Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-26 / 47. szám, péntek

1993. FEBRUÁR 26. ÚJ szói HÍREK-VÉLEMÉNYEK 2 A TÁMOGATÁSOK CSÖKKENTÉSÉNEK FILOZÓFIÁJA EGY KIS ÉHEZÉS Egy lapunk szerdai számában megjelent rövid interjúban már jeleztük, hogy Juraj Vodný mér­nök, malonyai (Tesárske Mly­ňany) magángazdálkodó tiltako­zásul a szövetkezeti vagyon transzformálása során tapasztalt visszaélések ellen, illetve ezek jóvátétele érdekében a szlovák kormányhivatal épülete előtt éh­ségsztrájkba kezd, s ha ügyében nem történik kedvező döntés, a szlovák köztársasági elnök beiktatásának napján nyilváno­san elégeti magát. A 25 éves agrármérnök meg­tartotta igéretét, s tegnap reggel óta testvére kíséretében valóban a szlovák kormányhivatal épüle­te előtt strázsál. „Elvtársak, gyorsan segítsetek, vagy pedig gyorsan menjetek el!", hirdette a nyakába helyezett, ironikus szövegű tábla. • Történt valami változás az ügyben? - Csupáncsak annyi, hogy a Szlovák Földművelési Minisz­térium és a Földműves-szövet­kezeti Szövetség képviselőinek közvetítésével asztalhoz ültünk a szövetkezet vezetőségével, s néhány elvi kerdésben sikerült előzetes megállapodásra jut­nunk. Beleegyeztünk abba, hogy a szövetkezet a hektárnormatíva alapján kiszámított értékben elé­gítse ki kárpótlási igényűnket, azonban nem egyezhetünk bele abba, hogy a piaci árat vegye alapul. Az állatokat könyvelési értékükön kérjük vissza; ha piaci árat akarnak értük, adják el őket, s az így kapott pénzzel fizesse­nek ki bennünket. • Ha sikerül megállapod­niuk, befejezik az éhség­sztrájkot? - Édesapánkkal telefonkap­csolatban vagyunk, s ha ma a szövetkezet vezetőségével si­kerül megállapodásra jutnia, ak­kor befejezzük az éhségsztráj­kot. Viszont hangsúlyozni sze­retnénk, hogy nem ez az egye­düli cél vezérelt bennünket, hi­szen számtalan sorstársunk ugyanezekkel a problémákkal küszködik. Hogy ne kelljen min­den esetben a minisztérium köz­benjárásával intézni a vitás ügyeket, a szlovák parlament­ben kezdeményezni fogjuk a csehországihoz hasonló, a transzformációhoz kapcsolódó végrehajtási törvény gyorsított ütemű megalkotását és elfoga­dását, valamint a csődtörvény gyakorlati bevezetését. A Szlovák Földművelési Mi­nisztériumból kapott tájékoztatás szerint a malonyai szövetkezet elöljárósága és Vodnýék tegnap megegyeztek a kárpótlási igé­nyek kielégítésének kérdésé­ben. Jozef Vodný, az éhség­sztrájkot folytató fiú édesapja te­lefonon megerősítette, hogy si­került egyezségre jutnia a szö­vetkezet vezetőségével a kár­pótlási igények kielégítésében, bár megjegyezte, hogy a vitás kérdéseket bírósági döntés alap­ján fogják megoldani. Megerősí­tette azt is, hogy egyezségükkel megszűntek az éhségsztrájkot kiváltó okok, így azt fia tegnap délután be is fejezte. (tszl) PÉNZHIÁNY, PÉNZHIÁNY, PÉNZHIÁNY... DBP-MSZP TALÁLKOZÓ Pozsonyban a Demokratikus Baloldal Pártjának székházában tegnap este Horn Gyula a Magyar Szocialista Párt elnöke találkozott Peter Weiss-szel, a DBP elnö­kével, a szlovák parlament első alelnöké­vel s a párt más vezetőivel. Eszmecseré­jükön áttekintették pártközi kapcsolataik legfontosabb kérdéseit, s a további együttműködés lehetőségeit. Tájékoztat­ták egymást a két ország belpolitikai helyzetéről, és eszmét cseréltek a szlo­vák-magyar kapcsolatok problémáiról. Bős témája is napirendre került: egyetér­tettek abban, hogy kompromisszumos megoldás szükséges. Horn