai adómentesítésének el­vét, - fontolóra kell venni a vállalkozói szubjektumoknak nem a teljesítmények és a költségek közti különbségéből eredő nyereségéből történő megadóztatását, hanem a reális bevételek és kiadások közti különbség szerintit, - távlati szem­pontból fontolóra keli venni a hozzáadott­érték-adó csökkentését akkor, ha gyár­tásfejlesztésröl van szó, - át kell értékelni az ingatlanok megadóztatását, amennyi­ben ezek az ingatlanok kereskedelmi tár­saságokba kerülnek. 8. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzetét a hosszú ideje fizetésképtelen és perspektív vállalkozói elképzelések néiküli vállalatok felszámolásával illetve a másodlagos fizetésképtelenség ellen­súlyozásával kell élénkíteni. A fizetési és elszámolási kapcsolatok tökéletesítésére irányuló intézkedéseken kívül a helyzet megoldására még a következő intézkedé­sek irányulnak: - azokat a vállalati köve­teléseket, amelyek a kormány múlt évi október 20-ai, 794-es számú rendelete alapján keletkeztek, a Szlovák Konszoli­dációs Bank vásárolja fel, azzal, hogy ezeket az eszközöket csupán a Szlovák Köztársaságban székelő hitelezők tarto­zásainak megtérítésére használják fel. - Az életképes gazdálkodó szervezetek adósságának felszámolásával kell - csökkenteni a fizetésképtelen vállalatok számát, - meg kell szilárdítani a pénzügyi fegyelmet, éspedig olyan módon, hogy a hatályos törvények megszegését szigo­rúbban büntetjük, - vállalkozói szubjektu­mok csak akkor használhatják fel pénz­ügyi eszközeiket beruházásokra, ameny­nyiben kiegyenlítették hitelezőikkel szem­beni kötelezettségeiket. 9. A kis- és középvállalkozások támo­gatását egyebeken kivül: - a kis- és középvállalkozóknak nyújtott hitelek ka­matai egy részének fedezésére irányuló eszközök biztosításával illetve ezen esz­közfolyósítási alapelvek kidolgozásával, továbbá a kis- és középvállalkozók önálló bankja létrehozásának támogatásával, - a leirási politika átértékelésével különös tekintettel a kis- és középvállalkozások problémáira. Az iparszövetség és a vállal­kozói szövetségek javaslataikat a Szlovák Pénzügyminisztériumnak terjesztik elő. 10. Meg kell oldani a vállalati dubiózák (be nem hajtható követelések) és a válla­latok szükségtelen vagyonának kérdését: - ki kell dolgozni az ilyen vagyon áttekin­tését és likvidálását lehetővé tevő mód­szert az állami vállalatokban, illetve azok­ban a részvénytársaságokban, amelyek­ben az állam tulajdonrésze meghaladja az 51 százalékot, - ki kell dolgozni a 92/91 Tt. sz., a nagyprivatizációról szó­ló törvény módosítását, olyan szellem­ben, hogy lehetővé váljék dubiózáktól és szükségtelen vagyontól való akadályok nélküli megszabadulás. 11. Javaslatot kell tenni az Európai Közösségek országaiban alkalmazott könyvvitellel történő összehangolására B. Külkereskedelmi kapcsolatok 1. A Csehország és Szlovákia közötti kereskedelem megőrzése, valamint a po­litikai akadályok leküzdése érdekében a vállalkozói szférában át kell térni a hosszú távú, kölcsönösen kiegyenlített gazdasági szerződésekre és főleg a koo­perációs szerződésekre (a klíringen kívül). 2. Tárgyalásokat kell kezdeni és elő kell készíteni a kereskedelmi-fizetési egyezményeket a szomszéd országokkal, beleértve a kis határmenti forgalom alap­elveiről történő megegyezést is. 3. Fel kell mérni a piaci lehetőségeket és elő kell készíteni a kereskedelempoliti­kai feltételeket az arab világ, illetve a kö­zel-keleti államok, Közép- és Dél-Afrika, valamint Dél-Amerika felé való terjeszke­désre 4. Tárgyalásokat kell folytatni Szlová­kia és bármely más állam között azzal a céllal, hgy vállalataink kölcsönösségi alapon való együttműködésével megte­remtsük a harmadik piacon való részvétel lehetőségét. 5. Meg kell teremteni a kinai, koreai, japán és egyéb ázsiai országok (Tajvan, Hongkong, Szingapúr, Thaiföld, Malaysia, Indonézia, India) és egyéb országok rész­vételével történő vegyesvállalat-alapítási feltételeket. 6. Vállalkozói alapon (vegyesvállalati formában is) meg kell próbálni a kompo­nensek kooperációjában történő gyártá­sát a konvertibilis piacok megrendelői számára (gépkocsialkatrészek, hidrauli­kus berendezések) acélipari termékek, vegyianyagok stb.). A szerződések előké­szítésekor gondolni kell a saját kutatási­fejlesztési kapacitások kihasználására is. 7. Intézkedéseket kell foganatosítani az exporttámogatásra, éspedig a kiviteli prémiumok formájának alkalmazásával (pl. az exportból származó nyereség egy részének adómentessé tételével). Támo­gatni kell a kis- és középexportőröket, különösen a nem hagyományos export esetében azzal, hogy a kivitelből szárma­zó nyereség egy részét a behozatali sza­bályozás alá eső áruk megengedett kere­ten felüli behozatalára használhatják fel, lehetővé téve ezzel a belső vállalkozói tőkének az export érdekében való fel­használását. 