Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-09 / 32. szám, kedd

1993. FEBRUÁR 9. ÚJ szól GAZDASÁG 6 VERSENYKEPES LESZ? DUNASZERDAHELYI CUKORGYÁRTÁS — KÜLFÖLDI RÉSZESEDÉSSEL Évekkel ezelőtt, amikor a hazai mezőgazdaság esetleges válságára tett célzatos előrejelzést még rossz viccnek tartották volna, a felszín alatt már komoly problémák feszültek. A cukorgyártás például már akkor is az egyik legtöbbet vitatott és legtöbb gondot okozó ágazatok közé tartozott. Leromlott állagú épületek, elavult technológia, beruházáshiány, gyenge eredmények jellemezték az ágazat munkáját. Mondani sem kell, hogy a ma már nyilvánvaló ágazati válság cseppet sem javított a cukorgyárak helyzetén. Ráadásul a cukorrépa-termelők az utóbbi években keményen a sarkukra álltak, s olyan árakat kényszerítettek ki a répáért, amely nagyon nehéz helyzetbe kényszerítette a szlovákiai cukoripart. A csehországi cukorgyárak ugyanis olcsóbban vásárolták a nyersanyagot, így a szlovákiai piacon jóval versenyképesebb áron kínálták termékeiket, a szlovákiai cukor emiatt komoly hátrányba került. A helyzetet bonyolítja, hogy Szlovákia éves cukorszükségletét, a mintegy 200 ezer tonna cukrot 9 cukorgyár sem tudja minden évben teljes mennyiségben előállítani, ezért csehországi behozatalra szorulunk. A fejlett nyugati országokban azonban a legfejlettebb cukorgyárak ezt a mennyiséget egyedül is képesek kitermelni. Könnyen kiszámítható, hogy a pár év múlva teljesen nyitott közép-európai piacokon dúló konkurenciaharcban mely cukorgyáraknak marad esélyük a talponmaradásra. Az érvényesülésre legnagyobb esélye a dunaszerdahelyi Juhocukor Részvénytársaságnak lehet. Szlovákia legfiatalabb és egyben egyik legmodernebb cukorgyára 1969-től ontja a „fehér aranyat", 300 állandó dolgozója a kampány idején további 270 idénymunkással kibővítve naponta 4 ezer tonna répát képes feldolgozni. Éves termelési kapacitása több mint 320 ezer fonna cukorrépa feldolgozását teszi lehetővé, az utóbbi években azonban nem volt szükség arra, hogy teljes gőzzel működjön. Évente átlagosan mintegy 250 ezer tonna répát dolgozott fel. A dunaszerdahelyi cukorgyár tavaly május óta Juhocukor Rt. néven részvénytársaságként működik. Egyike lett azoknak az élelmiszeripari termelőüzemeknek, amelyek a vagyonjegyes privatizációban kerestek maguknak új gazdát. A vagyonjegyes privatizáció első hullámába bekerült részvénytársaság privatizációs tervezete azonban eltér a megszokottól. A Juhocukor ugyanis vagyonának csak a 46 száNéhány éven belül eldől, melyik cukorgyár lesz képes állni a versenyt. Jaroslav Tabacár szerint azok tudnak fennmaradni, amelyeknek lesz elég nyersanyaguk, jó minőségű terméket fognak gyártani, széles választékban, ráadásul a termelés hatékonysági mutatói is állni fogják a versenyt. Az előfeltételek alapján a dunaszerdahelyi cukorgyárnak megvan az esélye arra, hogy ezeknek megfeleljen. -tszlzalékát kínálta fel, a kárpótlásra szánt 3 százalékos részesedés mellett a fennmaradó 51 százalékot külföldi partnerek számára tartotta fenn. A vállalat vezetése ugyanis tisztában volt azzal, hogy a beszűkülő hazai piacon néhány év múlva már csak a nemzetközi konkurenciát is álló gyárak lesznek képesek megélni. A versenyképességhez nélkülözhetetlen beruházásokat azonban hazai forrásokból szinte lehetetlen előteremteni. Jaroslav Tabacár igazgató szerint az angol és francia érdekeltségű cukoripari társulás, a Tateíyle és a Generate Sucriere ajánlata biztosítja azokat a feltételeket, amelyek