Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-04 / 28. szám, csütörtök

HIREK-VELEMENYEK , ÚJ SZÓM 1993. FEBRUÁR 4. KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ ANYANYELV SZABAD HASZNÁLATA ...A KISEBBSÉGEK NEMZETKÖZILEG GARANTÁLT JOGA Mint ismeretes, az Európa Ta­nács parlamenti közgyűlése új ülésszakának első napján elfogadta azt a javaslatot, hogy az Európai Emberi Jogok Chartájához fűzzenek kiegészítő jegyzőkönyvet a kisebb­ség jogainak garantálásáról. A köz­gyűlés javasolta a minisztertanács­nak, hogy haladéktalanul maga is fogadja el a kiegészítő jegyzőköny­vet, amely igy nemzetközi jogi érvé­nyű dokumentummá válik, s a ta­nács tagjainak októberben Bécsben tartandó csúcstalálkozóján azt nyis­sák meg aláírásra a tagállamok kép­viselőinek A parlamenti gyűlés által elfoga­dott tervezet úgy határozza meg a nemzeti kisebbségeket, hogy azok egy adott állam olyan lakosai, akik­nek „régi. szilárd és tartós-kapcsola­tuk van" az érintett állammal, vagyis őshonosok. Nem tartoznak a ki­sebbségek körébe viszont a jelenle­gi bevándorlások következtében ki­alakult közösségek. Minden egyes személynek szabadon választott jo­ga, hogy a kisebbséghez tartozónak vallja magát - állapítja meg a kiegé­szítő jegyzőkönyv tervezete. A do­kumentum szerint a kisebbségek garantált jogai közé tartozik az anyanyelv szabad használata, az anyanyelven történő oktatás joga Ugyancsak biztosított jog a szabad társulás, szervezkedés, illetve a sa­ját politikai pártok létrehozása. A ki­sebbségnek jogában áll az, hogy szabadon és akadályok nélkül tart­son fenn kapcsolatot más államok­ban élő azonos közösségekkel - va­gyis adott esetben azzal az ország­gal is, amelynek népe etnikailag azonos a kisebbséggel Leszögezi végül a kiegészítő jegyzőkönyvnek a parlamenti közgyűlés által elfoga­dott tervezete, hogy azokban a kör­zetekben, ahol a kisebbséghez tar­tozó állampolgárok jelentik a lakos­ság többségét, joguk van helyi közi­gazgatási autonómiára, illetve kü­lönleges státusra (MTI) GÖNCZ A HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉST SZORGALMAZZA Göncz Árpád magyar államfő, aki Prágában részt vett Václav Ha­vel beiktatásán, kedden éjszaka elutazása előtt a Ruzynéi repülőté­ren nyilatkozott az újságíróknak Ki­jelentette: a visegrádi folyamat fela­data nem az együttműködés valami­féle további intézményesítése, ha­nem lényege a kölcsönös segítség­nyújtás az Európába vezető nem könnyű úton. A Csehország és Ma­gyarország közti viszony konkrét példájaként említette a szabadke­reskedelmi megállapodást, amely március 1-én lép hatályba. Mint mondotta, nem elég az együttműkö­désről beszélni, a hatékony együtt­működést kell szorgalmazni. Göncz Árpád nagyon pozitívan értékelte találkozóját a lengyel, az osztrák, a német és a cseh elnökkel, annak ellenére, hogy ezúttal nem konkrét megállapodásokról volt szó. Hozzáfűzte: bár nincsenek közös határaik, Magyarország tiszteletbeli szomszédjának tekinti Csehorszá­got, s Budapest hasonló viszonyu­lást érez Prága részéről is. NAGY-BRITANNIA DAGAD A BOTRÁNY Nem az iraki válság, nem a kato­nai intervenció lehetősége a volt Jugoszláviában, nem a nehéz gaz­dasági helyzet és a recesszió foglal­koztatja elsősorban a brit sajtót, ha­nem a legújabb botrány, amelynek egyik főszereplője John Major mi­niszterelnök. a másik pedig egy szállodatulajdonos hölgy, akihez ál­lítólag szerelmi viszony fűzi A