Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-03 / 26. szám, szerda

HIREK-VELEMENYEK . ÚJSZÓM A KISEBBSÉGEK SZABAD FEJLŐDÉSÉÉRT KIEGÉSZÍTÉS AZ EMBERJOGI KONVENCIÓHOZ Mindcnenkelött a szerbiai és a Crna Gora-i etnikai tisztogatásokat figyelembe véve, az Európa Tanács fokozni akarja a kisebbségek védelmét - tájékoztatott a Reuter hírügynökség. Az Európa Tanács 26 tagú parlamenti közgyűlése elfogadott egy kiegészítést az emberi jogok európai konvenciójához. A kiegészítés garantálja a nemzeti kisebbségek szabad fejlődését, vallási, nemzeti, nyelvi és kulturális identitásuk megőrzését. A kisebbségek sérelmeikkel először az illetékes állam bíróságához fordulhatnak, csak ezután van joguk fellebbezni az európai törvényszékhez vagy az Európa Tanácshoz. A jegyzőkönyv szerint nemzeti kisebbség alatt nem értendőek a nagy emigráns csoportok, mint például a marokkóiak Franciaországban, vagy a törökök Németországban és Ausztriában. E fogalom alatt az olyan régi európai nemzeteket értik, mint a walesiek és a skótok Angliában, vagy például a baszkok Franciaországban. Szerb nők siratják a boszniai frontokon elesett hozzátartozóikat a Bajina Basta-i temetőben A GENFI BÉKETERV VEGYES VISSZHANGJA A FEHÉR HÁZ ELVETI, AZ E IC HELYESLI Bili Clinton amerikai elnök adminisztratívája,élén Warren Christopher külügyminiszterrel, nem támogatja a boszniai rendezést célzó genfi tervet, amelyet Cyrus Vance és lord Owen, az ENSZ és az EK megbízottai terjesztettek elő. ÁTMENETI MEGOLDÁSOK? Tatár György kormánymegbízott a Népszabadság tegnapi számában kijelentette; ha nem vezetnek sikerre a tárgyalások a szlovák féllel a Duna ideiglenes vízgazdálkodási rezsimjéről, akkor Magyarország mérlegelni fogja bizonyos megoldások megvalósításának iehetöségét a régi Duna-mederben a vízszint emelése érdekében. Egyébként az újabb tárgyalási forduló a fenti kérdésről február 4-én Budapesten lesz. Egy kétoldalú szlovák-magyar bizottság létrehozását tervezik, ennek lesz a feladata a megtartásának ellenőrzése. Tatár György kifejezésre juttatta meggyőződését, hogy február 9-én Brüsszelben az Európai Közösségek képviselőinek részvételével a háromoldalú tárgyalásokon megállapodás születik a vízhozam elosztásáról a régi mederbe ós a bősi erőműbe. Ha nem születik megállapodás, akkor - figyelembe véve az ökológiai szempontokat - néhány ideiglenes megoldást kell foganatosítani. MINDENKI VAGY SENICI A DEPORTÁLTAK ELUTASÍTOTTÁK IZRAEL JAVASLATÁT ANTALL A NYUGAT ÁRULÁSÁRÓL A tegnapi magyar sajtó beszámolt arról, hogy Antall József kormányfő nyilatkozott a Financial Times című brit napilapnak. Kijelentette, az európai integráció ugyanolyan fontos, mint a hazafiasság, éppen ezért rendkívül fájdalmas a Nyugat árulása, amelyet Magyarországgal szemben követett el. Magyarország becsapva érzi magát, mivel a Nyugat megfosztotta területének kétharmadától, majd 1945-ben és 1956-ban odavetette az országot a szovjet megszállóknak, ma pedig nem érdeklődik a kelet-európai demokráciák nehézségei iránt. Antall József elmondta, a magyarokat nyugtalanítja, hogy etnikai tisztogatás fenyegeti a 400-ezres vajdasági magyarságot, s veszélybe került kétmillió magyar Romániában, valamint 600 ezer Szlovákiában. A miniszterelnök elutasította azt a véleményt, hogy azonosul Csurka Istvánnak, az MDF szélsőjobboldali szárnya vezérének nézeteivel. Kijelentette: a magyarországi demokrácia stabilitására, az ország integritására esküdött föl, s ezért kész életét is adni. A REFORMOK HÍVEINEK ÉS ELLENZŐINEK ERŐPRÓBÁJA Christopher sajtóértekezletén közölte, hogy Vance-nak és Owennek „sok nehéz kérdést" adott fel. Mint ismeretes, a genfi konferencia két társelnökének terve feltételezi Bosznia felosztását gyenge központi kormány alá tartozó tíz autonóm tartományra. Az amerikai külügyminiszter véleménye szerint ezzel legalizálnák az szerbek által végrehajtott etnikai tisztogatásokat. Nagyon nehéz problémával állunk szemben, amelyet a korábbi kormánytól örököltünk - mondotta Christopher, s hozzáfűzte: Vance és Owen véleményét továbbítja az elnöknek. Az Európai Közösségek ellenzi az új Jugoszláviával szembeni szankciók megszigorítását, ám teljes támogatásáról biztosította a genfi béketervet. Ha azonban a két társelnök javaslatait az ENSZ Biztonsági Tanácsának segítségével sem sikerül érvényesíteni, akkor az EK erősebb nyomást fog gyakorolni Szerbiára és Crna Gorára. Az EK külügyminiszterei hétfőn Brüsszelben abban is