Gyula ma továbbutazott Hradec Královéba, ahol a Csehszlovák Szociáldemokrácia kong­resszusán vesz részt. ,, KATONAI EGYÜTTMŰKÖDÉS A kétoldalú együttműködés kérdései szerepeltek annak a tanácskozásnak a napirendjén, amelyet a brit hadügymi­nisztérium főtisztekből álló küldöttségé­nek tagjaival folytattak a szlovákiai part­nerek. A három napig t^rtó tárgyalásokon foglalkoznak a szlovákiai tisztek angliai továbbképzéséhez, a szlovák hadsere­gen belüli angolnyelv-oktatáshoz és a szakmai oktatáshoz igénybe vehető segítség kérdéseivel. A szlovák főtisztek az európai regionális biztonság és véde­lem, valamint a honvédelmen belüli de­mokratikus szervezésrendszer kérdései­vel is megismerkednek. ZÁSZLÓDÍSZ A Szlovák Köztársaság Belügyminisz­tériuma felhívja az állami szerveket, intéz­ményeket és az önkormányzatokat, hogy a köztársasági elnök március 2-i beiktatá­sa alkalmából, e jelentős esemény tiszte­letére tűzzék ki a középületekre a Szlovák Köztársaság állami lobogóját. A zászló­dísz hétfőn, 1993. március elsején kezdő­dik, és szerdán, március 3-án, reggel 8 órakor ér véget. PONTOSÍTANI KELL Magyarországon a hat parlamenti frakció képviselői szerint pontosítani kell a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait szabályozó törvénytervezetnek azon pontjait, amelyek a kisebbségi helyi ön­kormányzatok jogait és lehetőségeit sza­bályozzák. A Magyar Rádió szerint a kép­viselők eldöntötték: javasolni fogják, hogy a kisebbségi oktatást, kultúrát, sajtót érin­tő kérdésekben a települési önkormány­zat csak a helyi kisebbségi önkormányzat egyeztetésével hozhat döntést. GONDOLJA MEG, MENNYIT BESZÉL (Folytatás az 1. oldalról) értesítettük a pozsonyiakat, hogy fo­lyik a telefonközpontok korszerűsíté­se, ós az állomások új központokra történő rákapcsolásával megváltoz­nak a telefonszámok is. Az átszámo­zással egyúttal a szlovák pénz­ügyminisztérium 05/1992-es szá­mú rendeletének a hatályba lépésé­vel a helyi beszélgetésekért ezentúl hatpercenként ugrik a számológép. Vagyis hatpercenként újabb koroná­val, plusz a hozzáadottérték-adóval számláz többet a gép minden olyan telefonelőfizetőnek, aki megkapta az értesítést erről a tényről. A 49-cel kezdődő új telefonszámokat már ko­rábban bevezették, az új tarifa sze­rint azonban ezekre az állomásokra is csak január 15-től számlázzák a beszélgetéseket, a már említett rendelet értelmében. Most folyik az eddig 5-tel kezdődő számok 32-re és 36-ra történő átszámozása is. Pozsonyon kívül egyelőre a Közép­szlovákiai kerületben számolnak di­gitális telefonközpont felszerelésé­vel, de ahogyan azt a lehetőségek engedik, fokozatosan egész Szlová­kiában rátérnek alkalmazásukra. A világon mindenütt ez a fejlődés útja, mi sem maradhatunk le. Lapunkban már több ízben jelez­tük, hogy április elsejével várható a telefondíjak emelése is. Az igazga­tóhelyettes erről nem tudott pontos tájékoztatást adni, márcsak azért sem, mert - mint mondotta - ez ügyben az illetékesek közt még min­dig folynak a tárgyalások. -pg­(Folytatás az 1. oldalról) Végigtekintve a minisztérium által támogatott kulturális lapok listáján, szembetűnik az igencsak beszűkült számuk. A miniszter szerint nem támogatnak magánlapokat, ezért a csökkenés. Az elmondottakból ki­derült, hogy az adósságokat hátra­hagyó lapok kiadóitól az állam az ügyészség és a bíróságok útján be­hajtja a tartozásokat. Külön megem­lítette a Slovenský denník című na­(Folytatás az 1. oldalról) tartozik annak megítélése, milyen fegyvereket és alkatrészeket szerez be Magyarország, egyébként is Dél­ről Szlovákiát nem fenyegeti konflik­tus. Szóba került a Csáky-ügy is, amelynek a végére Kňažko szerint a parlamentben kell pontot tenni. A szlovák külügyminiszter esedé­kes külföldi útjairól is tájékoztatott, eszerint a genfi ENSZ-központban beszédet mond emberjogi kérdések­ről, s ebben helyreigazítja mindazt, amit elferdítve tálalnak a szlovákiai kisebbségek helyzetéről. Mégis eljut pilapot, amelynek munkatársát a je­lenlévők előtt nyíltan hazugnak ne­vezte. Az érintett lap munkatársai rákérdeztek arra, hogy a nemrég megszűnt Koridor hátrahagyott adósságait mikor követeli vissza a kormány. A miniszter megkerülte a kérdést. Helyette arról beszélt, hogy az új sajtótörvény sok vitatott kérdést meg fog oldani, de konkrétu­mokra nem tért ki. (d-n) Brüsszelbe, ahol találkozik a vise­grádi csoport külügyminisztereivel, majd március 4-én összejövetelt szerveznek a külföldön élő szlová­kok képviselői számára. A sajtóértekezlet végén az újság­írók meglepetéssel állapították meg, egyetlen kérdés sem vonatkozott ar­ra, hogy vajon marad-e Kňažko to­vábbra is a külügyminiszter, vagy a tegnap nála járt és róla kedvezően szóló Michal Kováč első „harci fel­adatai" közé tartozik-e visszahívá­sa. Eszerint az újságírótársadalom Milan Kňažkót fogadja el külügymi­niszternek. -pve­(Folytatás az 1. oldalról) beruházása során. Ľubomír Dol­goš privatizációs miniszter ki­emelte, a második privatizációs hullámban hangsúlyeltolódás lesz, a standard módszerek kerülnek előtérbe a vagyonjegyes megol­dás előtt. Továbbá tárcája nem tesz különbséget a hazai és külföldi beru­házók között, csupán az a mérvadó, melyik ajánlat a kedvezőbb, s melyik nem vesz igénybe hazai pénzforrá­sokat. Ľudovít Černák gazdasági miniszter elsősorban a könnyű- és nehézipar felé irányította a nyugati vállalkozók figyelmét, s hangsúlyoz­ta az olcsó és szakképzett munka­erő előnyeit. Az ipar modernizálásá­nak és szerkezetváltásának jelen­tős része csak a külföldi beruházók segítsége révén valósulhat meg, ezért számukra különböző kedvez­ményeket is kilátásba helyezett. Ro­man Hofbauer közlekedési minisz­ter tárcája szintén nem nélkülözheti a tőkebeáramlást. Mint közölte, a közlekedési hálózat gyorsabb fej­lesztése pénzügyi és vagyonjogi akadályokba ütközik. A környezet­védelmi minisztérium államtitkára az ökológiailag leginkább sújtott terüle­tek felsorolása mellett ismertette Szlovákia lehetőségeit: a külföldi tő­ke számára érdekes lehet a hazai kőolaj- és földgázlelőhelyek feltárá­sa és kiaknázása, valamint Kelet­Szlovákia geotermális potenciálja. Ma a hazai nagyvállalatok és pénz­intézetek beszámolóival ér véget a konferencia. (sidó) TÖBB MÉLTÁNYOSSÁGOT VÁRNAK EL Ha összehasonlítjuk a szlovákiai magyarság kultúráját gondozó Csema­dok tagságának a számát az ukránok és a ruszinok szervezeteinek taglét­számával, nem három és félszeres a különbség, hanem sokkal több. A több mint nyolcvanezer tagot számláló Csemadok ennek ellenére csupán 10 milliót kap idén a kulturális minisztérium hatáskörében elosztott költségvetési tételből. Az ukránok pedig 3 milliót, a ruszinok meg 2,5 milliót, ami testvérek között is 5 és fél millió. Több mint a fele a Csemadoknak juttatott költségvetési alamizsnának. De nemcsak a tagság számát tekintve van különbség a három kulturális szervezet között, hanem a viselkedésben is. Míg a tőlünk - szlovákiai magyaroknál - sokkal kevesebben lévő két nemzetiség valójában egy, és csupán a politikai széthúzás választja el őket egymástól, addig a Csemadok vitathatatlanul egységes. 