Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-17 / 39. szám, szerda

HÍREK-VÉLEMÉNYEK lÚJSZÓä 1993. FEBRUÁR 17. TÁMASZT REMELNEK A HIVATALTÓL (IS) (Folytatás az 1. oldalról) munkanélküliek száma huszonegy a körzetben. Szerinte ezek a személyek csak azért jelentkeztek munkanélkülinek, hogy az állam fedezze helyettük a betegbiztosítást. A januárban nem folyósított kompenzációs járulékot és a családi pótlékot a napokban - visszamenőleg is - postán kézbesitik. "Az igazgatóhelyettes tájékoztat, hogy a járási katonai parancsnoksággal együttműködve a munkanélküliek köréből gépkocsivezetőket, nyugati nyelveket ismerő személyeket keresnek, a Jugoszláviába készülő, az ENSZ békefenntartó erői kötelékében szolgálatot teljesítő szlovák zászlóaljba, hat hónapi szolgálatra, havi 5-7 ezer korona és 800 dollár fizetéssel. A Dunaszerdahelyi Járási Munkahivatalban - ahogy Somorján is - az a benyomásunk, hogy korszerűen felszerelt intézmény, amely sokféle tevékenységi formával igyekszik új munkalehetőségeket teremteni. Ján Sikolsky igazgató és Varga Tibor igazgatóhelyettes tájékoztatása szerint sikerrel. A foglalkoztatási politikára a járásban tavaly 149 millió koronát fordítottak, amelynek 80 százaléka új munkahelyek létesítés sét szolgálta. Nagy figyelmet szentelnek a szakmai átképzésnek is, s rugalmasan reagálnak az érdeklődésre. A sárréti Iveta Kuczmanová például azért járt a hivatalban, hogy beadja kérvényét egy bérelszámolói és számítógép-kezelői tanfolyamra, amely február 22-én indul. A hivatal az utóbbi két év folyamán 81 személy számára közvetített munkalehetőséget. Tevékenységének köszönhetően idén januárban Dunaszerdahelyen emelkedett legkisebb mértékben, 61-gyei, a munkanélküliek száma, amely a járásban jelenleg 7262 (14,76 százalék). Sellyére, a körzeti hivatalba délben érkezünk. Az egyemeletes épület mindkét szintjén sárnyomok, eldobált papírdarabok tanúsítják, hogy, ezen a napon is több száz látogatója volt a munkahivatalnak. Illetékes tisztségviselővel, aki adatokkal szolgálna, nincs szerencsénk találkozni, a hivatal igazgatónője értekezletre Galántára utazott. A hivatal munkatársai megerősítik, hogy a körzetben jelentősen emelkedett a munkanélküliek száma. A családi pótlékot januárban is folyósították, s az állami kompenzációs járulékot - becsületbeli nyilatkozat ellenében - visszamenőleg is kifizetik a munkanélkülieknek. A félfogadás ugyan délben itt befejeződött, egy fiatalasszony mégis reménykedik, hogy kegyes lesz hozzá a hivatal. Elmondja: férjével közösen nagybani zöldségtermesztésbe fogott. A téli hónapokban azonban bevételük egyáltalán nem volt, s belátták: az 1100 korona havi betegbiztosítási illetéket képtelenek fizetni. Nevét, lakhelyét nem hajlandó elárulni: - Hogy ide jutottunk, ez egyfajta leégés, nincs értelme dobra verni a faluban. Tény, hogy kétségbe estünk, elkeseredtünk. Amíg közös állam volt, legalább Csehországban aránylag jövedelmezően értékesíteni tudtuk a zöldséget, de most? Ilyen árak mellett alig tudjuk biztosítani a család alapvető szükségleteit. A fiatalasszony legalább a létminimum biztosítását, a gyerekre járó családi pótlék és kompenzációs járulék folyósítását reméli a munkahivataltól. Az önállósult szlovák állam első hónapjának tapasztalatai nyomán hozzá hasonlóan ezrek keresték fel Szlovákia-szerte a munkahivatalokat, segítségben bízva. De milyen támaszt nyújt(hat) a hivatal? MÁZSÁR LÁSZLÓ KÖZEL-KELETI KÖRÚTRA INDUL AZ AMERIKAI KÜLÜGYMINISZTER PREVENTÍV DIPLOMÁCIA Warren Christopher amerikai külügyminiszter ma nyolcnapos közel-keleti körútra indult. Ez az első lépése Clinton ún. preventív diplomáciájának, melynek lényege: foglalkozni kell a problémákkal, amíg azok nem válnak megoldhatatlanokká. Christopher útja során személyes kapcsolatokat akar teremteni és jelezni kívánja: az Egyesült Államok aktívabb szerepre törekszik a KözelKeletről szóló béketárgyalásokban. Az amerikai külügyminiszter látogatást tesz Izraelben, Egyiptomban, Szíriában, Jordániában és SzaúdArábiában, s találkozik