Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-03 / 26. szám, szerda

1993. FEBRUÁR 3. ÚJ SZÓM HAZAI KÖRKÉP KÄCÄG^il! FEYDEAU-BEMUTATÓ KASSÁN Félre a gondokkal, a szomorúsággal - legalább egy kis időre -, jöjjön a hahota, az önfeledt nevetés! Milyen jó néha az, hogy fenn a színpadon csupa félreértés, csábítás, csalás az élet, lenn a nézőtéren meg gondtalanul kacaghatunk a fura figurákon. Az effajta kacagás színpadi bűvészmestere volt Georges Feydeau. aki pontosan tudta, .hogyan kell szellemes sziporkákkal, bolondos helyzetekkel elkápráztatni a közönséget. Feydeau mindent tudott a színpadi hatáskeltésröl, tudta, hogy a jó vígjátékíró olyan, mint a mérnök, pontosan rneg kell szerkeszteni, ki mikor jön be, mikor megy ki, ki kivel találkozik, ki hol bújik el, ki kit kivel téveszthet össze, ki kit ért félre -, s még ezernyi fontos részlet, amelyeknek egymásba kell kapcsolódniuk, különben nem működik a gépezet, menthetetlenül összezavarodik a cselekmény. Hogy Feydeau mesterfokon tudta ezt. arra bizonyíték a Bolha a fülbe című bohňzat is, melyet a Kassai Thália Színház tűzött műsorára. A darab színpadra állítására a beregszászi magyar színház fiatal igazgatóját, Vidnyánszky Attilát hívták meg a kassaiak. A kárpátaljai rendező munkatársai között van budapesti vendég: a színes, látványos jelmezeket és hangulatos díszleteket megálmodó Balla Ildikó, és ott vannak a ,,hazaiak": Bocsárszky Attila segédrendezö és Rapos László zenei munkatárs A vígjátékban a Thália szinte minden színésze szerepel. Sót - igaz, csak vendégként - ismét kassai színpadon láthatja a közönség Cs. Tóth Erzsébetet, a Komáromi Jókai Színház művésznőjét, aki Sz Danyi Irénnel felváltva játssza madame Chandebise szerepét. A férjet, Chandebise-t, illetve a szállodai szolgát, Poche-t - parádés kettősszerep lévén - Dudás Péter alakítja. Jelentós szerepet formálnak meg a tapasztalt kassai színészek: Gyurkovics Mihály, Lengyel Ferenc, Gombos Ilona, Várady Béla és a többiek: Kövesdi Szabó Mária, Fabó Tibor, Pólós Arpád, Bocsárszky Attila, Korica Miklós és Bocsárszky Pál. Fontos feladatot kaptak a fiatal tehetségek is: Kassai Csongor, Rajczi Adrienn, Tóth Éva és Varga Anikó. A Bolha a fülbe című bohózatban a bonyodalmat az indítja el, hogy Chandebise úr hitvesi kondíciója válságba jut, és felesége egy postán kapott nadrágtartó miatt gyanakodni kezd, hogy férje máshol pazarolja el erejét. Cselt eszel ki, hogy bizonyosságot szerezzen, és ezzel félreértések és kacagtató bonyodalmak görgetegét indítja el... A bohózat bemutatója február 4-én este hét órakor lesz a Kassai Thália Színházban -tó m FINTOR SUSMUS Hogy jövök én ahhoz, hogy a kormány álmatlan éjszakákat szerezzen nekem? Mit vétettem ellene? Álmatlanságom oka a titkolózása. Ez olyan izgalmas és én mérhetetlenül kíváncsi vagyok! Már két éjszaka nem aludtam Hogyan is hajthatnám álomra a fejem, ha - a Szlovák Sajtóiroda hétfő esti bejelentése szerint - már ma megtudom, miről tárgyaltak tegnapelőtt a politikusok. Csak nem azt főzték ki, hogy a kormányfő ismét utazgatni fog - az éj leple alatt? De a legnagyobb titokban! Más takargatnivalója is