Új Szó, 1993. március (46. évfolyam, 49-75. szám)

1993-03-15 / 61. szám, hétfő

1993. MÁRCIUS 15. HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 MIT SZÓL A STRASBOURG! DÖNTÉSHEZ? NAPILAP NELKUL A VAJDASÁGI MAGYARSÁG (Folytatás az 1. oldalról) választja, hogy alapítványok és szponzorok segítségével maga jelenteti meg az újságot, ezzel átveszi és átvállalja az összes kiadói feladatot is, a tartományi képviselőházat pedig arra kéri, törvényesítse az előállt helyzetet. Ha az alapító elutasítja ezt az egyetlen lehetséges megoldást, akkor gyakorlatilag megszünteti a fél évszázados Magyar Szót. A szerkesztőség vasárnapra röplapot jelentetett meg, újság helyett legalább ezt adva az olvasónak, tájékoztatva az előállt helyzetről, hasonlóképpen ma is ez jelenik meg azzal a céllal, hogy az olvasótábort ismertessük a szerkesztőbizottság döntéséről, valamint, hogy - inkább jelképesen - hírt adhassunk a március 15-ével kapcsolatos ünnepségekről. A tervek szerint a héten azonban már igazán újságot is készíteni akarnak a lap dolgozói, ez azonban nem csak a szerkesztőségtől függ. SINKOVITS PÉTER, Újvidék MEGEMLÉKEZÉSEK NEMZETI ÜNNEPÜNKRŐL ELMARASZTALTÁK KŇAŽKÓT (Folytatás az 1. oldalról) hazudik. Ez nem etikus." Mečiar szavai szerint egész másként zajlottak a brüszszeli és a genfi tárgyalások, illetve előkészületeik, mint arról a külügyminiszter az újságíróknak beszámolt. Mečiar szerint a parlament külügyi bizottságának elnöke, Ivan Laluha, illetve a bizottság meghívott tagjai a választmányi ülésen megváltoztatták a külügyi tárcával kapcsolatos korábbi véleményüket, amelynek a sajtóban is hangot adtak. Ám hogy ezzel a kijelentésével nem teljesen értenek egyet az érintettek, kitűnik az 5. oldalon olvasható helyszíni riportunkból. (G. A.) JELCIN VERESÉGE Moszkvában pénteken a késő esti órákban gyakorlatilag Borisz Jelcin vereségével fejeződött be az orosz küldöttkongresszus. A tanácskozás résztvevői olyan lépéseket szavaztak meg, amelyek végső soron lényegesen megnyirbálják az elnöki jogkört. Jelcin szombaton tanácsadóival hosszasan tárgyalt a jövőbeni stratégiáról, szóvivője azonban részleteket nem volt hajlandó elárulni. Kraszikov szóvivő tegnap arról tájékoztatott, hogy az elnök a vasárnapot Moszkva melletti dácsáján töltötte. A Reuter jól tájékozott forrásokra hivatkozva tudni véli, hogy Borisz Jelcin várhatóan ma beszédet mond az orosz televízióban. Az ITAR-TASZSZ hírügynökség jelentése szerint a szibériai Irkutszkban több száz tüntető Jelcin lemondását követelte, hívei viszont a népszavazást támogató aláírásgyűjtő kampányba kezdtek. ÍTÉLETIDŐ AZ USA-BAN Az Egyesült Államok atlanti partvidékén erős havazással és áradásokkal kísért példátlan erejű hurrikán tombolt, amely meteorológusok szerint évszázadunkban a legerősebbnek tekinthető. A 160 km-es sebességgel száguldó szélvihar a hét végén legkevesebb 40 halálos áldozatot követelt. A keleti partvidék 12 szövetségi államában időjárási szükségállapotot rendeltek el. (Folytatás az 1. oldalról) Tegnap délután a zsúfolásig megtelt református templomban megtartott ünnepi istentiszteleten előbb dr. Mészáros István, a Tiszán inneni református egyházmegye miskolci püspöke magyarul, majd dr. Erdélyi Géza hanvai lelkész szlovákul hirdette az igét. A temetőben dr. Czine Mihály budapesti egyetemi tanárnak, továbbá Lejko Zoltán legenyemihályi lelkésznek, Taba Lajos pozsonyi magyar konzulnak és Tóth Károlynak, az MPP országos alelnökének ünnepi beszéde, illetve a Szózat és a himnuszunk eléneklése után megkoszorúzták