Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-12 / 35. szám, péntek

HÍREK-VÉLEMÉNYEK . ÚJSZÓM 1993. FEBRUÁR 12. A SZLOVÁK TAGSÁG FELTÉTELEI CATHERINE LALUMIÉRE BIZAKODÓ Catherine Lalumiére, az Európa Tanács főtitkára a szlovák hírügy­nöks'ég tudósítójának adott nyilatko­zatában kijelentette: hő vágya, hogy Szlovákia mielőbb az Európa Ta­nács tagja legyen. Elmondta, Szlo­vákia felvételéről az ET külügymi­niszteri bizottsága fog dönteni, azoknak a szakértőknek a jelentése alapján, akiket a parlamenti közgyű­lés jelölt ki. A megvizsgált kérdés­körbe mindenekelőtt az új állam al­kotmánya tartozik. A főtitkárasszony szerint a magyar nemzeti kisebb­séghez való viszonyt úgy értelmezik, mint a múlt terhét, amelyet rendezni kell. A legfontosabb azonban, hogy Szlovákia jó viszonyban legyen a környező országokkal, Cseh­országgal és Magyarországgal, vagyis valamennyi szomszédjával. Ezek a felvétel vitás kérdései, ame­lyek tisztázásához ragaszkodni fog­nak - közölte Catherine Lalumiére. Arra a kérdésre, hogy Cseh­ország felvétele esetében ilyen vitás pont-e a hivatalos helyek viszonya a köztársaság területén élő romák iránt, a válasz határozott igen volt. Hozzáfűzte, ezt a kérdést különösen nagy figyelemmel kísérik. A tudósító megkérte a főtitkárasz­szonyt, mondjon véleményt Ivan Gašparovič parlamenti elnöknek arról a strasbourgi kijelentéséről, mely szerint ha a tagfelvétel feltéte­leinek teljesítése során Csehország hamarabb kapja meg a tagságot, azt Szlovákia diszkriminációnak fogja tekinteni. A válasz úgy hangzott, hogy ez semmiképpen sem tekint­hető diszkriminálásnak. Ha azonban Szlovákia nem teljesíti a vele szem­ben támasztott feltételeket, nem lesz az Európa Tanács tagja. A főtitkár­asszony azonban bízik abban, hogy Szlovákia eleget tesz ezeknek a fel­tételeknek és felvételére rövidesen sor kerül. ELŐREHOZOTT G7-CSUCS? Az Európai Közösségek azzal a kéréssel fordult Japánhoz, hogy a terve­zettnél hamarabb tartsák meg Tokióban a G7 csoport csúcsértekezletét. A Kjodo japán hírügynökség szerint a hivatalos tokiói válasz leghamarabb mára várható, mivel a szigetországban tegnap ünnep volt. Az EK szerint azért kell júniusnál hamarabb megtartani a hét legfejlettebb ország - Nagy­Britannia, Kanada, Franciaország, Németország, Olaszország, Japán és az USA - csúcsértekezletét, mert szükség van a világgazdaság fellendítésére. A tokiói választ valószínűleg Vatanabe japán külügyminiszter viszi magával, aki tegnap utazott négynapos hivatalos washingtoni látogatásra. RMDSZ-VELEMÉNY ROMÁNIA FELVÉTELÉRŐL AZ EURÓPA TANÁCSBA A Romániai Magyar Demokrata Szövetség a hét közepén Buka­restben nemzetközi sajtóértekezle­tet tartott, melyen ismertették a szer­vezet véleményét Románia felvéte­léről az Európa Tanácsba. A belé­pésről várhatóan májusban dönt a strasbourgi fórum. Frunda György szenátor, a szö­vetség vezető jogásza a sajtóérte­kezleten kifejtette véleményét, mi­szerint a döntés meghozataláig Ro­mániának még van módja több olyan törvény elfogadására, ame­lyek szabad utat biztosítanának az ország ET-tagságához. A szenátor elutasította a román szélsőséges nacionalista pártok vádjait, melyek szerint az RMDSZ feltételeket kíván szabni Románia felvételével kap­csolatban. Frunda leszögezte: szó sincs ilyesmiről, azt azonban senki sem tilthatja, hogy az RMDSZ véle­ményt nyilvánítson. A sajtóértekezleten az újságírók megkapták annak a beszédnek a szövegét, melyet Frunda