lehet a kormánynak, és csak ma árulja el azt a titkot, amit már napok óta szajkóznak az újságok Hogy cserélnek. Pénzt biztosan, minisztereket esetleg. Aki nem lép egyszerre, nem kap posztot kedvére! Nem lehet ám kilógni a sorból, kérem, itt demokrácia van'A jelszó: ki nincs velünk, az ellenünk! Attól félek, nem fogok önfeledten örülni az esedékes titokfeltárásnak. Az nem lehet jó, amit ennyi susmussal főznek ki. Hátha újabb elnökjelöltek után nyomoznak a kormánytagok. Vagy már - átvállalva a parlament felelősségét - államfőt is választottak - maguk közül... Ma állítólag minden kiderül. De tehet, hogy nyílt titkot árulnak el. (kopasz) MAGYAR SZÁMADÁS A MAGYAR LAKÓNÉPESSÉG KORÖSSZETÉTELE Szlovákia lakossága az utóbbi évtizedekben az elöregedés jeleit mutatja. 1970 és 1991 között a lakosság átlagéletkora 31,7 évről 33,1 évre növekedett A 80-as években az elöregedés üteme fokozódott A magyar lakosság elöregedése jóval markánsabban jelentkezik mint az összlakosság esetében. 1970ben a magyar lakosság átlagéletkora 2,3 évvel (34,0), 1991-ben már 3,1 évvel (36,2) volt magasabb mint Szlovákia lakónépességéé. A szlovák lakosság átlagéletkora 1970ben 2,8 évvel (31,2), 1991-ben 3,5 évvel (32,7) volt alacsonyabb a magyar lakosság átlagánál. A magyar lakónépesség korőszszetétele e kedvezőtlen változásokról nyújt részletesebb áttekintést. A gyermekkorúak száma (1970 és 1991 között) (134 205-ról 116 117re) 18 0888-cal, részaránya 24,3 %ról 20.5 %-ra csökkent. A 15-59 évesek száma (327 610-ről 348 845-re) 21 195-tel, részaránya (58,5 %-ról 61,4 %-ra) növekedett. A nyugdíjaskorúak száma és részaránya enyhén emelkedett. A szlovák lakosságon belül bizonyos elöregedés szintén kimutatható, de a magyarság korösszetétele igen gyors mértékben válik egyre kedvezőtlenebbé. SZLOVÁKIA MAGYAR ÉS SZLOVÁK LAKOSSÁGÁNAK KORCSOPORTOK SZERINTI MEGOSZLÁSA 1970-BEN, 1980-BAN ÉS 1991-ben, %-BAN KIFEJEZVE kon belül. Másrészt valamelyest előrevetíti. prognosztizálja a magyarság részarányának alakulását az elkövetkező évtizedekben. Összlakosság Magyar Szlovák Korcsoport 1970 1980 1991 1970 1980 1991 1970 1980 1991 0 -- 14 27,2 26,1 24,9 24,3 22,1 20,5 27,8 26,9 25,5 15 -59 58,8 60,5 60,3 58,5 61,4 61,4 58,6 60,1 60,0 60+ 14,0 13,4 14,8 17,2 16,5 18,1 13,6 13,0 14,5 Összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Átlagéletkor 31,7 32,2 33,1 34,0 34,8 36,2 31,2 31,4 32,7 SZLOVÁKIA MAGYAR ÉS SZLOVÁK LAKOSSÁGÁNAK AZ ÖSSZLAKOSSÁGON BELÜLI MEGOSZLÁSA ÖTÉVES KORCSOPORTOK SZERINT SZÁZALÉKBAN 1970-BEN, 1980-BAN ÉS 199I-BEN KorcsoKagyar Szlovák 1970 1980 1991 1970 1980 1991 0-4 10,5 9,1 8,5 67,9 89,8 87,6 5-9 10,8 9,4 8,

B 87,5 89,3 87,8 10-14 11,3 10,1 9,1 87,0 88,4 87,8 15-19 11,6 10,5 9,5 86,6 87,8 87,3 20-24 10,6 10,8 10,1 86,9 87,1 86,2 25-29 12,3 11,2 10,5 84,8 86,4 85,6 30-34 12,5 10,4 10,9 84,5 86,6 85,5 35-39 12,5 12,1 11,3 84,3 84,7 85,2 40-44 12,5 12,3 10,7 85,3 84,5 85,4 45-49 12,3 12,2 12,2 86,8 84,5 83,9 50-54 12,9 12,2 12,7 84,8 84,8 83,5 55-59 13,6 12,0 12,6 84,0 85,3 83,5 60-64 13,6 12,0 12,6 84,0 85,3 83,5 65-69 14,4 13,4 12,5 82,9 84,0 84,3 70-74 14,6 14,3 13,5 82,2 82,9 83,6 75-79 15,7 13,9 13,7 81,3 83,2 83,2 80+ 16,7 14,4 14,2 80,6 82,4 82,4 összesen 12,2 11,2 10,8 85,5 86,5 85,7 Az idősebb korcsoportopk felől a fiatalabbak felé haladva fokozatosan csökken a korcsoportokon belüli magyarság arányszáma. 