565 ezer magyart képvisel, míg a Ruszin-Ukrán Szövetség 18 ezret, a Ruszin Újjászületés pedig 17 ezret. Ilyen aránytalanságok után az már nem lesz meglepő, hogy a nemzeti kisebbségek könyvkiadására szánt 5 millió koronának talán a felét is követelni fogják. Tehetik, mert a kulturális minisztérium - úgy tetszik - az egymásnak­ugratást tűzte ki célul. Néhány sajtóbizottsági ülésen majd jól kiveszekszik magukat a kisebbségek képviselői, s a végén a ravaszságban rátermetteb­bek szerzik meg a nagyobb összeget. Elgondolkodtató, hogy miközben a sajtó támogatását a minisztérium csak akkor tekinti állami feladatnak, ha az érintett lapok állami kiadónál jelennek meg, a támogatási tételek között szerepel egy 3 milliós tétel valamely napilap támogatására. Netán ez lenne majd az a kuloárokban, budoárokban és más illatos helyeken sokat emlegetett „kormánypárti napilap"? Magyarul írva szlovák ésszel. Mi más lehetne, hiszen mind a Szabad Újság, mind az Új Szó egy-egy magántulajdonban lévő kiadónál jelenik meg. A neokonszolidáció kormánypárti hivatalnokai most is megtalálják a maguk magyarjait, hogy kifejtsék az egypárti propagandát? A nemzeti kisebbségek kultúrájának támogatására szánt 130 millióból 60 milliót a nemzetiségek lakta régiók kulturális életének támogatására fordíta­nak. Bárhogyan forgatom is agyam kerekét, kiderül, hogy ebből szinte minden járásunkban jelentős összegeket meríthetnének a helyi és regionális kulturális intézményeink, amatőr művészeti csoportjaink vagy éppen a magyar falvak önkormányzatai. Oda kellene hát figyelni, hogy a több irányban - a jószándékot előre méltánytalan lenne kétségbevonni - kultúránk felé áramoltatott pénzösszegek oda jussanak, ahová szánják őket. A Csema­dok regionális szervei, az alapszervezetek, az önkormányzatok, a lassan már szerveződő civil kezdeményezések, gazdakörök, egyletek, stb. keressék a kapcsolatokat az államigazgatás regionális szintű hivatalaival, hogy tudomást szerezzenek a pénzekről. Úgy alakulnak a gazdasági fejlődés feltételei, hogy a magánvállalkozókat terhelő adók és egyéb elvonások miatt egyre kevesebb mecénásra lehet számítani. Az önkormányzatoknak meg kell találniuk azokat a lehetőségeket, amelyek a falusi turizmust, a műemlékvédelmet is segítő idegenforgalmat a kisvárosokba és a falvakba telepítik. Ezek a vállalkozások több oldalról is egy-egy közösség kulturális kiteljesedését szolgálhatják. Ráadásul, a kultu­rális minisztérium illetékesei ígérik, hogy a felügyeletük alá tartozó műemlék­épületeket tartósan bérbeadják, csupán a karbantartás szakmai részébe kérnének beleszólást. Ismerve a dél-szlovákiai kúriákat, kastélyokat, „csu­pán" az idegenforgalmi tőkét kell idecsalogatni. Ha nem mi tesszük - mi, itt élö magyarok - megteszik helyettünk mások. DUSZA ISTVÁN KŇAŽKO MÉGIS MEGY BRÜSSZELBE DEVIZAPIACI ÁRFOLYAMOK Deviza ÉRVÉNYBEN: 1993. február 26-án Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok Vételi Eladási Közép- Vételi Eladási Közép­árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 41,270 41,684 41,477 39,91 43,05 41,48 Francia frank 5,237 5,289 5,263 