Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-16 / 38. szám, kedd

1993. FEBRUÁR 16. ÚJSZÓi MOZAIK 4 LAPSZÉLEN HOWá TARTOZIK? Újra fellángoltak a szenvedé­lyek, ezredszer elismételt felté­telezésekkel: hol vannak és hol legyenek a szlovák műkincsek, azaz pontosabban szólva (de ezt a pontosítást - sajnos - csak én próbálgatom): a jelenlegi Szlovákia területén „keletke­zett" múzeumi tárgyak? Ezúttal a Literárny týždennikben Vladi­mír Turčan kardoskodik amel­lett, hogy a Várban láthassuk őket, de hát mondandójának nem ez a része érdekel, hanem az az állítása, hogy a budapesti Nemzeti Múzeumban vagy az esztergomi Keresztény Múze­umban ,,puszta falak" lennének csupán - a szerző szerint -, ha ezek a műtárgyak visszakerül­nének - úgymond - ,,eredeti" helyükre. Csakhogy mégiscsak meg kell kérdezni: hol van e műtár­gyak ,,eredeti" helye? S egyál­talán: biztos, hogy a művésze­tek, a művészek ama ország kincsei, ahol megszülettek vagy ahol éltek? Szergej Ejzenstein, a Patyomkin cirkáló alkotója Ri­gában született és nemzetisége német volt. Moszkvában és Me­xicóban alkotott. Filmjei mégis­csak az orosz művészet részei és senkinek eszébe nem jutott, hogy a lettek kincsestárába so­rolja őket. A spanyol Picasso és a zsidó-orosz Marc Chagall egyszerre szülőhazájuk és foga­dott lakhelyük művészetét gaz­dagítják. Munkácsy Mihály vagy Paál László sokáig éltek Párizs­ban. Francia művészek lettek volna? Šima, a cseh festő jófor­mán egész életét Párizsban élte le, mégis: ki vonná kétségbe cseh voltát? A franciák a legke­vésbé. Az irodalomban, ugye, még cifrább a helyzet. Laco No­vomeský Budapesten született és itt járt iskolába. Budapesti művész volt? Arthur Koestler ugyancsak Budapesten látta meg a napvilágot, de először németül írt, majd angol művész­ként lett világhírű. Nem is be­szélve a Nobel-díjas és az Egyesült Államokban élő lengyel költőről, aki Litvániában látta meg a napvilágot. Ő hová tar­tozik? Meg aztán a múzeumok is bonyolult utakon-módokon ke­letkeztek. Gazdag orosz keres­kedők felvásárolták Picasso ko­rai festményeit és most Moszk­vában, a Puskin Múzeumot gaz­dagítják. Jogtalanul? És a buda­pesti Rembrandtok meg Goyák? Csúnyább história, hogy Napó­leonnak egyiptomi hadjárata so­rán arra is volt gondja, hogy a fáraók kincseinek jelentős há­nyadát Párizsba szállítássá. És mit raboltak a törökök? A svédek kirabolták fél Prágát. Az Egye­sült Államok gazdagjai felvásá­rolták csaknem az egész világon mindazt, ami eladó volt. Valóban mindig a Keresztény Múzeumra, meg a Nemzeti Mú­zeumra kell emlékeztetni? Vagy egyszerűen és nyugodtan meg­mondani: igen, ezek és ezek a műkincsek itt és itt keletkez­tek, mostan pedig ott láthatók, ahová kerültek. Ez nem a szlo­vák-magyar, vagy a német­szlovák, netán a cseh-szlovák vi­szony kérdése, hanem a törté­nelem különös, kanyargós útjai­nak egyike, amelyet ma már senki igazságosan kiegyenesí­teni nem tudna. (brogyányi) FELVÉTEL A NEMZETISÉGI KARRA MEGHOSSZABBÍTJÁK A JELENTKEZÉSI HATÁRIDŐT NYITRÁN Az előzetesen kiadott tájékoztatásokkal ellentétben február végéig jelentkezhetnek a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán mindazok, akik nappali tagozaton kívánják tanulmányaikat folytatni. A főiskola tanulmányi osztálya hívja föl az időpontmódosításra az érdeklődők figyelmét, abból az alkalomból, hogy hamarosan lejár a főiskolákra való jelentkezések ideje. Mint ismeretes a főiskolán 1993. szeptember elsejével megindul az oktatás a Nemzetiségi és Etnikai Kultúrák Karán, s így nagyobb lehetőségek nyílnak a magyar nyelven tanulni óhajtók számára. A Pedagógiai Főiskolán belül egyszerre több tanulmányi formát, több szakot is választhatnak az érdeklődők, fontos azonban tudni, hogy a különböző szakokra vagy tanulmányi formákra külön jelentkezési ívet kell kitölteni Tehát a távhallgató, a rekvalifikációra jelentkező még egy lapot töltsön ki, ha valamelyik szakot nappali tagozaton kívánja hozzávenni. Azok számára, akik esetleg elmulasztották megjegyezni, milyen tovább­képzésre lehet jelentkezni, elmondjuk; a rendes nappali tagozat mellett levelező oktatás is indul, ennek költségeit azonban a hall­gató, illetve támogatója fedezi. Számukra a jelentkezési határidő nem változik, március végéig kell elküldeniük kérelmüket a főiskolára. Mindazok, akik úgy döntenek, hogy magyar nyelven kívánnak tanulni a Nyitrai Pedagógiai Főiskolán, írják rá a jelentkezési ívre és a borítékra is. Maďarské oddelenie (s még egyszer a pontos cím: Vysoká škola pedagogická, 949 74 Nitra, Tr. A. Hlinku č. 1). (bit) SZABADKERESKEDELMI ÖVEZETET BODROGKÖZBEN Megalakult a Bodrogközi Falvak és Városok Társulata. Az alakuló ülésen részt vevő 22 község polgármestere a társulat elnökévé Pásztor Istvánt, Királyhelmec polgármesterét választotta. A két alelnöki posztot Ján Ďurčo, Ágcsernő, illetve Molnár László, Borsi polgármestere tölti be. Pásztor Istvántól kérdeztük, hogy milyen szükségszerűség hívta életre ezt a szerveződést. BPARISTA NAPOK '93 Annak ellenére, hogy az iparista szót a magyar értelmező szótárban nem találjuk, a Kassai Magyar Tan­nyelvű Gépészeti és Elektrotechni­kai Szakközépiskola volt és mai di­ákjai jól tudják - és nagyon sokan mások is -, őket „fedi" e fogalom Régi hagyomány ebben a taninté­zetben, hogy megalakulásának ke­rek évfordulóit rendszeresen meg­ünnepli. Ezenkívül az utóbbi időben egy további „szokás" is kezd meg­honosodni háza táján: a jubileumok közötti időszakot ilyen téren évente gazdagító iparista napok. Az ideire április 16-án és 17-én kerül sor. A programjáról lapunkat Albert Sándor igazgató tájékoztatta: - A mostani rendezvénysoroza­tunkat április 16-án a Jászberényi Erősáramú Szakközépiskola, a Szolnoki Gépészeti Szakközépis­kola és a mi iskolánk diákjainak sportvetélkedőjével kezdjük. Amíg a fiatalok a sportpályákon lesznek, addig a tanárok az európai szakkö­zépiskolák jelenének és jövőjének összefüggéseiben elemzik majd a Kárpát-medence műszaki szakis­koláinak helyzetét, kilátásait. Az elő­adók között lesz Benedek András Az emberi erőforrások fejlesztése néven ismert világbajnoki program kiváló szakembere, továbbá a szin­tén budapesti Nagy Péter és Ju­hász Gábor. Szűcs Pál magyaror­szági előadó a nyugat-európai mű­szaki szakközépiskolák tapasztala­tairól számol be. Ugyanakkor meg­hívtuk