az ott nyugvó honvédek közös kopjafáját. Elhangzott az ünnepi beszédekben többek között az az elgondolkodtató kérdés is: a szabadságharc hősei ma is élnek szívünkben, de vajon mi a tegnapi és mai cselekedeteinkkel kiérdemeljük-e utódainktól az elismerés koszorúját?! KASSÁN a Thália Színházban emlékeztünk tegnap a magyar szabadságharcra. Ünnepi beszédet itt is Czine Mihály mondott, s szavalatokkal felléptek a műsorban a helyi magyar tanítási nyelvű alapiskola és gimnázium tanulói, valamint a Thália színészei, s csakúgy, mint Magyarbődön, a helyi Csengettyű énekkar is. (gazdag) LÉVÁN pénteken a késő délutáni órákban Boros Jenő, a Magyar Köztársaság nagykövetségének ideiglenes ügyvivője, valamint a Csemadok és az Együttélés helyi képviselői koszorút helyeztek el a temetőben, az 1848-as emlékműnél. Este a Barátság Művelődési Házban telt ház fogadta a műsoros est szereplőit, akik közúl ki kell emelni a lévai magyar iskola énekkarát, a járási szavalóverseny legeredményesebb résztvevőit, a Garammenti Népi Együttes, valamint a vámosladányi Tormás tánccsoportot és parasztzenekart. Ünnepi beszédet Bégány Attila, a Határon Túli Magyarok Hivatalának főosztályvezetője mondott. ZSELIZEN vasárnap este ünnepélyes gyertyás felvonulást szerveztek a Csemadok, az Együttélés és az MKDM alapszervezetei. Sajnálatos, hogy az MPP idén sem képviseltette magát hivatalosan a nagy jelentőségű eseményen. Az első világháborús emlékműnél elhangzott a Szózat, és a vegyes kar Kossuthdalokat adott elő. Ezután a résztvevők átvonultak a főtérre, ahol rövid kulturális műsor után Csáky Pál parlamenti képviselő méltatta dicső nemzeti ünnepünk jelentőségét és mának szóló üzenetét. A szép összejövetel a magyar himnusszal ért véget. -ábelTARDOSKEDD lakosai - száznegyvennégy évvel a kivégzésük után - most először emlékeztek meg a három tardoskeddi vértanúról, nevezetesen: Tóth Józsefről. Rexier Ferencről és Bugyik Józsefről. akiket 1848. július 23-án végeztek ki a „fegyveres zendülésben" való részvétel miatt. A községi hivatal, az önkormányzat, a magyar iskola a helyi egyháztanáccsal karöltve emléktábla-leleplezéssel egybekötött megemlékezést szervezett, amelyen részt vett Boros Jenő, a magyar nagykövetség ideiglenes ügyvivője. A Hősök Szobra emlékművön Kele Lajos, a falu polgármestere leplezett le emléktáblát a vértanúk emlékére. Ezután Boros Jenő méltatta március 15-ét, az egyetemes magyarság nemzeti ünnepét. Juhász György Magyarország Ünnepeljünk, emlékezzünk közösen és összefogva, s ne pedig egymás ellen. Erre szólították fel híveiket, és a lakosságot a magyar parlamenti pártok március 15-e előtt. A függetlenség megőrzésének záloga a gazdasági felemelkedés, amelyre Magyarországnak minden esélye megvan, de ezt a lehetőséget csak összefogással lehet kihasználni. Röviden így lehetne összefoglalni annak a megemlékezésnek az üzenetét, melyet tegnap tartottak az immár szintén nevezetes történelmi színhellyé vált LAKITELKEN. Lezsák Sándor, a Magyar Demokrata Fórum országos alelnöke az 1848-49-es forradalom és szabadságharc eseményeit felidézve több fontos, mához szóló tanulságot emelt ki. Köztük azt, hogy mindenütt kellenek olyan „gyújtóemberek", akik felrázzák, pezsdítik, ösztönzik a közönyösöket az adott lehetőségek jobb kihasználására. Nagyszámú budapesti lakos tegnap az esti órákban a Demokratikus Charta felhívására a Petőfi-szobornál gyűlt össze, ahol többek között beszédet mondott Hankiss Elemér, a televízió lemondott elnöke, figyelmeztetve hallgatóságát a sajtószabadság megőrzésének fontosságára. A nyilvános ünnepség elótt rendhagyó, zártkörű találkozóra került sor a Pilvaxban, ahol a Charta néhány kiemelkedő személyisége és több meghívott újságíró megfogalmazta 1993 Magyarországának véleményük szerint tanulságokkal szolgáló 12 pontját. Számos megemlékezés, ünnepség, szoboravatás és kiállítás volt országszerte. A nemzeti ünnep alkalmából az idén is kiosztották a legkülünfélébb kitüntetéseket. Kiemelkedő irodalmi tevékenységének elismeréseként az idén József Attila-díjat kapott Tőzsér Árpád szlovákiai magyar költő, kritikus és műfordító is. Az elmúlt hétvége budapesti eseménye, hogy az Eötvös Gimnázium dísztermében a Rákóczi Szövetség és az Esterházy János Emlékbizottság a csehszlovákiai magyarság kiemelkedő politikusának, a morvaországi mirovi börtönben mártírhalált halt gróf Esterházy János születésének 92. és halálának 36. évfordulója alkalmából emlékülést tartott. A politikus leánya, gróf Esterházy Alice Esterházyemlékérmet adott át a Komáromi Jókai Színház társulatának és Ébert Tibor írónak. Az ünnepi megemlékezés után a résztvevők megkoszorúzták Esterházy János Szép utca 3. szám alatti emléktábláját. K. J. Vajdaság A magyar nemzet történelmének egyik legjelentősebb időszakáról több helyen is megemlékeztek a jugoszláviai Vajdaságban. Moravicán tegnap megkoszorúzták Kossuth Lajos mellszobrát, majd ünnepi gyűlést tartottak. Ezen Csubela Ferenc képviselő a Magyar Szó napilap helyzetére célozva többek között kijelentette, hogy a sajtószabadság követelése ismét időszerűvé vált. Antall József magyar miniszterelnök üdvözletét Martonyi János külügyi államtitkár tolmácsolta. Tegnap este Szabadkán tartották a központi ünnepséget, amelyen Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke mondott beszédet, ma, hétfőn pedig a bánáti Magyarittabén lesz koszorúzási ünnepség. Vajdaság számos temetőjében virágot helyeztek el a szabadságharcban elesett hősök sírjaira. S. P. (Folytatás az 1. oldalról) vazták meg, amely szerintem objektív volt. A mostani döntést úgy értékelem, megerősítették a háromoldalú bizottság anyagában foglaltakat. Egyébként úgy vélem, hogy a magyar tömegtájékoztató eszközök a szóban forgó határozatból azokat a részeket emelték ki, amelyek a magyar álláspontnak megfelelnek. Szlovákia szemszögéből az ügy nem áll roszszul. A helyszínen járt háromoldalú bizottság objektívan tárta fel a helyzetet. Az a meglátásom, hogy magyar részről is egyre erősödnek azok a hangok, amelyek az objektív megoldást keresik. DOMINIK KOCINGER, a bősi vízmű szlovák kormánybiztosa: - Kizárólag a magyar médiákból halljuk állandóan a híreket, tehát én nem foglalhatok állást, hiszen nem áll rendelkezésemre a hivatalos határozat szövege. A mi hazai híreinkben is csak a magyarországi forrásokra hivatkoznak. Tehát arról sem nyilatkozhatok, hogy várhatóan hogyan alakul ez a vita. Meg kell várnom a hivatalos jelentést. Egyébként is, válaszaimat írásban szoktam adni. Nem szeretem a telefonos interjúkat, mert vannak tapasztalataim. Én nem szégyellem állásfoglalásaimat, amelyeket megfogalmazok, de papírra kell vetni a kérdéseket és a válaszokat is. Ha birtokomban lesz a hivatalos anyag a Strasbourgban történtekről, akkor tolmácsolhatom önnek a kormány álláspontját, nem pedig a sajátomat. BAUER EDIT, az Együttélés parlamenti képviselője: - Értesüléseim meglehetősen egyoldalúak, mert a hét végén nem tartózkodtam idehaza. Azt tapasztaltam, hogy hallatlanul kicsi Szlovákiában az európai parlamentben szavazás visszhangja, ami egyébként beleillik abba a képbe, hogy