Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-11 / 34. szám, csütörtök

BRÜSSZEL FELÉ, VAGY KIJEVBE? ... a miniszterelnök meg akarja mutatni a világnak, hogy ki az úf Szlovákiában. (4. oldal) FÜGGETLEN NAPILAP TÁPLÁLJA A SZÁNDÉKOT Nem könnyű és sokszor bizony hálátlan a kurátor szerepe. Különösen, ha pártfogoltja fiatalkorú vagy gyerek. (8. oldal) Csütörtök, 1993. február 11. * Ára 3,20 korona XLVI. évfolyam, 34. szám DEVALVÁLNI VAGY REVALVÁLNI MENNYIT ÉR MA a sávák korona? Még alig tudtuk magunk mögött a pénzcserével járó sorbanállásokat, máris felmerült a fizetőeszközzel kapcso­latban egy újabb, szintén izgalmas kérdés. Vajon mennyire lesz stabil a szlovák korona, elengedhetetlenül szükséges a devalválása, vagy éppen ellenkezőleg, a revalváció (fel­értékelés) is szóba jöhet? A közös korona kettéválása előtt is folytak már az ezirányú találgatások, ám most, hoýy Szlovákia önálló pénzpolitikát folytat, önálló központi bank­kal és saját fizetőeszközzel rendelkezik, e probléma az érdeklődés homlokterébe került. Tavaszt remélhetünk. Zörgethetik ajtóinkat haragos sze­lek, csapkodhatnak arcunkba hóförgetegek - a télbeli nagy romlás közepette is felfehérlenek a hóvirágok. Tavaszi reménységet hoznak. Talán egy mosolyt a kedves arcán. Talán egy anyai simogatást. Talán egy biztató pillantást hitvesi ölelés előtt. S mindezt csupán egy csokor hóvi­rág... (d-n) l XI sz o • •INFORMÁCIÓ POZSONY - BUDAPEST - SZEGED TÉVÉHÍD A pénzcserét megelőzően nem győzték hangsúlyozni az illetékesek, a cseh és szlovák korona egymás­hoz viszonyított aránya egy ideig 1:1 lesz. Az „egy ideig" mint kiderült, egyetlen napig sem tartott, hiszen máris nyilvánvalóvá vált: a Cseh Takarékpénztár a kezelési költségek levonása után 1000 szlovák koroná­ért csak 780 cseh koronát ad. Igaz, ez csupán a turistaárfolyam, a válla­latok közti pénzmozgásban tovább­ra is az 1:1 arány van életben. Ezek után úgy tűnik, kár a devalváció vagy revalváció kérdését körüljárni, hiszen a gyakorlatban Csehország­ban máris leértékelték a szlovák fi­zetőeszközt. A helyzet nem ilyen egyszerű, ugyanis a honi Ľudová Banka pedig a cseh koronát tekinti gyengébbnek: 1000 cseh koronáért 800 szlovák koronát ad. Melyik tehát a valós árfolyam? Valószínűleg egyik sem. Ezek szimu­lált árfolyamok, ilyen rövid idő alatt tényleges kínálat-kereslet nem ala­kulhatott ki. Akár lélektani háborúnak is nevezhetjük ezt az állapotot, hi­szen mindkét fél azt akarja sugallni, az ő valutája a keményebb, ha nem konvertibilis fizetőeszközök eseté­ben beszélhetünk egyáltalán ke­ménységről. A pénzvilágban nem teljesen az adott állam gazdasági teljesitőképességótöl függ valutájá­nak kurzusa, nagyon fontos a lélek­tani tényező is. A fizetőeszközbe vetett bizalomról vagy bizalmatlan­ságról van szó. Ha a lakosság elfor­dul a nemzeti valutájától, ez óhatat­lanul a devalvációját vonja maga után. Részben ez történt Szlovákiá­ban is, ahol a pénzcserét megelőző­en milliárdok áramlottak a cseh pénzintézetekbe, pénzhiányt idézve elő a hazai bankokban. Egyáltalán, mikor devalválja egy ország a fizetőeszközét? ,, Először is akkor, ha exporttámogató politikát akar folytatni... Másodszor akkor indokolt e lépés, ha az ország króni­kusan deficites kereskedelmi mérle­gén már semmi egyéb nem segít. Mi viszont még nem ismerjük a keres­kedelmi mérlegünket..." - nyilat­kozta a minap Július Tóth szlovák pénzügyminiszter. Nem támogatja a leértékelést Hvezdoň Kočtúch, az SZK Nemzeti Tanácsa nemzetgaz­dasági és költségvetési bizottságá­nak elnöke sem: ,,A közeljövőben a szlovák korona devalvációja nem jön számításba és