Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám, csütörtök

HIREK-VELEMENYEK «ÚJSZÓ* 1993. MÁRCIUS 18. HÁBORÚS HISZTÉRIA ÉSZAK-KOREÁBAN A KÜLFÖLDIEK NEM KAPNAK VÍZUMOT Észak-Koreában kedden fél nap­ra elnémultak a telefonvonalak és a phenjani vezetés meghagyta a fő­városban akkreditált nagykövetek­nek, hogy háború kitörésének eseté­re készüljenek fel az evakuálásra. Ezt tegnap a Reuter hírügynökség közölte egy pekingi, nyugati politikai megfigyelőre hivatkozva. A kommu­nista KNDK" az elmúlt hétvége óta nem ad beutazási vízumot sem. A teljesen elszigetelődött sztáli­nista phenjani rezsim egy héttel eze­lőtt hirdetett ki a félhadiállapotot az­zal összefüggésben, hogy több mint 120 ezer katona részvételével dél­koreai-amerikai hadgyakorlat kez­dődött a térségben. Ezt követően Észak-Korea bejelentette, hogy a továbbiakban nem tartja magára nézve kötelezőnek az atomsorom­pó-szerződést. Tette ezt tiltakozásul az ellen, hogy a Nemzetközi Atom­energia Ügynökség ellenőrzést akar végrehajtani észak-koreai nukleáris berendezésekben, mivel alapos a gyanú: ezekben saját atombomba kifejlesztésén fáradoznak. A telefonvonalak említett átmene­ti elnémulása valószínűleg előké­szület volt egy esetleges légitáma­dásra. De az sem kizárt, hogy Észak-Korea ily módon akarta meg­akadályozni a külföldi információk bejutását az országba. Az ország vezetése úgy döntött, hogy szom­battól tilos éjszaka használni a villa­mosberendezéseket, a lakosság pe­dig országszerte a légitámadások előli evakuálást gyakorolta. Észak­Koreában állítólag attól tartanak, hogy háború esetén első létesít­ményként a jongboni atomerőművet érné támadás. SLÁDEK MAGÁNKEZDEMENYEZESE? MORVA-SZILÉZIAI TARTOMÁNYI KORMÁNY ALAKULT Brünnben tegnap morva-sziléziai tartományi kormányt nevezett ki az úgynevezett morva-sziléziai tarto­mányi gyűlés. A testület nyilatkozata szerint a kabinet miniszterelnöke keddtől Václav Kobliha, a Miroslav Sládek vezette republikánus párt egykori szövetségi gyűlésbeli képvi­selője. A kormány miniszterei között egyelőre még nem osztották szét a tárcákat. A tegnapi Český denník szerint Ivan Dŕímal, a Morva Nemzeti Párt elnöke kijelentette, hogy az úgyne­vezett morva-sziléziai tartományi kormány létrehozása Miroslav Slá­dek magánkezdeményezésére tör­tént. Az említett lap idézi Václav Klaus cseh kormányfőt, aki a történ­teket nagyon veszélyesnek tartja. Klaus pártjának, a PDP-nek több képviselője úgy véli, hogy az említett kormány létrehozása alkotmányelle­nes és ebből le kellene szűrni a megfelelő következtetéseket. ANGOLA NEM LESZNEK TÁRGYALÁSOK Jósé Eduardo dos Santos angolai elnök elutasította azt az ENSZ-ben múlt héten megszavazott határozatot, amelynek értelmében legfelsőbb szintű tárgyalásokat kellene tartani az angolai kormány és az ellenzéki UNITA mozgalom képviselői között. Az angolai államfő szóvivője útján közölte, hogy egy ilyen találkozó csak további bonyodalmakhoz vezetne Angolában. Santos szerint addig felesle­ges legfelsőbb szintű megbeszéléseket tartani, amíg az alapvető problémá­kat nem oldották meg. A múlt hónapban egyébként már Addisz Abebába összehívtak egy legfelsőbb szintű megbeszélést, azonban az UNITA képvi­selői nem jelentek meg. JAPÁN DÖNTÖTT SZÁZMILLIÓ DOLLÁR MOSZKVANAK Japán több mint kétéves vissza­tartás után úgy határozott, hogy vég­re átutalja Oroszországnak azt a százmillió dollár hitelt, amelyet még 1990 decemberében megígért Moszkvának, közölte a Reuter, to­kiói kormánykörökre hivatkozva. Az összeget a japán export-import bank folyósítja nagyon előnyös ala­csony kamat mellett, s a hitel lehető­vé teszi Oroszország számára élel­miszerek és gyógyszerek vásárlását japán cégektől. Tárgyalások folynak további 500 millió dolláros hitelkeret folyósításáról, azonban Tokióban óvatosak, tekintettel az Oroszor­szágban kialakult bizonytalan politi­kai helyzetre. Tokióban egyébként is a közelmúltban újra megerősítették, hogy nagyobb mértékű pénzügyi se­gítséget Oroszországnak mindaddig nem nyújtanak, amíg nem oldódik meg a japánok által visszakövetelt négy Kuril-sziget hovatartozásának vitatott kérdése. ANTALL JÓZSEF SZERINT CSURKA A POLITIKAI HATALOM MEGRAGADÁSÁRA KÉSZÜL Hosszabb hallgatás és a nem tel­jesen egyértelmű megnyilatkozások után Antall József miniszterelnök, a kormányzó Magyar Demokrata Fórum elnöke, úgy látszik, végre elszánta magát és nyíltan állást fog­lalt, kifejtette véleményét Csurka István tevékenységéről és politikai nézeteiről. A Pesti Hírlap tegnapi és mai száma terjedelmes interjút közöl a miniszterelnökkel, melyben Antall félreérthetetlenül leszögezi: ,,Ne le­gyenek illúzióink: Csurka Istvánnak nem eszmei-ideológiai problémái vannak, hiszen ezek jelentős részét - ha miattuk bárki is vádolja - köny­nyedén, egyetlen mozdulattal meg­tagadja, róluk lemond, vagy más beállítást ad bármelyik gondolatá­nak. Csurka István minden szem­pontból: pénzügyileg, sajtóval, politi­kai pozíciók megszerzésével igenis a politikai hatalom megragadására és az általa elképzelt politikai prog­ram végrehajtására készült és ké­szül." Antall szerint Csurka ,,a Demok­ratikus Fórum megragadásával, át­szerkesztésével képzelte el a hata­lom-megragadást, függetlenül attól, hogy ő személy szerint kívánta-e ezt; függetlenül attól, hogy király vagy királycsináló kívánt-e lenni; ez a politikában majdnem mindegy. Szívesebben mozgatna bábukat és megmaradna néptribun pózában. Olyan bázist akar szerezni, ahol ké­szen találja a jogi, anyagi és infra­strukturális eszközöket, melyekkel elindíthatja azt a bizonyos pártot. Természetesen benne maradva a Fórumban, mint annak része." Antall véleménye szerint, ha ez nem sikerül - márpedig nem sikerült -, akkor Csurka a Magyar Út Ala­pítványból létrehozta a Magyar Út Köröket, tehát mozgalmat, amely el­ső lépés a pártatlanitáshoz. ,,Azzal, hogy a Magyar Út kijelentette, képvi­selőket kíván állítani és a parlamenti életben is részt kíván venni, világos­sá tette célját. Minden olyan szerve­zet, amely képviselő-állítási igénnyel lép fel, az a párt ismérveivel rendel­kezik" - állítja a kormányfő. Kemé­nyen elutasította Csurkáék elképze­lését a képviselők „magyarságból való levizsgáztatására" is. ,,Miféle cél az, hogy képviselőket vizsgázta­tunk magyarságból? Mely uraknak van, Csurka Istvánnal az élen, erköl­csi alapjuk, hogy másokat levizsgáz­tassanak a képviselői alkalmasság­ból" - tette fel a kérdést a kor­mányfő. Az interjúban Antall ugyancsak tényeken cáfolja, hogy paktumot kö­tött volna a kommunistákkal és át­mentette volna hatalmukat. Kiemeli, hogy Kelet-Európában a magyar kormány a legstabilabb. A Pesti Hírlap szerint az interjú­nak eredetileg a Magyar Fórumban, Csurka hetilapjában kellett volna megjelennie, de Csurka ezt végül is nem vállalta. Az ügy háttere egyelő­re elég zavaros. A Népszabadság értesülései szerint ez okból szaka­dás állt be a Magyar Fórum szer­kesztőségében, ahonnan menni kí­ván Kósa Csaba főszerkesztő és hat más munkatársa. Csurka - saját állítása szerint - azért utasította el végül is az interjú közlését, mert azt nem a Magyar Fórum főszerkesztője készítette, hanem másvalaki, s így másképpen festenek a dolgok. KOKES JÁNOS, Budapest Nagy ország, nagy parlament, nagy unalom. Amikor az AP amerikai hírügynökség fotósa szorgalmasan dolgozott, a kínai parlament éppen a költségvetést tárgyalta. Igaz, hogy a gazdasági növekedés figyelem­remél tető, de ennyire talán mégsem lehet mindegy. Vagy netán úgy érzik a képviselők, hogy nem is ők döntenek - s akkor figyelni sem kell? AGGÓDNI NEM ELÉG Csupa