Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-23 / 68. szám, kedd

HÍREK - VÉLEMÉNYEK , ÚJ SZÓM 1993. MÁRCIUS 23. KÖZÉP-EURÓPAI KEZDEMÉNYEZÉS KÜLÜGYMINISZTERI KONFERENCIA BUDAPESTEN Magyarország, mint a Közép-eu­rópai Kezdeményezés soros elnöke indítványozta, hogy az oroszországi helyzet megvitatása szerepeljen a szervezet külügyminisztereinek budapesti értekezletén, amely teg­nap délután kezdődött a magyar fővárosban. Mivel Oroszország a világ egyik vezető hatalma, véli a magyar kor­mányzat, az ottani fejlemények je­lentős hatást gyakorolhatnak térsé­günk helyzetére, s újólag előtérbe állítják a kelet-közép-európai átala­kulás sikerének, a térség országai támogatásának fontosságát, bizton­ságuk erősítésének szükséges­ségét. A kétnapos külügyminiszteri kon­ferencia tegnap délután a nemzeti koordinátorok tanácskozásával vet­te kezdetét. A szakemberek megtár­gyalják az asztalukra került összes javaslatot ós így előkészítik a ma délelőtti miniszteri megbeszélése­ket. Ugyancsak véglegesítésre várt annak a közös nyilatkozatnak - esetleg nyilatkozatoknak - a szö­vege is, melyet a külügyminiszteri konferencia fog elfogadni. A miniszterek és kíséreteik teg­nap délután érkeztek Budapestre. Az esti órákban a Néprajzi Múzeum­ban részt vettek a nemzetközi ba­rokk év megnyitásán. A megnyitó, üdvözlő beszédet Jeszenszky Gé­za, a magyar külügyek irányítója tartotta. Csehországot és Szlovákiát külügyminisztereik, Jozef Zieleniec és Jozef Moravčík képviselik a bu­dapesti tanácskozáson, melyet a megfigyelők nemzetközi szem­pontból is igen fontosnak tartanak. A konferencia ma délelőtt plenáris ülést tart, melyen a külügyminiszte­rek ismertetik országaik és kormá­nyaik álláspontját térségünk legfon­tosabb problémáival kapcsolatban. A tanácskozásra Budapestre érke­zett Németh Miklós volt magyar miniszterelnök, az Európai Újjáépí­tési és Fejlesztési Bank alelnöke, aki a regionális szervezet gazdasági programjairól folytat tárgyalásokat az érintettekkel. A gazdasági kérdé­sek dominálni fognak ugyan a konfe­rencián, de emellett napirendi pont lesz a kisebbségi probléma is. Ma­gyar javaslat, melyet eddig a több­ség már támogatásáról biztosított, hogy az ősszel rendezzenek erről egy nemzetközi tanácskozást. Ma délben a külügyminisztereket fogadja Antall József magyar kor­mányfő, majd nemzetközi sajtóérte­kezlettel ér véget a nagy érdeklő­déssel várt tanácskozás. A konferencia kitűnő alkalmat nyújt a nem hivatalos, kétoldalú ta­lálkozásokra is, melyeken gyakran több problémát lehet tisztázni, mint a kötött hangulatú, hivatalos össze­jöveteleken. Számunkra ezért érde­kes, hogy Jozef Moravčík, az új szlovák külügyminiszter Jeszenszky Gézával is véleményt cserél a ma­gyar-szlovák kapcsolatokról. KOKES JÁNOS, Budapest NEHÉZ NAPOK NEW YORKBAN Bosnyák katona karján egy Srebrenicából kimenekített sérült kisgyerek . A délszláv válság rendezéséről folyó New York-i tárgyalások továbbra is holt­ponton vannak. Nem könnyű a muzulmá­nok egyetértését sem megnyerni a Vance -Owen-féle béketerv támogatásához. Ahhoz a feltételhez kötik az említett terv aláírását, hogy Clinton elnök egyértel­műen közölje: az amerikaiak és a többi békeerő mikor lép Bosznia területére. Viszont