a palesztinok képviselőivel is. Útban hazafelé megáll Genfben, ahol orosz kollégájával, Andrej Kozirevvel előkészíti az amerikai-orosz csúcstalálkozót. Brüsszelben a NATO külügyminisztereivel tárgyal majd a balkáni válságról. A Dél-Libanonba deportált palesztinok közben behavazott táborukban imádságokkal készülnek megemlékezni az iszlám szent hónapról, a Ramadanról, amely néhány nap múlva kezdődik. Ciszjordániában és a Gázai-övezetben már senki sem a békéről, hanem csakis a palesztinokról beszél. A mintegy 400 kitelepített politikai szimbólummá vált, amely jelentős mértékben befolyásolhatja a Közel-Keletről szóló béketárgyalások felújítását. Mint ismeretes, a palesztinok továbbra is elutasítják az izraeli kormány kompromisszumos javaslatát, hogy 101 kitelepített azonnal visszatérhet. Követelik a Biztonsági Tanács 799-es számú határozatának betartását, valamint a zsidó állammal szembeni szankciók érvényesítését. BOSZNIA-HERCEGOVINA MOSZKVA NEM TÁMOGATJA WASHINGTON TERVÉT A veszteglő konvoj Tegnap még mindig Szerbia és Bosznia határán vesztegelt a Cerska városnak szánt ENSZ-segélyeket szállító tíz kamion. A boszniai szerbek immár harmadik napja akadályozták a konvoj útját. Szlobodan Milosevics szerb elnök hétfőn telefonon tárgyalt Cyrus Vance-szel, a Jugoszlávia-konferencia egyik társelnökével és megígérte neki: kihasználja befolyását, megpróbálja szabaddá tenni az utat a konvoj előtt. Közben a Reuter hírügynökség arról tájékoztatott, hogy Szarajevó nyugati elővárosaiban tovább folytatódtak az összecsapások a szerbek és a muzulmán kormányhoz hü egységek között. Szarajevóban tegnap csak szórványos lövöldözés hallatszott. A zágrábi rádió információi szerint tüzérségi harcok voltak a szerb milíciát és a horvát egységeket elválasztó horvátországi frontvonalon. Vitalij Csurkin orosz külügyminiszterhelyettes, oroszország illetékes különmegbízottja az Interfax hírügynökségnek adott nyilatkozatában visszautasította az Egyesült Államok rendezési tervét, ám hozzáfűzte: az USA és Oroszország közötti együttműködés tovább folytatódik. Csurkin kijelentette: Oroszország teljes mértékben támogatja a Vance-Owen-tervet, s elutasította a terv módosítását, valamint az amerikaihoz hasonló javaslatot is. Ez többek között a Szerbiával szembeni szankciók megerősítését feltételezi. Az orosz külügyminiszter-helyettes, aki Reginald Bartholomew amerikai különmegbizottal együtt részt vesz a boszniai tűzszünetről szóló tárgyalások újabb fordulóján, úgy vélte, Oroszországnak és az Egyesült Államoknak továbbra is együtt kellene működnie a Vance-Owen-terv programján. A boszniai kormány által közzétett adatok szerint 134 208 személy vesztette életét a polgárháborúban, illetve tűnt el. Ezek az adatok nem teljesek, mert a szerbek által ellenőrzött területekről nem érkeztek ilyen jellegű információk. A kormány statisztikája a továbbiakban 146 1 58 sebesültről adott számot. A belgrádi Tanjug hírügynökség az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatalára hivatkozva közölte, hogy mintegy 3 millió személy volt kénytelen elhagyni otthonát a háború során. Óriási felháborodást keltett Görögországban Konsztantinosz Micotakísz kormányfő kijelentése, hogy Athénnak el kellene fogadnia a kompromisszumot a volt jugoszláv köztársaság, Macedónia elnevezésével kapcsolatban. A miniszterelnök szerint elegendő lenne, ha Athén az illetékes nemzetközi szervektől elfogadható garanciákat kapna arra, hogy az új állam nem támaszt majd területi igényeket Görögországgal szemben. Micotakiszt nemcsak a nép és a politikaki ellenzék támadta, hanem saját pártjának konzervatív szárnya is. AGGASZTÓ JAPÁN CSODA A világgazdaságban tovább tart a japán csoda, hiszen a távol-keleti szigetország kereskedelmi többlete feltartóztathatatlanul emelkedik. Idén januárban 5,29 milliárd dollárt ért el a tavaly január 3,79 milliárdhoz képest. Japán kereskedelmi partnereit egyre jobban aggasztja ez a tokiói expanzió, azonban várhatóan a közeljövőben nem sikerül útját állni a terjeszkedésnek, hiszen