Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-25 / 46. szám, csütörtök

PUBLICISZTIKA tÚJSZÔM 1993. FEBRUÁR 25. ÖLLÖS LÁSZLÓ: ELKERÜLNI EGY ÚJABB C-VARIÁNST* Szlovákiában a kisebbségi önkormányzat kérdéskörével foglalkozóknak több elméleti és politikai feltétel között kell megtalálniuk az összhangot. Az elméletiek: 1. Az önkormányzat intézményrendszere megfelelőképpen illeszkedjen az állam meglévő intézményrendszeréhez, azaz ne keletkezzenek működési zavarok az esetleges hatásköri átfedésekből. 2. Az önkormányzat Intézményrendszere és működési mechanizmusai egymást zavartalanul kiegészítve illeszkedjenek az állam nemzetiségi intézményeihez, különös tekintettel a törvényhozás, a kormány és a önigazgatás ilyen intézményeire. 3. Az önkormányzat intézményei egymáshoz is illeszkedjenek, tehát ne kerüljenek ellentétbe egymással, hanem alkossanak egységes működőképes rendszert. 4. El kell választani egymástól a törvényekkel szabályozható területeket, valamint az egyéb szabályokkal, például politikai vagy másféle megállapodásokkal szabályozható területeket. Ezeket a szabályrendszereket meg kell alkotni. A politikai k: 1. Mindegyik fontos szlovákiai politikai erő és társadalmi szervezet, valamint a közvélemény értsen egyet az önkormányzat valamely konkrét formájára!. 2. Fogadják el azt a meghatározó szlovákiai erók. 3. Fogadják el és támogassák a térségünket jelentősen befolyásoló államok meghatározó politikai erői. 4. Támogassák Magyarország legjelentősebb politikai erői. Az elmúlt három évben mind Magyarországon, mind a szlovákiai magyarok köréten többféle álláspont alakult ki a nemzetiségi önkormányzattal, illetve autonómiával kapcsolatban. Minthogy teljes mértékben egyikük sem felel meg az összes feltételnek, nem árt áttekinteni őket. Magyarországon kétféle felfogás született. Az egyik abbólaz alapelvből indult ki, hogy a határokon tt magyarok fogalmazzák meg önkormányzati elképzeléseiket, illesszék azokat országaik demokratizálásának folyamatára, megőrizve a közép-európai stabilitást. Magyarország politikai vezetésének pedig wgaimasan támogatnia kell ezeket az önkormányzati törekvéseket. A második, több politikai csoportosuláson belül is megfogalmazott megoldás nem autonomista. Lényegét az egyik csoport vezetőjének, Csurka Istvánnak hires párizsi beszéde fejezi ki alegérzékletesebben, mely szerint: „Nagyra kell értékelni a visszaszerzésre való jog ébrentartásának tettét". A szlovákiai magyarok szintén többféle megoldást dolgoztak ki. Az első önkormányzati modell rögtön 1989 novembere «tán megszületett. Eszerint nem egy, hanem többféle, egymással összekapcsolt önkormányzat a legmegfelelőbb, kiegészítve kisebbségi közigazgatási elemekkel és nyelvi jogokkal. Az úgynevezett igazgatási ragy közigazgatási autonómia modellje tosszabb fejlődésen ment keresztül, és mai tornájában négy pilléren nyugszik. Az első a kulturális és oktatásügyi autonómia, második a települési önkormányzatok hatásköértek kiszélesítése és szabad társulásai, szaz a regionalizmus, a harmadik a középszintű közigazgatási egységek határainak nemzetiségi megoszlás szerinti megrajzolása, s végül a településükön is kisebbségben élőkre szintén vonatkozó nyelvi jogok, az úgynevezett kétnyelvű zóna. Eddig ez az elképzelés került a legközelebb a felsorolt feltételekhez, bár megvalósítása jelenleg is akadályokba ütközik. Ma már mindegyik szlovákiai magyar pártban vannak