Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-26 / 47. szám, péntek

HIREK-VELEMENYEK 1993. FEBRUÁR 26. CSENDES SZAKÍTÁS AZ MDF ÁLLÁSFOGLALÁSA A CSURKA-ALAPÍTVÁNYRÓL A Magyar Demokrata Fórum Országos Elnöksége szerdán késő éjsza­kába nyúló ülésén a párt parlamenti frakciójának kérésére foglalkozott az MDF és a Magyar Út alapítvány, illetve körök kapcsolatával. Az elnökségi állásfoglalás leszögezi: A Magyar Út alapítvány önálló jogi személy, s függet­len az MDF-töl. Ebből kifolyólag a Magyar Út körök mozgalma nem épülhet rá az MDF szervezeteire, s az MDF továbbra is következetesen ragaszkodik a januári VI. országos gyűlésen elfogadott politikai nyilatkozathoz. Az MDF ügyvezető elnöke, Für Lajos az ülés után újságírók kérdéseire válaszolva kijelentette, hogy nem elhatárolódásról van szó, hanem az elnökség csak a puszta tényeket rögzítette. Katona Tamás miniszterelnök­ségi államtitkár hozzátette: ez olyan kérdés, amelyre nemcsak szervezeti, hanem politikai szempontból is vissza kell majd térni, azaz meg kell nézni, hogy a Magyar Út alapítvány és a körök milyen elvek alapján, milyen irányban tevékenykednek. Az államtitkár szerint egy ülés nem volt elégséges ahhoz, hogy a kérdés minden politikai vetületét megvizsgálják. Elképzelhető­nek tartja, hogy az elnökség következő ülésén újra napirendre kerül a téma, s addigra talán megfogalmazódnak vagy meg fog kelleni fogalmazni az állás­pontokat. Csurka maga nem nyilatkozott. Minden jel azonban arra vall, hogy a vita az MDF vezetőségében még nem jutott nyugvópontra, még nincs végleges határozat. Ifjabb Fekete Gyula elnökségi tag szerint a vezetőség úgy döntött, hogy ezentúl a különböző alapítványok - így a liberális is - szervezetileg különüljenek el az MDF-töl. Csurka István hetilapja, a Magyar Fórum tegnap megjelent legújabb számában ismét élesen bírálta az Antall József vezette kormány vonalát. Csurka szerint, ha megvalósulna az MDF gazdasági programja, az ún. Kupa-program, akkor az az MDF-re szavazók elszegényedését vonná maga után, így ezek nem szavaznának a 94-es választásokon az MDF-re, s a párt elvesztené a választásokat. Csurka írásában azt is kifejti, hogy a Világbank szakemberei a nemkívánatos irányba tolták el a kormányt, s ezért meglehet, hogy a tömegek, amikor az MDF-re kell majd szavazni, „a tapasztalataikra hallgatnak, és oda sorolják, ahová az általa kezdeményezetteket, vagyis a kommunista nómenklatúra oldalára. Balra." A varsói rendőrség szakemberei letartóztatták a legendás „gdanski keresztapát", aki 1985 óta állt az autótolvajok legnagyobb nemzetközi maffiájának élén. Azt azonban ne­héz megjósolni, milyen lesz a folyta­tás, lesz-e per, ugyanis a 39 éves Nikosnak már több bravúros szökés is sikerült, ráadásul kevés ellene a bizonyíték. Csak néhány tanúra és a német rendőrség letartóztatási pa­rancsára támaszkodhatnak a nyo­mozók, minden más legenda. A nagystílű bűnöző életpályájá­nak ismerői szerint, ha képes lett volna legyőzni tolvaj ösztöneit, sike­res üzletember lehetett volna, amit karrierje kezdetén bizonyított is. Azonban csakhamar rájött, hogy sokkal nagyobb nyereségre tehet szert, ha a kelet-európai országok­ban olyannyira keresett