Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-04 / 28. szám, csütörtök

1993. FEBRUÁR 4. UÚJSZÓM HAZAI KÖRKÉP BUDAJ ÉS A PAPSAJT Egész oldalt betöltő beszélgetést készített a Ftudé právo az 1989-es novemberi napok akkori ünnepeltjével. Ján Budajjal. A bukott politikus maga csodálkozik azon - amire álmában sem gondolt -, hogy épp e lap munkatársnőjével idézi fel a három évvel ezelőtt történteket. Szó. ami szó: van némi pikantériája annak, hogy a pozsonyi tüntető tömeg egykori kedvence e lapnak nyilatkozik. Nemcsak azért, mert ez a cseh újság rokonlelkű azzal a szlovák sajtóorgánummal, mely 1990 tavaszán, a választások idején, amikor kirobbant a Budaj-affér, és kettétörte politikusi karrierjét, rendkívül marólúgos szöveggel kommentálta az eseményt Emlékezzünk csak vissza: S Budajgate do Európy De mindez már a múlté, mégha nem is olyan könnyen feledhető Ami azért mégis sikamlós: mára olyan helyzet alakult ki, hogy a Rudé právónak alighanem jól jön a cseh kormányzattal szemben az, amit Budaj a múltról mond, s az emlékező pedig szívesen elevenít fel ilyen mozzanatokat Budaj elmondja, hogy több cseh politikus óvatoskodott, így például Václav Klaus a fokozatos hatalomátvételt, a kommunista hegemóniát megingató polgári klubok létrehozását szorgalmazta. „Úgy véli, hogy volt valami előzetes megállapodás az ellenzék és a kommunista elit között a hatalom békés átvételéről? - tette fel a félreérthetetlen kérdést a Rudé právo munkatársnője. Budaj a megállapodás puszta feltételezésén eltűnődve is megborzongatónak tartja, hogy a pozsonyi VPN küldötteknek annak idején netalán bábuszerep jutott a jóelőre kidolgozott prágai színjátékban Budaj hangsúlyozza, hogy a VPN-ben a demokratikus forradalom „szlovák nemzeti dimenzióinak" a védelmezésére törekedett. A mozgalomban azonban végül is olyan politika érvényesült, mely nem segítette elő, hogy tiszta kép alakuljon ki a Szlovákiával szembeni tényleges cseh politikáról. Ez pedig a Szlovák Nemzeti Párt mind agresszívabb színre lépésének kedvezett. Ilyen körülmények között kényszerült úgymond Budaj arra a kijelentésre, mely kilátásba helyezte a szlovák állami önállóság megteremtését. Ettől kezdve, mint mondta, nem kapott meghívást a prágai várba, s az erős prágai politika szlovákiai akadályozójának számított, akivel szemben az illetékesek éltek a politikai félrevezetés eszközévé vált lusztrációs „hisztériával" Nos, el kell azért gondolkodni kissé a Budaj által önmagának tulajdonított nemzeti elkötelezettség mikéntjén: volt-e ennek valójában a kizárólagosságtól elválasztó határa? Ehhez alighanem leginkább a szlovákiai magyarokkal szembeni egyikmásik megnyilatkozása nyújthat támpontot. Vajon mi húzódhatott meg amögött, amikor kikelt a komáromi magyar egyetem gondolata ellen? Talán csak az intézmény színvonala és a követeléssel szembeni szlovák értetlenség miatti aggódás? Vagy csak egyszerűen az a tény, hogy a karrierjét fenyegető különféle nyomásoknak engedve úgy érezte, számára sem hangzik idegenül a jól ismert lemez: ,,Nem vagyok magyarellenes, de amit ezek a magyarok megengednek maguknak, az már több a soknál." Mi másra lehet gondolni, ha ismeretes, hogy a DSZM alapítói közé tartozik, söt annak idején Mečiar mellett alelnöknek javasolták. Budaj most azt hangsúlyozza, hogy azért nem tagja a kormánypártnak, mert nem értett egyet Mečiar vezéri elvekre épülő pártpolitikájával Hát igen, Mečiar valóban nem adott esélyt arra, hogy két vagy több dudás is legyen a csárdában. Most viszont úgy tűnik, hogy nem minden alakul Mečiar elképzelése szerint. Talán ezt a nagy