Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)
1993-03-19 / 65. szám, péntek
MOZAIK fÚJSZÓM 1993. MÁRCIUS 19. ÉPÍTKEZÉSI TAKARÉKMOZGALOM ELŐNY VAGY SZEMFÉNYVESZTÉS? SZERÉNYEBB ÉRDEKLŐDÉS A DÉLI JÁRÁSOKBAN if 3?*?®^ g:, ^mt ' ' u . í® „ j §g®»|ptt SS m pw IpMRÉiHrig aa ~~~ Krcsan Józsefné lévai olvasónk csalódottan ír levelében az Első Építési Takarékpénztár által meghirdetett takarékmozgalomról. Elpanaszolja, hogy komoly ellentmondásokat észlelt a szórólapokon ígértek és a bankban tapasztaltak között. Meglepetéssel vette tudomásul, hogy a takarékpénztárban csupán a szerződés megkötéséért 100 koronát kellett fizetnie. Az is váratlanul érte - erről nem volt szó az előzetes tájékoztatásban hogy a megtakarítandó végösszeg egy százalékát (esetében ez 500 koronát jelentett) illetékként letétbe kellett helyeznie. Olvasónk tudatos félrevezetést sejt a spórolás ilyen módja mögött. Tisztaletlenségnek tartja, hogy félinformációkkal belerángatták őt az építkezési takarékoskodásba. - Tekintettel arra, hogy az érdeklődés óriási volt, a játékot még nem tudtuk értékelni. Ügyfeleink azonban nyugodtak lehetnek, akik tavaly az év végéig szerződést kötöttek velünk, azokat besoroltuk a játékba. Feltételezem, hogy márciusban közzétehetjük a szerencsés nyertesek névsorát. Milyen érdeklődést váltott ki SzloA családok lakásgondjain enyhít az építési takarékmozgalom (ČSTK-felvétel) építkezési takarékoskodás feltételeit. Előfordulhatott, hogy olvasójuk december utolsó napjaiban kötötte meg a szerződést, amikor sok helyütt valóbab rendkívüli volt az érdeklődés, így a kimerítő felvilágosításra valószínűleg kevesebb idő jutott. E takarékmozgalom kezdetekor nagyszabású szerencsejátékot is meghirdettek, amelynek első dijaként egy Opel Astra személyautót jeleztek. Mikor hirdetnek eredményt? vákia állampolgárai körében az építési takarékmód? - Nagy volt az éfeklődés, bár pontos számadatot, érthető okokból, nem mondhatok. Közel 70 százaléka azoknak, akik még a múlt év végéig megkötötték a szerződést, kihasználta az 1992-es évre történő egyszeri befizetés lehetőségét, s a hatezer koronás jutalom elnyerését. A fejlett nyugati országokban már több évtizede használatos, jól bevált takarékmódot vezettünk be. Az sem véletlen, hogy osztrák és német partnerrekkel közösen hoztuk létre részvénytársaságunkat, az Első Építési Takarékpénztárt. Több fejlett európai országban jól működik ez a takarékossági forma, miért ne válhatna be Szlovákiában is? - Hasonló nagy érdeklődést tapasztaltak a magyarlakta járásokban is? - Meglepett bennünket, hogy a Dunaszerdahelyi és a Komáromi járásban például jelentősen kevesebben kötöttek szerződést. Olyan nagy arányú volt ez a különbség, hogy vizsgáljuk okait. Tudjuk, hogy ezekben a járásokban az utóbbi évtizedekben sok új ház épült. Az építkezési spórolás és az előnyös kamatú kölcsön felhasználási lehetősége azonban nem korlátozódik csupán új ház építésére, hanem lakások felújítására, átalakítására, bővítésére, telkek és ingatlan stb. vásárlására is felhasználható. Érthetetlen, hogy nem élnek az adott lehetőséggel. Viera Zátrochová szakelőadó, aki végighallgatta beszélgetésünket, szintén fájlalta, hogy olvasónk nem közölt pontosabb adatokat rossz tapasztalatairól. Szerinte ezt még megteheti és közösen utánajárhatnak az ügynek. Ellentmondásos helyzet: olvasónk panaszának nyomába indultunk, s végül a megvádolt, s elmarasztalt intézmény szócsövévé lettünk. Meggyőződésből és olvasóink iránt érzett felelősségtudatból tettük azonban ezt. Nem baj ugyanis, ha a szlovákiai magyar állampolgárok alaposan tájékozódnak az építkezési takarékoskodás nyújtotta előnyökről - s annak alapján döntenek kihasználják-e vagy sem. Jobban megrövidítenénk őket, ha ettől a törvényadta lehetőségtől - tájékozatlanság miatt - elesnének. MÁZSÁR LÁSZLÓ NYITRÁN INNEN, NYITRÁN TUL A SZLOVÁKIAI MAGYAR TUDOMÁNYOS TÁRSASÁG KÖZGYŰLÉSÉRŐL „ Miként egyesülhet egy személyben a kutatói szakmabeliség és a nemzetiségi közéleti elkötelezettség, de úgy, hogy e törekvés mozgalommá terebélyesedjék?" Mottószerűen lebegett a fenti kérdés a Csehszlovákiai (ezentúl már szlovákiai) Magyar Tudományos Társaság múlt hét végén, a Csemadok pozsonyi székházában megtartott közgyűlésén. Igaz, a szó valódi értelmében csak lebegett, mert körüljárására nem mutatkozott határozottabb igény. Talán azért is, mert a szlovákiai magyar kisebbségi tudományosság megalapozásának elősegítése valahogy minduntalan megreked a már tisztázottnak vélt felismerések szüntelen ismétlődésénél. Elképzelésekben általában nincs hiány. Viszont, ha elérkezik az évi mérlegmegvonás ideje, az elégedetlenség hangjai inkább csak a következetesebb gyakorlati szervezömunkát hiányolják. Vagy éppen fordítva: a meg nem valósult elképzeléseket újabbakkal, fontosabbnak tartottakkal toldják meg. Valahogy elsikkad az a tény, hogy a szándékok mögött elmaradó eredmények nem adnak eleve okot a csalódásokra, s az sem bizonyos, hogy a tényleges tudományos műhelymunka látható, megfogható jelei már eleve derűlátást sugallhatnának. Az eredmények igazi mércéje ugyanis a szlovákiai magyarság érdekeit szolgáló egyértelmű közhaszon. Ne feledjük: e tudományos társaság azzal a szándékkal alakult meg, hogy a tudomány művelőit és a tudománykedvelöket összefogva kimunkálja azokat az elképzeléseket és elvi elgondolásokat, amelyek nélkülözhetetlenek a csehszlovákiai magyar tudományosság intézményes kereteinek megtermetését szorgalmazó követelésekhez. De nemcsak ez: gondoskodni arról is, hogy amennyiben ilyen keretek létrehozása egyáltalán megindul, a kutatások iránya . összhangban álljon a magyar kisebbség önismeretének elmélyítésével. Lehet, hogy a kezdetekben úgy tűnt, mindez csupán a szakemberek szervezeti összehozásán múlik, s nem jelent többet, mint koncepciók elkészítését, papírravetését. Azóta nyilvánvalóvá vált, hogy az óhajtott intézmények létrejöttének politikai esélyei továbbra is ugyancsak kedvezőtlenek, s ezek után kérdéses, hogy mennyire lehet majd együtt tartani azokat a magyar nemzetiségű szakembereket, akik a többségi közegben tesznek eleget a szaktudományos kihívásoknak és - realizálják önmagukat. Nos, mindez kimondatlanul, úgymond, rejtve jelen volt a társaság közgyűlésén kialakult vitában. Közgyűlés és vita! Sajátosan kell értelmezni e fogalmakat a szóban forgó üléssel kapcsolatban. Az alig több mint 70 tagot számláló társaságnak mintegy a fele jelentette a „közgyűlést". De akik megjelentek, hosszú idő után úgy érezhették, hogy tényleg a szakmai és közéleti pólusok közötti áramkör feszültségébe kerültek. S annak ellenére, hogy a társaság tevékenységével összefüggő kérdésekről a több mint három órán át tartó, helyenként parázs „perlekedés" során viszonylag kevés szó esett. Igen, mert a nyitrai nemzetiségi kultúrák karának esetleges perspektívái körüli nézetek megoszlása uralta a vitát. Kiderült, hogy a társaság felsőoktatási szakcsoportja folyamatosan egy olyan koncepció kidolgozásával foglalkozott, mely az önálló magyar felsőoktatás megteremtését, mint fel nem adható stratégiai célt tartja szem előtt. Ebbe „robbant" bele a nyitrai kezdeményezés, a nemzetiségi kultúrák karának szorgalmazása, mely viszont már alapvetően ellentétes irányt jelez. S most, e nyitrai belügyként kipattant kezdeményezés elindítói a szakcsoport, sőt az egész tudományos társaság segítségét kérik annak megvalósításához. így a közgyűlés elengedhetetlenül a nyitrai kísérlet hívei és az annak ottani ellenzői közötti megütközés színtere lett. S úgy tűnt, hogy külső rálátást is engedve, sajnos, most elöször. Számos fontos részlet ugyanis csak most került felszínre. S a