1991-ben a 4 évnél fiatalabb gyermekeknek mindössze 8,5 %-a volt magyar nemzetiségű, 11 évvel korábban még 9.1, 1970-ben pedig 10.5 %-a! A további korcsoportoknál 5-19 éves korig hasonló tendenciák figyelhetők meg. Az idősebb korcsoportok aránycsökkenése valamivel lassúbb. Ez az aránycsökkenés elsősorban asszimilációs veszteség következménye, de bizonyos mértékben a magyarság alacsonyabb természetes szaporulata is közrejátszik e negatív folyamat kialakulásában. A szlovák lakosság korcsoportjai közül a legszámosabbak a 10-14, 5-9, 15-19 évesek korcsoportjai, a legszámosabb magyar korcsoportok a 35-39, 30-34, 10-14, illetve 15-19 évesek korcsoportjai. Az 50es évek első felében születettek csoportja a legszámosabb, az ezt követőek csökkenő létszámúak. Az adatsorok meglehetősen kedvezőtlen képet tárnak elénk a magyar népesség lélekszámának to vábbi alakulásáról. Egy olyan demográfiai folyamatnak vagyunk részesei, melyben több tényező hatása mutatkozik meg: - egyik, talán legmegfoghatóbb jegye a fiatalabb korosztályok számának fokozatos csökkenése, - lélekszámunk alakulására mérséklöleg hat, hogy a magyar anyától született gyermekek száma némileg alacsonyabb a szlovákiai átlagnál, - fokozatosan csökken a szülőképes (propagatív) korú nők száma, - a vegyes házasságot kötő magyar nemzetiségű házasulok részarányának fokozatos növekedése következtében - napjainkban vegyes házasságra lép a magyar házasulók 28 %-a - s az e házasságokból született gyermekek többségét már nem magyar nemzetiségűvé nevelik, nem ritkán a házasságuk folyamán immár nemzetiséget is váltott szülei. Gyurgyík László (Folytatjuk) SÜKET FÜLEK Tavaly márciusban Ján Čarnogurský, akkori szlovák miniszterelnök, a Szlovákiai Városok és Községek Társulásának közgyűlésén biztosította a szervezetet, hogy kész bármikor, akár havonta találkozni az önkormányzatok képviselőivel és megvitatni az időszerű kérdéseket. A társulás vezetése közvetlenül a választások után a jelenlegi kormányfőhöz is együttműködési javaslattal fordult. Az idei állami költségvetés előkészületi szakaszában azután újra levelet intézett Vladimír Mečiarhoz, s észrevételeik tolmácsolása mellett eszmecserére kérték a miniszterelnököt. Azóta sem kaptak választ; így nem csoda, ha a legutóbbi sajtótájékoztatójukon keserűen megjegyezték: ,,A kormány apróállattenyésztők szervezetének tekint bennünket és válaszra sem méltat." Pökhendi döntés ennyire figyelmen kívül hagyni az önkormányzatok véleményét, s lekezelően rálegyinteni problémáikra A kabinet számára eleve tanulságokkal járna, ha érdemben megvizsgálná észrevételeiket. Például a lakástörvény tervezetére a parlament már akár áldását is adhatta volna, ha kikérik a helyi viszonyokat legjobban ismerő polgármesterek véleményét. Ennek híján viszont még a kormány sem fogadta el a törvénytervezetet. Szerencsére, további két törvényjavaslat született, ami