Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-24 / 69. szám, szerda

7 •B DOKUMENTUM 1993. MÁRCIUS 24. AZ SZK 1993. ÉVI ÚJ GAZDASÁGPOLITIKAI KONCEPCIÓJA (A SZLOVÁK KORMÁNY ÉS GAZDASÁGI SZAKÉRTŐK ÓTURAI TALÁLKOZÓJÁNAK ÖSSZEGZÉSE) Az SZK kormányának elsődleges érdeke a gazdaság szociális és ökológiai irányultságú piacgazdasággá történő átalakítása. Valamennyi rövid távra szóló intézkedést ezzel a hosszú távra szóló céllal összhangban valósítunk meg. Az átalakítás továbbra is az árliberalizálás, a külkereskedelem liberalizálása és a privatizáció útján valósul meg. A korszerű piacgazdasághoz vezető átalakítási folyamatban a szlovák kormány 1993-ban a következőkre törekszik: - A magán-, állami és köztulajdon ésszerű áthatásának kialakításával valósítjuk meg a privatizációs stratégiát; - olyan új gazdaságpolitikai koncepció megvalósítására, amely összefügg a restriktív pénzpolitikáról a semleges pénzpolitikára való áttéréssel, miközben takarékos költségvetési politikát érvényesítünk, olyat, amely egyúttal reagál a belső gazdasági fejlődésre és a külgazdasági környezet alakulására, a gazdasági szubjektumok magatartására, illetve a szlovákiai piacgazdasági viszonyok érvényesítésének fokozatára. Az alábbiakban e koncepció rövidített változatát tesszük közzé. I. Privatizálási stratégia A magánszektornak az EK országainak illetve egyéb fejlett piacgazdaságű országok gazdaságával összhangban történő fejlesztését a szlovák kormány az ésszerű privatizációs stratégiával összhangban szeretné biztosítani. Ezt a stratégiát differenciáltan érvényesítjük a termelőszférában, a közületi szektorban és az egyes nemzetgazdasági ágazatokban. A szociálisan elviselhető munkanélküliségi szint megtartásáért való felelősséggel, továbbá a versenykörnyezet kialakításáért és a közérdekek szavatolásáért való felelősséggel a szlovák kormány a privatizálási folyamatot a magán-, állami és köztulajdon ésszerű áthatásának kialakításával valósítja meg; a) a szlovák kormány a magántulajdont tartja a gazdaság teljesítőképessége és prosperitása alapjának. A kormány a magántulajdon gazdaságon belüli részarányának a lehető leggyorsabb ütemű növelésére törekszik. b) A privatizálási módszerek megválasztásásakor a kormány a standard módszerek érvényesítésére törekszik. Egyúttal azonban figyelembe veszi a pénzpiaci helyzetet is. Amennyiben pénztőke hiánya mutatkozik, a standard privatizálási módszereket alternatív privatizációs eljárásokkal (vagyonjegyes privatizáció, alkalmazotti részvények,) kombinálja. c) Azokban a vállalatokban, amelyek privatizálásáról a kormány még nem döntött, arra törekszenek, hogy a vállalatvezetést politikamentesítsék, s menedzserszerződéseket kössenek velük, továbbá menedzseri részvényeket nyújtsanak számukra stb. d) A kormány célszerű állami tulajdon megőrzésére törekszik (összhangban a fejlett piacgazdaságok gyakorlatával) a stratégiailag fontos ágazatokban, például a fegyvergyártásban, a stratégiai nyersanyagok kitermelésében, a reprodukciós folyamatokban stb. II. A gazdaságpolitikai koncepció változásai Az 1993-as évi gazdaságpolitika három döntő stratégiai célt követ: 1. A gazdaság további süllyedésének megállítását, 2. a gazdaságélénkítés feltételeinek megteremtését, 3. az átalakítás szociális és ökológiai következményei elviselhetöségének megőrzését (a szociális béke megőrzését). 