pártatlan megfigyelő számára az érvek és az ellenérvek nem nagyon bizonyulhattak meggyőzőnek. Mindkét fél részéről ugyan elhangzott, hogy bárminemű átmeneti megoldásnak csak akkor lehet létjogosultsága, ha kellő elrugaszkodási lehetőséget nyújt az önálló magyar nyelvű felsőoktatás meglapozásához. Csakhogy a nyitrai kezdeményezők ehhez nem nagyon tudtak felsorakoztatni kellő garanciákat sejtető „tapogatózásokat". Az ellenzők szavai viszont úgy hatottak, mintha az egész kísérlet már meg is járta volna az eleve zátonyra futás valamennyi stációját. Bűvös kör! Vajon hol az a pont, ahol át lehetne metszeni, vívódtak magukban - s ez nem túlzás - a résztvevők. Mert hisz olyasfajta elvárások is megfogalmazódtak, hogy a közgyűlés nyilvánítson véleményt e kérdésben, ami viszont az adott helyzetben nem jelenthetett volna mást, mint vagy az eddigi és az elkövetkező nyitrai lépések feltétlen támogatását, vagy egyértelmű elvetését. Ezt viszont a résztvevők semmiképpen sem vállalhatták. Olyan szakemberekről volt szó, akik között jócskán akadtak úgymond Nyitrán kívüli felsőoktatási tapasztalatokkal rendelkező tudományos kutatók. A felelősségérzet és a segíteni akarás egyaránt tükröződött az arcokon. S még valami. A résztvevők úgy érezhették, hogy végre előadódott az a helyzet, amikor találkozhat nemzetiségi szolgálat és szakmai felkészültség. Sajnos, megint kihasználatlan maradt. De miért? E kérdés feszegetése nyilván együtt jár a társaságon kívüli fő okokon túl a társaság működési mechanizmusának következetesebb végiggondolásával. Erre már ott, a tanácskozáson is utaltak bizonyos jelek. Hisz a végzett munka szűkszavú értékeléséből is kiviláglott, hogy az eddigi igyekezet sem lebecsülendő. A beszámolóból kiderült, hogy a tudományos ismeretterjesztést sikerült színvonalasabbá tenni, s kiterjeszteni a középiskolákra. Nyilván nem csekély erőfeszítést igényel a dél-szlovákiai mezőgazdaság jelenével és jövőjével foglalkozó tanácskozás közeljövőben esedékes megrendezése. A résztvevők az értelmetlennek bizonyult választmány helyett az egész irányítást tizenegy tagú operatív testületre bízták. Mindez arról vall: egy olyan belső kapcsolattartás van kialakulóban, mely hatékonyabban elősegíti a folyamatos együttgondolkodást, hogy a társaság valamennyi tagjának szakmai felkészültsége a megfelelő időben és helyen kapjon kellő szerepet. Az időközben örvendetes társadalmi súllyal meghonosodó értelmiségi találkozók aligha semlegesíthetik ezt a tudományos társasággal szembeni igényt, sőt alighanem inkább felfokozzák. Hisz az értelmiségi találkozók a nemzetiségi politika legtágabb értelemben vett stratégiai kérdéseivel foglalkoznak, s nem mindegy, hogy szakmailag mennyire megalapozott felsőoktatási és tudományos kérdések kerülnek e mozgalom áramkörébe. Közben viszont a tudományos társaság sem nélkülözheti a mozgalmi jelleget. S e kívánalom nem több és nem kevesebb, minthogy a társaság tagjai a koncepciót érlelő, látszólag értelmetlen aprómunka közben,az ún. búvópatakszerű szakaszokban, de a hirtelen jött döntéskényszer közben is úgy érezhessék, hogy szakmai hozzáértésükkel és áldozatvállalásukkal nemzetiségi érdekeket szolgálnak. KISS JÓZSEF PROPAGÁLJÁK A GAZDASÁGPOLITIKÁT Az elmúlt napokban volt hároméves a Tudományos és Technikai Társaságok Szlovákiai Szövetsége (ZSVTS). Viliam Daubner, a szövetség titkára röviden összegezte eddigi tevékenységüket, majd rátért a legközelebbi jelentős rendezvényükre. Március 24-én Pozsonyban és április elsején Zsolnán az SZK Gazdasági Minisztériumával karöltve egésznapos országos konferenciát tartanak a Szlovák Köztársaság gazdaságpolitikája és nemzetgazdasága szerkezeti fejlesztésének stratégiája címmel. A ZSVTS azt szeretné elérni, hogy a kormány gazdaságpolitikájával a széles szakmai nyilvánosság is megismerkedjen. Az