azt bizonyítja: az önkormányzatok kérdéskörét jól ismerő honatyák már nem hagyatkozhat csak a kormányra, és nem várják ölbetett kézzel javaslataikat Nem ez volt az első eset, hogy a kabinet félvállról vette a Szlovákiai Városok és Községek Társulásának véleményét. Az állami költségvetéssel kapcsolatos vitában is véleményt nyilvánítottak, észrevételeit eljuttatta az érintett tárcákhoz, de a kormányt nem érdekelte a városok és községek álláspontja. Július Tóth pénzügyminiszter tárgyalás nélkül lesöpörte az asztalról azt a megállapodást, amelyet a társulás az ő elődjével kötött a befejezetlen lakásépítkezések támogatásáról. Meglehet, a kabinet tetszeleg a saját határozottságában, viszont tény, hogy az aligha célszerű. Nem csoda hát, ha felemás és a társadalmi kritika célpontjává váló törvények születnek. Törvények híján a községi és városi önkormányzatok továbbra is bizonytalanságra vannak Ítélve. Igy, egyebek között, a lakásalapjukkal sem gazdálkodhatnak a saját belátásuk szerint. A kormány az ingatlanokról szóló, tavaly áprilisban jóváhagyott törvényhez sem adott még ki módszertani utasítást, ezért az önkormányzatok joggal tanácstalanok, hogy hogyan lehetne bevasalni az ingatlanadót. Mindez gátolja - főleg a városokban és nagyközségekben - a költségvetés összeállítását, pedig már az év második hónapjában járunk. A kormány egyelőre az önkormányzatok azon konkrét észrevételéről sem akar tudomást venni, hogy az ingatlanadóból bevételként tervezett 2 milliárd korona nem reális összeg, mindössze a felével lehet a valóságban számolni. Mi lesz hát az adóbevallásokkal? Módszertanilag hogyan oldják ezt meg? - tudakozódott a társulás újfent a kormánynál. Az önkormányzatok képviselői figyelmeztettek az adóbevallás rendkívüli bonyolultságára (csupán az adóbevallási útmutatások 16 oldalt tesznek ki) és javasolták: az adóbevallás teljes lebonyolítását bízzák a helyi közigazgatásra. Ők ismerik legjobban a tulajdon- és vagyonviszonyokat, ők tudnák az adóbevallást a leghatékonyabban megszervezni. Az önkormányzatok tehát észrevételeket és javaslatokat kínálnak. Félő azonban, hogy a kormány folytatja struccpolitikáját. (mázsár) TÖBB A KUDARC, MBNTASIKER (Folytatás az 1. oldalról) egyszerűen nem juthat el a páciens, mert egyetlen regionális biztosító igazgatója sem írja alá a beutalást. Tudniillik, nincs annyi pénze a biztosítónak, mint amennyibe a bonyolult műtét esetleg kerülhet. A kormány a nyugdijak emelésére is ígéretet tett. - A nyugdíjak emelését már tavaly kilátásba helyezte, de nem valósult meg. Mi kitartottunk amellett, hogy a nyugdíjemelésen túl az állami kompenzációs járulékot is megkapják a nyugdíjasok. Szerencsétlen megoldásnak tartjuk, hogy a kompenzációs járulékot beszámítják a nyugdíj összegébe. Ezért szorgalmazzuk a előbbi tíz százalékos nyugdíjemelést. Tudatában vagyunk annak, hogy a komoly problémák orvoslásának elhalasztása a szociális feszültség veszélyes fokozódásához vezetne. Erre felhívtuk a kormány figyelmét. 