Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)
1993-02-04 / 28. szám, csütörtök
HIREK-VELEMENYEK , ÚJ SZÓM 1993. FEBRUÁR 4. KIEGÉSZÍTŐ JEGYZŐKÖNYV AZ ANYANYELV SZABAD HASZNÁLATA ...A KISEBBSÉGEK NEMZETKÖZILEG GARANTÁLT JOGA Mint ismeretes, az Európa Tanács parlamenti közgyűlése új ülésszakának első napján elfogadta azt a javaslatot, hogy az Európai Emberi Jogok Chartájához fűzzenek kiegészítő jegyzőkönyvet a kisebbség jogainak garantálásáról. A közgyűlés javasolta a minisztertanácsnak, hogy haladéktalanul maga is fogadja el a kiegészítő jegyzőkönyvet, amely igy nemzetközi jogi érvényű dokumentummá válik, s a tanács tagjainak októberben Bécsben tartandó csúcstalálkozóján azt nyissák meg aláírásra a tagállamok képviselőinek A parlamenti gyűlés által elfogadott tervezet úgy határozza meg a nemzeti kisebbségeket, hogy azok egy adott állam olyan lakosai, akiknek „régi. szilárd és tartós-kapcsolatuk van" az érintett állammal, vagyis őshonosok. Nem tartoznak a kisebbségek körébe viszont a jelenlegi bevándorlások következtében kialakult közösségek. Minden egyes személynek szabadon választott joga, hogy a kisebbséghez tartozónak vallja magát - állapítja meg a kiegészítő jegyzőkönyv tervezete. A dokumentum szerint a kisebbségek garantált jogai közé tartozik az anyanyelv szabad használata, az anyanyelven történő oktatás joga Ugyancsak biztosított jog a szabad társulás, szervezkedés, illetve a saját politikai pártok létrehozása. A kisebbségnek jogában áll az, hogy szabadon és akadályok nélkül tartson fenn kapcsolatot más államokban élő azonos közösségekkel - vagyis adott esetben azzal az országgal is, amelynek népe etnikailag azonos a kisebbséggel Leszögezi végül a kiegészítő jegyzőkönyvnek a parlamenti közgyűlés által elfogadott tervezete, hogy azokban a körzetekben, ahol a kisebbséghez tartozó állampolgárok jelentik a lakosság többségét, joguk van helyi közigazgatási autonómiára, illetve különleges státusra (MTI) GÖNCZ A HATÉKONY EGYÜTTMŰKÖDÉST SZORGALMAZZA Göncz Árpád magyar államfő, aki Prágában részt vett Václav Havel beiktatásán, kedden éjszaka elutazása előtt a Ruzynéi repülőtéren nyilatkozott az újságíróknak Kijelentette: a visegrádi folyamat feladata nem az együttműködés valamiféle további intézményesítése, hanem lényege a kölcsönös segítségnyújtás az Európába vezető nem könnyű úton. A Csehország és Magyarország közti viszony konkrét példájaként említette a szabadkereskedelmi megállapodást, amely március 1-én lép hatályba. Mint mondotta, nem elég az együttműködésről beszélni, a hatékony együttműködést kell szorgalmazni. Göncz Árpád nagyon pozitívan értékelte találkozóját a lengyel, az osztrák, a német és a cseh elnökkel, annak ellenére, hogy ezúttal nem konkrét megállapodásokról volt szó. Hozzáfűzte: bár nincsenek közös határaik, Magyarország tiszteletbeli szomszédjának tekinti Csehországot, s Budapest hasonló viszonyulást érez Prága részéről is. NAGY-BRITANNIA DAGAD A BOTRÁNY Nem az iraki válság, nem a katonai intervenció lehetősége a volt Jugoszláviában, nem a nehéz gazdasági helyzet és a recesszió foglalkoztatja elsősorban a brit sajtót, hanem a legújabb botrány, amelynek egyik főszereplője John Major miniszterelnök. a másik pedig egy szállodatulajdonos hölgy, akihez állítólag szerelmi viszony fűzi A sikamlós történetet először két londoni folyóirat szellőztette meg abban a pillanatban, amikor Major hivatalos látogatáson volt Szaúd-Arábiában Ez sem akadályozta meg öt abban, hogy bírósághoz forduljon és rágalmazással vádolja a két szerkesztőséget. A brit történelemben egyébként még nem volt példa arra. hogy egy miniszterelnök űjságirókat vádoljon bíróság előtt Munkatársai azt mondták, még sosem látták ilyen dühösnek a kormányfőt, mint akkor, amikor kezébe került a két újság. Ezt csak a rijadi hivatalos vacsora után merték neki megmutatni, mivel tartottak attól, hogyha feldühödik, még valami oda nem illőt mond pohárköszöntőjében. Ami konkrétan az ügyet illeti: a lapok valójában arról írtak, hogy a kormányhoz és a parlamenthez közel álló körökben hogyan is születnek a zaftos hírek. Megjegyzik, hogy már két éve arról suttognak, Major „ismeri' Clara Latimert, aki a parlamentet a kormánytagokat és a miniszterelnöki rezidenciát látja el élelmiszerekkel Mindkét lap megjegyezte, hogy nincsenek bizonyítékaik. Ennek ellenére Major annyira megdühödött, hogy bírósághoz fordult, hasonlóképpen állítólagos kedA HAL FEJENEK ILLATA Fél éve sincs annak, hogy a Magyarok Világszövetségének kongresszusát követően megválasztották a szövetség új tisztségviselőit, s a Csoóri Sándor elnökletével vezényelt szervezet főtitkára, dr. Mayer Zoltán György - váratlanul-e vagy sem - máris lemondott A lemondás nem vet igazán jó fényt a szövetségre, hiszen sokan emlékeznek még Kincses Előd. a korábbi vezető titkár távozásával kapcsolatos zűrökre. Persze, az új főtitkár lemondása körül sem volt,minden rendben. Nem csupán szolgálati titkok nyilvánosságra hozatalát vetették a szemére, hanem vezetői stílusát is megkérdőjelezték, s a civilben pszichológus tisztviselőt azzal vádolták meg. hogy képtelen bárkivel jó viszonyt teremteni. Közvetlen főnöke megrótta, amiért az ő tudta és beleegyezése nélkül kereste föl a köztársasági elnököt és a miniszterelnököt, akiket rávett, hogy lépjenek be a szövetségbe. Mint kiderült, a szolgálati titok nem volt egyéb, mint hogy a főtitkár a Népszabadságnak adott interjújában részletesen tájékoztatott a szövetség székházvásárlási szándékairól, s megnevezte az ehhez szükséges pénzösszeg várható forrását is. Mayer szerint szabályos fúrás indult ellene, noha letagadhatatlan, hogy beosztottjai egy esetleges szavazás esetén a leváltását támogatták volna. A főtitkár érezte, hogy inog a talaj a lába alatt, ezért nem várta meg a lemondásra való felszólítást, hanem beszámolva eddigi tevékenységéről, maga kérte a felmentését. Az elnök és a főtitkár közötti emberi kapcsolatokról igencsak árulkodó az a minősítés, amellyel Csoóri jellemezte beosztottját Azt mondta róla ugyanis, hogy Mayer olyan értelemben pszichopata, „ahogyan csak egy nagyon értelmes ember lehet az". Vitatársa viszont azzal vádolja a világszövetség elnökét, hogy ö meg tizenötmillió magyar elnöke akar lenni. Ami igaz, igaz: miniszterelnöke már van, elnöke még nem ennyi magyarnak. Mindenesetre a Világszövetségben időnként kirobbanó botrányok nem a szövetség stabilitásáról tanúskodnak S ebben alighanem benne van az ujjuk a külföldi tagszervezetek vezető képviselőinek ugyancsak. S ha az egyszerű sormagyar fintorog netán, lehet, hogy azért teszi, mert valami bűzlik Csak nem fejétől a hal? (bit) ÚJ SZAKASZ, ÚJABB NEHÉZSÉGEKKEL Brüsszelben befejeződött az Európai Közösségek tagországai külügyminisztereinek kétnapos ülése, amelyen az öreg kontinens égető problémáinak - a sikertelen genfi tárgyalások után a volt Jugoszláviában kialakult legújabb helyzet, gazdasági és pénzügyi kérdések - megvitatása mellett végre lehetőség nyílt a tizenkettek ajtaján kopogtató Ausztria, Svédország és Finnország tagfelvételi kérelméről szóló komoly és valószínőleg sok-sok hónapot igényelő különtárgyalások megnyitására. Sokáig kellett várnia erre a pillanatra az említett három országnak. Addig, amíg az EK-ban valamelyest kibogozták az összekuszálódott szálakat, amíg a tizenkettek egyáltalán közelükbe engedték a semleges EFTA-államokat. Várni kellett Maastrichtra, amelyet azután a dánok elutasítottak, a franciák éppen hogy csak ratifikáltak,, a britek pedig az újabb dán referendum eredményére várva egyelőre nem voltak hajlandók jóváhagyni. A politikai, gazdasági, kereskedelmi, pénzügyi problémák felhalmozódása láttán egyre inkább eluralkodott a tanácstalanság, a bizonytalanság, az euroszkepticizmus. Megint csak türelemmel kellett lenni, de megérte. A decemberi edinbourghi csúcs meghozta a kívánt kompromisszumokat: a résztvevők megegyeztek a rövid távú költségvetési tervben, s az EK-tagokat sokkoló dánok számára is megtalálták a vélt megoldást, azokat a bizonyos kitételeket, amelyek lehetővé — és remélhetőleg sikeressé — teszik a második népszavazást. Talán a sors iróniája, de jelenleg épp a tétovázó Dánia az EK soros elnöke, s rá hárult az a feladat, hogy elmagyarázza a türelmesen várakozó közösségi tagjelölteknek: úgy kell elfogadniuk a jövendőbeli európai unió elveit megszabó maastrichti szerződést, ahogy van. Könnyű, zökkenőmentes tárgyalásokra az utasítások ellenére sem lehel számítani. Általanos az a vélemény, hogy a három ország, s különösen Svédország és Finnország - a későbbiekben a tagfelvétellel foglalkozó bizottság hivatalos jóváhagyására váró Norvégia is - követelni fogja a mezőgazdasági különmegállapodásokat, s nyilván ragaszkodik majd a szociális, valamint a környezetvédelmi politikát érintő eddigi szigorú elveihez. És mivelhogy Stockholm, Helsinki s persze Bécs is semleges politkát folytat, szintén bonyadalmak adódhatnak a jövőbeli kül- és védelmi politika tervezésénél. Annak ellenére is, hogy a három állam, s kiváltképp Ausztria szakadatlanul ismételgeti: semlegessége összeegyeztethető az EK céljaival. Bárhogy is lesz, tény, hogy Brüsszelben az európai integrációs folyamat új szakasza kezdődött. Az Európai Közösségek berkeiben azonban az újabb vitás problémákon kívül a régebbi keletűeket is meg kell oldani. Hiszen olyan fontos kérdések tisztázatlanok, mint pl. az Európai Szabadkereskedelmi Társulás országaival kötött megállapodás az Európai Gazdasági Térségről. Vajon milyen formát ölt a megállapodás azt követően, hogy Svájc elutasította a csatlakozást az említett térséghez? Ugyancsak kemény diónak bizonyul a pénzügyi káosz, amely az ír font e heti tíz százalékos leértékelése után csak tovább mélyült. URBÁN GABRIELLA T isztában vagyok azzal, hogy minden viszonylagos, de azért merem állítani: ami Oroszországban zajlik immár évek óta, az túl sok. Túl sok a hatalmi harc, veszélyes mértékű a gazdasági visszaesés, szinte elviselhetetlen a drágulás. Kormányok jönnek és mennek - Moszkvában szokatlan gyorsassággal. A problémák maradnak és szaporodnak - ugyancsak szokatlan gyorsasággal. De a felelős politikusok számára, több jelből ítélve, ez csak a második vonal. Most éppen azon marakodnak, hogy legyen-e népszavazás az új alkotmányról még a tavasszal, s a jövő év elején tartsanak-e előrehozott parlamenti választásokat. Kétségtelen, a reformerek szeretnék elérni, hogy a konzervatív küldöttkongresszus végre eltűnjön a színről, ne korlátozza erőfeszítéseiket. A másik szárny válasza: akkor legyen előrehozott elnökválasztás is. Ök ugyanis abban bíznak, hogy meg tudják buktatni Jelcint. Vég nélküli acsarkodásaik közepette a „nemzet atyjai" meg sem hallják az orvosok és demográfusok aggódó szavait: pusztul a nemzet. mellyel mostohán bánnak. Oroszország 77 kerülete közül 41-ben többen halinak meg, mint születnek, s ennek következménye, hogy az elmúlt év első kilenc hónapjában 72 ezerrel csökkent az Orosz Föderáció lakosainak száma. A legújabb, napokban közzé tett adatok szerint ez a tendencia tovább erősödik. A születési ráta mindössze 1,1 százalék, de Moszkvában és három további kerületben még az 1 százalékot sem éri el. Sajnos, vannak ennél megdöbbentőbb adatok is, amelyekre éppen csak az illetékesek nem TÚLSÓK nagyon figyelnek oda. Nem elég, hogy a születési ráta egy év alatt 12 százalékkal csökkent, közben a gyermekhalandóság is elképesztő méreteket öltött. S mivel az idén sem várhatóak pozitív változások, minden jel szerint eléri a 20 százalékot. Igaz, ez még nem Afganisztán, ahol ezer csecsemő közül 182 nem éri meg az első évét, de Oroszország aligha szeretné megközelíteni ezt a szomorú csúcsot. Most a 30. - 40. helyen áll ezen a gyászos ranglistán, de már ennek is komoly figyelmeztetésnek kellene lennie. Csak ront az összképen, hogy minden ötödik rendesen kihordott csecsemő is beteg, a koraszülöttek között pedig az arány még ennél is rosszabb: négy közül három betegen születik. Sok gyerek születik agykárosodással, s általában elmondható, hogy az újszülöttek fizikuma rendkívül gyenge, gyakorlatilag védtelenek a fertőzésekkel szemben, immunrendszerük alig működik. Az iskoláskorú gyerekek 15-20 százaléka is krónikusan beteg, leggyakoribbak a fertőző bélbetegségek. Ez azzal is magyarázható, hogy a szülők - tartva a nem steril tűktől és a veszélyes vakcináktól - nem viszik gyerekeiket védőoltásokra, egészségüket a sorsra, a természetre bízzák, modnván, ez még mindig jobb, mint az AIDS. S még ezzel sincs vége. 1987 óta van érvényben az a törvény, amely szociális okokból még a terhesség 28. hetében is engedélyzi az abortuszt. Ilyen beavatkozások nyomán sok csecsemő élve, de végzetes egészségkárosodással jön a világra. A „gynekológiai" csecsemők többsége azonban csak néhány órát él, rnert nem kap gondozást, hiszen senkinek sem érdeke az életbenmaradása. Az, hogy ez valójában gyilkosság, valahogy senkit sem érdekel Hiszen nincs szó törvénybeütköző cselekedetről, szociális eset pedig egyre több van. Oroszországban évente 4 millió abortuszt hajtanak végre. S addig nem is lehet változást remélni ez ügyben, amíg olyan lesz az ország helyzete, amilyen. Amíg az lesz az általános vélemény: jobb, ha a gyerek meg sem születik. (görföl) NÉHÁNY SORBAN J apán hivatalosan felvette a diplomáciai kapcsolatokat Szlovákiával. A tokiói külügyminisztérium tegnapi közlése szerint erre a lépésre azt követően került sor, hogy Japán a múlt pénteken diplomáciai kapcsolatokat létesített a Cseh Köztársasággal. Tokió Prágában nyit képviseleti hivatalt, s onnan tartja majd fenn diplomáciai kapcsolatait Szlovákiával. P rágában és Észak-Csehországban tegnap a hideg időjárás és a szmog koncentrációja következtében rendkívüli állapotot hirdettek ki. A hivatalos utasítások szerint a gyerekek és az idősebb személyek lehetőleg ne mozduljanak ki otthonukból, a lakások ablakait ajánlatos zárva tartani. H elmut Kohl német kancellár Németország jövőjét az Európai Unióval köti össze. Ez derült ki az Európa Tanács parlamenti közgyűlése előtt mondott keddi beszédéből „Ha megelégednénk a német egyesítéssel, akkor sikertelenek lennénk A németek sorsa az Európai Unió jövőjétől függ" - hangsúlyozta a kancellár. A továbbiakban kitéri a rasszizmus problémájára, valamint a külföldiekkel szembeni ellenséges megnyilvánulásokra. „A xenofóbia és az antiszemitizmus nem csupán német jelenség, s ezért európai intézkedéseket kell foganatosítani", mondotta Kohl. n János Pál pápa tegnap reggel • Afrikába utazott, ahol nyolc nap alatt fokozatosan három országban tesz látogatást. Körútjának első állomása Benin, onnan Ugandába utazik, majd röviddel hazatérése előtt kilenc órát tölt Szomáliában R ichard W. Murphy, az amerikai külügyminisztérium közel-keleti ügyekkel megbízott egykori magas rangú képviselője tegnap a képviselőház külügyi bizottságában mondott beszédében hangsúlyozta: Bush elnök adminisztratívája előnyben részesítette a fegyvereladást a fegyverkezés korlátozásával szemben Murphy, aki jelenleg a külügyi bizottság vezetőségének tagja, a továbbiakban tájékoztatott róla, hogy az előző kormány az Öböl-háború előtt kettős rendeltetésű berendezéseket adott el Iraknak, amivel hozzájárult az iraki katonai hatalom kiépítéséhez. N urszultan Nazarbajev kazah elnök kedden este többnapos látogatásra Ausztriába érkezett Franz Vranitzky kancellárral a gazdasági kérdésekről folytat tárgyalásokat Az osztrák kancellár szerint Ausztria nem kívánja megvárni a szovjet utódállamok adósságairól szóló tárgyalások végét, mert a közép-ázsiai országot „teljesitőképesnek" tekinti Ausztria ezért azonnal magára vállalja az állami garanciákat a kazahi beruházásokért. Nazarbajevet látogatása során fogadja Thomas Klestil államfő is. A jaz Mutalibov volt azeri elnök állítólag kész tartósan letelepedni az Egyesült Államokba, legalábbis erről tájékoztatott az azerbajdzsán sajtó A tájékoztatás szerint az exelnök jelenleg azon fáradozik, hogy elintézze a kitelepüléssel összefüggő jogi és pénzügyi problémákat A RIA hírügynökség szerint az Egyesült Államok moszkvai nagykövetségének sajtószolgálata nem volt hajlandó válaszolni arra a kérdésre, hogy az exállamfö kért-e amerikai vízumot Mutalibov jelenleg Moszkvában él J án Čarnogurský, a KDM elnöke tegnap közép-európai idö szerint hajnalban Washingtonba érkezett, ahol részt vett az imádsággal összekötött össznemzeti reggelin Az amerikai Kongresszus tagjai által évente megrendezett akció keretében Čarnogurský a többi résztvevővel együtt találkozott Bili Clinton elnökkel, Gore alelnökkel, s több európai politikussal is. Ugyancsak részt vesz az amerikai katolikus püspökök konferenciáján, valamint az Egyesült Államokban és a Kanadában élö szlovákok bálján