előzetes program szerint a gazdasági miniszter lesz az egyik vezérszónok, aki a fő stratégiai elképzeléseket vázolja fel; lesz előadás a külföldi tőke szerepéről, a privatizációról, a kis- és középvállalkozásokról, a tudományos-technikai fejlesztés fontosságáról és a külkereskedelem koncepciójáról. Az előadásokat a tárca osztályvezetői, vezető munkatársai tartják a hazai nagyvállalatok, üzemek képviselőinek, a banki szakembereknek és az államigazgatás munkatársainak. (sidó) HÉTVÉGE A RADIOBAN Szombaton reggel 8 órakor jelentkezik az a 4 órás publicisztikai magazin, amelynek műsorvezetője ezúttal Agócs Valéria. Állandó rovatunkon kívül parlamenti összefoglaló hangzik el, szólunk az európai baloldali pártok múlt hót végén megtartott budapesti találkozójáról, a Szlovákiai Magyar Folklórszövetség holnapi közgyűléséről. A Pop Mix Extra vadonatúj slágerekkel jelentkezik 12 óra 6 perckor. Ezt az Új Hullámhossz követi 13 órakor. Néhány címszó a tartalomból, Molnár Norbert kínálatából: Milan Kňažko politikai pályájáról; a Csemadok Országos Választmányáról és a kárpátaljai magyarokról. 14 órakor Operettről operettre, 14 óra 25 perckor Iskolások műsora, amelyben a pályaválasztásról hangzik el beszélgetés. 15 órai kezdettel Kőszegi F. László Klapka György éjszakája című hangjátékát mutatjuk be. A címszerepben Papp János. VASÁRNAP reggel 8 órakor jelentkezünk hírekkel és műsorismertetéssel. Ezután klasszikus zene következik. Fél kilenckor a Világosság című egyházi műsorban Bíró Zsuzsanna evangélikus lelkész elmélkedését hallhatjuk a szolgálat öröméről. A 9 órakor kezdődő Kölyökvilág bemutatja a tallósi alapiskola levelező, versíró ós játszani szerető tanulóit. 10 óra 30-kor a Családi magazin ellátogat a somorjai gyermekotthonba. 11 órakor az Irodalmi mozaikban beszélgetést hallhatnak Tőzsér Árpád József Attila-díjas költővel, megtudhatjuk, min dolgozik Tóth László és Gyimesi György, és nyilatkozik Böröndi Lajos mosonmagyaróvári költő. Néhány címszó a Fiatalok stúdiója tartalmából, amelynek kezdési időpontja 12 óra 10 perc; Filmlevél a Testőr című filmről; vita a táncházmozgalomról; külföldre szakadt hazánkfia, a rozsnyói Budin Ádám - Prágában. A műsor sztárvendége Zámbó Jimmy. Negyed háromkor kapcsolják a BBC magyar adását. 15 órakor Fáklya, amely többek között beszámol a Komáromi Jókai Színház legújabb bemutatójáról, a kassai Kazinczy-napokról és a Címerek a néphagyományban című vendégkiállításról. A műsor a Köszöntővel folytatódik. (HritzJ.) Tekintettel arra, hogy ez az új spórolási mód nem valakiknek a magánvállalkozása csupán, hanem a szlovák parlament által elfogadott építési takarékmozgalomról szóló törvény értelmében jött létre, olvasónk aggodalmait és csalódásait megosztottuk a legilletékesebbekkel, a pozsonyi székhelyű Első Építési Takarékpénztár vezetőivel. Vladimír Klimeš mérnök, a szerződéskötésekért felelős osztály vezetője meglepődve értesült az olvasói panaszról, s állította, hogy nem kaptak még negatív visszajelzést: - A propagációs anyagok csupán alapinformációkat tartalmaznak. Felhívják viszont az érdeklődők figyelmét, hogy Szlovákia bármely takarékpénztárában az illetékes személyek részletes tájékoztatást nyújtanak. Több mint 400 munkatársunkat képeztük át az építkezési takarékoskodás területére, ami azt jelenti, hogy minden takarékpénztárban hozzáértő munkatársak tájékoztatják az érdeklődőket. Az olvasójuk által említett 100 korona bizonyára a számla vezetéséért járó illeték, ugyanis a szerződés megkötése díjtalan. A kitűzött végösszeg egy százalékának illetékként való befizetése viszont törvényes. Kár, hogy az olvasó levelében nem írja le kontrétan esetét, ennek híján válaszunk is csak általános lehet. Az általunk javasolt szerződés a törvényből kiindulva nagyon részletesen és áttekinthetően szabja meg az