Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-09 / 32. szám, kedd

1993. FEBRUÁR 9. iÚJSZÓM MOZAIK MÁSOK ÍRTÁK ML LESZ A SZLOVÁK KORONA SORSA? Túl a pénzcserén egyre in­kább más kérdések érdeklik az embereket. A legkomolyab­bak közé Szlovákia gazdasá­gának prosperitása és a szlo­vák korona sorsa tartozik. A Pravda Otto Sobeket, a Po­zsonyi Közgazdaság-tudomá­nyi Egyetem pénzügyi tanszé­kének a vezetőjét kérdezte er­ről. Az interjút kivonatosan közöljük. - Két dologra szeretném felhívni a figyelmet - állapítja meg a szak­ember - A cseh és a szlovák korona közti árfolyamra, valamint a cseh és a szlovák korona, illetve a konverti­bilis valuták közöttire, összefügg mindkettő, de nem ugyanazt jelenti. Döntő fontosságú, ám nem egyedüli tényező az árfolyam meghatározása esetében az érintett gazdaság telje­sítőképessége. Nagy szerepe van benne ugyanis a keresletnek és a kí­nálatnak, akárcsak a kormány gaz­daságpolitikájának. A cseh gazda­ság színvonalát 15-20 százalékkal tartom magasabbnak, de nem töb­bel. Ha csak ebből a tényezőből indulnánk ki, akkor az árfolyam egy cseh korona (Kč) 1,15—1,20 szlo­vák korona (Sk) lenne. Ugyanakkor az árfolyam kereskedelempolitikai eszköz is. Feltételezzük, hogy a szlovák koronát 15 százalékkal leértékelik Abban a pillanatban megdrágul a behozatal Csehország­ból Szlovákiába, és kedvezőbb lesz a kivitel Szlovákiából Csehország­ba. Ilyen fejlődés nem kedvez a cseh gazdaságnak, amely szeret­né megőrizni aránylag jelentős kivi­telét Szlovákiába, és a szlovákiai import kedvezményezése nem ér­deke. Látszólag ellentmondás kelet­kezik, mert a leértékelés több előnyt hozhatna Szlovákiának, mint Cseh­országnak. Csak a jövő mutatja meg, milyen érdekek kerekednek felül. Várható, hogy a szlovák koro­na árfolyama csökken a cseh koro­nával szemben, de aligha rögtön. • Egyes szlovákiai közgazdá­szok mégis a szlovák korona leiérte­keléséről beszélnek. - Még a legnagyobb derülátó sem számol ezzel. Más kérdés a konvertibilis pénznemekhez fűző­dő viszony. Éppen ilyen összefüg­gésben számolnak a felértékeléssel, s érvként a korona vásárlóereje és árfolyama közti paritásban mutatko­zó különbségeket hozzák fel Ez ugyan igaz, de a mai árfolyam a nyugati pénznemekhez viszonyít­va a korona belső konvertibilitásából adódik. Az állam garantálja a válla­latoknak, hogy időszerű árfolyamon, korlátlan mennyiségben ad el devi­zát. A felértékelés olcsóbbá tenné a devizát, megnőne iránta a keres­let, ami csökkentené a devizatarta­lékokat. Nem sok értelme lenne, ha a Nemzetközi Valutaalap hiteleit a korona felértékelésére használ­nánk fel. • A szlovák korona lehetséges felértékelését várók abból indulnak ki. hogy sokan Csehországba men­tették át az azóta megszűnt cseh­szlovák koronájukat. - Abban biztak, hogy a cseh ko­rona értékesebb lesz. Ezzel inflációs nyomásnak tették ki, rontották kiin­dulási helyzetét A gyors pénzelvá­lasztásról szóló megegyezésnek is ez volt az egyik oka. Ugyanakkor a külföld sem fogadta el a közös pénzt. • Mi indokolja a jelenlegi árfo­lyam megőrzését? - Egy időre szükség van, amíg megmutatkozik a CSK és az SZK közti gazdasági kapcsolatok valós helyzete. Egyelőre olyan bonyolult a kivitel Csehországba, hogy egy­szerűbb az Ausztriába irányuló ex­port lebonyolítása. • Van elég forrásunk a belső konvertibilitás megőrzésére? - Egyelőre igen, feltéve, ha a vál­lalatok keresletében nem jelentkez­nek drámai fordulatok. Bekövetke­zésük a jelenlegi árfolyamnál azon­ban valószínűtlen CSEHORSZÁGBAN A KETTES CSATORNÁN CET 21 A cseh rádió- és tévétanács a közelmúltban huszonhat pályázó közül a CET 21 (A 21. Század Közép-európai Televíziója) nevű kft.