márkás gép­kocsik beszerzésével, vagyis lopá­sával foglalkozik. A „szakértők" egész hálózatát szervezte meg: egyesek ellopták a gépkocsikat, má­sok meghamisították az okmányo­kat," megint mások „átalakították" a motor- és karosszériaszámokat, s voltak, akik a vámosok lepénzelé­sét vállalták. A maffia központja Gdanskban volt, de egész Európát működési területének tekintette, s a honfitársakat sem kímélte: Len­gyelországban hetente 500-700 gépkocsi tűnik el, a „legkelendőb­bek" a Mercedesek. A keresztapa formális munkahe­lye egy gdanski fociklubban volt, amelyet anyagilag támogatott. Az edzők és a sportolók ellenszolgálta­tásként a nevüket adták az autók behozatalához. A fiktív vásárlók kö­zött voltak magánvállalkozók, helyi tisztségviselők, sőt papok is. ROMAN LENNE AZ AMERIKAI ALELNÖK? Figyelemreméltó feltevéssel állt elő Victor Surdu, a román Paraszt­párt elnöke. A közelmúltban a Rompres hírügynökségnek adott nyilatkozatában azt fejtegette, nem kizárt, hogy Al Gore, az új amerikai alelnök feltehetően román szárma­zású. Szerinte nagyon is valószínű, hogy az alelnök nagyapja, bizonyos Vasile Gorea volt, a délnyugat-ro­mániai Caransebes városból, vagyis a Temes megyei Karánsebesből. Surdu állítása szerint, mielőtt 1926­ban emigrált volna, Gorea nagypapa Braila kikötőben háziőrizetben volt. Hogy miért, arról nem szólt. Nem lehet tudni, örült-e Al Gore ennek a hírnek, s egyáltalán annak, hogy Surdu - a hivatalba lépése alkalmából küldött üdvözlő táviratá­ban - felajánlotta neki: alaposan utánajár a dolognak, feltár minden részletet. Surdu bizakodó. ,,Ha mindez igaz, akkor ez azt jelenti, remélhet­jük, hogy a Fehér Házban valaki szeret minket" - mondta a paraszt­párti vezér. VISSZAVONT JAVASLAT Warren Christopher amerikai külügyminiszter tegnap befejezte közel-keleti körútját és Tel-Avivből Genfbe utazott. Az izraeli és a pa­lesztin féllel folytatott szerdai tárgya­lásai után közös sajtóértekezletet tartott Simon Peresz izraeli külügy­miniszterrel és megállapította: hala­dás történt a deportált palesztinok problémájának megoldása terén. Christopher kíséretének egyik, ma­gát megnevezni nem kívánó tagja szerint az amerikai diplomácia veze­tője palesztin tárgyalópartnereinél több konstruktív hozzáállást tapasz­talt, mint azt várta. Főleg az a törek­vésük volt rá nagy hatással, hogy leküzdjék a békefolyamat útjában álló akadályokat. Hanan Asravi pa­lesztin szóvivő a találkozó után kije­lentette: az amerikai külügyminiszter figyelemreméltó javaslatokat ter­jesztett elő a deportáltak körüli vál­ság megoldására. Szerdán késő éjszaka Tuniszban, nyomban azután, hogy visszaérke­zett Jasszer Arafat, aki egyhetes körúton járt Jordániában, Jemen­ben, Szudánban és Egyiptomban, rendkívüli ülést tartott a PFSZ veze­tősége. Warren Christopher javasla­tait vitatták meg, melyeket Hanan Asravi figyelemreméltóaknak tartott. Jasszer Abid Rabbo, a PFSZ tájé­koztatási osztályának vezetője a Reuter hírügynökségnek elmond­ta, hogy az USA valamennyi depor­tált visszatérésének mielőbbi enge­délyezését javasolta Izraelnek. Ezenkívül Izraelnek kötelezettséget kellene vállalnia arra, hogy a jövő­ben nem folyamodik a kiutasítás