Hajasi japán és Bentsen amerikai pénzügyminiszter napokban megtartott tárgyalásain nem került szóba a jen árfolyamának a módosítása. Közgazdászok véleménye szerint ugyanis épp az erős jen okozza ezt az óriási japán többletet. Az Európai Közösségek országaival folytatott kereskedelemben Japán tavaly 32 milliárd dolláros többletet ért el, ami 4 milliárdos emelkedést jelent az előző évihez képest. FÖLDRENGÉSSOROZAT ITÁLIÁBAN Egy esztendeje sorozatos földrengések rázzák meg az olasz politikai rendszert, a legutóbbi az Olasz Szociálist^ Pártot (PSI). A múlt héten lemondásra kényszerült Bettino Craxi főtitkár. A craxizmus végéről hónapok óta beszélnek, olyan értelemben is, miszerint ez nem csupán a PSI-ben, hanem az egész belpolitikai rendszerben valaminek a lezárását jelenti. Megkeverte azonban a dolgokat az utódlás kérdése, hiszen az új főtitkár egy korábbi szakszervezeti vezető, Giorgio Benvenuto lett, és nem Ciaudio Martelli (volt) igazságügyi miniszter, a párt átalakítását szorgalmazó szárny vezéralakja. Craxinak, mint ismeretes, a korrupciós botrány miatt kellett távoznia, s hasonló vádakat sorakoztattak fel Martelli ellen is, amiért ő - nagy meglepetésre - egy nappal a PSI országos vezetőségének válságülése előtt nemcsak miniszteri tárcájáról mondott le, hanem a PSI-ből is kilépett. Benvenutót pedig Craxi emberének tartják. Kérdés tehát, hogy az olasz kormánykoalíció mindenkori második legnagyobb pártja, a PSI, amely tavaly ünnepelte fennállásának századik évfordulóját, képes lesz-e a megújulásra, hogy ne kerüljön a süllyesztőbe, s legalább valamit megőrizzen eddigi pozícióiból a politikai rendszerben. A PSI sosem volt az ország második legerősebb pártja, hanem csak a kormánykoalícióé, amelynek vezető ereje évtizedek óta a Kereszténydemokrata Párt (DC). A második helyen mindig az OKP állt (Berlinguer idején a 30 százalékos szavazotábort is elérte!), ez szakadt szét a nyolcvankilences kelet-európai földrengés után az Occhetto féle Baloldali Demokratikus Pártra (PDS) és a Kommunista Újjáalapításra. De a PSI még így sem tudta Occhettóéket utolérni, tehát tényleges súlyánál nagyobb szerepet játszott, amit bizonyít, hogy Craxi töltötte be 1983 és 1987 között a kormányfői tisztet, és a mostani miniszterelnök, Giuliano Amato is ennek a pártnak a tagja. S bár Rómában tagadják, hogy a PSI kenőpénzbotrányai újabb kormányválsághoz, netán új parlamenti választások kiírásához vezethetnének, lényegében semmi sem zárható ki. Folytatódhat a földrengéssorozat, amely a tavaly áprilisi parlamenti választásokkal kezdődött. Akkor a hagyományos négypárti koalíció az ötven százalékot sem szerezte meg (bár enyhe parlamenti többsége megmaradt). Az olasz politikai élet labilitását, a háború utáni több mint félszáz kormányválságot mindig az okozta, hogy 4 vagy 5 párt koalíciója kellett a kormányzáshoz, mert csak így tudták a hatalomból kizárni a voksok egyharmadát megszerző kommunistákat. A két nagyobb pártot, a DC-t és a PSI-t így a szövetséges kisebb pártok valamelyike mindig meg tudta zsarolni. Azért mondták az olaszok a tavalyi választásokra, hogy 1948 óta a legfontosabbak, mert az új kormánynak és parlamentnek most már halaszthatatlanul hozzá kell látnia ennek az elavult politikai intézményrendszernek a korszerűsítéséhez. Ha ez megtörténne, akkor a szocialisták helyzete tovább gyengülne, máris felborulna az évtizedes, DC-PSI tengelyre épülő rendszer, s esetleg jöhetne egy ,,második történelmi kompromisszum". Az elsőt, a híres történelmi kompromisszumot a hetvenes években a DC és az akkori OKP között Aldo Moro meggyilkolása akadályozta meg. Novemberben volt a második nagy földrengés, az akkori helyhatósági választásokon a DC is, meg a PSI is még jobban visszaesett, mint áprilisban, s előretört az Olaszország három részre történő feldarabolását szorgalmazó, szeparatista Lombard Liga, meg az újfasiszta MSI. Az áprilisi parlamenti választások után a változást sürgető olaszok csalódtak, továbbra is a régi gárda maradt hatalmon, s a választási