Stras­bourgban kívánt elmondani, az Európa Tanács parlamenti közgyű­lésének ülésén a nemzeti kisebbsé­gek jogait rögzítő jegyzőkönyvről szóló vitában. Időhiány miatt azon­ban erre nem került sor, de a szöve­get írásban csatolták a felvett jegy­zőkönyvhöz. A beszéd az RMDSZ hivatalos álláspontját fejti ki. „Mivel Romániában megkezdődött az al­kotmányos állam stabilizációjának, intézményei fejlődésének folyamata, kérjük Románia felvételét, amennyi­ben teljesülnek az Európa Tanács Politikai Bizottsága január 13-i hatá­rozatában szereplő feltételek. A ro­mán alkotmány nem garantálja ki­elégítő módon a nemzeti kisebbsé­gek jogait, ezért feltétlenül szüksé­gesnek tartjuk egy kisebbségi tör­vény kidolgozását. Ez biztosítaná az anyanyelv használatának szabad­ságát, a nemzeti kisebbségek egyé­ni és kulturális autonómiáját, a helyi és regionális közigazgatást, vala­mint egy olyan oktatási törvény lét­rejöttét, amely a nemzeti kisebbsé­gek számára is megfelelő lenne." Elveink értelmében ezeknek a törvé­nyeknek intézményes garanciákat is kell tartalmazniuk jogaink gyakorlá­sára. Véleményünk szerint orszá­gunk felvételéig olyan törvényeket kell megszövegezni, amelyek nem­csak a kisebbségek jogait biztosít­ják, hanem ugyanakkor kizárják a visszarendeződés lehetőségét is." K. J. F0LYTAT0D0 KATONAI TERMELÉS A Reuter hírügynökség szerdán terje­delmes írást tett közzé a túrócszentmárto­ni nehézgépipari gyárról. Megjegyzi: min­den jel szerint a katonai termelés itt még néhány évig eltart, továbbra is gyártják a T 72-es harckocsikat, amelyeket Szíria rendelt. Az erről szóló megállapodást 1988-ban írták alá. Az említett szovjet típusú harckocsik gyártása az elmúlt két évben sorozatos tiltakozásokat váltott ki az Egyesült Államok és Izrael részéről. A riport emlékeztet arra, hogy Cseh­szlovákia első posztkommunista kormá­nya a hadiipar konverziójának egyik leg­ambiciózusabb programját hirdette meg: három éven belül az 1989-es szint tíz százalékos határa alá akarták csökkente­ni a termelést. Viliam Dubovocký, a tú­rócszentmártoni gépgyár vezérigazgatója szerint azonban csak egy őrült tervezhet­te, hogy három éven belül leállítja a kato­nai termelést. Abban az időben a gyár 12 ezer embernek adott munkát, ma ebben az állami vállalatban már csak hatezren dolgoznak. 1990-1991-ben a katonai ter­melés korlátozása miatt Szlovákiában 42 ezer munkás vesztette el állását. A Reu­ter szerint a szlovák vezetés jelenleg már csak 5-10 éves távlatban beszél a kon­verzióról. ÚJ HIMNUSZ - RÉGI SZERZŐ Rövid hír tudatja, hogy az orosz miniszterelnök 27 tagot nevezett ki az új orosz himnusz szövegének kidolgozására hivatott bizottságba. A bizottság egyik jeles egyénisége Szergej Mihalkov, aki a volt Szov­jetunió előző két himnuszának is szövegszerzője volt. Nyilván a harmadik szövegpályázaton is nyertesként indul az idén nyolc­vanéves író. Akit, egyébként, egyetlen normális olvasó, egyetlen rendes író soha nem tisztelt mű­vészként. Első verse úgy jelent meg még a harmincas évek első felében, hogy Nyikolaj Buharin kereste fel, akiről ismert volt: szereti és ismeri a költészetet (ő Paszternakot tar­totta Majakovszkij és Sztálin elle­nében a korszak legnagyobb poé­tájának), hogy új versének kézira­tát mielőbb nyomtatásban láthas­sa. Buharin elolvasta a Szvetlana az állatkertben című, úgynevezett rímekbe foglalta verset, s kirúgni készült a szerzőt. A szerző azon­ban a naptárra hivatkozott. Buha­rin