si­kamlós történetet először két londo­ni folyóirat szellőztette meg abban a pillanatban, amikor Major hivatalos látogatáson volt Szaúd-Arábiában Ez sem akadályozta meg öt abban, hogy bírósághoz forduljon és rágal­mazással vádolja a két szerkesztő­séget. A brit történelemben egyébként még nem volt példa arra. hogy egy miniszterelnök űjságirókat vádoljon bíróság előtt Munkatársai azt mondták, még sosem látták ilyen dühösnek a kormányfőt, mint akkor, amikor kezébe került a két újság. Ezt csak a rijadi hivatalos vacsora után merték neki megmutatni, mivel tar­tottak attól, hogyha feldühödik, még valami oda nem illőt mond pohárkö­szöntőjében. Ami konkrétan az ügyet illeti: a la­pok valójában arról írtak, hogy a kor­mányhoz és a parlamenthez közel álló körökben hogyan is születnek a zaftos hírek. Megjegyzik, hogy már két éve arról suttognak, Major „is­meri' Clara Latimert, aki a parla­mentet a kormánytagokat és a mi­niszterelnöki rezidenciát látja el élel­miszerekkel Mindkét lap megje­gyezte, hogy nincsenek bizonyítéka­ik. Ennek ellenére Major annyira megdühödött, hogy bírósághoz for­dult, hasonlóképpen állítólagos ked­A HAL FEJENEK ILLATA Fél éve sincs annak, hogy a Ma­gyarok Világszövetségének kong­resszusát követően megválasztották a szövetség új tisztségviselőit, s a Csoóri Sándor elnökletével ve­zényelt szervezet főtitkára, dr. Ma­yer Zoltán György - váratlanul-e vagy sem - máris lemondott A le­mondás nem vet igazán jó fényt a szövetségre, hiszen sokan emlé­keznek még Kincses Előd. a korábbi vezető titkár távozásával kapcsola­tos zűrökre. Persze, az új főtitkár lemondása körül sem volt,minden rendben. Nem csupán szolgálati titkok nyilvá­nosságra hozatalát vetették a sze­mére, hanem vezetői stílusát is megkérdőjelezték, s a civilben pszi­chológus tisztviselőt azzal vádolták meg. hogy képtelen bárkivel jó vi­szonyt teremteni. Közvetlen főnöke megrótta, amiért az ő tudta és belee­gyezése nélkül kereste föl a köztár­sasági elnököt és a miniszterelnö­köt, akiket rávett, hogy lépjenek be a szövetségbe. Mint kiderült, a szolgálati titok nem volt egyéb, mint hogy a főtitkár a Népszabadságnak adott interjújá­ban részletesen tájékoztatott a szö­vetség székházvásárlási szándékai­ról, s megnevezte az ehhez szüksé­ges pénzösszeg várható forrását is. Mayer szerint szabályos fúrás in­dult ellene, noha letagadhatatlan, hogy beosztottjai egy esetleges sza­vazás esetén a leváltását támogat­ták volna. A főtitkár érezte, hogy inog a talaj a lába alatt, ezért nem várta meg a lemondásra való felszó­lítást, hanem beszámolva eddigi te­vékenységéről, maga kérte a fel­mentését. Az elnök és a főtitkár közötti emberi kapcsolatokról igen­csak árulkodó az a minősítés, amellyel Csoóri jellemezte beosz­tottját Azt mondta róla ugyanis, hogy Mayer olyan értelemben pszi­chopata, „ahogyan csak egy na­gyon értelmes ember lehet az". Vi­tatársa viszont azzal vádolja a világ­szövetség elnökét, hogy ö meg tizen­ötmillió magyar elnöke akar lenni. Ami igaz, igaz: miniszterelnöke már van, elnöke még nem ennyi magyarnak. Mindenesetre a Világ­szövetségben időnként kirobbanó botrányok nem a szövetség stabili­tásáról tanúskodnak S ebben alig­hanem benne van az ujjuk a külföldi tagszervezetek vezető képviselői­nek ugyancsak. S ha az egyszerű sormagyar fintorog netán, lehet, hogy azért teszi, mert valami bűzlik Csak nem fejétől a hal? (bit) ÚJ SZAKASZ, ÚJABB