lehetőséget orrontotta meg Janko Budaj, amikor a beszélgetés végén annak örvend, hogy a Mečiar-párton belül az áramlatok és nézetek sokszínűségének a jelei mutatkoznak Hátha ez azt jelenti, hogy - ebből lesz a papsajt. k-s MAGYAR SZÁMADÁS A GAZDASAGIAKTIVITAS SZERINTI MEGOSZLÁS A MAGYAR ÉS SZLOVÁK NEMZETISÉGŰ LAKOSSÁG MEGOSZLÁSA GAZDASÁGI AKTIVITÁS SZERINT 1970-BEN, 1980-BAN, ÉS 1991-BEN SZLOVÁKIÁBAN, SZÁZALÉKBAN KIFEJEZVE viszonylag alacsonyabb számú munkalehetőséggel magyarázhatók A 70-es években a magyar lakosság gazdasági aktivitásában kimutatható változások részben megegyeznek az országos változások főbb irányaival, részben eltérnek tőle SZLOVÁKIA MAGYAR ÉS SZLOVÁK NEMZETISÉGŰ, GAZDASÁGILAG AKTÍV LAKOSSÁGÁNAK MEGOSZLÁSA TÁRSADALMI CSOPORTOK SZERINT (1980, 1991) A gazdasági aktivitás csoportjai Összesen Magyar Szlovák A gazdasági aktivitás csoportjai 1970 1980 1991 1970 1980 1991 1970 1980 1991 aktiv keresők 44,0 49,8 49,6 40,3 48,5 49,3 44,4 49,7 49,7 inaktív keresők 13,9 14,0 17,6 16,9 16,3 20,6 13,5 13,6 17,2 eltartottak" 42,1 36,2 32,8 42,8 35,2 30,1 42,1 36,7 33,1 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 -f eltartottak - a háztartásbeli nők, a szakmunkástanulók, a 15 éves és idősebb diákok és tanulók, gyermekek 15 éves korig, egyéb, másra szorulók, a háztartások kisegítő tagjai Az aktív keresők száma és részaránya az elmúlt évtizedekben folyamatosan növekedett. Ezt részben a még korábban háztartásbeli nők egyre szélesebb rétegeinek munkábaállása idézte elő, továbbá a lakosság kormegoszlása is ebben az irányban hatott. A munkanélkülieket a statisztikai kimutatások az aktív keresők csoportjában tartják számon Ugyanebben a csoportban vannak feltüntetve az anyaszabadságon levők, továbbá a dolgozó nyugdíjasok is. Az aktiv keresők részaránya a magyar lakosságon belül 40,3 %-ról 49,3 %-ra emelkedett, de némileg így is elmaradt a szlovákiai keresők átlagától (44.0 % -49,7 %). Az inaktív keresők, gyakorlatilag a már munkaviszonyban nem lévő nyugdíjasok csoportja, szintén növekedett (13,6 %-17,6 %) a magyar inaktív keresők részaránya, már a kedvezőtlenebb kormegoszlás következtében is magasabb az összlakosság átlagánál (16,9 %-20,3 %). Az eltartottak részaránya jelentős mértékben csökkent (42,1 %-32,8 %) Elsősorban az élveszületettek számának, kisebb részt a háztartásbeli nők számának csökkenése következtében A magyar nemzetiségű háztartásbeli nők csoportja nagyarányú munkába állásának következtében 1980-ra a felére csökkent (1991-re vonatkozólag nincs adat ) Ennek ellenére e kategóriában 1980-ban még minden 4. nő magyar volt. A 15 év alatti gyermekek csoportjában a 21 év alatt bekövetkezett apadás létszámában (-18 088 fő) és részarányában (24,3 %-ról 20,3 %-ra) is szembetűnő. Az 1989 utáni időszakban elkezdődött gazdasági szerkezetváltás meghatározó kísérőjelensége a munkaképes lakosság egy részét érintő munkanélküliség is. A gazdaságilag aktív lakosság társadalmi tagolódása A gazdaságilag aktiv magyar lakosság társadalmi csoportjai az elmúlt évtizedek során jelentős mértékű változásokon mentek keresztül Az 1991-es adatfelvétel már a magánvállalkozók, elsősorban kisiparosok számokban is kifejezhető jelenlétéről tanúskodnak. Társadalmi csoport Összesen Magyar Szlovák Társadalmi csoport 1980 1991 1980 1991 1980 1991 munkások 48,0 44,3 52,3 46,0 44,6 44,1 alkalmazottak 42,6 43,5 29,8 34,2 43,7 45,0 szövetkezeti tagok 9,1 8,2 17,7 14,9 8,0 7,4 -ebböl:mez.szöv.tagj. 8,4 7,2 17,5 13,9 7,3 6,4 önállóak 0,2 1,2 0,0 2,0 0,6 1,3 -ebből: munkáltatók X 0,0 X 0,1 X 0,1 egy. gazd. földművesek 0,1 0,0 0,0 0,1 . 