megállapodtak, hogy egyelőre nem támogatnak semmiféle katonai akciót. Amennyiben azonban az ENSZ erőfeszítései sikertelenek lesznek, nemcsak a jelenlegi szankciókat szigorítják meg, hanem újabbakat vezetnek be. Az előkészített terv feltételezi a Duna blokádját a szerb hajók számára, a diplomáciai elszigetelést, melynek részét képezné a szerbiai külképviseletek bezárása is. Ezt megelőzően Helmut Kohl német kancellár és Voiker Rühe védelmi miniszter szorgalmazta- a boszniai fegyverembargó megszüntetését. Érdekes hírt közölt legnapi számában a Belgrádban megjelenő Borba című napilap, mely szerint Cyrus Vance a továbbiakban nem vesz részt a volt Jugoszláviáról szóló tárgyalásokon, s az a terve, hogy az új amerikai elnök adminisztratíváját segíti a jövőben. A lap azt is közölte, hogy a szerbek „szimpátiával" fogadták ezt a lépést, s abban bíznak, hogy Vance közvetlenül befolyásolhatja majd a Clinton-kormány tagjait. Hercegovina fővárosa, Mostar néhány napos relatív nyugalom után tegnap ismét a szerb tüzérség célpontjává vált A horvát rádió tájékoztatása szerint a szerbek ezzel párhuzamosan támadást indítottak a Neretva mentén fekvő városok ós falvak ellen. Áldozatokról nem érkezett jelentés. Dalmáciában az újabb súlyos harcok után a horvát egységek visszaverték a krajinai szerb milícia támadásait. A zágrábi rádió tudósítója szerint ezeknek a támadásoknak Zadar kikötőváros környéke volt a célpontja. Janko Bobetko tábornok, a horvát vezérkar parancsnoka szerint a -,jól előkészített offenzívában" mintegy ezer harcos vett részt. A horvátoknak azonban sikerült visszaverniük a szerbeket, akiknek súlyos veszteségeket okoztak. xxx Tegnap Prágában összeültek az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet megbízottjai, hogy áttekintsék a volt Jugoszláviában és a szovjet utódállamokban kialakult legújabb helyzetet. Pa yel Viplera, a testület titkárságának képviselője szerint várható, hogy az EBEÉ újabb missziókat küld a válságterületekre. Libanonban a senki földjén táborozó palesztin deportáltak elutasították Izrael ajánlatát, hogy közülük százan visszatérhetnek Izraelbe. Abdul Aziz Al-Rantiszi, a deportáltak szóvivője közölte: szavaztak Izrael ajánlatáról és egyhangúlag úgy döntöttek, hogy változatlanul minden kiutasított hazatérését követelik. A palesztinok úgy vélik, a Rabin-kormány az ENSZ Biztonsági Tanácsának lehetséges szankcióit akarja csak kivédeni ezzel a trükkel, hogy engedélyezi száz deportált hazatérését, viszont a többiek sorsáról csak az év végéig döntenek. Palesztin Kulcsfontosságúnak tekinthető az ukrán parlament tegnap kezdődött ülése, amelyen mindenjel szerint összemérik erejüket a liberális képviselők a piacgazdaság ellenzőivel, hiszen a testületnek a gazdasági reformok további sorsáról, több fontos katonai megállapodás ratifikálásáról és arról a javaslatról kell dönteniük, amely a kommunista párt betiltásának visszavonását követelik Az ellentétek januárban éleződtek ki, amikor három hónapnyi látszólagos nyugalom után Leonyid Kucsma kormánya jelentós áremeléseket rendelt el, ami a szó szerint felbőszítette a kommunizmus híveit és az erős ipari lobbyt. Az orosz nyelvű Kelet- és DélUkrajna keményvonalas képviselői politikusok is azzal vádolták Izraelt, hogy ezzel az úgymond kompromisszumos javaslattal akarja kijátszani a Biztonsági Tanács határozatát, amely az összes deportált azonnali visszafogadását követeli Simon Peresz izraeli külügyminiszter tegnapi brüsszeli sajtóértekezletén gyakorlatilag figyelmen kívül hagyta a deportáltak elutasító álláspontját. Úgy vélekedett, hogy ez az első reagálás még nem a valódi reakció. Kijelentette viszont, hogy Izraelnek nem áll szándékában újabb kezdeményezéseket tenni az ügyben. igyekeznek aláásni Kucsma reformprogramját, szorosabb kapcsolatokat akarnak Oroszországgal, valamint az állami dotációk és a jegyrendszer felújítását. Az ilyen irányú erőteljes támadásoknak köszönhetően a sokszínű nacionalista tábor ideiglenesen félretette a belső ellentéteket és egységes „antiimperialista és antikommunista" frontba tömörült. Nem nehéz számukra az érvelés, hiszen a kormány becslései szerint az infláció havi mértéke 50 százalék, s a költségvetési deficit kb. a bruttó nemzeti termék 36 százalékát teszi ki. Az új ukrán pénznem, a karbovanyec egy évvel ezelőtt, bevezetésekor 1 rubelt ért, ma azonban az üzérek egy rubelért már 2,6 karbovanyecet kérnek. 1993. FEBRUÁR 3. NÉHÁNY SORBAN D