Boros Jenőt, a pozsonyi ma­gyar nagykövetség ideiglenes ügyvi­vőjét. Szombaton, azaz 17-én délelőtt szülői értekezletet tartunk, találkoznak az öreg diákok (úgy tudom, a 25 évvel ezelőtt érett­ségizettel^ készülnek találkozóra). Délután a magánvállalkozó volt nö­vendékeink ismerkednek egymás­sal, és cserélnek tapasztalatot. Ezen az összejövetelen vendégként részt vesz Ľudovít Korotnoky is, a Szlo­vák Kereskedelmi és Ipari Kamara regionális irodájának igazgatója. Es­te a Slovan Szállóban közös vacso­rával és táncmulatsággal fejezzük be a rendezvénysorozatunkat. (gazdag) KÖZLEMÉNY A Dunaszerdahelyi Mezőgazda­sági Szakközépiskola idén ünnepli alapításának 35. évfordulóját. Ebből az alkalomból nagyszabású meg­emlékező ünnepséget rendez 1993. február 19-én 14 órai kezdettel. Ér­deklődni az iskola igazgatóságán le­het, ahol még jegyek kaphatók. Szponzorok támogatását is szíve­sen fogadják, s minden érdeklődőt szeretettel várnak. - Régiónkban olyan problémák merültek fel, amelyek nehezen old­hatók meg, ha az egyes polgármes­terek nem működnek együtt. Létezik ugyan a községek és városok orszá­gos társulása, de azon belül a régiók nem jogi személyekként szerepel­nek, következésképpen saját ügyeik érdekében hivatalosan nem is lép­hetnek fel. Tehát mivel a községek és városok országos társulása nem tudja a mi sajátos problémáinkat felvállalni, fontosnak tartottuk, hogy megalakítsuk a Bodrogközi Falvak és Városok Társulatát - Melyek azok a legégetőbb problémák, amelyeket közös erő­feszítéssel kívánnak megoldani? - A legsürgősebb feladat, hogy minél előbb megfelelő ivóvizet bizto­sítsunk térségünk lakóinak. További probléma, hogy ebben a régióban megoldatlan a hulladék szakszerű tárolása. Szlovákiai viszonylatban nálunk a legmagasabb a munkanél­küliek aránya, de a kormány ezt csak konstatálja, semmi segítséget nem nyújt. Mi nagyon fontosnak tart­juk, hogy a Bodrogközben létrejöjjön a szabadkereskedelmi övezet. Min­denekelőtt a szomszédos magyaror­szági területekkel kellene a kölcsö­nös előnyökön alapuló együttműkö­dést megteremteni, de Ukrajna, va­gyis Kárpátalja felé is nyitnunk kel­lene. - Gondolom, hogy a társulatot a kormány várható területrende­zési elképzelései is foglalkoztatni fogják. - Minden bizonnyal. Ezzel a té­mával különben a múlt héten a nagykaposi és a királyhelmeci ön­kormányzat közös ülésén már fog­lalkoztunk. Támogatjuk azt az elkép­zelést, amit Roman Kováč a kor­mány nevében a közigazgatási kép­viselők Trencsénben tartott január 29-ei ülésén adott elő. Eszerint a kormány hajlik annak a közigazga­tási struktúrának a kialakítására, amely egyszer már, a hatvanas években létezett. így Nagykapos és Királyhelmec újra járási székhely lenne. Ha netán mégsem ennél a koncepciónál maradnának, mi ra­gaszkodunk a másfél évvel ezelőtt leszögezett álláspontunkhoz, vagyis mindent megteszünk azért, hogy a Bodrogköz és Ung-vidék közös közigazgatási egységet alkosson. (szaszák) DUNA-MESE Egyszer volt, hol nem volt egy Lőtte nevű anyó. Fent élt a Fekete-erdő legmélyén, volt neki hét macskája, és egyetlen igazi társa, Karl, a kecskebak. Roskatag hegyi házikója előtt vásott ólomcsőből