-nek ítélte oda tizenkét évre a cseh tévé kettes csatornáján történő sugárzás jogát. Az adás beindítására 360 nap áll a társaság rendelkezésére. A döntés meglehetősen nagy port ka­vart, azonnal reagált rá nemcsak a sajtó, hanem az egyes politikai pártok is, első­sorban Václav Klaus Polgári Demokrata Pártja, melynek alelnöke, Petr Čermák elsietettnek mondta a döntést, és javasol­ta, hogy vizsgálják felül, miután a hattagú tanács kiegészül újabb három taggal. Va­jon mi váltotta ki az ellenkezést, a minden szempontból hiteles, a vonatkozó jogi előírások szerint hozott döntés megkérdő­jelezését, valamint az olyan megállapítá­sokat például, melyek szerint a CET 21 néhány képviselőjének a neve „a Cseh Köztársaság területén sugárzandó szlo­vák- és magyarellenes közvetítés létreho­zásából fakadó aggodalmakra adhat okot"? Igen, a nevek. Amint szinte vala­mennyi lap is fontosnak tartja elősorolni, a kft. tagja többek között Fedor Gál szociológus, a Nyilvánosság az Erőszak Ellen egykori frontembere, aki jelenleg Prágában él, Vladimír Železný (Polgári Mozgalom), a volt Pithart-kormány szóvi­vője, és Hunčík Péter orvos (Magyar Polgári Párt) Václav Havel egykori szö­vetségi köztársasági elnök tanácsadója. A Rudé právo nem is mulasztja el megje­gyezni, hogy Havel elnökhöz közelálló emberekről van szó, majd megállapítja: Klaus pártja elvesztette a választásokat követő fontos csaták egyikét. És nem tetszik Mark Palmer, az egykori budapes­ti nagykövet személye sem, aki jelenleg a teieviziós vállalkozás egyik beruházója­ként, a berlini székhellyel működő Cent­ral European Developement Corpora­tion (Közép-európai Fejlesztési Társa­ság) élén áll. Legalábbis erre enged kö­vetkeztetni a PDP egy másik képviselőjé­nek a véleménye, mely szerint a rádió- és tévétanács egyáltalán nem vette figye­lembe, hogy Palmer úr, aki a CET 21 tévétársaságot finanszírozza, Magyaror­szágon persona non grata. Vajon hogyan látja a kérdést az egyik érdekelt, Hunčík Péter, akitől azonban előbb azt kérdeztük meg, miként áll a TA3 ügye. Ugyanis az ezen a csatornán terve­zett közvetítés jogát a dunas^erdahelyi érdekeltségű Perfects Részvénytársa­sággal tavaly pályázat útján szintén meg­nyerte, igaz, a pozsonyi Medium 5 társa­sággal közösen. - Ami a TA3-at illeti, a kezdők több hibáját követtem el az elején. Az elmúlt év januárjában nyújtottam be a pályázatot. Hiába nyertem meg, hiába voltak Ígére­tek, meghallgatások, júniusban közölte a kulturális minisztérium, hogy nem megy a dolog. Ugyanakkor november közepén azt kérdezték, miért nem csináljuk már. Közben többször bekérték a tervezetet. Most, február elsején volt az utolsó meg­hallgatás, a héten meg kell kapnunk az engedélyt. Mi a Medium 5-tel mindeneset­re készen állunk a sugárzásra. - Gondolhatom-e, hogy megunva a huzavonát fordult Prága felé? - Igen. Csehországban is vannak ba­rátaim, és amikor tavaly tavasszal kide­rült, hogy a cseh tévé kettes csatornájára szeptember elsejéig lehet beadni pályá­zatot, úgy határoztam, hogy a projektu­momat, mellyel Szlovákiában nyertem, átdolgozom cseh viszonyokra, és benyúj­tom. Kapcsolatba léptem Fedor Gálékkal, és megalakítottuk a CET 21 kft.