Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-15 / 61. szám, hétfő

1993. MÁRCIUS 15. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 MIT SZÓL A STRASBOURG! DÖNTÉSHEZ? NAPILAP NELKUL A VAJDASÁGI MAGYARSÁG (Folytatás az 1. oldalról) választja, hogy alapítványok és szponzorok segítségével maga jelenteti meg az újságot, ezzel átveszi és átvállalja az összes kiadói feladatot is, a tartományi képviselőházat pedig arra kéri, törvényesítse az előállt helyze­tet. Ha az alapító elutasítja ezt az egyetlen lehetséges megol­dást, akkor gyakorlatilag meg­szünteti a fél évszázados Ma­gyar Szót. A szerkesztőség vasárnapra röplapot jelentetett meg, újság helyett legalább ezt adva az ol­vasónak, tájékoztatva az előállt helyzetről, hasonlóképpen ma is ez jelenik meg azzal a céllal, hogy az olvasótábort ismertes­sük a szerkesztőbizottság dön­téséről, valamint, hogy - inkább jelképesen - hírt adhassunk a március 15-ével kapcsolatos ünnepségekről. A tervek szerint a héten azonban már igazán újságot is készíteni akarnak a lap dolgozói, ez azonban nem csak a szerkesztőségtől függ. SINKOVITS PÉTER, Újvidék MEGEMLÉKEZÉSEK NEMZETI ÜNNEPÜNKRŐL ELMARASZTALTÁK KŇAŽKÓT (Folytatás az 1. oldalról) hazudik. Ez nem etikus." Mečiar szavai szerint egész másként zajlottak a brüsz­szeli és a genfi tárgyalások, illetve előké­születeik, mint arról a külügyminiszter az újságíróknak beszámolt. Mečiar szerint a parlament külügyi bizottságának elnö­ke, Ivan Laluha, illetve a bizottság meghí­vott tagjai a választmányi ülésen megvál­toztatták a külügyi tárcával kapcsolatos korábbi véleményüket, amelynek a sajtó­ban is hangot adtak. Ám hogy ezzel a kijelentésével nem teljesen értenek egyet az érintettek, kitűnik az 5. oldalon olvasható helyszíni riportunkból. (G. A.) JELCIN VERESÉGE Moszkvában pénteken a késő esti órákban gyakorlatilag Borisz Jelcin vereségével fejeződött be az orosz küldöttkongresszus. A tanács­kozás résztvevői olyan lépéseket szavaztak meg, amelyek végső so­ron lényegesen megnyirbálják az el­nöki jogkört. Jelcin szombaton ta­nácsadóival hosszasan tárgyalt a jö­vőbeni stratégiáról, szóvivője azon­ban részleteket nem volt hajlandó elárulni. Kraszikov szóvivő tegnap arról tájékoztatott, hogy az elnök a vasár­napot Moszkva melletti dácsáján töl­tötte. A Reuter jól tájékozott forrá­sokra hivatkozva tudni véli, hogy Borisz Jelcin várhatóan ma beszé­det mond az orosz televízióban. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a szibériai Irkutszk­ban több száz tüntető Jelcin lemon­dását követelte, hívei viszont a nép­szavazást támogató aláírásgyűjtő kampányba kezdtek. ÍTÉLETIDŐ AZ USA-BAN Az Egyesült Államok atlanti part­vidékén erős havazással és áradá­sokkal kísért példátlan erejű hurri­kán tombolt, amely meteorológusok szerint évszázadunkban a legerő­sebbnek tekinthető. A 160 km-es sebességgel száguldó szélvihar a hét végén legkevesebb 40 halálos áldozatot követelt. A keleti partvidék 12 szövetségi államában időjárási szükségállapotot rendeltek el. (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap délután a zsúfolásig megtelt református templomban megtartott ünne­pi istentiszteleten előbb dr. Mészáros István, a Tiszán inneni református egy­házmegye miskolci püspöke magyarul, majd dr. Erdélyi Géza hanvai lelkész szlovákul hirdette az igét. A temetőben dr. Czine Mihály budapesti egyetemi ta­nárnak, továbbá Lejko Zoltán legenye­mihályi lelkésznek, Taba Lajos pozso­nyi magyar konzulnak és Tóth Károly­nak, az MPP országos alelnökének ünne­pi beszéde, illetve a Szózat és a himnu­szunk eléneklése után megkoszorúzták