elképzeléseik megvalósításához nélkülözhetetlenek. Ľubomír Dolgoš szlovák privatizációs miniszter legutóbbi dunaszerdahelyi látogatása óta úgy tűnik, sínre kerültek a dolgok. Az igazgató bízik abban, hogy az első negyedévben végérvényesen elrendeződnek a privatizációval kapcsolatos vitás kérdések. Dunaszerdahelyen mindenképpen azf szeretnék elérni, hogy BANKA HANA: BELFÖLDIBŐL KÜLFÖLDI re vonatkozóan, persze, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Bank közöli létrejött a megfelelő megállapodás. Igy azután nyugodtan mondhatjuk, hogy a belétek nálunk legalább akkora biztonságban vannak mint hármelvik S7lnvák EURÓPAI KÖZÖSSÉG ÚJRAGONDOLJÁK A DÁNOK? Dániában május 11-én vagy 18án fognak újra szavazni a maastrichti egyezményről. Tavaly júniusban, mint emlékezetes, a skandináv ország lakói elutasították az Európai Unió tervezetét, s ezzel az Európai Közösség (EK) további 11 tagállamát rendkívül nehéz helyzet elé állították. Az EK- „alkotmánya", a Római Szerződés ugyanis kimondja, hogy bármely egyezmény, határozat tartalma csak a 12 tagállam egyetértése esetén léphet életbe. A dán „nem" tehát azt jelentette, hogy Nyugat-Európának az évezred végére tervezett gazdasági, pénzügyi és politikai uniója a jelenlegi elképzelések szerint nem valósulhat meg. Vajon miért is mondhattak nemet a dánok, akik mindig is az „euroszkeptikusok" táborába tartoztak? Már az Európai Közösség megalakulásakor is tüntetően távolmaradtak, és csak másfél évtizeddel később, 1973-ban csatlakoztak hozzá. Minden valószínűség szerint a dán népszavazáson a belpolitikai elégedetlenség, a szavazás ügyetlen előkészítése (a 250 oldalas maastrichti alapokmányt minden különösebb magyarázat nélkül továbbította a dán kormány minden egyes szavazónak), és a dánoknak a nagy közösségi partnerek, elsősorban a németek túlsúlyától, valamint az EK bürokráciájának túlburjánzásától, a nemzeti szuverenitás elvesztésétől vezérelt aggodalma vezetett a júniusi „nem" hajszálnyi győzelméhez. Januárban, a tamil menekültek körüli botrány hatására, lemondott a Poul Schlüter vezette konzervatív kormány, s a szociáldemokrata Poul Nyrup-Rasmussen lett az új dán miniszterelnök. A politikai váltás valószínűleg nem hoz lényeges módosulást a kis ország EK-hoz való viszonyulásában, mivel a jelentős parlamenti pártok között konszenzus alakult ki e kérdést illetően. Ennek lényege: támogatni Nyugat-Európa gazdasági közeledését, ám a politikai, pénzügyi, sőt, a katonai unióval csínján kell bánni, nem kell elsietni. Koppenhága eleve úgy írta alá a maastrichti dokumentumot, hogy nem csatlakozik a pénzügyi unióhoz, vagyis a közös pénz bevezetéséhez 1999. január elsejétől, ha a polgárok ezt nem akarják. Sőt, Dánia arra sem vállalt kötelezettséget, hogy a közös védelemben részt vesz. Hiba lenne azonban a skandináv országot szeparatizmussal vádolni. Az ötmillió észak-európai ugyanis a nyugat-európai átlagnál jóval szigorúbb dán környezetvédelmi normák feladását látja az Európai Unió tervében. Mások azért aggódnak, hogy az ország tengerparti üdülőhelyei német kézbe kerülnek. Továbbá: a magas adók által finanszírozott skandináv jóléti modell jelenlegi formájában nem illeszkedik az Európai Közösséghez, tehát nem tartható fenn. Módosítani kell az adórendszert, ami alapjaiban bolygatja meg az eddig működő társadalmi és gazdasági struktúrái. A dánok úgy érzik, túlságosan is beavatkoznak életükbe, ám tisztában vannak azzal, hogy kis ország lévén, szükségük van az EK 345 milliós óriáspiacára. Ezért