Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-18 / 64. szám, csütörtök

HIREK-VELEMENYEK «ÚJSZÓ* 1993. MÁRCIUS 18. HÁBORÚS HISZTÉRIA ÉSZAK-KOREÁBAN A KÜLFÖLDIEK NEM KAPNAK VÍZUMOT Észak-Koreában kedden fél napra elnémultak a telefonvonalak és a phenjani vezetés meghagyta a fővárosban akkreditált nagyköveteknek, hogy háború kitörésének esetére készüljenek fel az evakuálásra. Ezt tegnap a Reuter hírügynökség közölte egy pekingi, nyugati politikai megfigyelőre hivatkozva. A kommunista KNDK" az elmúlt hétvége óta nem ad beutazási vízumot sem. A teljesen elszigetelődött sztálinista phenjani rezsim egy héttel ezelőtt hirdetett ki a félhadiállapotot azzal összefüggésben, hogy több mint 120 ezer katona részvételével délkoreai-amerikai hadgyakorlat kezdődött a térségben. Ezt követően Észak-Korea bejelentette, hogy a továbbiakban nem tartja magára nézve kötelezőnek az atomsorompó-szerződést. Tette ezt tiltakozásul az ellen, hogy a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ellenőrzést akar végrehajtani észak-koreai nukleáris berendezésekben, mivel alapos a gyanú: ezekben saját atombomba kifejlesztésén fáradoznak. A telefonvonalak említett átmeneti elnémulása valószínűleg előkészület volt egy esetleges légitámadásra. De az sem kizárt, hogy Észak-Korea ily módon akarta megakadályozni a külföldi információk bejutását az országba. Az ország vezetése úgy döntött, hogy szombattól tilos éjszaka használni a villamosberendezéseket, a lakosság pedig országszerte a légitámadások előli evakuálást gyakorolta. ÉszakKoreában állítólag attól tartanak, hogy háború esetén első létesítményként a jongboni atomerőművet érné támadás. SLÁDEK MAGÁNKEZDEMENYEZESE? MORVA-SZILÉZIAI TARTOMÁNYI KORMÁNY ALAKULT Brünnben tegnap morva-sziléziai tartományi kormányt nevezett ki az úgynevezett morva-sziléziai tartományi gyűlés. A testület nyilatkozata szerint a kabinet miniszterelnöke keddtől Václav Kobliha, a Miroslav Sládek vezette republikánus párt egykori szövetségi gyűlésbeli képviselője. A kormány miniszterei között egyelőre még nem osztották szét a tárcákat. A tegnapi Český denník szerint Ivan Dŕímal, a Morva Nemzeti Párt elnöke kijelentette, hogy az úgynevezett morva-sziléziai tartományi kormány létrehozása Miroslav Sládek magánkezdeményezésére történt. Az említett lap idézi Václav Klaus cseh kormányfőt, aki a történteket nagyon veszélyesnek tartja. Klaus pártjának, a PDP-nek több képviselője úgy véli, hogy az említett kormány létrehozása alkotmányellenes és ebből le kellene szűrni a megfelelő következtetéseket. ANGOLA NEM LESZNEK TÁRGYALÁSOK Jósé Eduardo dos Santos angolai elnök elutasította azt az ENSZ-ben múlt héten megszavazott határozatot, amelynek értelmében legfelsőbb szintű tárgyalásokat kellene tartani az angolai kormány és az ellenzéki UNITA mozgalom képviselői között. Az angolai államfő szóvivője útján közölte, hogy egy ilyen találkozó csak további bonyodalmakhoz vezetne Angolában. Santos szerint addig felesleges legfelsőbb szintű megbeszéléseket tartani, amíg az alapvető problémákat nem oldották meg. A múlt hónapban egyébként már Addisz Abebába összehívtak egy legfelsőbb szintű megbeszélést, azonban az UNITA képviselői nem jelentek meg. JAPÁN DÖNTÖTT SZÁZMILLIÓ DOLLÁR MOSZKVANAK Japán több mint kétéves visszatartás után úgy határozott, hogy végre átutalja Oroszországnak azt a százmillió dollár hitelt, amelyet még 1990 decemberében megígért Moszkvának, közölte a Reuter, tokiói kormánykörökre hivatkozva. Az összeget a japán export-import bank folyósítja nagyon előnyös alacsony kamat mellett, s a hitel lehetővé teszi Oroszország számára élelmiszerek és gyógyszerek vásárlását japán cégektől. Tárgyalások folynak további 500 millió dolláros hitelkeret