az ott nyugvó honvédek közös kopjafáját. Elhangzott az ünnepi beszédekben töb­bek között az az elgondolkodtató kérdés is: a szabadságharc hősei ma is élnek szívünkben, de vajon mi a tegnapi és mai cselekedeteinkkel kiérdemeljük-e utóda­inktól az elismerés koszorúját?! KASSÁN a Thália Színházban emlé­keztünk tegnap a magyar szabadság­harcra. Ünnepi beszédet itt is Czine Mi­hály mondott, s szavalatokkal felléptek a műsorban a helyi magyar tanítási nyel­vű alapiskola és gimnázium tanulói, vala­mint a Thália színészei, s csakúgy, mint Magyarbődön, a helyi Csengettyű ének­kar is. (gazdag) LÉVÁN pénteken a késő délutáni órákban Boros Jenő, a Magyar Köztár­saság nagykövetségének ideiglenes ügy­vivője, valamint a Csemadok és az Együtt­élés helyi képviselői koszorút helyeztek el a temetőben, az 1848-as emlékműnél. Este a Barátság Művelődési Házban telt ház fogadta a műsoros est szereplőit, akik közúl ki kell emelni a lévai magyar iskola énekkarát, a járási szavalóverseny leg­eredményesebb résztvevőit, a Garam­menti Népi Együttes, valamint a vámosla­dányi Tormás tánccsoportot és paraszt­zenekart. Ünnepi beszédet Bégány Atti­la, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője mondott. ZSELIZEN vasárnap este ünnepélyes gyertyás felvonulást szerveztek a Csema­dok, az Együttélés és az MKDM alapszer­vezetei. Sajnálatos, hogy az MPP idén sem képviseltette magát hivatalosan a nagy jelentőségű eseményen. Az első világháborús emlékműnél elhangzott a Szózat, és a vegyes kar Kossuth­dalokat adott elő. Ezután a résztvevők átvonultak a főtérre, ahol rövid kulturális műsor után Csáky Pál parlamenti képvi­selő méltatta dicső nemzeti ünnepünk jelentőségét és mának szóló üzenetét. A szép összejövetel a magyar himnusszal ért véget. -ábel­TARDOSKEDD lakosai - száznegy­vennégy évvel a kivégzésük után - most először emlékeztek meg a három tardos­keddi vértanúról, nevezetesen: Tóth Jó­zsefről. Rexier Ferencről és Bugyik Jó­zsefről. akiket 1848. július 23-án végeztek ki a „fegyveres zendülésben" való rész­vétel miatt. A községi hivatal, az önkor­mányzat, a magyar iskola a helyi egyház­tanáccsal karöltve emléktábla-leleplezés­sel egybekötött megemlékezést szerve­zett, amelyen részt vett Boros Jenő, a magyar nagykövetség ideiglenes ügyvi­vője. A Hősök Szobra emlékművön Kele Lajos, a falu polgármestere leplezett le emléktáblát a vértanúk emlékére. Ezután Boros Jenő méltatta március 15-ét, az egyetemes magyarság nemzeti ünne­pét. Juhász György Magyarország Ünnepeljünk, emlékezzünk közösen és összefogva, s ne pedig egymás ellen. Erre szólították fel híveiket, és a lakossá­got a magyar parlamenti pártok március 15-e előtt. A függetlenség megőrzésének záloga a gazdasági felemelkedés, amelyre Ma­gyarországnak minden esélye megvan, de ezt a lehetőséget csak összefogással lehet kihasználni. Röviden így lehetne összefoglalni annak a megemlékezésnek az üzenetét, melyet tegnap tartottak az immár szintén nevezetes történelmi szín­hellyé vált LAKITELKEN. Lezsák Sán­dor, a Magyar Demokrata Fórum orszá­gos alelnöke az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit felidézve több fontos, mához szóló tanulságot emelt ki. Köztük azt, hogy mindenütt kel­lenek olyan „gyújtóemberek", akik felráz­zák, pezsdítik, ösztönzik a közönyösöket az adott lehetőségek jobb kihasználá­sára. Nagyszámú budapesti lakos tegnap az esti órákban a Demokratikus Charta felhí­vására a Petőfi-szobornál gyűlt össze, ahol többek között beszédet mondott Hankiss Elemér, a televízió lemondott elnöke, figyelmeztetve hallgatóságát a sajtószabadság megőrzésének