0,6 0,0 kisvállalkozók X 1,1 X 1,7 X 1,1 szeli. szab. loglalk. 0,1 0,1 0,0 0,1 0,0 0,1 csal. gazd. kisegítői X 0,0 X 0,0 X 0,0 ismeretlen 0,2 2,8 0,2 2,7 0,1 2,2 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 * nincs adat A magyar és a szlovák, gazdaságilag aktív lakosság szociális összetétele bizonyos jegyekben eltér egymástól. A magyar keresők csoportjában nagyobb a munkások (46,0 %) és a mezőgazdasági szövetkezeti tagok részaránya (13,9 %) - ez utóbbi az elmúlt évtizedekben kétszerese volt a szlovák szövetkezeti tagok százalékarányának A magyar munkások részaránya - a gazdaságilag aktiv lakosságon belül - az utolsó két évtized folyamán csökkent, de még mindig közel 2 %-kal több a szlovák munkásságnál. A magyar alkalmazottak csoportja dinamikusan növekedett. 1980 óta részaránya megduplázódott, de az összlakosságon belül igy is nagyon alacsony. Az önállóak száma a rendszerváltás óta jelentős mértékben emelkedett (0,2 %-1,2 %), a magyar lakosság körében a vállalkozási kedv még nagyobbnak mutatkozott (0,2 %). Elsősorban a kisvállalkozók száma növekedett meg létszámában és arányában is igen jelentős mértékben. A népszámlálási adatok szerint 1991 márciusában az egyénileg gazdálkodó földművesek száma kevesebb volt mint 1980 novemberében A csökkenés elsősorban a 80-as évek folyamán következett be, másrészt a földtulajdonok rendezése csak későbbi időpontban kezdődött. Az 1989-es változások után a gazdaságilag aktív lakosság társadalmi csoportjai számukban és arányukban állandóan módosulnak A legnagyobb mértékben az önállóak, magánvállalkozást folytatók csoportja növekedett. Félő, hogy az új társadalombiztosítási és adórendszer a kis és középvállalkozások számának alakulására negatív hatással lesz GYURGYÍK LÁSZLÓ (Folytatjuk) AHOGY ÉN LÁTOM A SZLOVÁK KORONA - MA ÉS HOLKAP Oly korban élünk, amelyben Szlovákia politikusai minden elképzelhető és elképzelhetetlen dolgol elkövetnek népszerűségük öregbítésére Néhány napja például még hallgatni is hátborzongató volt, ahogy három köztársaságielnök-jelölt a tévékamera előtt egymást túllicitálva szinte csak egyetlen kézzelfogható dolgot ígért az ország népének: megígérték, odahatnak, hogy ismét bevezessék a halálbüntetést Kétségtelen, hogy nagyon megromlottak a közbiztonsági viszonyok. Sokat lehetne beszélni arról, miként kellene és lehetne javítani a közerkölcsökön Azt azonban kötve hiszem, hogy jó jel az, ha 1993 januárjában három elnökjelölt éppen a hóhér aktivizálásának kilátásba helyezésével kíván a választók szívébe férkőzni Vladimír Mečiar miniszterelnök más módon próbálkozott imidzsének javításával Nem ment el Prágába Václav Havel beiktatására Rosszul tette, már most teljes biztonsággal meg lehet jósolni, hogy távolmaradása egyszer még visszaüt Viszont ,,jó húzás" volt tőle, amikor arra a kérdésre, hogy melyik cseh politikust érzi magához legközelebb, igy válaszolt: Václav Klaust. Azon a napon tette ezt a kijelentést, amikor Szlovákia mind az öt és félmillió lakosa tűkön ülve készülődik a pénzbeváltásra. Azt már úgyszólván mindenki elhiszi, hogy a beváltás valóban egy az egyhez arányban történik. Mindenki számol, mindenki napirendre tért már afölött, hogy a hétvégi bevásárlást ezúttal jobb lesz már csütörtökön elintézni, mert érthetetlen okokból a csütörtökön lebélyegzett bankókat majd csak hétfőn lesz szabad árura váltani Mindenki tízkoronásokat hajszol, mert ezek nem kerülnek lebélyegzésre És mindenki, még a közgazdaságilag legképzetlenebbek is, így teszik fel a kérdést: vajon mennyit ér fél év múlva, egy év múlva a szlovák korona, amely