9 A hozzáadottérték-adó következtében az év erején magasra szökkentek az árak. Hogyan fogadták ezt a szakszervezetek? - Vizsgálatot és magyarázatot kértünk a kormánytól. Rámutattunk, hogy a kedvezőtlen helyzet kialakulásáért mind az államigazgatási szervek, mint a vállalkozói szféra felelős, miközben a szenvedő alany a fogyasztó. Kitartunk követelésünk mellett, hogy a kormány mérje fel, milyen arányban emelkedtek a fogyasztói árak, s ahhoz igazítsa a munka árát, a béreket 9 A szakszervezetek szociális elemzést készítenek az ország jelenlegi helyzetéről. Milyen céllal? - Nem lesz ez részletes szociális elemzés a társadalom helyzetéről. Inkább egy alapos tanulmány. Meg akarjuk állapítani: javaslataink közül a kormány mit vett figyelembe, mit vetett el, és mindez milyen szociális következményeket vont maga után. « Ismeretes, hogy a szakszervezeti szövetségek közül a fémipar képviseli a legradikálisabb irányvonalat a kormánnyal szemben. Nem kényelmetlen a konföderáció számára tevékenységük? - Minden szakszervezeti szövetség önálló jogi személy, szuverén tevékenységet folytat. A fémipari ágazat egyike azoknak, amelyeket leginkább sújtottak a szociális megrázkódtatások. Radikalizmusuk nem jelent politikai szembenállást, hanem szociális ellenzéket. Ezt helyesnek, sőt szükségesnek tartom, hisz a szakszervezeteknek aiapvető feladata ellenőrizni az állami apparátus intézkedéseit A szakszervezetek a lakosság hangulatának barométere. A kormánynak is érdeke, hogy jelzéseinket időben, a szociális egyensúly felbomlása előtt észlelje. A kabinet elismerte a szakszervezeteket szociális partnerének. Ennek ellenére egyes miniszterek részéről néhány felelőtlen kijelentés hangzott el címünkre. Ezért teljes mértékben a kormánynak kell vállalni a felelősséget. <9 Szlovákiai politikai körökben gyakran vita tárgya a nemzetiségi kérdés. Feszültségről, ellentétekről, a szlovák nemzet és a magyar kisebbség romló viszonyáról beszélnek. A szakszervezetek hogyan észlelik ezt az érzékeny kérdéskört? - Nem tudom elképzelni, hogy a szakszervezeteken belül nemzetiségi kérdés létezne. Pártatlan szervezet vagyunk. Vallásra, világnézetre, politikai meggyőződésre, nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül tömörítjük tagjainkat. Nyugodt lelkiismerettel állithatom, hogy nem éri hátrányos megkülönböztetés kisebbségi tagjainkat. Nem teszünk különbséget, hogy magyar, szlovák, rutén, cseh, német vagy ukrán nemzetiségű tagjaink érdekeit védjük-e. A fémipari szövetségben szerzett sokéves tapasztalataim alapján is mondhatom, nem fordultak elő nemzetiségi súrlódások. Amikor létrehoztuk a szlovákiai konföderációt, akkor sem cseh és szlovák nemzetiségi ellentétek miatt tettük azt: a regionális problémák hatékonyabb megoldása volt a cél. Fontosnak tartom, hogy a nemzetiségi kérdés ne terhelje egyébként sem könnyű mindennapi tevékenységünket. Elmondhatom, hogy gyümölcsöző kapcsolataink vannak hat magyarországi szakszervezettel, de legfőképpen a fémipariakkal. Bízom abban, hogy rendszeres jó kapcsolatunk a két szomszédos ország közeledését is szolgálja. MÁZSÁR LÁSZLÓ A lakónépesség nemzetiségi megoszlása ötéves korcsoportok szerinti bontásban, jobban megfoghatóvá teszi az egyes nemzetiségek részarányát az egyes korcsoporto-