NEHÉZSÉGEKKEL Brüsszelben befejeződött az Európai Közösségek tagországai külügymi­nisztereinek kétnapos ülése, amelyen az öreg kontinens égető problémáinak - a sikertelen genfi tárgyalások után a volt Jugoszláviában kialakult legújabb helyzet, gazdasági és pénzügyi kérdések - megvitatása mellett végre lehetőség nyílt a tizenkettek ajtaján kopogtató Ausztria, Svédország és Finnország tagfelvételi kérelméről szóló komoly és valószínőleg sok-sok hónapot igényelő különtárgyalások megnyitására. Sokáig kellett várnia erre a pillanatra az említett három országnak. Addig, amíg az EK-ban valamelyest kibogozták az összekuszálódott szálakat, amíg a tizenkettek egyáltalán közelükbe engedték a semleges EFTA-államokat. Várni kellett Maastrichtra, amelyet azután a dánok elutasítottak, a franciák éppen hogy csak ratifikáltak,, a britek pedig az újabb dán referendum eredményére várva egyelőre nem voltak hajlandók jóváhagyni. A politikai, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi problémák felhalmozódása láttán egyre inkább eluralkodott a tanácstalanság, a bizonytalanság, az euroszkepticiz­mus. Megint csak türelemmel kellett lenni, de megérte. A decemberi edinbourghi csúcs meghozta a kívánt kompromisszumokat: a résztvevők megegyeztek a rövid távú költségvetési tervben, s az EK-tagokat sokkoló dánok számára is megtalálták a vélt megoldást, azokat a bizonyos kitétele­ket, amelyek lehetővé — és remélhetőleg sikeressé — teszik a második népszavazást. Talán a sors iróniája, de jelenleg épp a tétovázó Dánia az EK soros elnöke, s rá hárult az a feladat, hogy elmagyarázza a türelmesen várakozó közösségi tagjelölteknek: úgy kell elfogadniuk a jövendőbeli európai unió elveit meg­szabó maastrichti szerződést, ahogy van. Könnyű, zökkenőmentes tárgyalásokra az utasítások ellenére sem lehel számítani. Általanos az a vélemény, hogy a három ország, s különösen Svédország és Finnország - a későbbiekben a tagfelvétellel foglalkozó bizottság hivatalos jóváhagyására váró Norvégia is - követelni fogja a mező­gazdasági különmegállapodásokat, s nyilván ragaszkodik majd a szociális, valamint a környezetvédelmi politikát érintő eddigi szigorú elveihez. És mivelhogy Stockholm, Helsinki s persze Bécs is semleges politkát folytat, szintén bonyadalmak adódhatnak a jövőbeli kül- és védelmi politika tervezé­sénél. Annak ellenére is, hogy a három állam, s kiváltképp Ausztria szakadatlanul ismételgeti: semlegessége összeegyeztethető az EK céljaival. Bárhogy is lesz, tény, hogy Brüsszelben az európai integrációs folyamat új szakasza kezdődött. Az Európai Közösségek berkeiben azonban az újabb vitás problémákon kívül a régebbi keletűeket is meg kell oldani. Hiszen olyan fontos kérdések tisztázatlanok, mint pl. az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaival kötött megállapodás az Európai Gazdasági Térségről. Vajon milyen formát ölt a megállapodás azt követően, hogy Svájc elutasította a csatlakozást az említett térséghez? Ugyancsak kemény diónak bizonyul a pénzügyi káosz, amely az ír font e heti tíz százalékos leértékelése után csak tovább mélyült. URBÁN GABRIELLA T isztában vagyok azzal, hogy minden vi­szonylagos, de azért merem állítani: ami Oroszországban zajlik immár évek óta, az túl sok. Túl sok a hatalmi harc, veszélyes mértékű a gazdasági visszaesés, szinte elvisel­hetetlen a drágulás. Kormányok jönnek és men­nek - Moszkvában szokatlan