hosszabb távon pedig a munkánk színvonalától függ." A parlamenti képviselő sze­rint az ideális az lenne, ha a cseh és a szlovák korona árfolyama stabil lenne, csak kisebb kilengések vol­nának a két oldalon. Szlovákia két vezető közgazdá­sza tehát - egyelőre - ellenzi a szlo­vák korona devalválását. Mint emlé­kezetes, 1990-ben az akkori cseh­szlovák koronát háromszor leérté­kelték. Ennek következtében a je­lenlegi átlagfizetés (kb. 4500 koro­na) alig több, mint 250 német már­kának felel meg. Vagyis, a nyugati beruházók számára az itteni bérkölt­ségek rendkívül kedvezőek, csak az (Folytatás a 2. oldalon) HOLNAPI SZÁMUNKBAN • CSALLÓKÖZBŐL A CSALLÓKÖZBE - Bodnár Gyula beszélget Tóth Lászlóval • BOMLOTT GONDOLKODÁSÚ NYELVÉSZEK!? - Derne László reagálása a nyelv­művelési vitára • OLVASÓINK OLDALA - Tájékoztassák a fogyasztókat! - A jó pap holtig tanul, és mégis... - Nacionalizmus - nemzeti öntudat - Ilyen tehetősek vagyunk? Lesz szlovák-magyar külügymi­niszteri találkozó? - ez a kérdés az elmúlt két-három hétben vagy tucat­szor elhangzott a különböző tájé­koztatókon, feltették magasabb és alacsonyabb rangú politikusoknak. A válasz mindig ugyanaz volt: kelle­ne, hogy legyen, de egyelőre konk­rét időpontot senki sem tud. Mi vi­szont be tudunk számolni olvasóink­nak arról, hogy pénteken 17 óra 10 perckor lesz egy - úgymond - távta­lálkozó Milan Kňažko és Je­szenszky Géza között. A hétvégén Szegeden kerül sor az újabb szlo­vák-magyar értelmiségi találkozóra, s ebből az alkalomból tévéhid köti majd össze Szegedet a magyar és a szlovák fővárossal. A pozsonyi stúdióban Milan Kňažko foglal he­lyet, a budapestiben Jeszenszky Géza, s őket kérdezhetik a szegedi találkozó résztvevői. Mint azt a pozsonyi, illetve buda­pesti televíziótól sikerült megtud­nunk, a híd a tervek szerint 45percig fog „élni". Az érdekesnek ígérkező beszélgetést egyenes adásban köz­vetíti az SZTV 1, illetve a Magyar Televízió 2-es csatornája, (görföl) Á SZÁMOK ÖNMAGUKÉRT BESZÉLNEK KIRE JUT TÖBB A KÖLTSÉGVETÉSBŐL? Tegnap ismertettük a kulturális minisztérium állásfoglalását az Együttélés azon sajtóközleményével kapcsolatban, amely a költségvetés adataira támaszkodva megállapítot­ta, hogy a magyar és a más nemzeti kisebbségek kultúráját negatívan diszkriminálják a Szlovák Köztársa­ságban. A minisztérium sajtóközle­ményéről kikértük Bauer Editnek, az Együttélés képviselőjének, a szlovák parlament kulturális és oktatási bizottsága tagjának véle­ményét: - A kulturális tárca költségvetése az idei évre 2,6 milliárd korona. Ha ezt elosztjuk Szlovákia lakosainak számával - a legfrissebb adat sze­rint a lélekszám 1992. december 31 ­(Folytatás a 2. oldalon) A VOLT ÁLLAMI LAKÁSOK SORSA BIZONYTALAN NEM TUDJA A JOBB KÉZ... MEČIAR: INGYEN IS ADHATNÁNK • KELTOŠOVÁ: RÉSZLETEKBEN TÖRLESZTHETIK AZ ÁRÁT ESÉLYAZONOSSÁG A Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsa küldöttségének kétnapos strassbourgi látogatása tegnap csú­csosodott ki Ivan Gašparovič parla­menti elnök és Catherine Lalumie­ré-nek, az Európa Tanács főtitkárá­nak találkozójával. A delegáció tag­jai megbeszéléseket folytattak a közlekedésről, a környezetvéde­lemről, a tudományos kutatásokról és a lehetséges együttműködésről különböző területeken. Délután a szlovák politikusok találkoztak az Európa Parlament négy frakciójának képviselőivel, a kora esti órákban pedig fogadta őket Catherine Traut­mann, Strassbourg polgármester­asszonya. A Lalumiere asszonnyal tartott ta­lálkozó során Ivan Gašparovič le­szögezte: amennyiben mindkét utódállam teljesíti a feltételeket az Európa Tanácsba való felvételt