ma még ugyanolyan értékű, mint a cseh Némi reményre ad okot, hogy miniszterelnökünk Václav Klaust érzi magához legközelebbinek. Reméljük, nemcsak úgy általánosságban, abból kifolyólag, hogy ketten választották ketté Masaryk köztársaságát, hanem konkrétan is A közgazdasági gondolkodás szempontjából Mert szerintem ezen múlik, hogy a szlovák és a cseh korona értéke nem távolodik el egymástól És hogy koronánk holnapi, holnaputáni értéke nem lesz sokkal kisebb a mainál. Csehország miniszterelnöke kezdettől fogva tisztában van azzal, hogy a gazdasági életben csak előre lehet és szabad „menekülni" Más szóval: csak úgy lesz képes az ország kikerülni a szocialista tervgazdálkodás által előidézett mocsárból. hogy konkrét tulajdonosok kezébe kerülnek a termelőeszközök, hogy az állam mesterségesen nem tartja fenn a veszteséges vállalatokat, hogy a társadalom a piacra bizza a termékek értékének meghatározását, hogy De ne szaporítsuk a szót, mindannyian tudjuk, vagy legalább sejtjük, hogy mi mindent értünk a szocialista gazdaság tőkés alapokon nyugvó gazdasággá való átalakításán Ha ezekből a szempontokból érzi magát közel Vladimír Mečiar Václav Klaushoz. akkor megvan arra a remény, hogy a hétfőtől érvényes szlovák korona értéke csak mérsékelten esik a legközelebbi hónapokban, és nem távolodik el túlságosan a cseh korona értékétől. És akkor elhisszük miniszterelnökünknek, hogy Klaushoz vonzódását nem pillanatnyi politikai érdekből, imidzsjavitás céljából nyilvánította ki Szlovákia különválása elsősorban az által legitimizálódik, hogy gazdasága nem válik az önállósulást követő első esztendőben harmatgyengévé Vége az újévkor kitört eufóriának Most már a csehországi és szlovákiai viszonyok szüntelen összehasonlításának az időszaka következik Sajnos, azt tapasztaljuk, hogy Pozsony a gazdaságátalakitásban távolról sem követi Prága filozófiáját Nem minden kormányintézkedésből lehet arra következtetni, hogy a Mečiar-garnitúrának eltökélt szándéka a gyors privatizálás. Túlságosan is gyakran hangsúlyozzák, hogy Szlovákiában a standard módszereket részesítik előnyben a sokkal gyorsabb eredményt Ígérő kuponos privatizálással szemben. Azzal érvelnek a gazdasági miniszterek, hogy így nagyobb bevételre tesz szert az államkassza Ez - formálisan - így igaz. A valóságban azonban az a helyzet, hogy enyhén szólva nem tolonganak a vállalatok kapuiban a standard privatizálási módszerek érvényesítése iránt érdeklődő tőkések Mečiarék nem kalkulálták be számításaikba, hogy a csődbe jutott, vagy a csőd szélén álló üzemek értéke - tulajdonos hiányában - rohamosan csökken. Állami „injekciókkal" történő életben tartásuk pedig csak egy valamit eredményezhet: a szlovák korona értékének csökkenését Most már valóban válaszúthoz érkezett Szlovákia A kormánynak - éppen a korona védelmezésére törekedve - el kell döntenie, előre menekül-e vagy visszacsúsztatja a gazdaságot olyan viszonyok közé, amelyek majd gyanúsan hasonlítanak a kudarcot vallott szocializmus viszonyaira. Ez a nép sok mindent meg tud bocsátani vezetőinek. Viszont napok alatt semmivé válik annak a kormánynak a népszerűsége, amelyiknek irányításával elviselhetetlenné válik a nyomor. Hétfőn megkezdődik a szlovák korona értéke megtartásáért folyó küzdelem. Most már nem lesz mód a felelősség áthárítására TÓTH MIHÁLY A magyar népesség gazdasági aktivitásában eltérések mutathatók ki Szlovákia lakónépességével összevetve. Ennek okai nagyrészt a települési szerkezetben rejlő eltérésekkel - nagyobb a falvakban élő magyarság részaránya -. valamint a magyarlakta területeken található