folyósításáról, azonban Tokióban óvatosak, tekintettel az Oroszországban kialakult bizonytalan politikai helyzetre. Tokióban egyébként is a közelmúltban újra megerősítették, hogy nagyobb mértékű pénzügyi segítséget Oroszországnak mindaddig nem nyújtanak, amíg nem oldódik meg a japánok által visszakövetelt négy Kuril-sziget hovatartozásának vitatott kérdése. ANTALL JÓZSEF SZERINT CSURKA A POLITIKAI HATALOM MEGRAGADÁSÁRA KÉSZÜL Hosszabb hallgatás és a nem teljesen egyértelmű megnyilatkozások után Antall József miniszterelnök, a kormányzó Magyar Demokrata Fórum elnöke, úgy látszik, végre elszánta magát és nyíltan állást foglalt, kifejtette véleményét Csurka István tevékenységéről és politikai nézeteiről. A Pesti Hírlap tegnapi és mai száma terjedelmes interjút közöl a miniszterelnökkel, melyben Antall félreérthetetlenül leszögezi: ,,Ne legyenek illúzióink: Csurka Istvánnak nem eszmei-ideológiai problémái vannak, hiszen ezek jelentős részét - ha miattuk bárki is vádolja - könynyedén, egyetlen mozdulattal megtagadja, róluk lemond, vagy más beállítást ad bármelyik gondolatának. Csurka István minden szempontból: pénzügyileg, sajtóval, politikai pozíciók megszerzésével igenis a politikai hatalom megragadására és az általa elképzelt politikai program végrehajtására készült és készül." Antall szerint Csurka ,,a Demokratikus Fórum megragadásával, átszerkesztésével képzelte el a hatalom-megragadást, függetlenül attól, hogy ő személy szerint kívánta-e ezt; függetlenül attól, hogy király vagy királycsináló kívánt-e lenni; ez a politikában majdnem mindegy. Szívesebben mozgatna bábukat és megmaradna néptribun pózában. Olyan bázist akar szerezni, ahol készen találja a jogi, anyagi és infrastrukturális eszközöket, melyekkel elindíthatja azt a bizonyos pártot. Természetesen benne maradva a Fórumban, mint annak része." Antall véleménye szerint, ha ez nem sikerül - márpedig nem sikerült -, akkor Csurka a Magyar Út Alapítványból létrehozta a Magyar Út Köröket, tehát mozgalmat, amely első lépés a pártatlanitáshoz. ,,Azzal, hogy a Magyar Út kijelentette, képviselőket kíván állítani és a parlamenti életben is részt kíván venni, világossá tette célját. Minden olyan szervezet, amely képviselő-állítási igénnyel lép fel, az a párt ismérveivel rendelkezik" - állítja a kormányfő. Keményen elutasította Csurkáék elképzelését a képviselők „magyarságból való levizsgáztatására" is. ,,Miféle cél az, hogy képviselőket vizsgáztatunk magyarságból? Mely uraknak van, Csurka Istvánnal az élen, erkölcsi alapjuk, hogy másokat levizsgáztassanak a képviselői alkalmasságból" - tette fel a kérdést a kormányfő. Az interjúban Antall ugyancsak tényeken cáfolja, hogy paktumot kötött volna a kommunistákkal és átmentette volna hatalmukat. Kiemeli, hogy Kelet-Európában a magyar kormány a legstabilabb. A Pesti Hírlap szerint az interjúnak eredetileg a Magyar Fórumban, Csurka hetilapjában kellett volna megjelennie, de Csurka ezt végül is nem vállalta. Az ügy háttere egyelőre elég zavaros. A Népszabadság értesülései szerint ez okból szakadás állt be a Magyar Fórum szerkesztőségében, ahonnan menni kíván Kósa Csaba főszerkesztő és hat más munkatársa. Csurka - saját állítása szerint - azért utasította el végül is az interjú közlését, mert azt nem a Magyar Fórum főszerkesztője készítette, hanem másvalaki, s így másképpen festenek a dolgok. KOKES JÁNOS, Budapest Nagy ország, nagy parlament, nagy unalom. Amikor az AP amerikai hírügynökség fotósa szorgalmasan dolgozott, a kínai parlament éppen a költségvetést tárgyalta. Igaz, hogy a gazdasági növekedés figyelemremél tető, de ennyire talán mégsem lehet mindegy. Vagy netán úgy érzik a képviselők, hogy nem is ők döntenek - s akkor figyelni sem kell? AGGÓDNI