politikájához. Ezenkívül a javaslat állítólag garanciákat tartalmaz arra, hogy Izrael a jövőben beszünteti az erőszakot a palesztinokkal szemben a megszállt területeken. A Reuter hírügynökség tegnap délután a PFSZ vezérkarára hivat­kozva Tuniszból azt jelentette, hogy az Egyesült Államok visszavonja ja­vaslatát a deportált palesztinok problémájának megoldására, mivel azt Izrael elutasította. Genfben tegnap került sor Warren Christopher és Andrej Kozirev első találkozójára, melynek fő célja Bili Clinton és Borisz Jelcin tárgyalá­sainak előkészítése volt. Minden nemzetközi erőfeszítés ellenére a kitelepített palesztinok még mindig a „senki földjén" tartózkodnak A HOSSZÚTÁVFUTÓK IS ELFARADNAK Fidel Castro kubai államfő szerda este az általános választások befejez­tével megtartott sajtóértekezletén dicsérte Bili Clinton amerikai elnököt, mondván, úgy tűnik, a béke és az etika embere. Ugyanakkor kétségeinek adott hangot, sikerül-e neki megváltoztatnia az Egyesült Államok Kubával szembeni politikáját, mégha törekedni is fog erre. Egyébként ez volt az első eset, hogy Castro a nyilvánosság előtt szót ejtett az új amerikai elnökről. A Santiago de Cubában megtartott sajtóértekezleten megkérdezték Cast­rót, elnök lesz-e még öt év múlva. A 66 éves politikus azt válaszolta, reméli, hogy nem, hogy arra már nem lesz szükség. Mint megjegyezte, a hosszútáv­futók is elfáradnak, s ő a hosszú forradalmi maratoni távon már jóval többet tett meg, mint 42 kilométert. Castro, aki 1959 óta áll Kuba élén, első ízben tett ilyen jellegű kijelentést. Egyébként Kubában az államfőt saját soraiból választja meg a parlament minden öt évben az általános választások után. Az új, most megválasztott testület valószínűleg a jövő hónapban választja meg az elnököt, aki biztos, hogy Castro lesz. BRIT­AMERIKAI EGYETÉRTÉS John Major brit kormányfő egynapos washingtoni látogatása, találkozója Bili Clinton elnökkel megerősítette a brit­amerikai kölcsönös kapcsolatok „rendkí­vüli szívélyességét". Major és Clinton Wa­shingtonban helyi idő szerint szerda este megtartott sajtóértekezletén mindketten megerősítették, hogy a tárgyalások során nem merültek fel komolyabb ellentétek. Magát megnevezni nem kívánó brit diplomáciai forrás szerint a tárgyalások mindenekelőtt a kereskedelem kérdéseit és a GATT-tárgyalások felgyorsításának lehetőségeit érintették. A diplomata sze­rint a várakozásokkal ellentétben az USA és Nyugat-Európa közti kereskedelmi problémákat illetően az amerikai és a brit vélemény lényegében nem különbözött. Major és Clinton egyetértett abban is, hogy keményen kell fellépni Irakkal szem­ben és hasonlóan ítélték meg a boszniai helyzetet. Major támogatta Clintonnak azt a fen/ét, hogy légi úton kapjanak humani­tárius segélyt a boszniai muzulmánok. Hozzáfűzte azonban, hogy London nem tervez hasonló lépést. BUDAPESTI REAGÁLÁS ILIESCU BÍRÁLATÁRA A magyar külügyminisztérium meglepetésének adott hangot azok­kal a Magyarországot bíráló meg­jegyzésekkel kapcsolatban, melye­ket Ion Iliescu román államfő tett a hét elején Bukarestben megtartott sajtóértekezletén. Mint már jelentet­tük, Iliescu a Kárpátok-Eurorégió megalakulása kapcsán ismét revi­zionizmussal vádolta Budapestet és a magyar vezetés elfogadhatatlan feltételeivel magyarázta a magyar -román alapszerződés aláírásának elhúzódását. A külügyminisztérium terjedelmes nyilatkozata nem bocsátkozik polé­miába Iliescu egyes kijelentéseivel, de határozottan leszögezi a magyar álláspontot, miszerint tavaly sikerült előrehaladást elérni a magyar-ro­mán kapcsolatok terén. Nincs vi­szont haladás a kisebbségi, a határ-, valamint a kolozsvári magyar konzu­látus megnyitásának kérdésében. A nyilatkozat rámutatott arra, hogy a román fél pozitív nyilatkozatait nem követték tettek. Magyarország a kisebbségi probléma megoldását az európai normák alapján képzeli el, s több megoldást is javasolt a ro­mán félnek, köztük egy kétoldalú államközi megállapodást. A doku­mentum emlékezteti továbbá Buka­restet, hogy a regionális együttmű­ködés fejlesztése a két fél által ko­rábban aláírt jegyzőkönyvben is rög­zítve van. A határmenti román me­gyék is megkapták a meghívást Deb­recenbe és Budapest szerint sajná­latos, hogy Románia nem kapcsoló­dott be az akcióba. A megállapodás azonban nyitott és a magyar fél örömmel üdvözölné, ha Románia a jövőben bekapcsolódna az együtt­működésbe. A magyar külügymi­nisztérium a magyar-román kapcso­latok fejlesztését és a meglevő prob­lémák megoldását a továbbiakban is az együttműködésben és nem az alaptalan vádaskodásokban látja, szögezi le a dokumentum. Iliescu elnök a romániai parla­menti pártokkal kezdeményezett tár­gyalássorozata folyamán a hét kö­zepén Bukarestben fogadta a Ro­mániai Magyar Demokrata Szövet­ség küldöttségét, élén Markó Bélá­val. Az RMDSZ küldöttsége a talál­kozó során kifejtette, hogy a romá­niai magyarság önkormányzati tö­rekvéseivel önálló nemzeti közös­ségként kíván integrálódni a román társadalomba, s elutasítja az asszi­milációt. Ennek megfelelően a szö­vetség szorgalmazza a kisebbségek identitásának megőrzéséhez szük­séges törvényes és jogi keretek megalkotását és egy nemzetiségi statútum kidolgozását. Ezek szelle­mében fontosnak tartja a román al­kotmány, valamint más törvényes dokumentumok kiigazítását. Iliescu nem reagált teljesen az RMDSZ minden elképzelésére és felvetésé­re, de általában pozitívnak nevezte a találkozót, s a véleménykülönbsé­gek ellenére is jelezte, hogy a kérdé­sekről még tárgyalni kellene a fe­leknek. xxx A Kolozsvári Szabadság című na­pilapban 95 helyi magyar értelmiségi tiltakozó nyilatkozatban ítélte el Gheorghe Funar polgármester egyéves tevékenységét. Rámutattak arra is, hogy ez a veszélyes nacio­nalista hatalmaskodás a megyei és a központi bukaresti szerveknél nem ütközik semmiféle ellenállásba, s Funar szinte élvezi hallgatólagos támogatásukat. KOKES JÁNOS, Budapest NÉHÁNY SORBAN J ozef Zlocha, a Szlovák Köztár­saság környezetvédelmi minisz­tere nagyon hasznosnak nevezte az Egyesült Államokban tett munkalá­togatását. Elmondta, az ottani illeté­kesek jól tájékozottak az itteni ökoló­giai helyzetről. Hangsúlyozta továb­bá, hogy a minisztérium a jövőben nagyobb figyelmet kíván szentelni a szlovák-amerikai vállalkozói alap­nak. Környezetvédelmi terveket dol­goz ki a kis- és középvállalkozók számára, akik, ezt követően, kihasz­nálhatnák az alap forrásait. M oszkvában tegnap az orosz parlament határozatot hozott arról, hogy összehívják a képviselők rendkívüli kongresszusát, melynek pontos dátumáról és programjáról a jövő héten születik döntés - tájé­koztatott az AFP hírügynökség. A konzervatív ellenzék közölte, a parlament elnöksége elé terjesz­tette a 220 aláírást tartalmazó listát. Ennek alapján lehetne március 9-ére összehívni a népi képviselők 8. kongresszusát, amelyen tárgyalá­sokat folytatnának a törvényhozó és a végrehajtó hatalom megosztásáról szóló alkotmányos megállapodásról és a népszavazásról, amelyet április 11-én kellene megtartani. omália fővárosában, Moga­WĹ dishuban egy nappal az Amerika-ellenes tüntetések után is­mét fegyveres összecsapásokra ke­rült sor. A legsúlyosabb harcok a vá­rosközpontban robbantak ki. A Reu­ter hírügynökség szerint egyelőre nem világos, ki ki ellen harcolt. Szemtanúk szerint az amerikaiak a szerdai tüntetés során legalább kilenc Szomáliáit lelőttek. Ezt azon­ban az amerikai katonai parancs­nokság határozottan cáfolta. Joe Gradisher, a Pentagon szóvivője Washingtonban közölte: nincsenek információi arról, hogy az amerikai katonák tüzet nyitottak volna a szo­máliai tüntetőkre. H elmut Kohl német kancellár teg­nap Szuharto indonéz elnökkel folytatott tárgyalásokat a kétoldalú kapcsolatokról, valamint a gazdasá­gi együttműködés javításának lehe­tőségeiről. Kohl, aki hivatalos láto­gatáson tartózkodik Dzsakartában szólt az Észak és Dél közötti párbe­széd szükségességéről is, s mint mondotta, erről a kérdésről Mijazava Kiicsi japán miniszterelnökkel is tár­gyalni fog. Kohl ma utazik négyna­pos látogatásra Tokióba. L ondoni jelentések szerint Haim Herzog izraeli kormányfő, aki jelenleg Nagy-Britanniában tartóz­kodik, kijelentette: bízik a közel-kele­ti békefolyamat sikerében, bár a tár­gyalások nem lesznek könnyűek és gyorsak. Herzog főként a Szíriával, Libanonnal és Jordániával folytatott kétoldalú megbeszéléseket értékel­te pozitívan. Nem tett említést azon­ban a palesztinok kitelepítéséről, amely akadályozza a békefolyama­tot. Az izraeli elnök tegnap találko­zott a brit parlament tagjaival, ma pedig fogadja őt John Major kor­mányfő. B rian Mulroney kanadai kor­mányfő szerdán lemondott a Konzerevatív Párt elnöki tisztségé­ről, ám továbbra is ellátja miniszter­elnöki teendőit. Kormányfői tisztsé­gében addig marad, amíg pártja nem jelöli ki utódját. Várható, hogy Mulroney még ezen a héten vissza­tér Québec tartományba, ahol a vá­lasztók előtt elmagyarázza, mi ve­zette őt ehhez a lépéshez. Legköze­lebbi tanácsadói állítólag nem tudtak szándékáról, hiszen a kormányfő korábban cáfolta, hogy a választá­sok előtt lemond. A sunciónból érkezett a hír, mely szerint a paraguayi rendőrség olyan dokumentumokra bukkant, amelyek bizonyítják, hogy Martin Bormann, Adolf Hitler tanácsadója 1959-ben Paraguayban halt meg. Ezek a dokumentumok megcáfolják azt az elméletet, hogy Bormann 1945-ben Berlinben lett öngyilkos. A Noticias című napilap szerint Bor­mann gyomorrákban halt meg a fő­várostól mintegy 350 kilométerre le­vő Hohenau nevű paraguayi város­kában. RÁCS MÖGÖTT A „GDANSKI KERESZTAPA"

Next

/
Thumbnails
Contents