hívei, okos politizálással az integrációs folyamatba illesztve Nyugat-Európában is szerezhetők támogatók fokozatos megvalósításához. Vannak szlovák támogatói, noha ők visszaszorultak az utolsó választásokon, ám semmilyen politikai helyzet sem örök, s végül sokan támogatják Magyarországon is, akik pedig erősödnek. Másodikként a területi autonómia gondolata jelent meg, bármiféle kidolgozott modell nélkül. Megjegyzendő, hogy ehhez nem egy, hanem három autonóm terület szabályrendszerét kellene megalkotni és összehangolni, mivel a szlovákiai magyarok három, földrajzilag elváló és részben gazdaságilag is eltérő területen élnek. Mindemellett gondot okozna a számbeli többségben lévő nyugatiak túlsúlya a döntéshozatalban, valamint az autonóm területeken kívül rekedő, közel kétszázezer - települési kisebbségben élő - magyar intézményeinek kialakítása és összehangolása a három autonóm területtel. Ugyanakkor le kellene küzdeni a benne rejlő destabilizációs lehetőségek miatt kialakult szlovákiai és nyugateurópai ellenállást. A harmadik koncepció nem autonomista. Még až 1968-as változások kapcsán keletkezett, és tavaly nyáron, az SZNT-ben beterjesztett alkotmánymódosítási csomagban jelent meg ismét. Alapgondolata, hogy a szlovákiai magyaroknak elsősorban nemzetiségileg garantált hatalmi posztokra van szükségük, hozzáillesztve őket a centralizált államhatalmi rendszerhez. Ennek a modellnek a működéséhez azonban két szerkezeti feltétel szükséges. Az egyik egy, az egész szlovák politjkai életet uraló párt, amelyik ezeket a posztokat garantálja, a másik pedig egy, az egész szlovákiai magyarság politikai és társadalmi életét uraló szervezet, amelyik e posztok betöltéséről saját hatalmi szerkezetén belül dönt. Ám 1989 után sem a szlovákok, sem a szlovákiai magyarok politikai szerkezete nem így alakult. A koncepció újbóli megjelenése tavaly nyáron feltételezhetően ahhoz a magyarországi kormányzati szándékhoz köthető, hogy a bősi erőmű ügyében történő megegyezésért cserébe a szlovákiai magyarok nemzetiségi törekvéseit hozzá kell igazítani a kialakulófélben lévő tekintélyuralmi rendszerhez. Ám Mečiar látta az esetleges megegyezés bizonytalan hátterét Magyarországon és a szlovákiai magyarság körében, valamint egyéb érdekei is más irányba késztették, így az ajánlatot nem fogadta el. A negyedik, eredetileg Magyarországon és Erdélyben született elképzelés a közelmúltban ért el a szlovákiai magyarokhoz. Ez az elképzelés szintén nem autonomista. Arra az alapgondolatra épül, hogy a magyar nemzeti kisebbségnek nem autonómia kell, hanem nemzeti jogokkal kell őket felruházni nemzetiségiek helyett. A nemzetek egyik legfontosabb vélt joga, az elképzelés megalkotói szerint, a nemzeti államalkotás joga. Prikler László felvétele Amiről kevesebb szó esik ma, ez nemzeti jogként az államfelbomlasztás jogát is jelenti. A kezdeti szakaszában föderatív államberendezkedést jelentő koncepció azonban egy logikai problémával, valamint egy politikai problémakörrel jár együtt. A lo