az EK Bizottsága által meghatározott 282 jogszabály (később 279-re csökkent), amely az 1985-ben összeállított Fehér Könyv szerint elengedhetetlen a határ nélküli piachoz, 90 százalékát a dán kormány már beépítette a nemzeti jogszabályokba. Igy az a furcsa helyzet állt elő, hogy a maastrichti szerződést elutasító „rebellis" Dánia az 1993-tól megvalósult közös gazdasági térség élharcosává vált, mivel a törvénykezés terén a legjobban áll a lizenkét tagállam közül. Vagyis különbséget tesznek az egységes európai belső piac szükségessége és Maastricht felülről megálmodott politikai uniója között. Május derekán egyértelműen eldől: a kis ország lakói megbarátkoznak-e Nyugat-Európa teljes egyesülésének a tervével, s ezzel szuverenitásuk részleges elvesztésével vagy továbbra is elutasítják az Európai Uniót, s lazább szövetség hívei maradnak. (sidó) A Česká banka komáromi kirendeltségének megnyitása után a közelmúltban újabb csehországi bank jelent meg Dél-Szlovákiában. December végén ugyanis a dunaszerdahelyi Jednota épületében megkezdte működését a prostéjovi Banka Haná kirendeltsége, és ezzel a városban működő pénzintézetek száma ötre szaporodott. A Banka Haná elképzeléseiről Peter Jaďuďot, a szlovákiai hálózatot irányító nyitrai fiók vezetőjét kérdeztük: — Bankunk az első csehországi magánbankok egyikeként 1991-ben alakult meg Prostéjovban. Akkor még az Agrobanka-asszociáció része voltunk, de 1993-tól teljesen önállóan tevékenykedünk. A Szlovák Nemzeti Banktól kapott felhatalmazás alapján teljes körű szolgáltatásokat nyújthatunk. • Bármennyire is fejletlen a szlovákiai bankrendszer a betétek terén, azért már bizonyos konkurencia kialakult. Mit tad saját bankja legfőbb vonzerejének? — Előny például, hogy a folyószámláinkon levő összegekre magas, négyszázalékos kamatot adunk A felmondáshoz kötött betétek esetében azon kevesek között vagyunk, akik már az egyhónapos lekötést is lehetővé teszik. Azok számára pedig, akik egymillió koronánál nagyobb összeget szeretnének nálunk elhelyezni, illetve két évnél hosszabb időre kötik le nálunk a pénzüket, kölcsönös megegyezés alapján állapítjuk meg a kamatokat. Bevezettük az alkalmazotti számlákat is. Ez azt jelenti, hogy a munkaadó a béreket egy összegben átutalja, és ezt mi osztjuk szét az alkalmazottak számláira. A dolgozók ezért csekkönyvet, illetve nemsokára fizetőkártyát használnak, a vállalkozó számára pedig csökken az adminisztráció. • Ez tehát hasonlít az átutalási betétszámlához? — Igen, bár annyi eltéréssel, hogy mi egyelőre nem intézzük az inkaszszót, vagyis a lakossági átutalásokat. Reméljük viszont, hogy rövid időn belül ezt is sikerül megszerveznünk. • Szlovákiában az utóbbi időben a hitelnyújtás lehetőségei meglehetősen beszűkültek, ennek ellenére már felbukkant az első olyan bank, amely fedezet nélkül, a perspektív vállalkozói terv esetén is hajlandó hitelt nyújtani. Mi a helyzet Önöknél? -— A hitelnyújtás során százszázalékos garanciát kérünk, ami lehet ingatlan, ingó vagyon vagy értékpapír is. Fontos viszont, hogy fedezetként i elfogadjuk magát a hitelért vásárolt ingatlant is. • Egy csehországi bank esetében napjainkban felmerül a kérdés: mi várható a pénzügyi unió megszűnése után? — Az itteni tevékenységünkre ugyanolyan szabályok érvényesek, mint az összes, Szlovákiában működő külföldi bankfiókéra. Eszerint a pénznemek kettéválasztása után az addig csehszlovák koronában vezetett betétjeink szlovák koronában futnak tovább. Bankunk előnyének a betétek progresszív