ille­tően, s ha a Cseh Köztársaság ha­marabb az ET tagja lenne, akkor ezt szlovák részről diszkriminációnak tekintenénk. Az Európa Tanács főtitkára a ta­lálkozón leszögezte, hogy az ET (Folytatás a 2 oldalon) A volt állami, jelenleg a községek tulajdonában lévő lakások sorsa minden lakót érdekel. Tehát nem véletlen, hogy Olga Keltošová, a Szlovák Köztársaság munka-, szociális és családügyi miniszteré­nek kedden a Szlovák Televízió Ak­tuality című műsorában elhangzott szavai nagy visszhangot keltettek. Kijelentette: a kommunális lakások árának megállapításakor azok ma­radékértékéből indulunk ki. Ha ez az érték túl magas volna, az árat úgy csökkentenénk, hogy a lakás árának kifizetése ne terhelje túlságosan azokat, akik új lakásban élnek. A túl drága lakásokra hitelt vehetnek fel, amelyet kis részletekben, akár 40 éven át, törleszthetnek majd. Ezekből a szavakból aligha tud meg valami biztosat a bizonytalan­ságban élő lakó. Pedig úgy látszik, a kormány „lakásfilozófiáját" egye­sek nagyon jól megértették, sőt ami­kor Vladimír Mečiar kormányfő a po­zsonyi Művelődési és Pihenöpark­ban tartott legutóbbi nagygyűlésén a lakásokkal kapcsolatos kérdések­re válaszolt, a jelenlévők többször tapssal jelezték egyetértésüket. Semmi sem történt, mitől félnek? - tette fel a kérdést. - Azért beszé­lünk róla, hogy tisztázzuk a nézete­ket és megtaláljuk a megoldást. Ha mindenkinek volna lakása, akkor in­gyen adnánk, de mivel nincs min­denkinek, meg kell találnunk a laká­sok felértékelésének valamilyen módját. Hogy aztán egymás között fogják adni-venni a lakásokat és néhányan ezen keresni fognak, ez már nem a kormányra tartozik. A miniszterelnök szerint a lakók és a városi önkormányzatok megál­lapodása szerint alakulnak majd az árak. Az állam csak a maximális összeget szabja meg, amely nem lehet magasabb, mint az új lakás ára. Megígérte, lesznek szabályok, amelyek szerint az egyes lakások értékét kiszámítják. - Azt viszont garantálom, hogy minden lakónak kizárólagos joga, hogy megvegye a lakását. Ha nem veszi meg ma, továbbra is bérlőként él majd benne De azoknak, akik nem fizetnek, nem lesz rá joguk és őket bármikor kila­koltathatják - mondotta. A miniszterelnök szerint a lakás­eladásról szóló törvényt az év első felében a képviselők elfogadják és a második félévben sor kerül a vég­rehajtására. Elismerte, a takarék­pénztáraknak nincs pénzük a hitelek folyósítására, ezért az állam lehető­séget ad a részletre való vásárlásra. Szerinte az állam csak ráfizet arra, hogy a lakások tulajdonában van­nak. - A polgároknak kell adni a la­(Folytatás a 4. oldalon) KÉTLÉPCSŐS KORMÁNYÁTALAKÍTÁS Magyarországon minden jel arra vall, hogy küszöbön a kormány át­alakítása. Antall József miniszterel­nök a hét első felében ez ügyben megbeszéléseket folytatott a kor­mánykoalíció elnökségeivel, vala­mint a parlamenti frakciók vezetői­vel. A természetesen, zárt ajtók mö­gött megtartott konzultációkon szü­letett megegyezésekről a résztvevők ugyan hivatalosan nem nyilatkoztak, de úgy néz ki, hogy azok eredmé­nyesek voltak. A kiszivárogtatott in­formációk alapján a jól értesült bu­dapesti politikai körök úgy tudják, hogy Antall a kabinetben végrehaj­tandó változásokat kétszerre kívánja megvalósítani. A változások első fordulójára valószínűleg már a jövő hét folyamán sor kerül. A bennfentesek túlnyomó többsé­ge tudni véli, hogy ebben az első fordulóban Antall meneszti Gergátz Elemér földművelésügyi minisztert, továbbá Keresztes K. Sándor kör­nyezetvédelmi minisztert és And­rásfalvy Bertalant, a művelődési (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents