Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-11 / 34. szám, csütörtök

3 HÍREK-VÉLEMÉNYEK ÚJ szól 1993. FEBRUÁR 11. KŇAŽKO: VÁRJUK A BUDAPESTI VÁLASZT - iiTr§*ir« Jiw-mwmtm Szarajevói gyerekek így töltik a napot, alig száz méternyire a frontvonaltól. KÜSZÖBÖN AZ AMERIKAI DÖNTÉS BEJELENTÉSE Butrosz Ghali ENSZ-főtitkár véleménye szerint a bosnyák kormányküldöttség magatartása miatt kicsi a valószínűsége annak, hogy az ENSZ talaján tárgyalóasztal mögött sikerül lezárni a boszniai konfliktust. A bosnyák küldöttség ugyanis nem hajlandó részt venni az ellenséges felek kölcsönös találkozóin, keményen elutasítja a Vance-Owen béketervet - közölte tegnap Ghali a Biztonsági Tanács tagjai elé terjesztett jelentésében, melyben értékelte az eddigi béketárgyalásokat. Milan Kňažko szlovák külügyminiszter kedden este terjedelmes interjút adott a Magyar Televíziónak. A miniszter hangsúlyozta az európai integráció jelentőségét, s rámutatott arra, hogy Szlovákiának érdeke a jó kapcsolatok fenntartása közvetlen szomszédaival. ,,Ez a térség mindig olyan volt, ahol történelmet csináltak" - mondotta Kňažko, ,,ám most szeretnénk elkerülni mindazt, ami konfliktushelyzetek kialakításához vezethetne. Ehhez azonban, természetesen nem elég Szlovákia igyekezete. Ezt a célt csakis a demokratikus európai integráció keretében lehet elérni". A miniszter szerint az önálló Szlovákiának érdeke a stabilitás, s az, hogy a volt szövetségi állam külpolitikájának pozitív elemeire építsen, az együttműködésre, a közvetlen szomszédokkal és a visegrádi csoporttal. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a biztonságpolitika terén Szlovákia a NATO-n kívül nem ismer más változatot. Érintve a nemzetiségi kérdést, emlékeztetett rá, hogy két hónappal ezelőtt levelet továbbítottak a magyar külügyminisztériumnak. Ebben a szlovák partner azt kérte, küldjenek Szlovákiába magyar szakértőket, akik megvizsgálnák a kisebbségek helyzetét. ,,Máig is várjuk a választ" - mondotta Milan Kňažko. A gyakorlatilag a muzulmánokat képviselő bosnyák delegáció még csak tárgyalni sem hajlandó a javasolt tíz tartomány határairól, ehelyett azt indítványozta, hogy Bosznia -Hercegovina új alkotmányára összpontosítsák a figyelmet. A boszniai szerbek pedig kitartóan azt ismételgetik, hogy a kantonizálást csak azután fogadhatják el, ha demokratikus konzultációkat folytattak a szerb lakossággal. Ezt pedig a két szerző utasítja el, mondván, nem lehet demokratikus konzultációkat folytatni ott, ahol eddig etnikai tisztogatások folytak. Csak a boszniai horvátok értenek egyet a béketerv mind a három részével, vagyis az alkotmányos elvekkel a tűzszüneti megállapodással és a kantonizálás térképével A muzulmán világ is elutasítja a Vance-Owen tervet. Az Iszlám Konferencia főtitkára és a szaúdi külügyminiszter is bírálta a Nyugatot, amiért nem hajlandóak feloldani a fegyverembargót a boszniai muzulmánok számára és elutasítják a katonai erő alkalmazását a Bosznia feletti légitilalom betartására. Közben John Major brit kormányfő parlamenti beszédében kabinetje teljes támogatásáról biztosította az említett rendezési tervet. Ennél jóval tovább ment a washingtoni kormányzat, amely kedden este hivatalosan közölte: az USA kész szárazföldi csapatokat küldeni Boszniába az ENSZ vagy a NATO békeerőinek részeként a megszülető békeszerződés érvényesítésére. A magát megnevezni nem kívánó személyiség szerint a döntés bejelentése e héten várható, s ugyanilyen értesülést szerzett a Reuter is. Németország is módosított álláspontján, bejelentette: a katonai légierő felújítja humanitárius repüléseit Szarajevóba. A hírt maga a védelmi miniszter közölte. Genfben folytatódott az emberi jogokkal foglalkozó konferencia, melynek középpontjában a délszláv helyzet áll. A résztvevők követelték valamennyi koncentrációs tábor azonnali felszámolását, a foglyok szabadon bocsátását, a városok, falvak és egész térségek szerb blokádjának megszüntetését. Elítélték az etnikai tisztogatások brutális politikáját is, melynek az is része, hogy a boszniai szerbek tömegesen megerőszakolják a muzulmán lányokat és asszonyokat. Feszült a helyet Horvátországban is, ahol attól tartanak, hogy egy év elteltével kiújul a háború a szerb szélsőségesekkel. A horvát rádió tegnapra virradó éjszaka kelet-szlavóniai incidensekről számolt be. Feszült a helyzet Dalmáciában is, Zadar térségében még a késő éjszaka is robbanásokat lehetett hallani. A belgrádi Tanjug hírügynökség közben bejelentette: az önjelölt Krajina Szerb Köztársaság katonai vezetése elrendelte a mozgósítást, amely vonatkozik minden krajinai szerbre, bárhol is éljen jelenleg Jugoszlávia területén. CLINTON KARCSÚSÍT „A kormányt meg kell reformálni, ha meg akarja szerezni az emberek bizalmát" - Bili Clinton amerikai elnök ezekkel a szavakkal kezdte új tervének ismertetését. A terv a fehérházi alkalmazottak csökkentésével számol, a korlátozás mintegy 350 személyt érintene. A továbbiakban csökkentenék a busás fizetéseket és a kormánygépkocsik használatát. A terv szerint az exkluzív éttermeket is át kellene alakítani falatozókká, ahová az összes alkalmazott beférhetne. Clinton szerint így dollárok millióit takaríthatnák meg. Ha a tervet valóban megvalósítják, akkor ez először történik majd meg Amerika történetében. NÉHÁNY SORBAN B

orisz Jelcin orosz elnök kedden megerősítette, hogy Oroszország kivonja 14. hadseregét Moldáviából. Mircea Snegur moldovai elnökkel megtartott találkozója után azonban nem tájékoztatott a kivonás pontos dátumáról. Csak annyit mondott, „Oroszországnak problémái vannak a visszatérő katonák elszállásolásával". A tárgyalásokat megelőzően Viktor Csernomirgyin orosz kormányfő és moldovai partnere, Andrej Sangeli megállapodást Irt alá a gazdasági együttműködésről. M

ogadishuban szomáliai támadók lelőtték az ENSZ Gyermekalapjának orvosmunkatársát. Fred Peck ezredes, a Szomáliában állomásozó amerikai erők szóvivője elmondta: Abdul Rahman Ahmed doktort útban hazafelé lőtte le három támadó. Kedden egy további incidensre is sor került a szomáliai fővárosban, az amerikai egységek tagjai utcai tűzharcban lelőttek két Szomáliáit - tájékoztatott a Reuter hírügynökség. I

rán északkeleti részében a két napig tartott razzia során 229 kilogramm kábítószerre bukkantak az iráni drogellenes egységek. Az ópiumon, heroinon és hasison kívül három fegyvert, nyolcvan töltényt és öt autót koboztak el. A razzia során 25 személyt letartóztattak, sorsukról egyelőre semmit sem tudni. Az iráni hatóságok szigorították az intézkedéseket a drogcsempészek ellen folytatott harcban, mert az ország keleti része kábítószercsempészek találkozóhelyévé vált. Januárban ebben a térségben 3,5 tonna kábítószert koboztak el, s 1231 csempészt tartóztattak le. M

ohamed asz-Szahlavi, az Olajexportáló Országok Szervezetének (OPEC) szóvivője a szaúd-arábiai ArRijad című napilapnak adott interjújában elmondta, 12 nemzeti kartell arra számít, hogy a napi olajkitermelés 1,5 millió barrellel csökken. Alirio Parra, a szervezet elnöke közben arról tájékoztatott, az OPEC február 13-án Bécsben esedékes miniszteri ülésével összefüggésben pozitív információkat kapott az olajkitermelés csökkentéséről. H