kamatozását tartom, és nyugodtan állíthatom, hogy e tekintetben a legjobbak között vagyunk. A jövőben pedig a Banka Haná itteni hálózata is a csehországi makroökonómiai helyzethez igazodva fog eljárni. • Laikusként ezt úgy értelmezhetjük, hogy a szlovákiai helyzet esetleges rosszabbodása esetén a csehországi központtól támogatást kapnak? — Abból kell kiindulni, hogy a bank teljes tőkéje Morvaországban van, eruciii vuiiiicin, IIIIIII uanntijm OĹiuvan bankban. Saját vezetőségünkkel pedig megegyeztünk, hogy amennyiben az itteni versenyképességünk megőrzése miatt szükség lesz rá, Szlovákia számára külön kamattételeket állapltunk meg. • Mi lesz a csehszlovák koronáéit vásárolt letéti jegyek sorsa ? — Ezeket abban a pénznemben lizetjük ki, amelyik köztársaság területén található a szerződést megkötő bankfiók. • Dél-Szlovákia vonzáskörzetében ez idáig három kirendeltségünk működik — Pozsonyban, Dunaszerdahelyen és Nyitrán. A közeljövőben tervezik hálózatuk további bővítését? — Hamarosan befejezzük a pozsonyi kirendeltség átépítését, és a nagy érdeklődésre való tekintettel Dunaszerdahelyen meghosszabbítjuk a nyitvatartási, s még az első félévben sor kerül az érsekújvári kirendellségünk megnyitására. Terveink közt szerepel, hogy kirendeltségeink ügynökségeket is nyitnak. Végezetül pedig a közvetítői, illetve kereskedelmi engedéllyel rendelkezők számára lehetőséget kínálunk értékpapírjaink árusítására. -IIMUNKANÉLKÜLI-SEGÉL Y( KIÁLTÁS) M

egszokható-e a munkanélküliség? Amig nem mi vagyunk a szenvedő alanyok — talán. A vélemények azért megoszlanak: egyesek szerint nincsenek munkanélküliek, csak munkakerülők. Nekik büdös a munka, inkább segélyért folyamodnak. Ilyen esetek is előfordulnak, s talán nem is ritkán... Szlovákiában az év elején 260 274 munkanélkülit jegyeztek, a munkaügyi hivatalok viszont csak 16 204 munkahelyet tartottak nyilván. Tehát egy szabad munkahelyre 16-an pályáznak. Kifejezetten rosszindulatú feltételezés, hogy mind a tizenhatan munkakerülők volnának. A munkanélküliség megoszlása eléggé változó: Pozsonyban mindössze 3,8 , de a Dunaszerdahelyi járásban már 18, a Tőketerebesiben pedig 19 százalékos. S ha megindul a csődeljárás, még többen elveszítik az állásukat, és a vállalkozóellenes törvény is a munkaügyi hivatalok ügyfeleinek a számát szaporítja majd. Nagyobb városokban könnyebb elhelyezkedni, de vidéken reménytelen a helyzet; a falvakban nagyon lassan születnek új munkahelyek. A munkaügyi hivatalok ugyan szép fejpénzt ígérnek azoknak, akik munkanélkülieket alkalmaznak, a vállalkozók mégsem igen élnek e lehetőséggel. Félnek az ismeretien emberektől. „Segélyszedő" családtagot vagy ismerőst szívesen alkalmaznak. A munkaügyi hivatalok értékrendje is eltérő. Számukra az egyik koponya — ugyanazon a helyen — huszonötezret, a másik ötvenezret ér... Szigorítják a jogosultság elbírálását. Aki kétszer egymás után nem fogadja el a képesítésének és egészségi állapotának megfelelő állást, attól megvonják a segélyt. Az illetékes miniszterasszony el is magyarázta szépen, mit ért ezen: az építészmérnöknek egy fokkal alacsonyabb szintű munkát ajánlanak — dolgozzon mesterként... A miniszteraszszony kedvet is csinál hozzá: mesterként a mérnök még többet is kereshet. Csakhogy elfelejti (a miniszterasszony!), hogy nem az a jellemző, hogy mérnökök veszítik el az állásukat. A segédmunkás kategória a legnépesebb csoport. Nekik pedig nem tud a képzettségüknél egy fokkal alacsonyabb munkát ajánlani, lévén, hogy ilyennel