-ét., a pro­jektumommal pedig megnyertük a pályá­zatot. Szó sincs arról, hogy a kettes csatornán történő sugárzás jogának a megszerzésével szándékunkban állna Csehszlovákia újrafeltámasztása. Szlová­kiában lesz a TA3, Csehországban a CET 21. Szlovák- vagy magyarellenes televí­zióról sincs szó. Arra törekszünk majd, hogy az adott nemzeti és regionális saját­ságok mellett érvényesüljön a közép-eu­rópai szellemiség, hogy valós és pontos képet adjunk a világról. Mind Csehország­ban, mind Szlovákiában megteremtjük a független televíziós tájékoztatást, ezért nagyon határozottan elhatárolódtunk min­den politikai párttól. A híradást és a publi­cisztikai műsorokat például a BBC szak­embereivel együttműködve fogjuk készí­teni. Szeretnénk együttműködni azokkal is, akik nem nyerték meg a szóban forgó pályázatot, műsorokat vásárolni tőlük, elősegíteni a hazai televíziós termés gya­rapítását. Hangsúlyt akarunk helyezni a regionális jellegre, bekapcsolni a mun­kába a körzeti stúdiókat, a várhatóan gyorsan szaporodó kábeltévéket, meg­szüntetve ezzel a Prága-, illetve Pozsony­centrikusságot. - Mit szól a rádió- és tévétanács döntésének csehországi fogadtatá­sához? - Azt hinné az ember, hogy csak Szlo­vákiában olyan a közhangulat, amilyen. A legmegdöbbentőbb számomra, hogy Csehországban sem jobb manapság, azonnal a politikai hátterét, indítékát ku­tatják mindennek. A szlovák- és magyar­ellenes sugárzás vádjával ellentétben a másik véglet is elhangzott, hogy hu­szonnégy órán át magyar műsort fogunk sugározni Budapestnek - Csehországból, illetve Szlovákiából. - Egy metaforával élve a Rudé prá­vo cseh-szlovák-magyar-amerikai te­levíziós ló meglepő, de nemcsak a sa­ját erejének köszönhető győzelméről beszél, nem kevés iróniával. Vajon mi­nek alapján került ez a jelzösor a ló elé? - Nyilván azért, mert Gál szlovák, én magyar vagyok, három másik társunk cseh, Palmer úr amerikai. Tehát szemé­lyekben, politikai irányvonalakban gondol­kodnak, ahelyett, hogy a pályamunkába, a projektumba néznének bele, azt minősí­tenék. (bodnár) MENSÁROS LASZLO (1926. 1. 26. - 1993. 2. 7.) A huszadik századdal szembe­sített művészetével való első ta­lálkozásom. Karinthy Frigyes müveiből és naplójából szerkesz­tett előadóestjét középiskolás­ként Kassán, a mai Thália Szín­ház otthonául szolgáló teremben láttam. Eszméitető élmény volt a századunk kataklizmáit megélj érett művész tolmácsolta ka­masznapló. .. Ha halálakor hatvanhét éves volt, akkortájt lehetett negyven­öt. Szájtáti, a világról és a nőkről csak hőbörögve beszélő éretlen tacskóként döbbentett rá ben­nünket a teljesebb - az igazi - világra. Ő, akit mi már akkor is öregnek láttunk, pedig „csak" bölcs volt. Csodálatos tehetség, aki politikai kényszerűségből vi­déki színházak deszkáin hagyott gyémántos karcokat: Hamlet, Hlesztakov, Tuzembach. Halálhírét véve, szinte felaj­zottan lapoztam a kritikakötete­ket, a színészportrékat, lexiko­nokat. Sehol sincs leírva a neve. Egyetlen kivétel az emlékezetes Ranódy-film, a Kosztolányi-re­gényből készült Aranysárkány főszerepe 1966-ban. Sokáig és sokszor volt neve és művészete tabu, de hogy ennyire hiányoz­zon a színházról írott könyvek­ből, egyetlen pillanatig sem gon­doltam volna. Lehet-e valamelyest elégedett­ségérzetünk - nekünk, szlová­kiai magyaroknak -, hogy az utóbbi években többször is meg­ajándékozott bennünket művé­szetével? A véletlen vagy a sors törvényszerűsége, hogy a XX. század című emlékezetes műsora és Arany-estje, amelyeket több­százszor adott elő, sokunk szá­mára az egyetlen feledhetetlen emlék marad a művészetével