1 gikai probléma abból adódik, hogy egy, a románokkal vagy szlovákokkal egyenlő nemzeti státust követelő, azaz egy egyenjogú nemzetet alkotni kívánó, addig nemzetiségi magyar a továbbiakban nem tagja a magyar nemzetnek. Minthogy egy új nemzet tagja. Például a francia anyanyelvű svájciak sem vallják franciáknak magukat, hanem frankofón svájciaknak, azaz a svájci nemzet részének. A franciául beszélő belga állampolgárok pedig vallonoknak tekintik magukat. E logikai probléma elfedésére két fogalmat használtak eddig a szerzők: a „társnemzet" és a „nemzetközösség" fogalmát. A társnemzetté, illetve nemzetközösséggé válás igyekszik helyettesíteni a nemzetté válás fogalmát és próbálja elejét venni a természetes érzelmi ellenállásnak. A politikai problémakörnek több eleme van. Aligha hihető, hogy például éppen a szlovákok ne látnák, hogy az államalkotás nemzeti jogával az államfelbomlasztás joga is együtt jár. Továbbá az sem feltételezhető, hogy a nyugati politikusok ne látnák, mekkora dezintegrációval járna a nemzeti jogú nemzetiségek elve egész Európában. A koncepció Magyarországon is csak egy biztos támogató rétegre számíthatna a választások előtt, ez pedig a szélsőjobboldal. Annak a szándéknak a kudarca, amely Szlovákiát ki kívánta rekeszteni az EBEÉböl, majd a többi európai testületből, valamint a bősi fiaskó, világos jelzés. Jelzi annak a szlovákiai magyar, valamint magyarországi nézetnek a téves voltát, amely helyeselte Szlovákia önállósodását, mivel izolálásától áttörő eredményeket remélt. A Nyugat azonban látja, a szélsőjobb oroszország előretörése és a jugoszláviai háború idején Szlovákia kiszorítása Európából az egész Kárpát-medencét veszélyeztetné. A meghatározó európai erők és folyamatok figyelmen kívül hagyásának, s az egyoldalú demonstrációnak a végeredménye könnyen egy össznemzetiségpolitikai C-variáns lehet. Ezért próbáljuk meg elérni azt, amit elérhetünk, s megalkotni azt a modellt, amelynek számottevő támogatókat szerezhetünk. Álmodozás és magyaros sírvavigadás helyett - érjünk el valamit. AZ ÖNKORMÁNYZAT -VÁLLALKOZÁS A Duna parti Medve község polgármesteri tisztjét megpályázó Fűzik Tibor mérnökre, mint független jelöltre, a választópolgárok 62 százaléka adta voksát a január végi pótválasztásokban. Nem kellett alapjaitól ismerkednie az önkormányzati munkával, mert képviselőként már több éve tevékeny részese volt a község életének. - Napjaink nagy bizonytalanságában nem könnyű hangzatos programot kitűzni, hiszen lehetőségeink ugyancsak behatároltak. Mégis van egy nagy tervünk - Csilizköz gázművesitése. Az az álmom, hogy a térség hét faluja összefogjon és közös erővel valósítsa meg ezt a komoly beruházást. Ezzel a környezetvédelem javítása terén is nagyot lépnénk előre. Halaszthatatlan tennivalónak tartom a hulladékgazdálkodás tökéletesítését, a szemétprobléma megoldását a faluban. • Bizonytalan politikai és válságos gazdasági helyzetben mire építhet leginkább a polgármester? - Én az önkormányzat működését, mint vállalkozást képzelem el, amely a piacgazdaság elveire épül. Lényegesnek tartom, hogy ne csupán egyetlen bevételi forrásra támaszkodjunk. Fontus célom, hogy a faluban ígéretesen beindult kis- és középvállalkozásokat támogassuk, fellendítsük. A kormány vállalkozóellenes intézkedéseit nem fogjuk drasztikusan érvényesíteni, hiszen a vállalkozókra támaszkodni akarunk. Ütőképes képviselő-testületünk van, bízom bennük, hiszem, hogy zavartalan lesz együttműködésünk. • Mit vár a falu polgáraitól, fel lehet-e lendíteni a közösségi életet? - A brigádok, a fizetés nélkül elvégzett munka ideje lejárt. Az embereket érdekeltté kell tenni, hogy megértsék: sajátjukat építik. A nehéz szociális helyzetben apad a közösségi szellem, a falu ügyeit, a kulturális értékeket a megélhetési hajsza legfeljebb a tizedik helyre veti