NEM ELÉG Csupa aggodalom a világ: mi lesz Oroszországgal, ha a konzervatívoknak, a posztkommunista és nacionalista erőknek sikerül végérvényesen leállítaniuk az éppen csak beinduló, nagyon is döcögve haladó reformokat. Nem is szólva arról, hogy ez a döcögés jelentős mértékben ezeknek az erőknek a számlájára írható, bár igaz az is, hogy a reformerek sem valami ügyesek, s esetenként baj van a hozzáértéssel is. Ez utóbbi gond azonban megoldható lenne néhány külföldi szakértő bevonásával, hiszen tanulni nem szégyen. Jelcin elnökben és környezetében meg is van ez a tanulási vágy, a külföldi szakemberekben pedig a segítőkészség - mégsem működik a dolog. Nem is működhet, ha a törvényhozás a még mindig érvényben lévő kommunista alkotmány adta minden lehetőséget felhasznál a folyamat késleltetésére és visszafordítására. Megmutatkozott ez a tavaly decemberi és a múlt héten lezajlott rendkívüli küldöttkongresszuson egyaránt. Ezeknek a képviselő urakká avanzsált volt apparátcsik elvtársaknak csak egy a fontos: a szovjet időkben szerzett hatalmuk megőrzése és növelése, a „régi szép idők" visszaállítása Vereségek sorozatát szenvedte el Jelcin a szuperparlamenttöl, melyet ugyanúgy nem oszlathat fel, mint a törvényhozást, ahol hívei legtöbbször szintén kisebbségbe szorulnak. Arra pedig hiába vár, hogy ezek a nacionalista színezetű, öskommunista kövületté merevedett testületek döntenek saját feloszlatásukról. Bár a demagógia mindennapi kenyerük, s számíthatnak is az elégedetlen milliók, de főleg a lumpen elemek kétes támogatására, attól mégis félnek, hogy az elnök és a parlament közti huzavonát a hatalom birtoklásáért a nép döntse el. Bár állandóan a „nép nevében" ágálnak, a népszavazást nem merik megkockáztatni, ugyanígy a parlamenti és az elnökválasztás előrehozását sem. Élve ebül szerzett hatalmukkal, a konzervatívok nemcsak az elnök kezét kötik meg, hanem a kormány működését is akadályozzák. Csenomirgyin miniszterelnök, akit pedig a parlament is jóváhagyott tisztségében, részben Jelcin akarata ellenére, néhány heti kormányzás után - a jelek szerint - rádöbbent: csak látszathatalommal rendelkezik a kabinet. Hangot is adott elégedetlenségének a népképviselők előtt, mondván, ha sem az állami tulajdont, sem a pénzügyi helyzetet nem ellenőrzi a kormány, akkor egyáltalán kormánynak tekinthető-e? Drámai kérdésfelvetésével csak annyit ért el, hogy a küldöttek őt is besorolják Jelcin hívei közé. vagyis a számukra ellenséges csapatba. Csupa aggodalom a világ. Az amerikai kormánytól kezdve, a francia és német vezetésen keresztül a magyar miniszterelnökig mindenki igyekszik rokonszenvéről, együttérzéséről és támogatásáról biztosítani Borisz Jelcint. Csakhogy ez már távolról sem elég, ebből az orosz elnök már nem tud politikai tőkét kovácsolni - mivel Oroszországnak valóságos működő tőkére van szüksége. Most még segélyekre is, mégpedig sokra, de a társadalmi feszültség és elégedetlenség átmeneti enyhítése már kevés, ennél több kell. Oroszország a saját erejéből - ez teljesen nyilvánvaló - képtelen talpra állni, de még a holtpontról sem tud elmozdulni. A további hanyatlás pedig beláthatatlan következményekkel járna - s nem csak Oroszország számára. Ezért az aggodalmak, a G7 készülődése az egységes fellépésre Jelcin mellett, ezért Mitterrand útja Moszkvába. Amint mindenekelőtt látni kell: Oroszországban nemcsak a demokrácia sorsa forog kockán, hanem a nemzetközi biztonságé is. Amint elbuknak a reformerek, veszélybe kerülnek a leszerelési megállapodások, veszélyes kezekbe az atomrakéták indítógombjai. Egy konzervatív Oroszország megbéníthatja a világszervezetet, a Biztonsági Tanács állandó tagjaként egészen más irányba sodorhatja azt a - még eléggé megfoghatatlan - valamit, amelyet új világrendnek szoktunk nevezni. Egy kommunista-nacionalista fordulat Oroszországban a régi „világrendetlenséget" támasztaná fel. S ezt mindenki megérezné GÖRFÖL ZSUZSA NÉHÁNY SORBAN J