ivatalos iráni források szerint megtalálták annak a két repülőgépnek a feketedobozát, amelyek hétfőn ütközés után Teherán közelében lezuhantak. A dobozokat átadják a Nemzetközi Polgári Repülésügyi Szervezetnek vagy az orosz szakértőknek, hogy kiderítsék az ütközés okát. Mint ismeretes, a TU-134-es személyszállító gép röviddel a start után nekiütközött egy katonai repülőgépnek. A két gépen tartózkodó személyek életüket vesztették. D

elhiből jelentette a Reuter hírügynökség, hogy a világhírű hamburgereket kínáló McDonald-cég „betört" Indiába, ahol a tehén szent állat. A közeljövőben Indiában 25 új üzletet nyitnak, amelyekben a tipikus hamburgerek dominálnak majd. India rendkívül vonzó piaccá válhat, hiszen az országban 870 millió ember él. Igaz, a hindu vallású lakosság túlnyomó többsége vegetáriánus, ám ennek ellenére számítani lehet a hamburgerek sikerére. Mint ismeretes, a cég saját szállítmányaiból készíti a hamburgereket, ám eddig nem tudni, hogy az indiai kormány engedélyezi-e a marhahús behozatalát. János Pál pápa tegnap Szudán • fővárosába, afrikai körútjának utolsó állomására érkezett. A pápa most először tett látogatást ebben az afrikai országban, ahol 3,5 millió keresztény él. A Szentatya csak kilenc órát töltött Szudánban, s mielőtt hazautazott volna, találkozott Omar Hasszan Ahmed el-Besir államfővel, valamint a muzulmánok képviselőivel. KULTÚRA, HATÁROK NELKUL (Munkatársunktól) - Magyarországnak nincs kultúrpolitikája. Szeretnénk elfelejteni, hogy a kultúrának köze van, köze lehet a politikához. Magyarországnak kulturális stratégiája van - jelentette ki tegnap a Prágai Magyar Kulturális Központ épületében a címben jelzett jelszó jegyében tartott nemzetközi sajtótájékoztatón Fekete György, a Magyar Köztársaság Oktatási és Közművelődési Minisztériumának államtitkár-helyettese. A továbbiakban kérdésekre válaszolva elmondta, hogy Magyarországon sikerült új alapokra helyezni a kultúra finanszírozását: az önkormányzatok és az alapítványok bevonásával „ötcsatornássá" alakították a pártállam idején megszokott „egycsatornás" (költségvetési) finanszírozást. Hangsúlyozta, hogy finanszírozás szempontjából a magyar kultúra (is) holtpontra jutott; egyúttal azt is kiemelte viszont, hogy - legalábbis eddig - egyetlen kulturális intézményt sem szüntettek meg, sőt a színházak száma például nemhogy csökkenne, hanem gyarapszik. A Prágai Magyar Kulturális Központ múltjáról, jelenéről és terveiről Gindeléné Bencskó Klára, a pozsonyi Magyar Kulturális Központról Sunyovszky Szilvia, a budapesti Szlovák Kulturális Intézetről Karol Wlachovský, a bécsi Collegium Hungaricumról Stier Miklós, a stuttgarti Magyar Intézetről Kalász Márton, a berlini Magyar Házról Kurucz Gyula, a varsói Magyar Intézetről Pályi András, Csehország külföldi kulturális központjairól pedig Margita Fuchsová, a Cseh külügyminisztérium osztályvezetője számolt be a sajtótájékoztató résztvevőinek. (kajó) A deportált palesztinok táborhelyét belepte a hó, ám ennek ellenére sem fogadják el azt a javaslatot, hogy csoportokban térjenek vissza Izraelbe. Szóvivőjük közölte, hogy csak együtt hajlandók visszatérni Izraelbe, még azon az áron is, hogy börtönbe kerülnek. A Reuter tegnap úgy értesült, hogy a kedvezőtlen időjárás miatt további nyolc deportált férfi egészségi állapota rosszabbodott. Képünkön: a táborlakókat közös imára szólítják. Lech Walesa lengyel államfő kedden azzal fenyegetőzött, hogy feloszlatja a parlamentet, ha a honatyák holnap nem hagyják jóvá a Hanna Suchocka kormánya által javasolt költségvetést. Ennek elfogadására azért lenne nagy szükség, hogy bizonyíthassák: Lengyelország megtartja a pénzügyi fegyelmet, ami a Nemzetközi Valuta Alap egyik legfontosabb követelménye. Az