aggodalom a világ: mi lesz Oroszor­szággal, ha a konzervatívoknak, a posztkommu­nista és nacionalista erőknek sikerül végérvénye­sen leállítaniuk az éppen csak beinduló, nagyon is döcögve haladó reformokat. Nem is szólva arról, hogy ez a döcögés jelentős mértékben ezeknek az erőknek a számlájára írható, bár igaz az is, hogy a reformerek sem valami ügyesek, s esetenként baj van a hozzáértéssel is. Ez utóbbi gond azonban megoldható lenne néhány külföldi szakértő bevonásával, hiszen tanulni nem szégyen. Jelcin elnökben és környezetében meg is van ez a tanulási vágy, a külföldi szakem­berekben pedig a segítőkészség - mégsem mű­ködik a dolog. Nem is működhet, ha a törvényho­zás a még mindig érvényben lévő kommunista alkotmány adta minden lehetőséget felhasznál a folyamat késleltetésére és visszafordítására. Megmutatkozott ez a tavaly decemberi és a múlt héten lezajlott rendkívüli küldöttkongresszuson egyaránt. Ezeknek a képviselő urakká avanzsált volt apparátcsik elvtársaknak csak egy a fontos: a szovjet időkben szerzett hatalmuk megőrzése és növelése, a „régi szép idők" visszaállítása Vereségek sorozatát szenvedte el Jelcin a szuperparlamenttöl, melyet ugyanúgy nem osz­lathat fel, mint a törvényhozást, ahol hívei leg­többször szintén kisebbségbe szorulnak. Arra pedig hiába vár, hogy ezek a nacionalista színe­zetű, öskommunista kövületté merevedett testü­letek döntenek saját feloszlatásukról. Bár a de­magógia mindennapi kenyerük, s számíthatnak is az elégedetlen milliók, de főleg a lumpen elemek kétes támogatására, attól mégis félnek, hogy az elnök és a parlament közti huzavonát a hatalom birtoklásáért a nép döntse el. Bár állandóan a „nép nevében" ágálnak, a népszavazást nem merik megkockáztatni, ugyanígy a parlamenti és az elnökválasztás előrehozását sem. Élve ebül szerzett hatalmukkal, a konzervatí­vok nemcsak az elnök kezét kötik meg, hanem a kormány működését is akadályozzák. Cseno­mirgyin miniszterelnök, akit pedig a parlament is jóváhagyott tisztségében, részben Jelcin akarata ellenére, néhány heti kormányzás után - a jelek szerint - rádöbbent: csak látszathatalommal ren­delkezik a kabinet. Hangot is adott elégedetlen­ségének a népképviselők előtt, mondván, ha sem az állami tulajdont, sem a pénzügyi helyzetet nem ellenőrzi a kormány, akkor egyáltalán kor­mánynak tekinthető-e? Drámai kérdésfelvetésé­vel csak annyit ért el, hogy a küldöttek őt is besorolják Jelcin hívei közé. vagyis a számukra ellenséges csapatba. Csupa aggodalom a világ. Az amerikai kor­mánytól kezdve, a francia és német vezetésen keresztül a magyar miniszterelnökig mindenki igyekszik rokonszenvéről, együttérzéséről és tá­mogatásáról biztosítani Borisz Jelcint. Csakhogy ez már távolról sem elég, ebből az orosz elnök már nem tud politikai tőkét kovácsolni - mivel Oroszországnak valóságos működő tőkére van szüksége. Most még segélyekre is, mégpedig sokra, de a társadalmi feszültség és elégedetlen­ség átmeneti enyhítése már kevés, ennél több kell. Oroszország a saját erejéből - ez teljesen nyilvánvaló - képtelen talpra állni, de még a holt­pontról sem tud elmozdulni. A további hanyatlás pedig beláthatatlan következményekkel járna - s nem csak Oroszország számára. Ezért az aggodalmak, a G7 készülődése az egységes fellépésre Jelcin mellett, ezért Mitterrand útja Moszkvába. Amint mindenekelőtt látni kell: Oroszország­ban nemcsak a demokrácia sorsa forog kockán, hanem a nemzetközi biztonságé is. Amint elbuk­nak a reformerek, veszélybe kerülnek a leszere­lési megállapodások, veszélyes kezekbe az atomrakéták indítógombjai. Egy konzervatív Oroszország megbéníthatja a világszervezetet, a Biztonsági Tanács állandó tagjaként egészen más irányba sodorhatja azt a - még eléggé megfoghatatlan - valamit, amelyet új világrend­nek