vissza. Nagy a hajtás, rendkívül nehéz összehozni, társadalmi tevékenységre megnyerni az embereket. • Kirukkol-e olyan intézkedéssel, ami meglepő, ami nem mindennapi? - Gondolom, a szenzáció helyett több lesz a hétköznapi, a falu által is várt döntés. Egyet mégis megemlítenék, ami talán nem szokványos: mi határ menti község vagyunk. Ezért javasolni fogom: a Medveďov felirat mellett további tábla négy nyelven (magyar, angol, német, orosz) köszöntse a falunkba látogatót. -zsár A HELYZET KRITIKUS (Munkatársunktól) - Rossznak és megalapozatlannak tartja a kormány gazdasági intézkedéseit a Konzervatív Demokraták Pártja. Tegnapi sajtótájékoztatójukon Pavol Hagyari elnök kifejtette véleményét: a korona és a gazdaság helyzete kritikus. Az árubehozatal adminisztratív korlátozásával és a behozatallal kapcsolatos restriktív intézkedések bevezetésével megszűnik a korona belső konvertibilitása. Az IMF-szakértök szlovák koronával kapcsolatos javaslatainak elutasítása nagyon rossz fényt vet Szlovákiára. A KDP szerint a kormány szemlátomást fél a népszerűtlen intézkedésektől, tehát a korona devalválásától is. Ám ha ezt nem teszi meg, a károk még nagyobbak lesznek. A miniszterelnök által beharangozott behozatali illeték bevezetése nem szünteti meg a gondokat - tette hozzá Ivan Mikloš volt privatizációs miniszter. G. A. ÉCSOK: ADÓÜGYBEN § FÖLDÜGYBEN § BIZTOSÍTÁSÜGYBEN § Jelige: „EGY POPRÁDI OLIIASÓ:" 300 ha-os földjéből (legelőjHÓI, erdejéből) olvasónk issk 100 ha-t kapott vissza. Kérdése: Jogos-e a földhivaII döntése, melyben a földitvény 6. paragrafusának l bekezdésére hivatkozik? Másik kérdés: Abban az selben, ha nem kíván gazdálm, kaphat-e kárpótlást az ä és holt leltárért? - Az 50 ha-os megkötés kérdése egyre gyakrabban merül föl a konfiskált földek visszaigénylése során. A földtörvény 6. paragrafusának 2. bekezdése megszabja azon jogosultak körét, akik a földtörvény értelmében visszaigényelhetik földjeiket. A földtörvény 92/93 Tt. számú módosítása már olyan értelemben rendelkezik, hogy mellőzi az 50 hektáros megkötést (melyet a 26/1948-as kormányrendelet tartalmazott). Sajnos, a földhivatalok döntéseiket gyakran az 50 hektáros megkötés figyelembevételével hozzák, kiindulva a földművelésügyi minisztérium illetékeseinek tendenciózus törvénymagyarázatából. Ajánlom a földhivatal döntésének ezen részét bírósági úton fölülvizsgáltatni! Második kérdésére válaszolva: kárpótlási igénnyel nem élhet, viszont a transzformáció során erre a földingatlanra is jár transzformációs vagyonrész. „ÖZVEGY jeligére: Férjem 34 évet dolgozott a szövetkezetben, de nem érte meg az 1991-es évet. Földünk a szövetkezetben nincs, vagyonrészét állítólag nem örökölhette meg. Igaz ez? - A törvény egyértelműen kimondja, hogy a transzformáció során jogosult személyként az jöhet számításba, aki 1991. november 30-án a szövetkezetnek tagja volt. Az Ön férje azonban előbb elhalálozott, ezért nem sorolták be a jogosult személyek közé. A törvény értelmében a ledolgozott évek alapján keletkezett jogigény nem száll át a jogutódokra - így tehát Ön sem igényelheti a férje ledolgozott évei okán keletkezett vagyonrészt. Természetesen más lenne a helyzet, ha férje megérte volna 1991. november 30-át - ebben az esetben ugyanis igényelhette volna a vagyonrész átadását (hagyatéki eljárás során). VILÁGI OSZKÁR * Elhangzott 1993. február 20-án, Léván, a II. szlovákiai magyar értelmiségi találkozón.