1. Az 1993-as évi gazdaságpolitika megfogalmazásakor a kormány a gazdaság reális helyzetéből, illetve azokból a várható hatásokból indul ki, amelyek az idén valószínűleg meghatározóak lesznek a gazdaság alakulására. A kormány a leginkább destabilizáló tényezőnek Szlovákia devizatartalékainak és kereskedelmi mérlegének rossz helyzetét tartja. E kockázati tényezők ellensúlyozása érdekében a kormány határozott diplomáciai aktivitást fejt majd ki, és egyéb konkrét lépéseket tesz. A stabilizációs fázis keretében a kormány a következőkre törekszik elsősorban: - a termelőszférában a piaci alapelvek megőrzésére, - a belső konvertibilitás megőrzésére, - a gazdaság nyitottsága mértékének megőrzésére, - a makroökonómiai egyensúly megőrzésére, - a termelés csökkenésének lassítására, illetve a gazdaságélénkítés feltételeinek a megteremtésére. A pénzpolitikában az inflációs kockázatok fokozatos ellensúlyozásával összhangban a restriktív pénzpolitikáról fokozatosan áttérünk az inflációsemleges pénzkibocsátásra. A pénzkibocsátás meghatározásakor következetesen figyelemmel kísérjük a bruttó hazai termék alakulását, az infláció alakulását, illetve a pénzforgás gyorsaságának változását Az SZK NT törvénye kiegyensúlyozott állami költségvetést hagyott jóvá 1993-ra. A bevételi kockázatokra való tekintettel lehetetlen emelni a költségvetési kiadásokat. A jóváhagyott költségvetés keretében lehetetlenség, hogy a költségvetési kereten belül várjuk el a források növekedését. Minden téren takarékos kiadáspolitikát érvényesítünk majd. 2. A szelektív élénkítési stratégia alapját azok a szektorok fogják képezni, amelyek azonnali hatékonyságot hozhatnak illetve azok az ágazatok, amelyek kiterjedt megsokszorozó effektust válthatnak ki. Az egyes ágazatok és termelési programjaik által valósítjuk meg ezt a stratégiát, azzal, hogy a forrásokból azok részesednek elsősorban, amelyek el tudják adni termékeiket. A tőkeforrások megteremtése érdekében érvényesítik a garanciarendszert, éspedig elsősorban a technológiai fejlesztésre szánt külföldi kölcsönök megszerzésére stb. Ezt a garanciarendszert valamennyi gazdálkodó szubjektum számára szavatoljuk, tekintet nélkül tulajdonformájára. Ilyen garanciában az a gazdálkodó szubjektum részesülhet, amely főleg az exportképesség szempontjából megfelelő tervvel rendelkezik. 3. Az átalakítás következményei szociális elviselhetőségének és a szociális béke megőrzését a szlovák kormány a gazdaságpolitikai koncepció megfogalmazása és e koncepció végrehajtása során az egyik kulcsfontosságú szempontnak tartja. A szociális béke megőrzését a kormány a következőképpen igyekszik elérni: - a béralkudozáson alapuló bérpolitikával, - a szociális járulékoknak a létfenntartási költségek növekedése arányában történő növelésével (figyelembe véve a költségvetési korlátozásokat), - átgondolt lakáspolitikával, - az iskolaügyi, egészségügyi problémák előrelátásával és megoldásával, - a munkanélküliség növekedésének ellensúlyozására közmunkaprogramot, a kis- és középvállalkozások támogatásának komplex programját valósítjuk meg, továbbá tökéletesítjük a közhasznú munkák és a társadalmilag célszerű munkahelyek programját, anyagi támogatásban részesítjük a rövidített munkaidőre való áttérést, következetesebben ellenőrizzük a támogatások folyósítását, - olyan adópolitikát valósítunk meg, amely még elviselhető a lakosság számára, s amely kellőképpen motiválja a vállalkozói aktivitást is. A szociális szférát illető takarékossági intézkedések érvényesítésekor a kormány problémaérzékenyen jár el, miközben fokozatosan eltér az általános jellegű szociálpolitikai intézkedésektől és a szociálpolitika célirányos jellegét erősíti. Az ökológia terén a kormány az emberi és természeti környezet romlásának megakadályozására törekszik. Mivel az EK tagországai várhatóan szigorítják a hozzájuk bekerülő termékekre vonatkozó ökológiai kritériumokat, a kormány termékeinek ilyen szempontból való versenyképességének növelésére törekszik azzal, hogy javítja az EK ökológiai előírásairól szóló tájékoztatást. III. Konkrét intézkedések A. Valuta- és pénzpolitika 1.1993-ban semleges valutapolitikát valósít meg a kormány. A pénzkibocsátás növelésére hat a bruttó hazai termék csökkenésének mértéke, az infláció növekedése, illetve a pénzforgás gyorsaságának változása. 