fontos­ságára. A nyilvános ünnepség elótt rend­hagyó, zártkörű találkozóra került sor a Pilvaxban, ahol a Charta néhány ki­emelkedő személyisége és több meghí­vott újságíró megfogalmazta 1993 Ma­gyarországának véleményük szerint ta­nulságokkal szolgáló 12 pontját. Számos megemlékezés, ünnepség, szoboravatás és kiállítás volt ország­szerte. A nemzeti ünnep alkalmából az idén is kiosztották a legkülünfélébb ki­tüntetéseket. Kiemelkedő irodalmi tevé­kenységének elismeréseként az idén Jó­zsef Attila-díjat kapott Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költő, kritikus és műfor­dító is. Az elmúlt hétvége budapesti esemé­nye, hogy az Eötvös Gimnázium díszter­mében a Rákóczi Szövetség és az Ester­házy János Emlékbizottság a csehszlová­kiai magyarság kiemelkedő politikusának, a morvaországi mirovi börtönben mártír­halált halt gróf Esterházy János születé­sének 92. és halálának 36. évfordulója alkalmából emlékülést tartott. A politikus leánya, gróf Esterházy Alice Esterházy­emlékérmet adott át a Komáromi Jókai Színház társulatának és Ébert Tibor író­nak. Az ünnepi megemlékezés után a résztvevők megkoszorúzták Esterházy János Szép utca 3. szám alatti emléktáb­láját. K. J. Vajdaság A magyar nemzet történelmének egyik legjelentősebb időszakáról több helyen is megemlékeztek a jugoszláviai Vajdaság­ban. Moravicán tegnap megkoszorúzták Kossuth Lajos mellszobrát, majd ünnepi gyűlést tartottak. Ezen Csubela Ferenc képviselő a Magyar Szó napilap helyzeté­re célozva többek között kijelentette, hogy a sajtószabadság követelése ismét idő­szerűvé vált. Antall József magyar mi­niszterelnök üdvözletét Martonyi János külügyi államtitkár tolmácsolta. Tegnap este Szabadkán tartották a központi ünnepséget, amelyen Ágos­ton András, a Vajdasági Magyarok De­mokratikus Közösségének elnöke mon­dott beszédet, ma, hétfőn pedig a bánáti Magyarittabén lesz koszorúzási ünnep­ség. Vajdaság számos temetőjében virá­got helyeztek el a szabadságharcban el­esett hősök sírjaira. S. P. (Folytatás az 1. oldalról) vazták meg, amely szerintem objektív volt. A mostani döntést úgy értékelem, megerősítették a háromoldalú bizottság anyagában foglaltakat. Egyébként úgy vélem, hogy a magyar tömegtájékoztató eszközök a szóban forgó határozatból azokat a részeket emelték ki, amelyek a magyar álláspontnak megfelelnek. Szlo­vákia szemszögéből az ügy nem áll rosz­szul. A helyszínen járt háromoldalú bizott­ság objektívan tárta fel a helyzetet. Az a meglátásom, hogy magyar részről is egyre erősödnek azok a hangok, amelyek az objektív megoldást keresik. DOMINIK KOCINGER, a bősi vízmű szlovák kormánybiztosa: - Kizárólag a magyar médiákból hall­juk állandóan a híreket, tehát én nem foglalhatok állást, hiszen nem áll rendel­kezésemre a hivatalos határozat szöve­ge. A mi hazai híreinkben is csak a ma­gyarországi forrásokra hivatkoznak. Te­hát arról sem nyilatkozhatok, hogy várha­tóan hogyan alakul ez a vita. Meg kell várnom a hivatalos jelentést. Egyébként is, válaszaimat írásban szoktam adni. Nem szeretem a telefonos interjúkat, mert vannak tapasztalataim. Én nem szégyel­lem állásfoglalásaimat, amelyeket megfo­galmazok, de papírra kell vetni a kérdése­ket és a válaszokat is. Ha birtokomban lesz a hivatalos anyag a Strasbourgban történtekről, akkor tolmácsolhatom önnek a kormány álláspontját, nem pedig a sajá­tomat. BAUER EDIT, az Együttélés parla­menti képviselője: - Értesüléseim meglehetősen egyol­dalúak, mert a hét végén nem tartózkod­tam idehaza. Azt tapasztaltam, hogy hal­latlanul kicsi Szlovákiában az európai par­lamentben szavazás visszhangja, ami