va­ló találkozásokból - színpadon, filmekben, televízióban. A leg­nagyobb színészek közül való volt. D. I. CSEH PÉNZ - JÓ PÉNZ? A cseh-szlovák pénzügyi meg­állapodások értelmében mindazok, akik csehszlovák koronájukat koráb­ban csehországi pénzintézetben he­lyezték el, február nyolcadikától szá­mítva három hónapon belül kérhetik annak átutalását Szlovákiába. Ez nem jelenti azt, hogy emiatt fel kelle­ne mondani mondjuk a határidős betéteket, ezek átutalását a lejáratu­kat követő egy hónapon belül lehet kérvényezni. A szlovák politikusok és bankszakemberek, Vladimír Me­diarral az élen ezzel kapcsolatban minden adandó alkalommal fontos­nak tartották hangsúlyozni, hogy a határidő letelte után mindazok, akik csehországi betéttel rendelkez­nek, devizabűncselekményt követ­nek el. Ez a jogi helyzet, persze, sok hazai polgártársunk számára nem hat újdonságként, hiszen ez idáig is ezrek rendelkeztek valamelyik oszt­rák, illetve más nyugati bankban betéttel, és adott esetben innét vet­tek fel szükségleteik fedezésére pénzt. Ezzel kapcsolatban érdekes még megemlíteni Tomáš Ježeknek, a cseh parlament költségvetési bi­zottsága elnökének a hétfői Sme számára adott interjúját,' amelyben elmondta, hogy a szlovák állampol­gárok semmilyen eszközzel nem kényszeríthetők csehországi betét­jeik átutaltatására Szlovákiába. Amennyiben ezt a szlovák fél tör­vénnyel igyekezne elérni, szerinte azon kívül, hogy alapvető emberi jogokat sértene, semmit nem érne el, mert a cseh bankok semmikép­pen nem hagynák megsérteni a banktitkot, és nem adnák ki klien­seik nevét. -t­BODROGSZERDAHELY ANNYI ÚJ SZÓT KAP, AMENNYIT KÉR (Munkatársunktól) - Egy héten belül már harmadszor fordul elő, hogy nem kapunk Új Szót - közölte velünk a sajnálatos tényt lapunk egyik bodrogszerdahelyi előfizetője A helyi postán megerősítették: igaz a hír. Február elsején, 6-án és tegnap 40-40 darabbal kevesebb érkezett oda. Tájékoztattuk az esetről a Postai Hírlapterjesztő Vállalat illetékes kassai irodáját, s magyarázatot kértünk. Ondrej Malejčík üzemvezető rövidesen tudatta szerkesztőségünkkel, kiderítette az okot: adminisztrációs hiba csú­szott az elosztásba. - Megtettem a kellő intézkedést, hogy többször ne forduljon elő ilyen eset - nyilatkozta. (g-f) AHOGY ÉN LÁTOM PETER WEISS A HINTÁN Úgyszólván valamennyi napilap egymás mel­lett közölte a két hírt. Az egyiknek az a lényege, hogy állítólag Peter Weiss kommunista utódpárt­ja is csatlakozott a négy parlamenti párt egyez­ményéhez, amelynek értelmében Juraj Švec pro­fesszort kérik fel, pártokon felüli személyiségként vállalja az elnökjelöltséget. A másik hír arról szólt, hogy Weiss pártjának végrehajtó bizottsága úgy döntött, az elnökválasztás második fordulójára nem állít jelöltet, és „a DBP nem indít harcot a kormányzó mozgalom ellen". Nem nehéz felfedezni, hogy a két hír tartalmi­lag kizárja egymást. Ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a Demokratikus Baloldal Pártja tovább foly­tatja eddigi politikáját, amelynek az a lényege, hogy szóban kritizálja a Mečiar-mozgalmat, ami­kor azonban kenyértörésre kerül sor, „lefekszik" neki. így volt ez a szuverenitási nyilatkozat elfo­gadásakor is, és nem volt másképp akkor sem, amikor az exkommunisták által is bírált alkot­mányról vagy Csehszlovákia kettészakításáról kellett szavazni. A régi bolsevik hagyományokhoz híven, persze a DBP vezetése mindig meg tudta ideologizálni a képviselők pártközpont által ihle­tett magatartását. Hol a