gyorsassággal. A problémák maradnak és szaporodnak - ugyan­csak szokatlan gyorsasággal. De a felelős politiku­sok számára, több jelből ítélve, ez csak a máso­dik vonal. Most éppen azon marakodnak, hogy legyen-e népszavazás az új alkotmányról még a tavasszal, s a jövő év elején tartsanak-e előrehozott parlamenti választásokat. Kétségte­len, a reformerek szeretnék elérni, hogy a kon­zervatív küldöttkongresszus végre eltűnjön a színről, ne korlátozza erőfeszítéseiket. A másik szárny válasza: akkor legyen előrehozott elnök­választás is. Ök ugyanis abban bíznak, hogy meg tudják buktatni Jelcint. Vég nélküli acsarkodásaik közepette a „nem­zet atyjai" meg sem hallják az orvosok és de­mográfusok aggódó szavait: pusztul a nemzet. mellyel mostohán bánnak. Oroszország 77 kerü­lete közül 41-ben többen halinak meg, mint születnek, s ennek következménye, hogy az elmúlt év első kilenc hónapjában 72 ezerrel csökkent az Orosz Föderáció lakosainak száma. A legújabb, napokban közzé tett adatok szerint ez a tendencia tovább erősödik. A születési ráta mindössze 1,1 százalék, de Moszkvában és három további kerületben még az 1 százalékot sem éri el. Sajnos, vannak ennél megdöbbentőbb adatok is, amelyekre éppen csak az illetékesek nem TÚLSÓK nagyon figyelnek oda. Nem elég, hogy a születési ráta egy év alatt 12 százalékkal csökkent, közben a gyermekhalandóság is elképesztő méreteket öltött. S mivel az idén sem várhatóak pozitív változások, minden jel szerint eléri a 20 százalé­kot. Igaz, ez még nem Afganisztán, ahol ezer csecsemő közül 182 nem éri meg az első évét, de Oroszország aligha szeretné megközelíteni ezt a szomorú csúcsot. Most a 30. - 40. helyen áll ezen a gyászos ranglistán, de már ennek is komoly figyelmeztetésnek kellene lennie. Csak ront az összképen, hogy minden ötödik rendesen kihordott csecsemő is beteg, a kora­szülöttek között pedig az arány még ennél is rosszabb: négy közül három betegen születik. Sok gyerek születik agykárosodással, s általában elmondható, hogy az újszülöttek fizikuma rendkí­vül gyenge, gyakorlatilag védtelenek a fertőzé­sekkel szemben, immunrendszerük alig működik. Az iskoláskorú gyerekek 15-20 százaléka is krónikusan beteg, leggyakoribbak a fertőző bél­betegségek. Ez azzal is magyarázható, hogy a szülők - tartva a nem steril tűktől és a veszé­lyes vakcináktól - nem viszik gyerekeiket védőol­tásokra, egészségüket a sorsra, a természetre bízzák, modnván, ez még mindig jobb, mint az AIDS. S még ezzel sincs vége. 1987 óta van érvényben az a törvény, amely szociális okokból még a terhesség 28. hetében is engedélyzi az abortuszt. Ilyen beavatkozások nyomán sok csecsemő élve, de végzetes egész­ségkárosodással jön a világra. A „gynekológiai" csecsemők többsége azonban csak néhány órát él, rnert nem kap gondozást, hiszen senkinek sem érdeke az életbenmaradása. Az, hogy ez valójában gyilkosság, valahogy senkit sem ér­dekel Hiszen nincs szó törvénybeütköző csele­kedetről, szociális eset pedig egyre több van. Oroszországban évente 4 millió abortuszt hajta­nak végre. S addig nem is lehet változást remélni ez ügyben, amíg olyan lesz az ország helyzete, amilyen. Amíg az lesz az általános vélemény: jobb, ha a gyerek meg sem születik. (görföl) NÉHÁNY SORBAN J apán hivatalosan felvette a diplo­máciai kapcsolatokat Szlovákiá­val. A tokiói külügyminisztérium teg­napi közlése szerint erre a lépésre azt követően került sor, hogy Japán a múlt pénteken diplomáciai kapcso­latokat létesített a Cseh Köztársa­sággal. Tokió Prágában nyit képvi­seleti hivatalt, s onnan tartja majd fenn diplomáciai kapcsolatait Szlo­vákiával. P rágában és Észak-Csehország­ban tegnap a hideg időjárás és a szmog koncentrációja következté­ben rendkívüli állapotot hirdettek ki. A hivatalos utasítások szerint a gye­rekek és az idősebb személyek le­hetőleg ne mozduljanak ki otthonuk­ból, a lakások ablakait ajánlatos zár­va tartani. H elmut Kohl német kancellár Né­metország jövőjét az Európai Unióval köti össze. Ez derült ki az Európa Tanács parlamenti közgyű­lése előtt mondott keddi beszédéből „Ha megelégednénk a német egye­sítéssel, akkor sikertelenek lennénk A németek sorsa az Európai Unió jövőjétől függ" - hangsúlyozta a kancellár. A továbbiakban kitéri a rasszizmus problémájára, vala­mint a külföldiekkel szembeni ellen­séges megnyilvánulásokra. „A xe­nofóbia és az antiszemitizmus nem csupán német jelenség, s ezért európai intézkedéseket kell fogana­tosítani", mondotta Kohl. n János Pál pápa tegnap reggel • Afrikába utazott, ahol nyolc nap alatt fokozatosan három or­szágban tesz látogatást. Körútjának első állomása Benin, onnan Ugan­dába utazik, majd röviddel hazatéré­se előtt kilenc órát tölt Szomáliában R ichard W. Murphy, az amerikai külügyminisztérium közel-keleti ügyekkel megbízott egykori magas rangú képviselője tegnap a képvise­lőház külügyi bizottságában mondott beszédében hangsúlyozta: Bush el­nök adminisztratívája előnyben ré­szesítette a fegyvereladást a fegy­verkezés korlátozásával szemben Murphy, aki jelenleg a külügyi bizott­ság vezetőségének tagja, a továb­biakban tájékoztatott róla, hogy az előző kormány az Öböl-háború előtt kettős rendeltetésű berendezéseket adott el Iraknak, amivel hozzájárult az iraki katonai hatalom kiépíté­séhez. N urszultan Nazarbajev kazah el­nök kedden este többnapos lá­togatásra Ausztriába érkezett Franz Vranitzky kancellárral a gazdasági kérdésekről folytat tárgyalásokat Az osztrák kancellár szerint Ausztria nem kívánja megvárni a szovjet utódállamok adósságairól szóló tár­gyalások végét, mert a közép-ázsiai országot „teljesitőképesnek" tekinti Ausztria ezért azonnal magára vál­lalja az állami garanciákat a kazahi beruházásokért. Nazarbajevet láto­gatása során fogadja Thomas Klestil államfő is. A jaz Mutalibov volt azeri elnök állítólag kész tartósan letele­pedni az Egyesült Államokba, lega­lábbis erről tájékoztatott az azer­bajdzsán sajtó A tájékoztatás sze­rint az exelnök jelenleg azon fárado­zik, hogy elintézze a kitelepüléssel összefüggő jogi és pénzügyi problé­mákat A RIA hírügynökség szerint az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének sajtószolgálata nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy az exállamfö kért-e amerikai vízumot Mutalibov jelenleg Moszkvában él J án Čarnogurský, a KDM elnöke tegnap közép-európai idö sze­rint hajnalban Washingtonba érke­zett, ahol részt vett az imádsággal összekötött össznemzeti reggelin Az amerikai Kongresszus tagjai által évente megrendezett akció kereté­ben Čarnogurský a többi résztvevő­vel együtt találkozott Bili Clinton el­nökkel, Gore alelnökkel, s több európai politikussal is. Ugyancsak részt vesz az amerikai katolikus püspökök konferenciáján, valamint az Egyesült Államokban és a Kana­dában élö szlovákok bálján

Next

/
Thumbnails
Contents