rendszer átalakításával foglalkozó bizottság is csak az időt húzza. A kenőpénzbotrányok, a maffia ügyeit kivizsgáló bírók meggyilkolása pedig még jobban kiábrándította az embereket. A nagy pártok közül már mindegyik levonta a történelmi tanulságokat. Az OKP tavaly, átalakulása után, s a DC is menesztette Andreottit és Forlanit. Egyedül a PSI „ragaszkodott a hagyományokhoz" egészen a múlt hétig. Craxi már elment. És a craxizmus? MALINÁK ISTVÁN BŐVÜLŐ BT Küszöbön a Biztonsági Tanács átszervezése. Az ENSZ csúcsszervének a kibővítése az utóbbi hetekben már annyi tárgyaláson és fórumon felvetődött, hogy nem lenne meglepő, ha netán még az idei esztendőben megtörténne ez a változás. Az öt állandó tagot számláló testület átalakítása téma volt a német védelmi miniszter legutóbbi washingtoni tárgyalásain, Watanabe japán külügyminiszter a hétvégén a Fehér Házban szintén erről konzultált Clintonnal és Christopherrel, s az ENSZ-főtitkár jelenleg zajló tokiói látogatásának is ugyanez a központi témája, akárcsak múlthavi bonni megbeszéléseinek volt. Nagyjából egy éve lett ez téma, ekkor Tokió minden szerénytelenség nélkül értésre adta: szerinte megértek a feltételek ahhoz, hogy Japán a BT állandó tagjává váljon. Némi késéssel a német vezetők is jelezték, hogy Bonn felnőttnek érzi magát erre a feladatra. Valóban megérett az idő arra, hogy jelentős változásokat vegyenek fontolóra a több mint negyven éve változatlan összetételben működő testületben. Az ENSZ 1945-ös megalakulása óta ugyanannak az ötösfogatnak a kezében a döntés kulcsa, ha szankciókról, embargókról, katonai ENSZakciókról kell határozni. Az USA, Nagy-Britannia, Franciaország, a néhai Szovjetunió (a tagság jogutódja Oroszország lett) és Kína alkotta ötös összetétele hűen tükrözte a második világháború végén kialakult nemzetközi erőviszonyokat. Tulajdonképpen akkor azok az országok juthattak be a béke fenntartására létrehozott Tanácsba, amelyek győztes hatalmakként kerültek ki a háborúból. E logikából eredően a hitleri Németországot és a militarista Japánt azzal büntették, hogy kizárták őket ebből a testületből. Fél évszázad alatt azonban történt egy s más: Németország az újraegyesüléssel európai nagyhatalommá vált, Japán pedig gazdasági erejének tudatában érzi magát feljogosultnak arra, hogy bekerüljön a BT-be. Érdekes módon szinte egyetlen országnak sem volt ellenvetése Japán és Németország esedékes állandó BT-tagsága kapcsán. Az ok vélhetően az, hogy a több, mint másfélszáz ENSZ-tagország úgy találja, valóban mindkét ország diplomatáinak ott a helye a New York-i csúcsszervben. A német és a japán igény valahogy magától értetődő és természetes - legalábbis ezt tanúsítják az eddigi különböző állásfoglalások. Látszólag tehát semmi akadálya annak, hogy Bonn és Tokió óhaja teljesüljön. Azonban mégsem mondható, hogy sima ügy lesz az egész. Ahhoz ugyanis, hogy komolyan szóba jöhessen a német és japán állandó tagság, módosítani kell mindkét ország alkotmányát. A bonni és a tokiói alaptörvény egyaránt tartalmaz olyan kitételeket, amelyek tiltják német, illetve japán egységek részvételét az ENSZ katonai akcióiban. Valószínű, hogy itt is, ott is heves lesz az ezzel kapcsolatos parlamenti vita, hiszen az ellenzék mindkét országban elutasítja a külföldi katonai akciókban való részvételt. Ennek ellenére várható, hogy végül is a törvénymódosítás nem jelent majd áthidalhatatlan akadályt. Hogy ennek keresztülvitele mennyi időt vesz igénybe, nos, az attól függ, hogy mikor kerülhet sor a Biztonsági Tanács esedékes kibővítésére. P. VONYIK ERZSÉBET GHALI EGYETÉRT Az ENSZ-főtitkár tegnap Tokióban Akihito császárral és Mijazava kormányfővel tárgyalt. A megbeszéléseken elsősorban a japán BT-tagság feltételeiről volt szó ós ezzel összefüggésben a szigetország egységeinek az ENSZ katonai akcióiban való részvételének lehetőségéről. Butrosz Ghali egyetértett azzal a tokiói javaslattal, hogy az ENSZ Alapokmányából töröljék azt a két cikkelyt, amely Japánról és Németországról mint ellenségről tesznek említést.