folydogál a víz egy kampötlan, ócska vö­dörbe. Ez a Duna forrása a tudo­mány mai állása szerint. (így kell lennie, Magnus állítja, sőt, látta is elbeszélgetvén Lőtte anyóval.) Ha a kecske kiissza a vödör Dunát, nagy apadás várható. Ha nem szomjas, közepes a vízállás Apatinig. Ám, ha felborul a vö­dör, jönnek az árvizek. A minap megy ez a Binder, mondja Lőtte anyónak: - Hé, maga! - Na, fiam, Binder, szólíthat­tál volna szelíden öreganyád­nak. Modortalan fráter. Nem haj, úgy kell neked, köszönd magadnak a következményeket. Ment, s felrúgta a vödröt. Karl, a kecske csak nézte szo­morúan: éppen ihatnékja volt a szentemnek. Ha nem így történt vóna, zsi­lipkapu se szakadt vóna szét gabcsikorogva. (Élet és Iroda­lom) -sia­DEMOKRATIKUS BLOKK: A KORMÁNY ADJON MAGYARÁZATOT (Munkatársunktól) - A Demokrati­kus Blokkba tömörülő Demokrata Párt, Demokraták '92 és a Zöldek Pártja tegnap közös sajtóértekezle­tet tartott Pozsonyban Martin Kvet­ko (Demokrata Párt) hangsúlyozta; a kormány tájékoztassa a lakossá­got, miért kétséges, hogy a szociális juttatásokra vagy a nyugdíjemelésre lesz-e pénz az államkasszában, ad­jon számot arról, mennyibe kerül az önálló köztársaság hivatalainak, hadseregének és további intézmé­nyeinek a létrehozása. A dél-szlová­kiai járási útigazgatóságok magyar nemzetiségű igazgatóinak leváltását helytelen lépésnek nyilvánította a Demokratikus Blokk, viszont a Kárpátok Eurorégiója létrehozását szükséges és hasznos kezdemé­nyezésnek tartja. D. T. MÁSOK ÍRTÁ K HALLGATÁS, AKÁRHA PRAGMATIZMUS Már megint arról beszélnek, miért vesztettek 1992 júniusában a szlovákiai demokraták. Azt állítani, hogy ezt ők maguk okozták 1990 őszén azzal, hogy Mečiart támogatták, nem pontos kifejezés. Már az első választások idején túlságo­san nagy árat fizetett a Nyilvánosság az Erőszak Ellen a győzelméért. A NYEE jelölőlistáján már akkor olyan személyek szerepeltek, akik politikai „előnye" leggyakrabban csupán a pillanatnyi népszerűség volt, akik később távoztak a NYEE­ből, hogy a következő választásokon már a DSZM színeiben térjenek vissza a hatalomba. De nem csupán a NYEE jelölőlistáján voltak találhatók (ahol már ott sorakoztak a DSZM-esek) a jövő problémái. Vegyük csak példának a NYEE jelszavát: „Lehetőséget Szlovákiának" (nem pe­dig Csehszlovákiának), a nacionalizmust már előre legalizálta. A másik - és alighanem döntő - oka a szlovák demokraták tavaly júniusi vereségének; a poszt­kommunista társadalom általános állapota. Ez Szlovákiában is nagyon hasonlít azokhoz az országokhoz, amelyekben a polgárok populista politikusokat választottak. S akad még egy indok, miért vannak ma a szlovák demokraták olyan kevesen a parla­mentben, s miért volt annyira meggyőző Mečiar győzelme: nem voltak képesek a választások előtt egyezséget kötni és nem állítottak közös jelölőlistát. Addig a pillanatig, amíg valamennyi koalíciós tárgyalás dugába nem dőlt, ezt az abszolút eredményt senki nem tudta még csak elképzelni sem. Utána már kár lett volna a halott oroszlánba rugdosni. A szóban forgó vereség egy másik szempont­jával azonban eddig még senki nem foglalkozott: Václav Klaus is részese volt. A '92-es választá­sok után csak suttogva lehetett hallani Szlovákia­szerte, mekkora hatalmas szolgálatot tett a szlo­vák demokratáknak a PDP. A szlovák demokra­ták sutyorgás közben ellentétes nézetre jutottak abban, vajon Václav Klaus hiúságból, avagy rosszindulatból jött-e Szlovákiába, hogy érvénye­süljön, akár esélyek nélkül. Azok a szavazatok, amelyeket Klausnak sikerült Szlovákiában összeszednie a DP-koalícióban, pont hiányoztak a PDP-nek a parlamentbe kerüléshez. Klaus politikai elkötelezettsége Szlovákiában egyrészt tehát azt a minősítést kapta, hogy alighanem politikailag képtelen volt fölmérni a helyzetet, avagy éppen ellenkezőleg, alighanem nagyon is sikeres politikai manővernek minősül, amellyel Mečiart győzelemhez segítette, olyan tökéletes győzelemhez, hogy ennek folytán a cseh közvé­lemény minden különösebb tiltakozás nélkül sza­badulhat meg a terhére levő Szlovákiától Arról sem írtak sokat, a szlovák demokraták jobban észrevették Klaus győzelmeit Cseh­országban, mint vereségeit Szlovákiában, és ezért szorítottak neki. Később aztán nem volt illendő Klaust megtámadni, amikor Mečiarral volt kénytelen tárgyalni. A szlovák demokraták saj­nálták őt, s egyáltalán nem jutott az eszükbe, hogy Klaus és Mečiar akár barátok is lehetnének. Csak később tudták meg, hogy Klaus világszerte dicsérte Mečiart és mindenkit eltanácsolt attól, hogy „fölösleges" a szlovák demokratákkal, akik elvesztették a választásokat, találkozni. Manap­ság amikor már tudjuk mindezt, Szlovákiában újra nem érdekes erről az ügyről írni. A szlovákiai demokratáknak egészen más elvi problémáik vannak, nem érnek rá filozofálni arról, hogyan is gondolta a dolgokat eleinte Klaus, és vajon a választások előtt dilettáns volt, vagy netán cinikus A szlovák demokraták előtt most nehéz küzdelem áll, akár tíz évig is eltarthat, s alighanem világos előttünk, hogy ebben a küz­delemben nem számíthatnak a cseh politikusok­ra Ök ugyanis lehetőség szerint jó kapcsolatokat akarnak kialakítani Mečiarral és a DSZM-el, a kö­vetkező választások után pedig a DBP-vel. Ez nem más, mint pragmatizmus, és ezt a szlovák demokraták értik. Ráadásul megjelennek az első apró kis győzelmek a Mečiarral vívott csatában, s ez újabb indok arra, hogy Klaust a történészek prédájának hagyják. Adódik még egy oka annak, miért nem hallot­tam soha, hogy a szlovák demokraták Klausra nyilvánosan rosszakat mondjanak: értik, hogy nehéz a dolga és még nehezebb lesz. Csehszlo­vákia szétválásának gazdasági következménye Szlovákiában katasztrofális lesz (ezt jósolják a független szlovák közgazdászok), ám ennek a kettéválásnak a hatását - a szlovák demokra­ták szerint - meg fogja érezni Václav Klaus is Csehországban, mégpedig a legközelebbi hely­hatósági választásokon. Egy esetleges cseh szo­ciáldemokrata győzelem miatt a szlovák demok­raták nem fognak örvendezni, mert meggyőződé­sük, hogy rajtuk keresztül nem ragyog föl az a reménység, amely így fogalmazódott meg: „a piaci és prosperáló demokráciához vezető cseh út". De minderről már nem beszélni kell - az élet már (vagy még) máshol van. Lidové noviny, 1993. február 15

Next

/
Thumbnails
Contents