él-Korea tegnap ismét felszólította észak-koreai szomszédját, hogy újítsák föl a tárgyalásokat a nukleáris fegyverkezést érintő vitás kérdésekről. Azt követően, hogy Szöul közölte, márciusban dél-koreai területen ismét megtartják a Team Spirit fedőnevű közös hadgyakorlatot az amerikai hadsereggel, a KNDK képviselője kijelentette: bojkottálni fogják a további tárgyalásokat. A kommunista Észak-Korea elutasítja a délkoreai nukleáris szakértők ellenőrző misszióit, s közben azt állítja, hogy a KNDK-ban csak békés célokra használják fel az atomenergiát. Szöul viszont az ellenőrzések engedélyezésétől teszi függővé a kereskedelmi embargó feloldását. W

ashingtoni jelentések szerint az amerikai nemzetbiztonsági tanács Clinton elnök által kinevezett új dolgozói egyetlen dokumentumot sem találtak hivatalukban. Eltűnt az összes irat, jegyzet, dokumentum, sőt, üresek voltak a számítógépes diszketek is. A Newsweek ezzel összefüggésben arról tájékoztatott, az elnöki iratok állítólag Houstonban vannak, ahol George Bush új könyvtárat alapított, a többi dokumentumot a szövetségi levéltárban helyezték el. Bush mindent megörökölt Reagan csapatától, ám Carter állítólag semmit sem hagyott Reaganre. L

os Angelesre újabb próba vár a tavalyi zavargások után. Ma kezdődik ugyanis annak a négy, korábban felmentett rendőrnek a pere, akik tavaly brutálisan megverték a színes bőrű Rodney Kinget. A rendőröket ezúttal az emberi jogok megsértésével vádolják. Ugyancsak bíróság elé áll az a három néger, akik a zavargások idején megvertek egy teherautő-sofőrt. I

szlamabadban tegnap közölték a világszervezet képviselői, hogy a keletafganisztáni Dzselalabad közelében történt támadás során életét vesztette az ENSZ humanitárius missziójának négy tagja. A pakisztáni Pesavarból induló két ENSZ-gépkocsira három fegyveres férfi tüzet nyitott és halálosan megsebesítettek egy brit és egy holland szakértőt, valamint a két gépkocsi sofőrjét. A csoport további tagjának, az ENSZ menekültügyi főbiztosa holland megbízottjának azonban nem esett bántódása. Egyelőre nem tudni, kí a felelős a gyilkos támadásért. T