szoktunk nevezni. Egy kommunista-naciona­lista fordulat Oroszországban a régi „világrendet­lenséget" támasztaná fel. S ezt mindenki megé­rezné GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN J eszenszky Géza kedd este a bu­dapesti Európa Intézetben elő­adást tartott, melyben a magyar kül­politika huszadik század dilemmáit elemezte. A külügyminiszter hang­súlyozta, hogy Magyarország min­den szomszédjával együtt kíván mű­ködni, de ezt nem a környező álla­mokban élő magyarság feje felett átnyúlva kívánja tenni. Jeszenszky az európai stabilitás kulcskérdésé­nek minősítette a kisebbségek jogai­nak rendezését. Hozzáfűzte, a ma­gyar politikának az a célja, hogy megmagyarázza szomszédainak: a magyar kisebbségek önigazgatási és autonómiatörekvései nem fe­szültségfokozó tényezők, hanem éppen ellenkező irányban hatnak. B ulgáriában várhatóan még idén parlamenti választások lesz­nek, legalábbis erre számít Filip Di­mitrov volt kormányfő, az ellenzéki' Demokratikus Erők Szövetségének elnöke. Szerinte ez várhatóan bekö­vetkezik annak ellenére, hogy a par­lamentben az ellenzéki pártoknak valószínűleg nem sikerül megsza­vaztatni az új választások kiírását. Az ellenzék már hosszabb ideje kö­veteli Zselev államfő és Berov kor­mányfő lemondását. C alcutta kelet-indiai városban kedd este hatalmas robbanásra került sor. Indiai hírügynökségi je­lentések szerint legkevesebb 15 személy életét vesztette és nagyon sok a sebesült. Az egyik városne­gyedben a detonáció két épületet teljesen a földdel tett egyenlővé. Minderre alig négy nappal azután került sor, hogy India kereskedelmi központjában, Bombayban bomba­merényletek sorozata történt a város sűrűn lakott központjában, s ezek több mint 250 emberéletet köve­teltek. P rágában kedden késő éjszakáig tanácskoztak a cseh kor­mánykoalíció négy pártjának elnö­kei. Megállapodtak két készülő tör­vény alapelveiben, az egyik az anti­kommunista ellenállásra, a másik pedig az egyházi vagyon restitúció­jára vonatkozik. Mindkét törvényt eredetileg a Kereszténydemokrata Unió és a Cseh Néppárt terjesztette a parlament elé. Václav Klaus sze­rint az egyházi vagyon visszaadásá­ra vonatkozó törvény ötvözi a tulaj­donviszonyokban történt változáso­kat az egyház és az állam közötti új típusú kapcsolatokkal. Klaus szerint ez nem azonos az egyház és az állam különválasztásával. B écsben tegnap a közép-európai országok közlekedés terén tör­ténő együttműködéséről tanácskoz­tak Ausztria, Szlovénia, Horvátor­szág, Szlovákia, Csehország és Ma­gyarország illetékes tárcavezetői. Roman Hofbauer miniszter távollé­tében Szlovákiát Štefan Šríp minisz­tériumi államtitkár képviselte. A szlo­vák képviselő megvitatta a környező országok vasútigazgatóságai közötti szorosabb együttműködés lehetősé­gét annak érdekében, hogy biztosít­sák Szlovákián keresztül a kombi­nált szállítást. VIETNAM HA HÉTFŐ, AKKOR HIMNUSZ Vietnamban kormányrendelet uta­sítja április elsejétől a gyerekeket és a felnőtteket arra, hogy az iskolák­ban és a munkahelyeken az ország himnuszának az eléneklésével kezdjék a hetet, felvont vietnami lo­bogó mellett. A dekrétum rendelke­zik arról is, hogy csalni szigorúan tilos, vagyis nem elegendő, ha le­mezről vagy kazettáról hallgatják meg a himnuszt, hanem a diákoknak és a munkásoknak saját maguknak kell elénekelniük. Ezen felül himnuszéneklésre kerül sor minden államünnepen és fontos évfordulón. A kommunista párt lapja, a Nhan Dan első oldalán üdvözölte a kor­mány döntését, s megjegyezte, hogy erre nagy szükség volt, hiszen az utóbbi években nagyon megko­pott a vietnamiak nemzeti büszkesé­ge. ,,A himnuszt énekelve és a viet­nami zászlóra tekintve mindenki tu­datosítja, hogy melyik ország polgá­ra" - szögezi le a vietnami napilap.

Next

/
Thumbnails
Contents