egyébként beleillik abba a képbe, hogy csak a jó, a pozitív információkat közli a szlovák sajtó és a hírügynökség. Őszin­tén szólva a lelkem mélyén számítottam arra, hogy ennek a döntésnek meg kell születnie, s hasonló verdiktet várok Hágá­tól is. Az a módszer, ahogy figyelmen kívül hagyják a polgármesterek és a la­kosság véleményét, egy polgárt valahogy felháborít. A döntés egy kicsit elégtétel Csallóköz polgárainak. A másik kérdésre válaszolva azt mondanám, nagyon nehéz A magyar diplomácia „nagy sikeré­nek" nevezte a strasbourgi Európa Parla­ment pénteki határozatát Bős ügyében Hörcsik Richárd, a Magyar Országgyű­lés Európai Közösségekkel foglalkozó bi­zottságának elnöke, aki részt vett a stras­bourgi ülésen. Budapestre való visszaté­rése után Hörcsik elmondta: az európai fórumok méltányolják Budapest rugal­mas, kompromisszumokra hajlamos ma­gatartását. Tatár György, a magyar külügymi­nisztérium bősi biztosa újságíróknak re­ményét fejezte ki, hogy a pénteki határo­zat „további ösztönzést fog adni a szlo­vák félnek a megoldás keresésében". Nagyon fontosnak nevezte, hogy az Eu­rópa Parlament most „első ízben fog­lalt aszimmetrikusan állást a kérdés­ben". A szombati Népszabadságnak adott interjújában Nell van Dijk asszony, a hollandiai Zöldek képviselője arra a kér­désre, hogy az Európa Parlament teljesen a szlovákokat hibáztatja-e a vita elhúzó­dásáért, Dijk asszony így felelt: „Nehéz erre határozott igennel válaszolni, de úgy látszik, hogy a vita mostani fázisában a szlovákok állítanak akadályt a meg­egyezés elé. Most felszólítottuk őket, hogy tanúsítsanak nagyobb rugalmassá­got a konfliktus megoldása érdekében és ne halogassák tovább a magyarokkal való tárgyalás újrakezdését." eldönteni, milyen lesz a szlovák politika reagálásása, mert a pozsonyi reakciók­ban gyakran van egy irracionális mozza­nat, amely a kompromisszumkészség hiányára vall. Azt hiszem viszont, amikor arról van szó, hogy Szlovákiát félvegyék-e az Európa Tanácsba, akkor szükség lenne ésszerű kompromisszumra. Ennek létrejöttéről azért nem vagyok meggyő­ződve, mert annyira eltolódott az egész kérdéskör megítélése egy agyonpolitizált szférába, hogy ez a körülmény csökkenti a szlovák fél kompromisszumra való haj­lamát. BENKOVICS KLÁRA, az Euro-Danu­be (az egykori Eurolánc) polgári kezde­ményezés képviselője: - Meglepett, hogy a szlovák sajtóiroda nem adott ki hivatalos jelentést, pedig mindig büszkék voltak arra, hogy időben reagálnak az eseményekre. Nem hiszem, hogy Strasbourgból senki se tudná tájé­koztatni a sajtóirodát. Arra gyanakszom, hogy valaki szűri a híreket, és csak azt közli le, ami Szlovákiának jó. Mi örülünk annak, hogy az EP ismét a napirendjére tűzte ezt a kérdést, mert egyszer már tárgyalta a kérdést, akkor hoztak egy döntést, amelynek nem lett foganatja. Most, hogy újra foglalkoztak a kérdéssel, annak bizonyítéka: a testület tudatosítja, hogy ez a probléma feszültségforrás a két ország között és igyekszik hozzájárulni annak feloldásához. A most elfogadott határozatban az EP az ökológiára helyezi a hangsúlyt, azért mert olyan pontok is vannak a javasolt szövegben, hogy nyil­vánítsák a vízlépcső menti területet ter­mészetvédelmi övezetté. A határozatban egyértelműen a szlovák felet teszik fele­lőssé. Ahogy a fejleményeket figyeltem, Pozsonyban valóban felelősek, hiszen egyoldalúan elterelték a Dunát. Ezt az Európai Közösségek a helyszí­nen járt több küldöttsége is így találta. Szlovákiában is jártak, tehát nem helytálló az a vád, hogy mindez a magyar lobby jó munkájának az eredménye. A továbbiak­ban az Európa Parlament mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon főleg Szlovákiára, mivel ma­gyar részről nem hátráltatják a hágai alávetési nyilatkozat benyújtását. (p. vonyik) Habsburg Ottó szerint az Európa Parlament ezzel a határozatával „elisme­ri", hogy a magyarok már minden elkép­zelhető kompromisszumot meghoztak, s most a szlovákokon a sor. KOKES JÁNOS, Budapest Ivan Gašparovič, a szlovák parlament elnöke a napokban levelet intézett Egon Klepschhez, az Európa Parlament elnö­kéhez, amelyben reagált a magyar or­szággyűlés világ parlamentjeihez, vala­mint az EP-hez intézett felhívására. Mint ismeretes, az országgyűlés ebben felhív­ta a többi parlament figyelmét arra, hogy Szlovákia a Duna egyoldalú elterelésével durván megsértette Magyarország területi integritását. Ivan Gašparovič levelében arra vonat­kozó érveket sorakoztat fel, hogy a Duna­víz egy részének átterelése a felvízcsa­tornába nem sérti a déli szomszéd területi egységét. A Pozsonyban keltezett levél emlékeztet arra, hogy a nagymarosi mun­kálatok leállításával éppen a magyar fél szegte meg egyoldalúan az érvényes 1977-es szerződést „Az építkezést kö­zösen terveztük, közösen kezdtük a kivi­telezését, ezért közösen kellene befejez­nünk is a két köztársaság érdekeivel és a nemzetközi közösség érdekeivel össz­hangban", szögezi le Gašparovič levele. DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. március 15-én Deviza Devizaárfolyam Vétel Eladás Közép­Valutaárfolyam Vétel Eladás Közép­árfolyamok 1 egységre, koronában Angol font 41,763 42,183 41,973 40,40 43,54 41,97 Francia frank 5,167 5,219 5,193 5,03 5,35 5,19 Kanadai dollár 23,519 23,755 23,637 22,86 24,42 23,64 Német márka 17,552 17,728 17,640 17,18 18,10 17,64 Olasz líra (1000) 18,168 18,350 18,259 17,54 18,98 18,26 Osztrák schilling 2,494 2,520 2,507 2,45 2,57 2,51 Svájci frank 19,145 19,337 19,241 18,71 19,77 19,24 USA-dollár 29,186 29,480 29,333 28,63 30,03 29,33 ECU EK 34,052 34,394 34,223 ECU CSK ­­35,934 (Munkatársunktól) -Tiso-portrék, a bőr­fejűek egy békésebb csoportja és a mélyszlovákok leghithűbb gárdája vett részt tegnap délután Pozsony főterén azon a tömeggyűlésen, amelyei a Szlo­vák Állam kikiáltásának 54. évfordulója kapcsán a Szlovákia Nemzeti Egység Mozgalom hirdetett meg. A tüzes szónok­latok is ehhez a publikumhoz mérettek, s lényegében újra elismételték mindazt, amit március 14-e kapcsán immár harma­dik éve a szlovákság legnemzetibb erői világgá kürtölnek. Például a hajdani szlo­vák állam politikai makulátlanságáról, Ti­so nemzetmegváltó szerepéről és arról a nemzetközi rosszindulatról, amely a hit­leri birodalom támogatta fasiszta kirakat­államként említi Tiso 1939 tavaszán ki­kiáltott országát. A tömeggyűlés végén elfogadott peti­TISO-HÍVEK A FŐTÉREN ció viszont azért volt figyelemre méltó, mert - egyebek között - azt kérte a szlo­vák nép nevében, hogy Pozsony főtere viselje Andrej Hlinka nevét, a szlovák parlament tegye államünneppé március 14-ét, az SZK Legfelsőbb Bírósága nyil­vánítsa bűntelennek és ily módon rehabi­litálja is Jozef Tisót, s ugyancsak a pozso­nyi parlament legyen az, amely a szlovák­sággal szembeni bocsánatkérésre kész­teti Csehországot s Magyarországot; Mi­chal Kováé, Szlovákia újonnan megvá­lasztott köztársasági elnöke pedig adjon magyarázatot amiatt, hogy a kijelentései­vel elmarasztalta mind Tisót, mind a fél évszázaddal ezelőtti szlovák államot. Tegnap, a téren állva eszembe jutott: 1990-ben sem voltak sokkal többen, akik az akkori március 14-én Szlovákia önálló­sodását szorgalmazták... (miklósi) SZLOVÁKIÁN A SOR

Next

/
Thumbnails
Contents