nem rendelkeznek... Mostanában böngészem az álláskereső és -kínáló hirdetéseket. Milyen munkát ajánlanak az újságok? Az otthon végezhető,.jól jövedelmező munka a sláger. Lehetőleg másodállásban. A hiszékenyebbje 50-100 korona ellenében biztos tippeket is kap. A gépkocsivezetők, szakmunkások szinte kivétel nélkül külföldre vágyakoznak — a lányok ugyancsak külhonban pesztráinának... Itthon a világért sem. A lányok — de csakis a fiatalok, a jó alakúak meg a nem szégyellősek — előtt nyitva a világ, illetve a diszkréten masszázsszalonnak becézett intézmények ajtaja. Ebben a szakmában az idegennyelvtudás sem követelmény. Még mindig gond megjavíttatni a cipőt, a csapot, a tévét, asztalost lámpással sem találni. De vannak munkanélküliek... Szerkesztőségünk segíteni akart, amikor közzétette; az álláskínálók és -keresők hirdetéseit ingyen közli. Azt hittük, a hirdetések minden mást kisiorítanak a tápból. Nem így történt. Alig kínálnak állási. De keresni még kevesebben keresnek. Bárkinek feltennénk a kérdést, vajon kötelessége-e gondoskodni az államnak a polgárairól, igennel felelne. De ha így fogalmaznánk; kötelessége-e az államnak eltartani azon polgárait, akik semmihez sem értenek, nem is akarnak szakmát tanulni, mi több — nemigen törik magukat a munkáéit? Ebben az esetben már alaposan megfontolnánk, mii válaszolunk. Nyugdíjas házaspárral beszélgettem a napok- • ban. Ketten nyolcvan évet tanítottak. Most ketten kapnak ötezer korona nyugdíjat. Hogyan lehel ebből megélni? — kérdezték. Sehogy. Vállaljon vallmi munkát. De ha munka sincs meg egészség sem? Nemrég láttam egy filmet. Újságírói környezetben játszódott — valahol Nyugaton. A lap csüdbi ment, az újságírók egyik napról a másikra állás nélkül maradtak. Beleéltem magam a helyűkbe, Majd a szívem szakadt meg értük. Már-már kicsordult a könnyem, amikor az ifjú kollegina boldogan felsóhajtott, hogy hála Istennek, most legalább gondtalanul utazgathat kedvére néhány hónapig, No tessék. Megint oda jutottunk, hogy Nyugaton szeretnénk munkanélküli-segélyből élni. ^^ ívesen cserélnék a nyugati kollegi^^ y nával. De arra kíváncsi lennék, i» . 'W'áfar itt veszítené el az állását, ki tudnie fizetni a havi lakbérét (feltéve, ha volna lakásai Utazásra pedig nem is gondolhatna. Legfeljebb i I városi tömegközlekedést vehetné igénybe. Azl is csak március idusáig. KOPASZ-KIEDROWSKA CSILLÁ még a cukorrépa vetése előtt tisztázódjon a külföldi partner szerepe. — A cukorrépa termesztésének hagyományai vannak Dél-Szlováki• ában. Szeretnénk a potenciális termelőkkel olyan láncot kialakítani, amely mindkét fél számára előnyös. Vállalatunknak ugyan jelenleg még komoly gondjai vannak a cukor értékesítésével, az elkövetkező időszakban azonban már határozottabb piaci jelenlétre számltunk. Ezt a célt szolgálják a cukorgyártásban tervezett újításaink, a csomagolási és gyártástechnológiában bevezetett változások. Többek kőzött kis tömegű kiszerelésben is kínáljuk már a cukrot, ezenkívül a kockacukor és a porcukor gyártásában is lépni szeretnénk — tájékoztatott az igazgató. A külföldi partner is komoly beruházásokkal szeretné letenni névjegyét a hazai piacon. Beruházásaik 3 fő területre irányulnak. A cukorépatermelés technológiájának a megújítására, a vállalat vezetési és szervezési rendszerének az átalakítására és az európai normáknak eleget tevő környezetvédelmi beruházásokra. Az elképzelések megvalósítására 340 millió koronát szánnak, ebből 160 millió korona a környezetvédelmi célokat szolgálja majd.