Washington álláspontja e te­kintetben továbbra is tartózkodó és óva­tos. Les Aspin védelmi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a harcoló feleknek elő­ször saját maguknak kell a megállapodá­sok betartására törekedniük, s csak ku­darc esetén léphetnek közbe az ameri­kaiak. Radovan Karadzsics, a boszniai szer­bek vezére az ABC tévécsatornának úgy nyilatkozott, ha az ENSZ Biztonsági Ta­nácsa megszavazza a légitilalom betartá­sának kikényszerítését katonai eszközök­kel is, akkor nem biztos, hogy a szerbek továbbra is ottmaradnak a New York-i békekonferencián. A Bosznia keleti részén fekvő Srebre­nicát hamarosan különleges légihíd köt­hetné össze a külvilággal, nyilatkozta Mo­rillon tábornok, a térségben lévő ENSZ­erők parancsnoka. Srebrenicában egyéb­ként a tábornokról nevezik el a város főterét és tegnap díszpolgárrá avatták, ily módon hálálva meg, hogy a tábornok közbenjárására jutott el a városba a na­pokban többször is feltartóztatott humani­tárius konvoj. SZUDÉTANÉMET KÉRDÉS A CSEH ÁLLÁSPONT VÁLTOZATÚN A kitelepített szudétanémetek igényei­vel kapcsolatos cseh álláspontban nem várható lényeges változás, nyilatkozta tegnap a tömegtájékoztató eszközöknek Václav Havel államfő. Szóvivője, Ladi­slav Špaček hozzáfűzte: „Václav Havel ebben a kérdésben már több alkalommal is kifejtette álláspontját, legutóbb ausztriai hivatalos látogatásakor. Az elnök, amikor bírálóan szólt a németek háború utáni kitelepítéséről, hangsúlyozta azt is, hogy szerinte történelmi reflexióról van szó, ez azonban semmit sem változtat azon a té­nyen, hogy éppen jogi és gazdasági szempontból tekinthető lezárt ügynek a szudétanémetek áttelepítése." Ez a nyilatkozat tulajdonképpen reagá­lásnak tekinthető Franz Neubauer szu­détanémet szóvivő hétvégi kijelentésére. Münchenben, az úgynevezett szudétané­met parlament ülésén úgy vélte, hogy Havel elnök kijelentései lehetőséget nyúj­tanak a további párbeszédre a cseh kor­mány és a szudétanémetek között. WATERLOO PÁRIZSBAN (Folytatás az 1. oldalról) kis baloldali párt együttes szavazat­aránya még meghaladta a 40 száza­lékot, amit ezúttal megközelíteni sem tudtak. Még abban az esetben sem, ha a második fordulóban a kör­nyezetvédők is a baloldali jelöltekre szavaznak. Ennek oka - a szocialis­ták kudarcán túl - abban keresendő, hogy a kommunisták is erősen ero­dálódtak. Georges Marchais pártja a 70-es években a 20 százalékot ostromolta, ma viszont épp, hogy eléri a 9 százalékot. Ez pedig a nagy pártokat favorizáló francia választási rendszerben már-már a marginalizá­lódást jelenti. A jelenlegi 25 képvise­lővel szemben az új parlamentben legjobb esetben is 12 kommunista ül majd. A baloldal ellen hat a francia környezetvédők katasztrofális vá­lasztási szereplése. Valamennyi elő­rejelzés azt valószínűsítette, hogy megismételhetik a tavalyi helyható­sági választásokon elért eredmé­nyüket, a 14,5 százalékot. Sőt, a környezetvédők vezetője, Brice Lalonde a szocialistákat is megelő­ző szavazatarányra számított, ezért nem volt hajlandó az első forduló előtt semmiféle választási szövet­ségre. A szavazók azonban keresz­tülhúzták a zöldek számítását, akik még a 8 százalékot sem érték el, s ezzel nem kerülhetnek be a képvi­selőházba. Az eredmény megszívle­lendő tanulsággal szolgál: a szava­zók úgy vélik, hogy a környezetvé­dők szempontjai megfelelőek lehet­nek a helyhatóságok szintjén, egy országot azonban nem lehet csupán környezeti megfontolások szerint irányítani. A francia politikai paletta jobbol­dalán ma eufória uralkodik. A két hagyományos, mérsékelt konzerva­tív párt, a gaullista RPR és a Gis­card d'Estaing vezette UDF válasz­tási szövetsége a szavazatok több, mint 40 százalékát megszerezte, s ezzel valósággal felforgatja az ed­digi baloldali többségű képviselőhá­zat. Az 577 fős parlamentben - a második forduló függvényeként - 460-500 jobboldali képviselő fog­lalhat majd helyet, s ez földindulás­sal egyenértékű győzelem. Az egyéb, kisebb jobboldali pártokra leadott szavazatokkal együtt a vok­sok 45 százalékát gyűjtötték, s ilyen arányú jobboldali szavazattömegre 1968 óta nem volt példa. Ha ehhez hozzászámítjuk a szélsőjobboldalra leadott csaknem 13 százalékos sza­vazatarányt, a győzelem mértéke elképesztő. Az RPR-UDF választási szövetségén belül egyébként az RPR bizonyult valamivel erősebb­nek - 20,5 százalékot nyert az UDF 19,5 százalékával szemben -, s ez nyilván arra készteti Mitterrand el­nököt, hogy a gaullisták soraiból vá­lasszon miniszterelnököt. A várako­zás szerint Eduardo Balladur kap kormányalakítási megbízatást, s Mitterrand számára elkezdődik el­nöki éveinek második társbérlete. Ami az elsőnél sokkal nehezebbnek, egyesek szerint reménytelennek tűnik. Párizs, 1993. március 22. SERES ATTILA EGY HÉT KRONOLÓGIÁJA ISMÉT MEGJELENIK A MAGYAR SZÓ A HÉTEN DÖNTENEK A VAJDASÁGI KISEBBSÉGI SAJTÓ HELYZETÉRŐL Március 12-én, pénteken a vajda­sági magyarok napilapja közli, az újvidéki Forum Nyomda sztrájkra ké­szül, a vállalaton belüli rendezetlen viszonyok és a jövedelmek késedel­mes kifizetése miatt. A nyomdászok arra az álláspontra helyezkednek, hogy azokat az újságokat jelentetik meg, amelyek rendelkeznek a szük­séges papírmennyiséggel. Pénte­ken 13 óra 15 perckor a nyomda helyettes vezetője megjelenik a szerkesztőség napi rendes, lapin­dító értekezletén, s bejelenti, értesí­tette Maróti Miklós vezérigazgatót: a Magyar Szó nyomtatásához elfo­gyott a rotopapír. Maróti az informá­ciót tudomásul vette, és távozott. Pénz- és időhiányban a lap nem intézkedhetett, egyébként sem köte­lezettsége a papír előteremtése. En­nek ellenére eddig gyakran kölcsö­zött a nyomdától ez alkalommal már ezt sem lehetett megtenni. A lap másnapi számát egyébként a szer­kesztőség elkészíti, és nyomdai előkészítésre átadja. Este tízkor végleges: papír nem érkezett. Másnap, szombaton a Magyar Szó hiányzik a pultokról, az olvasó hiába keresi. „Mától a Magyar Szó nem jelenik meg" - közli a vállalat dolgozóival Maróti Miklós. Egy falra kiragasztott cédulán. A lap szer­kesztőbizottsága délután ülésezik, s úgy dönt, a rendkívüli helyzetre való tekintettel másnap szórólapot jelentet meg. A röpiratszerű kétolda­las nyomtatványt kapják kézhez va­sárnap az olvasók a megszokott, évtizedek óta hagyományosan bőví­tett terjedelmű újság helyett. Hétfőn színién csak röplap jelenhet meg. Közben csöngenek a telefonok, az olvasók állandóan érdeklődnek, ós támogatásukról biztosítanak. „ Tartsanak ki" - hangzik a telefon­ból. ,,Milyen hatalom ez?" - kérdezi egy másik. A röplapon közzétett fo­lyószámlára időközben érkeznek az adományok is. Egyik többet, másik kevesebbet küld, ki mennyit bír. Van, aki kéri, inkább személyesen hozná be a pénzt hozzánk, vagy valamelyik vidéki szerkesztőségünk­be, mert nem szeretné, hogy nevét a postán nyilvántartsák. A tartományi tájékoztatási titkár­ság közleménnyel jelentkezik, amelyben az általános gazdasági problémákra és a szerkesztőségre próbálja hárítani a felelősséget, mondván: „A Magyar Szó megjelen­hetett volna az újságosbódékban, de akkor elmarad egy jelentős példa vagy illusztráció arra az állításra, hogy a Vajdaságban a nemzeti ki­sebbségek és különösen a magya­rok veszélyeztetve vannak." Az alapító ezen túlmenően zsaroló és puccsista megoldásnak minősítette a röplapokon megjelent tájékoztatók hangnemét. A Vajdasági Demokrati­kus Reformpárt és más szervezetek is tiltakoznak a kisebbségi sajtó bi­zonytalan megjelenése miatt, a Vaj­dasági Magyarok Közössége előbb enyhe bírálatának ad hangot, majd tárgyalásokat kínál fel. Az adai szár­mazású dr. Szabó Sándor, a har­vardi Orvostudományi Kar patológiai tanszékének igazgatója levélben ér­tesíti Clinton elnököt a történtekről. Kedden egyébként, negyedik napja, még mindig nincs Magyar Szó. Aztán szerdán megjelenik. Az adományokból, s a Tartományi Kép­viselőházból időközben érkezett pénzekből már tudunk papírt vásá­rolni (fizetés helyett). Ezen a napon fogadja a Magyar Szó küldöttségét a Tartományi Képviselőház elnöke ós munkatársai. Az elnök világosan fogalmaz: Ez itt Szerbia, s az állam által finanszírozott lapoknak Szerbia politikáját kell érvényesíteniük. Arról a kérelemről pedig, hogy a Magyar Szó önállósuljon, szó sem lehet. A lap megjelenik csütörtökön és pénteken is, a szokott terjedelem­ben. Készül a szombati, a vasárnapi és a hétfői szám. Papír még a hét közepéig van, jelen pillanatban. Vár­hatóan ülésezik a Tartományi Képvi­selőház is, megvitatva a Magyar Szó, a Hlas ľudu, a Libertatea és a Ruszke szlovo helyzetét. Közben készülnek az elemzések is. Az egyik például megállapítja, hogy a Magyar Szóban közölt egyes írások eltérnek a képviselőház által megállapított programelvektől. Érkeznek a pénzadományok is. A szerkesztőség úgy dönt, az imp­resszumban a lap kis fejléce mellé toldalékként, inkább gesztusként, ezt a mondatot is beékeli: „Megjele­nését az olvasók anyagi támogatása is segíti." Egyébként minden jel szerint va­lóban megérkezett a tavasz, a szer­kesztőségi ablakok nyitva, a telex­gépek ós a komputerek dolgoznak. Készül az újság. Dolgozunk. SINKOVITS PÉTER, Újvidék NÉHÁNY SORBAN fciémetország az egyesült Eu­l" rópa kiterjesztését szorgal­mazza - jelentette ki a német kül­ügyminiszter a Frankfurter Allgemei­ne Zeitungnak. Klaus Kinkéi szerint 1995-ig fel kell venni az Európai Közösségekbe Ausztriát, Finnorszá­got, Svédországot és Norvégiát, majd a gazdasági reformoktól füg­gően lehetőséget kell adni Magyar­országnak, Csehországnak, Szlová­kiának és Lengyelországnak is a csatlakozásra. A német külügymi­niszter egyébként e héten Po­zsonyba látogat. V áltozatlanul érvényesek, méghozzá egészen az útle­vélben megjelölt dátumig az állam­szövetség idején kiadott utazási ok­mányok, erősítette meg tegnapi brünni sajtóértekezletén a határ­rendőrség egyik dél-morvaországi il­letékese. Ezzel cáfolta azokat az értesüléseket, amelyben egyes tö­megtájékoztató eszközök tévesen arról számoltak be, hogy a csehszlo­vák útlevelek az idei év augusztus elsejéig lesznek érvényesek. J asszer Abid Rabbo, a PFSZ vezető­ségének tagja tegnap közölte: a jövő héten várhatóan Washingtonba utazik a palesztin küldöttség, hogy keresse a bé­ketárgyalások felújításának lehetőségeit. A küldöttség meg akar vitatni minden nyitott kérdést, ezen belül a deportált palesztinok hazatérésének ügyét is, mivel elsősorban ez akadályozza a tárgyalások felújítását. A PFSZ egyébként úgy. véli, hogy Rabin izraeli külügyminiszter wa­shingtoni táigyalásai után keményebb lett Tel Aviv álláspontja. G ianni Fontana olasz mező­gazdasági miniszter a római kabinet immár negyedik tagja, aki a nagy korrupciós botránnyal össze­függésben az utóbbi napokban be­nyújtotta lemondását. Fontana a hétvégi házában és lakásában tartott házkutatás után közölte kiválá­si szándékát a kabinetből. Előtte már lemondott az igazságügyi, egészség­ügyi és a pénzügyminiszter. N égyéves kisfiú vesztette életét ós további ötven személy megsebesült annak az angliai War­ringtonban történt bombarobbanás­nak a következtében, amelyért az ír Köztársasági Hadsereg, az IRA vál­lalta a felelősséget. Az Észak-Íror­szágban tapasztalható brit önkény ellen harcoló IRA azonban kitart to­vábbra is amellett, hogy jó előre tájékoztatott a merénylet időpontjá­ról és helyszínéről, viszont a rendőr­ség úgy véli, hogy a telefonos figyel­meztető hívással szándékosan más irányba terelték a figyelmet. N icaragua San José-i nagykö­vetségét már március 8-a óta elfoglalva tartó terroristák tegnap el­hagyták a külképviseletet. A nicara­guai hatóságokkal folytatott tárgya­lások után az egykori sandinistaelle­nes kontrák kiszabadították az utol­só tíz túszt is, köztük Alfons Robel nagykövetet. J ohannesburg központjában vasárnap megtámadtak és megloptak két újságírót, akik az egykori Csehszlovák Sajtóiroda al­kalmazottjai voltak. Petr Starý és Martin Tomčo a város központjában sétált, amikor hat, késekkel felsze­relkezett férfi körülvette őket, majd elvették útleveleiket, fényképezőgé­püket, repülőjegyüket és mintegy ezer amerikai dollárt. Az egyik újságíró könnyebben megsérült. A turisták többsége az utóbbi időben óvakodik attól, hogy a dél-afrikai város központjában sétáljon, mivel egyre gyakrabban követnek el erő­szakos akciókat külföldiek ellen. E gyiptom úgy döntött, hogy tá­vollétében mond ítéletet Omar Abdel Rahmán sejk ügyében. A militáns beállítottságú muzulmán igehirdetőt kormányellenes erősza­kos akciók szításával vádolják. A Reuter értesülése szerint a sejk jogi képviselője úgy tudja, hogy ápri­lisban újítják fel a pert, amelyben a sejket és további 46 vádlottat már korábban felmentettek. A sejk két éve önkéntes száműzetésben az USA-ban él. A New York-i rendőrség úgy véli, hogy az ottani Világkeres­kedelmi Központ ellen nemrég elkö­vetett bombatámadás kapcsán letar­tóztatott három férfi is a sejk híve.

Next

/
Thumbnails
Contents