8. Szlovákiában marketingközpontot kell létesíteni, amely információs szolgál­tatásokat szavatol a vállalkozói szféra számára (a kereskedelmi kamarával), és egyúttal a konjunkturális elemzéseket végző intézmény feladatát is teljesíti. 9. Meg kell teremteni a nemzetközi részvételű befektetési társaságok mega­lapításanak törvényes és tárgyi feltételeit a nemzetek feletti beruházások végrehaj­tására (termékvezetékek, vasút, autópá­lyák, kikötők, repülőterek, speciális gaz­dasági zónák), melyek az egész európai térséget szolgálják majd. C. Privatizálás 1. A privatizálást szorosan össze kell kapcsolni a gazdaság egészségesebbé tételével, s ebből következik, hogy nyo­mást kell gyakorolni a privatizációs folya­mat meggyorsítására. 2. Attraktív tervezeteket kell előkészí­teni a külföldre történő eladás céljával annak érdekében, hogy stabilizáljuk valu­tánkat, s meggyorsítsuk a termelés haté­konyságának növelését. 3. A nemzeti vagyonalap az így nyert pénzből kiegyenlíti a felszámolt vállalat árverési ára és a vállalat kötelezettségei közti különbséget. A felszámolást a priva­tizálás egyik formájaként kell értelmezni. 4. Intenzívebben ki kell használni a 92/91. Tt. sz. törvény 45. paragrafusá­ból következő kivételt a vagyoneladás során, s az így nyert pénzt a kötelezettsé­gek kiegyenlítésére kell elsősorban fel­használni. Párhuzamosan elő kell készí­teni a 45. paragrafus módosítását. 5. A vállalatokat prosperitásuk szerint több csoportba kell felosztani, és a leg­szükségesebb esetekkel kezdve kell fo­kozatosan privatizálni. 6. Szervezésileg egyszerűsíteni kell a vállalat- tárca-privatizálási minisztéri­um-nemzeti vagyonalap közti kommuni­kációt. 7. Meg kell gyorsítani a nemzeti va­gyonalap árverésein történő részvényela­dást. Differenciálni kell a részesedés nagysága szerint, 34 százalékon felül versenytárgyalást kell érvényesíteni 8. A pénz egy részét vissza kell téríteni a privatizálási folyamatba éspedig a ban­kok alapvagyonának megerősítése révén, a megfelelő hitelmennyiséget pedig az első törlesztés finanszírozására kell le­kötni. 9. össze kell kapcsolni a privatizált vagyont és az adott tárca bevételeinek egy részét. D. Földgazdálkodás A rövid-távra szóló intézkedések meg­hozatalánál abból az alapvető tézisből indulunk ki, hogy az élelmiszerpiac és a mezőgazdaság - társadalmi prioritást élvez. Az ágazat fő intézkedései a követ­kezők: 1. Fel kell újítani az új termés és az állattenyésztés megőrzésére irányuló pénzügyi eszközök folyósítását azzal a céllal, hogy megállítsuk vagy mérsékel­jük a gabonatermelés, az olajnövény-, a zöldségtermesztés, a tejtermelés a ba­romfihústermelés és néhány további je­lentős alapvető élelmiszer termelésének további csökkenését. 2. Március végéig az állami költségve­tésből fel kell szabadítani a szisztemati­kus dotációk alikvót részét. 3. Idöszerűsíteni kell az államilag ga­rantált minimális felvásárlási árakat az egyes mezőgazdasági termékek vonatko­zásában. 4. Ki kell fejleszteni a kiválasztott me­zőgazdasági termékek felvásárlásának „váltó" - rendszerét azzal a céllal, hogy rugalmasabbá tegyük a termelési költsé­gek megtérítését. 5. Meg kell gyorsítani a mezőgazdasá­gi szövetkezetek és állami gazdaságok vagyonjogi és pénzügyi viszonyainak ren­dezését. E. Szociálpolitika Többek között a következőket tartal­mazzák az erre vonatkozó pontok. - szükséges, hogy az állami lakáspoli­tikában az állami lakásokat maradékérté­kért adják el (a legalacsonyabb árakat szociálisan elviselhető értékben kell meg­állapítani, az első törlesztést pedig a ma­radékérték 15 százalékában állapítsák meg); az a terület, amelyen az épület áll, nem képezi majd az eladás tárgyát. A szövetkezeti lakásokat a fennmaradó értékért kell eladni. - gyorsított ütemben módosítani kell a nemzeti biztosításról szóló törvényt; - módosítani kell a vállalkozó nyugdí­jasok betegségi és nyugdíjbiztosítására vonatkozó paragrafusokat; - amennyiben a családi vállalatok esetében az alkalmazottak száma nem haladja meg a nyolcat, e alkalmazottak jövedelmének kivetési alapját a biztosítás kiszámításakor 35-40 százalékkal csök­kenteni kell.

Next

/
Thumbnails
Contents