alkotmány lehetővé teszi a törvényhozás feloszlatását és új választások kiírását, ha e testület az előterjesztések utáni három hónapon belül sem hagyja jóvá a költségvetést. Walesa keményen fogalmazott, mondván: eltökélt szándéka, hogy a törvény szerint járjon el, mert szorít az idö, és elege van a képviselők destruktív magatartásából. Kérdés azonban, hogy tényleg rászánná-e magát egy ilyen lépésre, amely az újabb kormányozhatatlanság rémképét vetíti előre. Hiszen az utóbbi két-három évben sorozatos parlamenti és kormányválságok, meg Walesa, a korábbi kormányok és a parlament közötti politikai csatározások mélyítették a súlyos gazdasági nehézségek miatti társadalmi elégedetlenséget, kiábrándultságot. Egy kis stabilitásban reménykedtek a lengyelek hét hónappal ezelőtt, amikor Suchocka átvette a kormányrudat. Nagy volt a bizakodás, a keménykezű hölgyet első nyilatkozatai alapján el is nevezték lengyel vasladynek. De a mögötte álló hétpárti kormánykoalíciónak csak enyhe többségevan a parlamentben. A lengyel politikai helyzet egyik rákfenéje éppen a parlament, amelybe nagyon sok kis párt bekerült, tehát rendkívül széttagolt, s eddig nem lehetett megbízható, stabil kormánytöbbséget kialakítani. Ráadásul az utóbbi hetekben e koalíció falán is megjelentek az újabb repedések. Suchocka nem kapott sok türelmi időt. Már a múlt év őszén a kormányegységet fenyegető veszélyként emlegették az újból fellángolt LENGYELORSZÁG - egyébként három éve tartó - abortuszvitát. A napokban, meglepetésre, a felsőház is igent mondott az alsóház által már megszavazott abortusztörvényre, amely ugyan jóval szigorúbb a korábbinál, de nem tesz eleget az egyház, a keresztény pártok, főleg a kormánykoalíció második legnagyobb pártja, a Keresztény Nemzeti Egyesülés (KNE) azon követelésének, hogy semmilyen indokkal ne lehessen művi terhességmegszakítást végezni. A törvény három kivételt ismer el, egyébként szigorúan bünteti az abortuszt, nem vette figyelembe a társadalom nagy részének és főleg a nőknek az igényeit. Az említett keresztény pártok most azt szeretnék, hogy Walesa ne írja alá, hanem utalja vissza az okmányt a parlament elé. Az államfőnek február végéig kell döntenie. Egyesek szerint ettől is függ, hogyan szavaznak a KNE képviselői a költségvetésről. A másik, amiért a költségvetés elfogadása a szerény koalíciós többség ellenére sem biztosított, az, hogy a lengyel parlamenti képviselők pártfegyelme közismerten laza. Kutyaszorítóban van tehát Walesa, aki ellen hetek óta dühödt támadást folytat a jobboldal. Korábbi szövetségesével, Jaroslaw Kaczynskivel, valamint a tavaly nyáron Walesa által megbuktatott Jan Olszewskivel az élen. Az előbbi azt szeretné, ha ez utóbbi lenne az államfő. Ismét felmelegítették azokat a vádakat, amelyeket először az Olszewski-kormány röppentett fel tavaly: Walesa a régi rendszer besúgója volt Bolek fedőnéven A radikális jobboldal már tüntetéseket is szervezett Walesa ellen, követelve a lemondását. Olszewski volt védelmi minisztere, Parys pedig tovább szaporította a botrányok számát azzal az alaposan megkérdőjelezhető állításával, amely szerint az államfő hivatala tavaly, a volt Szovjetunióban tapasztalható felfordulást kihasználva, atomfegyvert akart szerezni Lengyelországnak. E politikai botrányok mellett a kormánynak decemberben és január elején egy hatalmas bányászsztrájkkal is meg kellett birkóznia. Ilyen körülmények között nehéz felelős kormányzati munkát végezni, hiszen a pártok és politikusok egymás lejáratásával vannak elfoglalva. Talán azoknak van igazuk, akik szerint csak az új választások után, egy nem ennyire széttagolt parlamenttel lehetne legalább egy kis rendet teremteni a zűrzavaros politikai életben. MALINAK ISTVÁN