csak a jó, a pozitív információkat közli a szlovák sajtó és a hírügynökség. Őszintén szólva a lelkem mélyén számítottam arra, hogy ennek a döntésnek meg kell születnie, s hasonló verdiktet várok Hágától is. Az a módszer, ahogy figyelmen kívül hagyják a polgármesterek és a lakosság véleményét, egy polgárt valahogy felháborít. A döntés egy kicsit elégtétel Csallóköz polgárainak. A másik kérdésre válaszolva azt mondanám, nagyon nehéz A magyar diplomácia „nagy sikerének" nevezte a strasbourgi Európa Parlament pénteki határozatát Bős ügyében Hörcsik Richárd, a Magyar Országgyűlés Európai Közösségekkel foglalkozó bizottságának elnöke, aki részt vett a strasbourgi ülésen. Budapestre való visszatérése után Hörcsik elmondta: az európai fórumok méltányolják Budapest rugalmas, kompromisszumokra hajlamos magatartását. Tatár György, a magyar külügyminisztérium bősi biztosa újságíróknak reményét fejezte ki, hogy a pénteki határozat „további ösztönzést fog adni a szlovák félnek a megoldás keresésében". Nagyon fontosnak nevezte, hogy az Európa Parlament most „első ízben foglalt aszimmetrikusan állást a kérdésben". A szombati Népszabadságnak adott interjújában Nell van Dijk asszony, a hollandiai Zöldek képviselője arra a kérdésre, hogy az Európa Parlament teljesen a szlovákokat hibáztatja-e a vita elhúzódásáért, Dijk asszony így felelt: „Nehéz erre határozott igennel válaszolni, de úgy látszik, hogy a vita mostani fázisában a szlovákok állítanak akadályt a megegyezés elé. Most felszólítottuk őket, hogy tanúsítsanak nagyobb rugalmasságot a konfliktus megoldása érdekében és ne halogassák tovább a magyarokkal való tárgyalás újrakezdését." eldönteni, milyen lesz a szlovák politika reagálásása, mert a pozsonyi reakciókban gyakran van egy irracionális mozzanat, amely a kompromisszumkészség hiányára vall. Azt hiszem viszont, amikor arról van szó, hogy Szlovákiát félvegyék-e az Európa Tanácsba, akkor szükség lenne ésszerű kompromisszumra. Ennek létrejöttéről azért nem vagyok meggyőződve, mert annyira eltolódott az egész kérdéskör megítélése egy agyonpolitizált szférába, hogy ez a körülmény csökkenti a szlovák fél kompromisszumra való hajlamát. BENKOVICS KLÁRA, az Euro-Danube (az egykori Eurolánc) polgári kezdeményezés képviselője: - Meglepett, hogy a szlovák sajtóiroda nem adott ki hivatalos jelentést, pedig mindig büszkék voltak arra, hogy időben reagálnak az eseményekre. Nem hiszem, hogy Strasbourgból senki se tudná tájékoztatni a sajtóirodát. Arra gyanakszom, hogy valaki szűri a híreket, és csak azt közli le, ami Szlovákiának jó. Mi örülünk annak, hogy az EP ismét a napirendjére tűzte ezt a kérdést, mert egyszer már tárgyalta a kérdést, akkor hoztak egy döntést, amelynek nem lett foganatja. Most, hogy újra foglalkoztak a kérdéssel, annak bizonyítéka: a testület tudatosítja, hogy ez a probléma feszültségforrás a két ország között és igyekszik hozzájárulni annak feloldásához. A most elfogadott határozatban az EP az ökológiára helyezi a hangsúlyt, azért mert olyan pontok is vannak a javasolt szövegben, hogy nyilvánítsák a vízlépcső menti területet természetvédelmi övezetté. A határozatban egyértelműen a szlovák felet teszik felelőssé. Ahogy a fejleményeket figyeltem, Pozsonyban valóban felelősek, hiszen egyoldalúan elterelték a Dunát. Ezt az Európai Közösségek a helyszínen járt több küldöttsége is így találta. Szlovákiában is jártak, tehát nem helytálló az a vád, hogy mindez a magyar lobby jó munkájának az eredménye. A továbbiakban az Európa Parlament mindent meg