rápillantott az asztali naptárára, és mivel megtudta, hogy a kővet­kező nap Szvetlana napja lesz, azonnal a nyomdába küldte a ver­selményt. Sztálin lányát ugyanis Szvetlánának hívták. Az orosz himnusz története azonban különös. A cároknak egyáltalán nem volt himnuszuk. Ők az „Isten óvd a ki­rályt" angol változatát használták ünnepi alkalmakkor. A forradalomnak sem volt him­nusza, mert Lenin és Trockij a vi­lágforradalom távlatában gondol­koztak, s úgy hitték: elegendő lesz az Internacionálé. Valamikor a második vilgáhá­ború végén kezdett foglalkozni a grúz Sztálin az orosz nemzeti önismerettel. Ezért döntött: eredeti és népszerű szöveget kell szer­keszteni. Sztálin, aki egyáltalán nem kedvelte a kollektív vezetést, ezúttal kollektívába gyűjtötte a le­hetséges szerzőket. Köztük volt Szergej Mihalkov is, akinek azért mégiscsak le kellett dolgoznia „buharinista" múltját. Sztálin, aki papnövendékként anyanyelvén, grúzul nem is rossz verseket írt, személyesen javította ki a Mihal­kov által összeeszkábált, az idő­sebb nemzedék előtt jól ismert szöveget. Aztán meghalt Sztálin. Eljött a XX. kongresszus. Sztálin múmi­áját kitelepítették Lenin mauzóleu­mából. Tehát a himnuszból is tö­rölni kellett a Sztálinra vonatkozó sort. Hruscsovot nem érdekelte az ügy, ezért vagy egy évtizedig a szovjet állami himnusznak nem volt szövege, csupán dallama. Brezsnyev - bizonyára a szovjet Bil'ák, azaz Szuszlov sugallatára - aztán úgy döntött: lehetetlenség, hogy a himnusznak ne legyen olyan sora, amely ne őt dicsőítené. Tehát a Sztálinról szóló sort kicse­rélték A szerző ismét Szergej Mi­halkov. A honoráriumból visszavá­sárolta az államtól a hajdani apai örökséget, ugyanis meglehetősen gazdag családból származott. Fia, a jeles filmrendező, Nyikita Mihal­kov pedig kijelentette ebből az alkalomból, hogy nem szeretne édesapjával beszélni. Édesapja ezután új feleséget szerzett, nyil­ván véletlenül, vagy fél évszázad­dal fiatalabbat magánál. örvendhetünk: ritkán hallunk híreket az orosz irodalomból, de Szergej Mihalkov nem tűnt el. Él. ír Megint hivatalos író lett. E. FEHÉR PÁL H etek óta ígérte az új Clinton-kormány, hogy saját boszniai rendezési tervet dolgoz ki, hiszen egyre nyilvánvalóbbá vált: ennek hiánya hátráltatja az egész békéltetési folyamatot. Egy világos amerikai állásfoglalás nélkül sem a harc­ban álló felek, sem a nyugati közvetitök, sem az ENSZ Biztonsági Tanácsa nem tudott elmozdulni a holtpontról. Nos, a Fehér Ház végre döntött, de az eredményről az embernek csak a jól ismert közmondás jut eszébe: Vajúdtak a hegyek és egeret szültek... Izetbegovic bosnyák elnök is nagy gyorsan lefutotta a maga tiszteletköreit Clintonék körül, amikor méltatta, hogy Washingtonban ismét ke­ményen elítélték a szerbeket az etnikai tisztoga­tások, a háborús büntettek miatt. De ez nem több a kötelező udvariasságnál, hiszen a boszniai muzulmánok semmit sem kaptak meg abból, amit szerettek volna. Legfőképpen: nem oldják fel a Boszniára is érvényes fegyverszállítási embar­gót, tehát a muzulmánok nem jutnak fegyverhez annak érdekében, hogy megvédhessék magukat az agresszorral szemben. Azért Izetbegovic mégis azt mondta, az USA mindig is különbséget tett az agresszor és az áldozat között. De való­színűleg arra gondolt, mit sem érnek a szép szavak, ha nincs mögöttük semmi kézzelfogható. Amint a hivatalos nyilatkozatban szerepel, az Egyesült Államok a tárgyalásos rendezés híve, bízik abban, hogy a