5,10 5,42 5,26 Kanadai dollár 22,965 23,195 23,080 22,01 23,57 22,79 Német márka 17,759 17,937 17,848 17,39 18,31 17,85 Olasz líra (1000) 18,395 18,579 18,487 17,70 19,14 18,42 Osztrák schilling 2,523 2,549 2,536 2,48 2,60 2,54 Svájci frank 19,167 19,359 19,263 18,73 19,79 19,26 USA-dollár 28,880 29,170 29,025 28,33 29,73 29,03 ECU EK 34,324 34,668 34,496 ECU CSK 35,703 FOLYTATODIK A BÉKEKONFERENCIA? SZERB HAJÓK BLOKÁDJA A DUNÁN 0 MAGYAR BELEEGYEZÉS Tegnapra virradó éjszaka a dalmát ten­gerparton heves összecsapások folytak a szerb fegyveresek és a horvát hadsereg egységei között. A legsúlyosabb össze­csapások Sibenik körzetében voltak, kül­városait a szerbek ágyúkkal lőtték. Az ún. Krajina Szerb Köztársaság egységei a horvát állásokat támadták, de vesztesé­gekkel voltak kénytelenek visszavonulni. Ugyancsak heves harcok voltak a szer­bek és horvátok között Split térségében és a perucai gát mellett. Jugoszláviában is tombol a kései tél, az Adria egyes partszakaszain 20 év óta először hullott hó. Bosznia-Hercegoviná­ban már hetek óta kemény fagyok van­nak. A szarajevói rádió egészségügyi for­rásokra hivatkozva tegnap arról számolt be, hogy a tél folyamán eddig a hideg és az éhség 5686 enberéletet követelt, az áldozatok közül 1755 gyermek. Közvetle­nül a harcok következtében Boszniában az év eleje óta 827-en haltak meg, közü­lük 302-en Szarajevóban. Ezek csak a muzulmán és a hon/át áldozatok, a szerbek ugyanis nem tesznek közzé veszteséglistákat. A romániai Galati dunai kikötő kapitá­nya, Kristian Cercel tájékoztatta tegnap a Reuter hírügynökséget arról, hogy né­hány száz méterrel a Vaskapu II határgát­tól 12 szerb csónak zárta le a Dunát ezen a nagyon szűk szakaszon, ahol a hajók csak a jugoszláv oldalon haladhatnak. A szerbek ilyen módon akarják megtorol­ni, hogy a románok hétfő este nem en­gedtek át ezen a szakaszon - az ENSZ szankcióira hivatkozva - két jugoszláv vontatóhajót. Crna Gorában szerencsére nincsenek harcok, de a boszniai háború, valamint a gazdasági és szociális káosz ebben a kicsi hegyi köztársaságban is veszélyes helyzetet teremtett. Az emberjogi fórum, amelynek a fővárosban Podgoricában van hivatala tegnap közölte: csak idő kérdése mikor osztják fel maguk között a bűnöző bandák a köztársaságot, melynek hivatalai tehetetlenek velük szemben. Nem hivatalosan, de a hatósá­gok elismerik, nagyon sok bűnöző úgy ússza meg a felelősségrevonást, hogy egy időre eltűnik a szomszédos Boszniá­ban, s az ottani háborúból hősként tér vissza. Úgy tűnik, hogy hétfőn New Yorkban mégis folytatódhat a boszniai békekonfe­rencia. Radovan Karadzsics, a boszniai szerbek vezetője ugyanis tegnapra virra­dó éjszaka közölte; ellentétben korábbi kijelentéseivel mégis ő vezeti majd a boszniai szerbek küldöttségét a béketár­gyalásokon. Mint ismeretes, a boszniai muzulmánok legfelsőbb szinten képvisel­tetik majd magukat a konferencián. Ka­radzsics röviddel azután nyilatkozott, hogy a Biztonsági Tanács felszólította az egymással szemben álló feleket, azonnal folytassák a béketárgyalásokat. Közben az MTI jelentése szerint Ma­gyarország elvi beleegyezését adta, hogy az amerikai segélyeket Kelet-Boszniába szállító gépek igénybe vegyék a magyar légteret. Jeszenszky Géza külügyminisz­ter szerint nem veszélyezteti Magyaror­szág területi épségét, ha engedélyezi a segélyszállító repülőgépek átrepülését.

Next

/
Thumbnails
Contents