nemzeti érdekekre hivat­koztak, hol a fenyegető válság elhárításának szükségességére. A parlamenti Weiss-fiúk okítására a pártelnök gyanúsan gyakran emlegeti, hogy milyen nagy válság fenyegeti Szlovákiát, ha elhúzódik az elnökválasztás. Es egyszuszra még azt is kifejti, hogy mennyi érintkezési pontja van a DSZM és az DBP törekvéseinek. Aligha állok messze a va­lóságtól, amikor azt állítom, hogy ez már felkészí­tés a Mečiar által állított jelölt exkommunisták általi támogatására. Miközben a másik vasat is ott tartják a tűzben, hiszen a DBP az ellenzéki és félellenzéki ötösfogatba is elküldte emberét. Vajon hol van az a határ, amelynek átlépése előtt egy magát demokratikusnak valló politikai erőnek ki kell mondania: veszélyben a demok­rácia? A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom a vá­lasztások óta eltelt fél esztendő alatt olyan politi­kai és gazdasági lépéseket tett, amelyek láttán valamennyi kormányon kívül álló politikusnak érdemes lenne elgondolkoznia azon, egyáltalán szóba jöhet-e még Mečiar bármilyen vonatkozás­ban való támogatása a demokrácia leépítésében való részvétel gyanújának kockázata nélkül. Peter Weiss, igaz, meg-megemlíti, hogy a mi­niszterelnök és kormánya viselt dolgai időnként bizony távolról sincsenek összhangban a jogálla­miság és a demokrácia követelményeivel, de ezekről a megnyilvánulásokról sorra-rendre kide­rül, hogy mindmegannyi csak formális tiszteletkör a politikai jólneveltség mímelése jegyében. Csak a Demokratikus Baloldal Pártja politikai közelmúltjának beidegződéseivel magyarázható meg, hogy Weisséknek nem ütött szöget a fejébe a választások óta bevezetett tisztogatási gyakor­lat. Vagy az, ahogy saját hűségeseivel tölti be Mečiar a diplomáciai posztokat, noha a demokrá­ciákban bevett gyakorlat, hogy a külügyi szolgálat (éppen a folyamatosság szavatolása érdekében) politikailag sokszínű. Azon sem akadt fenn a de­mokratikus baloldalon senki, hogy a módszer, amellyel a Kňaíko-Filkus duót Mečiarék el akar­ják tenni az útból, félelmetesen hasonlít az 1989 ősze előtti módszerekre Talán akkor sem ven­nék észre, hogy itt valami nem stimmel, ha a DSZM kötelezővé tenné alapszervezetei szá­mára az elhajlók elleni „spontán" tiltakozásokat. A Demokratikus Baloldal Pártjának ellenzéki­ségét mintha csak a volt kommunistáknak afölötti elégedetlensége táplálná, hogy nem ők vannak a vályúnál, hogy nem ők tisztogathatnak, nem ők konszolidálhatnak. Persze, tagadják, hogy ez így van, politikai gyakorlatuk azonban azokat igazol­ja, akik minimum gyanakodva szemlélik Weissék közeledését a Demokratikus Szlovákiáért Moz­galomhoz. Február 15-én meglátjuk, meddig fajult el (vissza) rövid három év alatt a DBP Meglátjuk, felismerte-e Peter Weiss és csapata, miért ra­gaszkodik oly szívósan a győzedelmes mozga­lom elnöke ahhoz, hogy elkötelezett és lekötele­zett híve kerüljön be a pozsonyi várba. Mečiar tisztában van vele, hogy Szlovákia viszonylag gyenge köztársasági elnökének is fontos szerepe lesz az előbb-utóbb bekövetkező nagy politikai válság kezelésében. A válságkezelést saját re­ceptje szerint szeretné irányíttatni. Olyan elnök­kel, aki mindent neki köszönhet Weiss pártja szerencsésen átvészelte a kom­munizmus bukását. Nem biztos, hogy ez megis­métlődik, ha a demokratikusnak mondott balolda­liak ismét hozzájárulnak a demokrácia leépítésé­hez. Bizonyára tisztában vannak vele, hogy ez a „menet" nem tart négy évtizedig TÓTH MIHÁLY

Next

/
Thumbnails
Contents