2. A szlovák korona árfolyamának a szabadon átváltható valutákhoz viszonyított árfolyamát a következő intézkedések révén akarjuk megőrizni: - a Szlovák Nemzeti Banknak a devizatartalékok védelmére irányuló átmeneti intézkedéseinek folytatásával, - a kormány 1993 február 2-ai, 75-ös számú rendelete szerinti importkorlátozó szabályozó intézkedések bevezetésével, - kormányszintű, bank és vállalati szintű külföldi hitelek felvételével, - a devizatartalékok oly módon történő növelésével hogy a külföldi szubjektumok számára meggyorsítjuk a privatizálási folyamatot, - a Szlovák Nemzeti Bank és egyéb bankok külföldi piacokon megvalósított lépéseivel, - exporttámogató intézkedésekkel, - a kereskedelmi bankoknak a külföldi devizák behajtására irányuló intézkedéseivel, - a jövedelemadóról szóló törvény olyan módosításával, hogy a devizabetétek kamathozamait ne adóztassuk meg, - a devizatörvény módosításával. 3. A gazdaság stabilizálása és a tőke regionális elhelyezése érdekében kell fejleszteni a tőke- és pénzpiacot. E folyamat keretében: - elő kell készíteni a bankokról szóló törvény oly módon történő módosítását, hogy az megfeleljen az új feltételeknek és a bankrendszer fejlesztése szükségleteinek, illetve vegye figyelembe a bankfelügyeletről szóló bázeli egyezmény normáit, - a bankokról szóló törvényben módosítani kell a kötelező minimális tartalékokról szóló rendelkezést, - a külföldi bankok számára meg kell teremteni az adókedvezmény-nyújtási rendszert, amennyiben bővítik a külföldi hitelforrásokat, - meg kell gyorsítani a bankjaink külföldi bankokkal való elismertetését (Hermes, Kontrollbank stb ). 4. A külföldi tőke mindennemű formája beáramlása feltételeinek megteremtésére törekszünk: - a Nemzetközi Valutaalapon, a Világbankon és egyéb nemzetközi intézményeken kívül további állami hitelek és külföldi tőke megnyerésére kell törekednünk (nemzetek feletti hitelekére is). 5. Tökéletesíteni kell a hitelfolyósítási rendszert és kritériumait: - biztosítani kell, hogy átmeneti időre a beruházásokra folyósított, hosszú távra szóló hiteleket csak akkor kapják meg a vállalkozó szubjektumok, amennyiben saját forrásaik a befektetés értékének legkevesebb 10 százalékát teszik ki, - törvényekkel kell szavatolni a folyósított hitelek felhasználásának célszerűségét, s ezek megszegése esetén megfelelő szankciókat kell alkalmazni, - ki kell dolgozni a bankok általi hitelfolyósítás kritériumait (azokról a bankokról van szó, amelyekben az állam is jelen van), - kezdeményezni kell egy olyan intézmény létrehozását, amely szavatolná a folyósított hitelek központi nyilvántartását, - biztosítani kell, hogy a vállalkozók kötelesek legyenek kiválasztani az őket finanszírozó bankot, s amennyiben egyéb bankokban nyitnak számlát, illetve szereznek hitelt, kötelezővé kell tenni e ténynek a finanszírozó bankban történő bejelentését. 6. Az SZK NT törvénye kiegyensúlyozott állami költségvetést hagyott jóvá 1993-ra. 7. A hatályos adózási rendszer keretében: - érvényesíteni kell az állami értékpapírok hozamai adómentesítésének elvét, - fontolóra kell venni a vállalkozói szubjektumoknak nem a teljesítmények és a költségek közti különbségéből eredő nyereségéből történő megadóztatását, hanem a reális bevételek és kiadások közti különbség szerintit, - távlati szempontból fontolóra keli venni a hozzáadottérték-adó csökkentését akkor, ha gyártásfejlesztésröl van szó, - át kell értékelni az ingatlanok megadóztatását, amennyiben ezek az ingatlanok kereskedelmi társaságokba kerülnek. 8. A gazdálkodó szervezetek pénzügyi helyzetét a hosszú ideje fizetésképtelen és perspektív vállalkozói elképzelések néiküli vállalatok felszámolásával illetve a másodlagos fizetésképtelenség ellensúlyozásával kell élénkíteni. A fizetési és elszámolási kapcsolatok tökéletesítésére irányuló intézkedéseken kívül a helyzet megoldására még a következő intézkedések irányulnak: - azokat a vállalati követeléseket, amelyek a kormány múlt évi október 20-ai, 794-es számú rendelete alapján keletkeztek, a Szlovák Konszolidációs Bank vásárolja fel, azzal, hogy ezeket az eszközöket csupán a Szlovák Köztársaságban székelő hitelezők tartozásainak megtérítésére használják fel. - Az életképes gazdálkodó szervezetek adósságának felszámolásával kell - csökkenteni a fizetésképtelen vállalatok számát, - meg kell szilárdítani a pénzügyi fegyelmet, éspedig olyan módon, hogy a hatályos törvények megszegését szigorúbban büntetjük, - vállalkozói szubjektumok csak akkor használhatják fel pénzügyi eszközeiket beruházásokra, amenynyiben kiegyenlítették hitelezőikkel szembeni kötelezettségeiket. 9. A kis- és középvállalkozások támogatását egyebeken kivül: - a kis- és középvállalkozóknak nyújtott hitelek kamatai egy részének fedezésére irányuló eszközök biztosításával illetve ezen eszközfolyósítási alapelvek kidolgozásával, továbbá a kis- és középvállalkozók önálló bankja létrehozásának támogatásával, - a leirási politika átértékelésével különös tekintettel a kis- és középvállalkozások problémáira. Az iparszövetség és a vállalkozói szövetségek javaslataikat a Szlovák Pénzügyminisztériumnak terjesztik elő. 10. Meg kell oldani a vállalati dubiózák (be nem hajtható követelések) és a vállalatok szükségtelen vagyonának kérdését: - ki kell dolgozni az ilyen vagyon áttekintését és likvidálását lehetővé tevő módszert az állami vállalatokban, illetve azokban a részvénytársaságokban, amelyekben az állam tulajdonrésze meghaladja az 51 százalékot, - ki kell dolgozni a 92/91 Tt. sz., a nagyprivatizációról szóló törvény módosítását, olyan szellemben, hogy lehetővé váljék dubiózáktól és szükségtelen vagyontól való akadályok nélküli megszabadulás. 11. Javaslatot kell tenni az Európai Közösségek országaiban alkalmazott könyvvitellel történő összehangolására B. Külkereskedelmi kapcsolatok 1. A Csehország és Szlovákia közötti kereskedelem megőrzése, valamint a politikai akadályok leküzdése érdekében a vállalkozói szférában át kell térni a hosszú távú, kölcsönösen kiegyenlített gazdasági szerződésekre és főleg a kooperációs szerződésekre (a klíringen kívül). 2. Tárgyalásokat kell kezdeni és elő kell készíteni a kereskedelmi-fizetési egyezményeket a szomszéd országokkal, beleértve a kis határmenti forgalom alapelveiről történő megegyezést is. 3. Fel kell mérni a piaci lehetőségeket és elő kell készíteni a kereskedelempolitikai feltételeket az arab világ, illetve a közel-keleti államok, Közép- és Dél-Afrika, valamint Dél-Amerika felé való terjeszkedésre 4. Tárgyalásokat kell folytatni Szlovákia és bármely más állam között azzal a céllal, hgy vállalataink kölcsönösségi alapon való együttműködésével megteremtsük a harmadik piacon való részvétel lehetőségét. 5. Meg kell teremteni a kinai, koreai, japán és egyéb ázsiai országok (Tajvan, Hongkong, Szingapúr, Thaiföld, Malaysia, Indonézia, India) és egyéb országok részvételével történő vegyesvállalat-alapítási feltételeket. 6. Vállalkozói alapon (vegyesvállalati formában is) meg kell próbálni a komponensek kooperációjában történő gyártását a konvertibilis piacok megrendelői számára (gépkocsialkatrészek, hidraulikus berendezések) acélipari termékek, vegyianyagok stb.). A szerződések előkészítésekor gondolni kell a saját kutatásifejlesztési kapacitások kihasználására is. 7. Intézkedéseket kell foganatosítani az exporttámogatásra, éspedig a kiviteli prémiumok formájának alkalmazásával (pl. az exportból származó nyereség egy részének adómentessé tételével). Támogatni kell a kis- és középexportőröket, különösen a nem hagyományos export esetében azzal, hogy a kivitelből származó nyereség egy részét a behozatali szabályozás alá eső áruk megengedett kereten felüli behozatalára használhatják fel, lehetővé téve ezzel a belső vállalkozói tőkének az export érdekében való felhasználását. 8. Szlovákiában marketingközpontot kell létesíteni, amely információs szolgáltatásokat szavatol a vállalkozói szféra számára (a kereskedelmi kamarával), és egyúttal a konjunkturális elemzéseket végző intézmény feladatát is teljesíti. 9. Meg kell teremteni a nemzetközi részvételű befektetési társaságok megalapításanak törvényes és tárgyi feltételeit a nemzetek feletti beruházások végrehajtására (termékvezetékek, vasút, autópályák, kikötők, repülőterek, speciális gazdasági zónák), melyek az egész európai térséget szolgálják majd. C. Privatizálás 1. A privatizálást szorosan össze kell kapcsolni a gazdaság egészségesebbé tételével, s ebből következik, hogy nyomást kell gyakorolni a privatizációs folyamat meggyorsítására. 2. Attraktív tervezeteket kell előkészíteni a külföldre történő eladás céljával annak érdekében, hogy stabilizáljuk valutánkat, s meggyorsítsuk a termelés hatékonyságának növelését. 3. A nemzeti vagyonalap az így nyert pénzből kiegyenlíti a felszámolt vállalat árverési ára és a vállalat kötelezettségei közti különbséget. A felszámolást a privatizálás egyik formájaként kell értelmezni. 4. Intenzívebben ki kell használni a 92/91. Tt. sz. törvény 45. paragrafusából következő kivételt a vagyoneladás során, s az így nyert pénzt a kötelezettségek kiegyenlítésére kell elsősorban felhasználni. Párhuzamosan elő kell készíteni a 45. paragrafus módosítását. 5. A vállalatokat prosperitásuk szerint több csoportba kell felosztani, és a legszükségesebb esetekkel kezdve kell fokozatosan privatizálni. 6. Szervezésileg egyszerűsíteni kell a vállalat- tárca-privatizálási minisztérium-nemzeti vagyonalap közti kommunikációt. 7. Meg kell gyorsítani a nemzeti vagyonalap árverésein történő részvényeladást. Differenciálni kell a részesedés nagysága szerint, 34 százalékon felül versenytárgyalást kell érvényesíteni 8. A pénz egy részét vissza kell téríteni a privatizálási folyamatba éspedig a bankok alapvagyonának megerősítése révén, a megfelelő hitelmennyiséget pedig az első törlesztés finanszírozására kell lekötni. 9. össze kell kapcsolni a privatizált vagyont és az adott tárca bevételeinek egy részét. D. Földgazdálkodás A rövid-távra szóló intézkedések meghozatalánál abból az alapvető tézisből indulunk ki, hogy az élelmiszerpiac és a mezőgazdaság - társadalmi prioritást élvez. Az ágazat fő intézkedései a következők: 1. Fel kell újítani az új termés és az állattenyésztés megőrzésére irányuló pénzügyi eszközök folyósítását azzal a céllal, hogy megállítsuk vagy mérsékeljük a gabonatermelés, az olajnövény-, a zöldségtermesztés, a tejtermelés a baromfihústermelés és néhány további jelentős alapvető élelmiszer termelésének további csökkenését. 2. Március végéig az állami költségvetésből fel kell szabadítani a szisztematikus dotációk alikvót részét. 3. Idöszerűsíteni kell az államilag garantált minimális felvásárlási árakat az egyes mezőgazdasági termékek vonatkozásában. 4. Ki kell fejleszteni a kiválasztott mezőgazdasági termékek felvásárlásának „váltó" - rendszerét azzal a céllal, hogy rugalmasabbá tegyük a termelési költségek megtérítését. 5. Meg kell gyorsítani a mezőgazdasági szövetkezetek és állami gazdaságok vagyonjogi és pénzügyi viszonyainak rendezését. E. Szociálpolitika Többek között a következőket tartalmazzák az erre vonatkozó pontok. - szükséges, hogy az állami lakáspolitikában az állami lakásokat maradékértékért adják el (a legalacsonyabb árakat szociálisan elviselhető értékben kell megállapítani, az első törlesztést pedig a maradékérték 15 százalékában állapítsák meg); az a terület, amelyen az épület áll, nem képezi majd az eladás tárgyát. A szövetkezeti lakásokat a fennmaradó értékért kell eladni. - gyorsított ütemben módosítani kell a nemzeti biztosításról szóló törvényt; - módosítani kell a vállalkozó nyugdíjasok betegségi és nyugdíjbiztosítására vonatkozó paragrafusokat; - amennyiben a családi vállalatok esetében az alkalmazottak száma nem haladja meg a nyolcat, e alkalmazottak jövedelmének kivetési alapját a biztosítás kiszámításakor 35-40 százalékkal csökkenteni kell.