fog tenni annak érdekében, hogy nyomást gyakoroljon főleg Szlovákiára, mivel magyar részről nem hátráltatják a hágai alávetési nyilatkozat benyújtását. (p. vonyik) Habsburg Ottó szerint az Európa Parlament ezzel a határozatával „elismeri", hogy a magyarok már minden elképzelhető kompromisszumot meghoztak, s most a szlovákokon a sor. KOKES JÁNOS, Budapest Ivan Gašparovič, a szlovák parlament elnöke a napokban levelet intézett Egon Klepschhez, az Európa Parlament elnökéhez, amelyben reagált a magyar országgyűlés világ parlamentjeihez, valamint az EP-hez intézett felhívására. Mint ismeretes, az országgyűlés ebben felhívta a többi parlament figyelmét arra, hogy Szlovákia a Duna egyoldalú elterelésével durván megsértette Magyarország területi integritását. Ivan Gašparovič levelében arra vonatkozó érveket sorakoztat fel, hogy a Dunavíz egy részének átterelése a felvízcsatornába nem sérti a déli szomszéd területi egységét. A Pozsonyban keltezett levél emlékeztet arra, hogy a nagymarosi munkálatok leállításával éppen a magyar fél szegte meg egyoldalúan az érvényes 1977-es szerződést „Az építkezést közösen terveztük, közösen kezdtük a kivitelezését, ezért közösen kellene befejeznünk is a két köztársaság érdekeivel és a nemzetközi közösség érdekeivel összhangban", szögezi le Gašparovič levele. DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK ÉRVÉNYBEN: 1993. március 15-én Deviza Devizaárfolyam Vétel Eladás KözépValutaárfolyam Vétel Eladás Középárfolyamok 1 egységre, koronában Angol font 41,763 42,183 41,973 40,40 43,54 41,97 Francia frank 5,167 5,219 5,193 5,03 5,35 5,19 Kanadai dollár 23,519 23,755 23,637 22,86 24,42 23,64 Német márka 17,552 17,728 17,640 17,18 18,10 17,64 Olasz líra (1000) 18,168 18,350 18,259 17,54 18,98 18,26 Osztrák schilling 2,494 2,520 2,507 2,45 2,57 2,51 Svájci frank 19,145 19,337 19,241 18,71 19,77 19,24 USA-dollár 29,186 29,480 29,333 28,63 30,03 29,33 ECU EK 34,052 34,394 34,223 ECU CSK 35,934 (Munkatársunktól) -Tiso-portrék, a bőrfejűek egy békésebb csoportja és a mélyszlovákok leghithűbb gárdája vett részt tegnap délután Pozsony főterén azon a tömeggyűlésen, amelyei a Szlovák Állam kikiáltásának 54. évfordulója kapcsán a Szlovákia Nemzeti Egység Mozgalom hirdetett meg. A tüzes szónoklatok is ehhez a publikumhoz mérettek, s lényegében újra elismételték mindazt, amit március 14-e kapcsán immár harmadik éve a szlovákság legnemzetibb erői világgá kürtölnek. Például a hajdani szlovák állam politikai makulátlanságáról, Tiso nemzetmegváltó szerepéről és arról a nemzetközi rosszindulatról, amely a hitleri birodalom támogatta fasiszta kirakatállamként említi Tiso 1939 tavaszán kikiáltott országát. A tömeggyűlés végén elfogadott petiTISO-HÍVEK A FŐTÉREN ció viszont azért volt figyelemre méltó, mert - egyebek között - azt kérte a szlovák nép nevében, hogy Pozsony főtere viselje Andrej Hlinka nevét, a szlovák parlament tegye államünneppé március 14-ét, az SZK Legfelsőbb Bírósága nyilvánítsa bűntelennek és ily módon rehabilitálja is Jozef Tisót, s ugyancsak a pozsonyi parlament legyen az, amely a szlováksággal szembeni bocsánatkérésre készteti Csehországot s Magyarországot; Michal Kováé, Szlovákia újonnan megválasztott köztársasági elnöke pedig adjon magyarázatot amiatt, hogy a kijelentéseivel elmarasztalta mind Tisót, mind a fél évszázaddal ezelőtti szlovák államot. Tegnap, a téren állva eszembe jutott: 1990-ben sem voltak sokkal többen, akik az akkori március 14-én Szlovákia önállósodását szorgalmazták... (miklósi) SZLOVÁKIÁN A SOR