eszenszky Géza kedd este a budapesti Európa Intézetben előadást tartott, melyben a magyar külpolitika huszadik század dilemmáit elemezte. A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy Magyarország minden szomszédjával együtt kíván működni, de ezt nem a környező államokban élő magyarság feje felett átnyúlva kívánja tenni. Jeszenszky az európai stabilitás kulcskérdésének minősítette a kisebbségek jogainak rendezését. Hozzáfűzte, a magyar politikának az a célja, hogy megmagyarázza szomszédainak: a magyar kisebbségek önigazgatási és autonómiatörekvései nem feszültségfokozó tényezők, hanem éppen ellenkező irányban hatnak. B

ulgáriában várhatóan még idén parlamenti választások lesznek, legalábbis erre számít Filip Dimitrov volt kormányfő, az ellenzéki' Demokratikus Erők Szövetségének elnöke. Szerinte ez várhatóan bekövetkezik annak ellenére, hogy a parlamentben az ellenzéki pártoknak valószínűleg nem sikerül megszavaztatni az új választások kiírását. Az ellenzék már hosszabb ideje követeli Zselev államfő és Berov kormányfő lemondását. C

alcutta kelet-indiai városban kedd este hatalmas robbanásra került sor. Indiai hírügynökségi jelentések szerint legkevesebb 15 személy életét vesztette és nagyon sok a sebesült. Az egyik városnegyedben a detonáció két épületet teljesen a földdel tett egyenlővé. Minderre alig négy nappal azután került sor, hogy India kereskedelmi központjában, Bombayban bombamerényletek sorozata történt a város sűrűn lakott központjában, s ezek több mint 250 emberéletet követeltek. P

rágában kedden késő éjszakáig tanácskoztak a cseh kormánykoalíció négy pártjának elnökei. Megállapodtak két készülő törvény alapelveiben, az egyik az antikommunista ellenállásra, a másik pedig az egyházi vagyon restitúciójára vonatkozik. Mindkét törvényt eredetileg a Kereszténydemokrata Unió és a Cseh Néppárt terjesztette a parlament elé. Václav Klaus szerint az egyházi vagyon visszaadására vonatkozó törvény ötvözi a tulajdonviszonyokban történt változásokat az egyház és az állam közötti új típusú kapcsolatokkal. Klaus szerint ez nem azonos az egyház és az állam különválasztásával. B

écsben tegnap a közép-európai országok közlekedés terén történő együttműködéséről tanácskoztak Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szlovákia, Csehország és Magyarország illetékes tárcavezetői. Roman Hofbauer miniszter távollétében Szlovákiát Štefan Šríp minisztériumi államtitkár képviselte. A szlovák képviselő megvitatta a környező országok vasútigazgatóságai közötti szorosabb együttműködés lehetőségét annak érdekében, hogy biztosítsák Szlovákián keresztül a kombinált szállítást. VIETNAM HA HÉTFŐ, AKKOR HIMNUSZ Vietnamban kormányrendelet utasítja április elsejétől a gyerekeket és a felnőtteket arra, hogy az iskolákban és a munkahelyeken az ország himnuszának az eléneklésével kezdjék a hetet, felvont vietnami lobogó mellett. A dekrétum rendelkezik arról is, hogy csalni szigorúan tilos, vagyis nem elegendő, ha lemezről vagy kazettáról hallgatják meg a himnuszt, hanem a diákoknak és a munkásoknak saját maguknak kell elénekelniük. Ezen felül himnuszéneklésre kerül sor minden államünnepen és fontos évfordulón. A kommunista párt lapja, a Nhan Dan első oldalán üdvözölte a kormány döntését, s megjegyezte, hogy erre nagy szükség volt, hiszen az utóbbi években nagyon megkopott a vietnamiak nemzeti büszkesége. ,,A himnuszt énekelve és a vietnami zászlóra tekintve mindenki tudatosítja, hogy melyik ország polgára" - szögezi le a vietnami napilap.