öbb mint ezer áldozatot követeltek azok a zavargások, amelyek a múlt hét során robbantak ki a zaire-i fővárosban, Kinshasában - közölték tegnap zairei kormányforrások. Az ideiglenes kormány tegnap a fővárosban gyülekezési tilalmat rendelt el. A helyi televízió szerint azonban Kinshasában lassan normalizálódik a helyzet, bár a város különböző részeiben még mindig szórványos lövöldözés hallatszik. B

ili Clinton amerikai elnök a szabadkereskedelem hive. Ám ha az Európai Közösségek állandóan akadályokat fog gördíteni az egyes amerikai termékek eladása elé, az Egyesült Államok elfogadja ezeket a játékszabályokat, nyilatkozta tegnap Washingtonban Dee Dee Meyers, a Fehér Ház sajtótitkára. A washingtoni kormány már közölte, leállítja a közösség néhány termékének felvásárlását, amennyiben az EK akadályozni fogja az amerikai termék«k bejutását az európsi piacra. P

hnompenhl sajtókonferenciáján közölte a kambodzsai kormány szóvivője: a vörös khmerek elleni hadműveletek befejeződtek, a harcoknak csak védelmi jellegük volt. A kormánynak az volt a célja, hogy védelmezze a parasztokat a termés betakarítása során - tájékoztatott tegnap a Reuter hírügynökség. A szóvivő egyben cáfolta, hogy Hun Sen hadserege Pailin városát, a vörös khmerek központját akarta bevenni. „Két-három nap alatt elfoglalhattuk volna Pailint, de ezt nem akarjuk megtenni, mert a lépés destabilizálná a békefolyamatot" - mondotta a szóvivő. A továbbiakban nagyon sikeresnek nevezte a védelmi akciót, tájékoztatása szerint a kormánycsapatok 51 khmert öltek meg és mintegy 30 tonna lőszert semmisítettek meg. F

abio Villegas kolumbiai belügyminiszter tegnap Bogotában közölte: a kolumbiai kormány 6,2 milliárd dollárt fizet annak, aki információt nyújt Pablo Escobar medellini kokainkirály hollétéről és hozzásegíti a hatóságokat a kábítószercsempész letartóztatásához. Ez az összeg csaknem ötszöröse az eredeti 1,4 millió dollárnak, amelyet azután Írtak ki, hogy Escobar és kilenc társa tavaly júliusban megszökött a börtönből. Az amerikai kormány további 2,5 millió dollárt ajánlott fel, így a végösszeg ma már 8,7 millió. HAIDER VERESÉGE Jörg Haider, a jobboldali Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) vezetője az elmúlt hét során furcsa népszavazásra, a külföldiek eilen irányuló aláírásgyűjtésre serkentette Ausztria polgárait. Azt remélte, legalább 700 ezren támogatják majd 12 pontos tervét, amellyel az idegenek tömeges bevándorlásának és befészkelődésének kiván véget vetni. Bárhogy is igyekezett a kétes hírű pártvezér, kezdeményezése lényegében kudarccal végződött, hiszen az Ausztriában eddig végrehajtott népszavazások közül a mostani - 417 ezer szavazattal - csupán a hatodik helyre sorolható be. Annak idején sokkal többen támogatták a negyven órás munkahét bevezetését vagy az ORF reformját szorgalmazó referendumot, illetve az atomerőmű felépítését ellenző népszavazást. Hogy a legtöbb aláírás most Karintiában gyűlt össze, ott, ahol paradox módon a legkevesebb külföldi él, nem okozott meglepetést, hiszen a dél-ausztriai tartomány Haider fellegvára. Bár az FPÖ vezetője a bécsi rádiónak adott tegnapi nyilatkozatában azt mondta: tudomásul veszi a népszavazás eredményét, s korábbi kijelentésével ellentétben nem kíván tiltakozni az általa diagnosztizált ellenkampány miatt, úgy tűnt, mintha mártír szólt volna népéhez, melyet a „vezető pártok, a szakszervezet, az egyház és a médiák támadása" tévesztett meg Mindennek ellenére örülni tud annak, hogy akadtak szép számban olyanok, akik „ellenálltak az erkölcsi nyomásnak" és „bizonyították bátorságukat '. Valóban bátorságról van szó? Nem valószínű. Talán inkább arról, hogy az aláírók a menekültáradat miatti félelmüknek adtak hangot Ezt, természetesen, figyelembe kell venni, s keresni kell a megoldást. Ám semmiképp sem a Haider-féle módszerrel, amely embert állít emberrel szembe. Bécsi kormánykörökben általános a vélemény: Haidernak, aki örökösen mellékvágányokra tér ki, nem is annyira a menekültprobléma megoldása a célja, hanem sokkal inkább az, hogy megossza a társadalmat és minél több polgárt sorakoztasson föl maga mögé. Az útirány azonban most sem volt helyes - jelezték egyértelműen az osztrákok. Haider azért egyvalamit elért: a parlament foglalkozni fog az FPÖ követelési listájával. URBÁN GABRIELLA