boszniai horvátok, muzulmá­nok és szerbek között stabil megállapodás szüle­tik, és csak a legvégső esetben hajlandó akár tizenötezer katonát is a Balkánra küldeni - szigo­rúan nemzetközi akció részeseként -, a megálla­podások betartatásának ellenőrzésére. Ez így szépen hangzik, csak az nem világos, hogy milyen megállapodásokra gondoltak Ameri­kában. Eddig ugyanis az volt a helyzet, hogy Wa­shington elutasította a Vance-Owen-tervet, ami­ért az a szerbeknek kedvez. A nyugati diplomaták AZ EGÉR viszont azt állították, térvük a lehető legjobb, a lehető legtöbbet tartalmazza, amit a jelenlegi realitások figyelembevételével csak el lehetett érni. A washingtoni nyilatkozatok alapján azt várta az ember, hogy tudnak valami jobbat annál, amit a nyugat-európaiak fél év alatt tető alá hoztak. Nos, nemhogy jobbat nem tudtak, de még annyit sem. A helyszínre küldenek egy saját közvetítőt, de nagyon valószínű, hogy az ameri­kai diplomata nem fog mást tenni, mint a kormá­nya által agyonbírált terv végrehajtását szorgal­mazni. Az egyedüli haszon - ha az -, hogy az USA hivatalosan is jelen lesz. A legszomorúbb az egészben, hogy az alapvető kérdésre még min­dig nincs válasz: mikor lesz megállapodás, mikor ér véget a háború? Mert az amerikai döntést, a tessék-lássék lépéseket, még szépnek is lehetne tekinteni ak­kor, ha már volna rendezési megállapodás. De nincs. Egyedül a horvátok értenek egyet a Vance -Owen-tervvek a muzulmánok sokallják, amit a szerbek kapnának, a szerbek viszont keveslik ugyanezt. Tehetik, hiszen elfoglalták Bosznia -Hercegovina területének kétharmadát, s mivel a helyszínen ők az urak, ugyanennyit szeretné­nek megtartani. Szerintem három oka lehet annak, hogy miért nincs Washingtonnak saját Bosznia-koncepciója. Vagy nem volt elég idő a kidolgozására, hiszen Clintonék most inkább a belső ügyekkel, főleg az adóemeléssel vannak elfoglalva, vagy tényleg nem tudnak jobbat a nyugat-európainál (amely eddig nem bizonyult hatékonynak), vagy enged­tek szövetségeseik nyomásának. Talán ez utóbbi a legvalószínűbb, s az USA azzal két legyet is ütött egycsapásra: továbbra is Nyugat-Európára háríthatja a fö felelősséget. Az EK ugyanis szilár­dan kiállt a Vance-Owen-terv mellett, ezt tette Butrosz Ghali ENSZ-tőtitkár, és Jelcin is a támo­gatásáról biztosította. És itt szintén meg kell állni egy pillanatra Washingtonban most nyíltan ki­mondták azt, amiről amerikai politikai berkekben már vagy két hete egyre komolyabban beszéltek: Clintonék szerint Oroszország hosszú távon nem hagyható ki a balkáni rendezésből Moszkva tehát bekapcsolódik a szerb-horvát-muzulmán rendezésbe, s vélhetően nagyon komoly szere­pet fog játszani. Márpedig Moszkva szíve a szer­bekhez (most mondjuk azt, hogy az agresszor­hoz?) húz. Summa summárum: a Balkán nem az öböl, itt most az agresszor áll nyerésre, ami azt jelenti, hogy a békét elodázták MALINÁK ISTVÁN NÉHÁNY SORBAN B orisz Jelcin hivatalos lengyel­országi látogatásra szóló meghívást fogadott el. Lech Walesa elnöki irodájának sajtóosztálya en­nek kapcsán közölte, hogy a lengyel elnök még múlt év decemberében hívta meg varsói látogatásra az orosz államfőt. A két ország külügy­miniszterét megbízták azzal, hogy tűzzék ki a látogatás időpontját és állítsák össze Jelcin útjának prog­ramját. M itterrand francia elnök kétna­pos kambodzsai látogatását élesen bírálják a vörös khmerek ve­zetői. Azzal vádolják Franciaorszá­got, hogy a kambodzsai kormányt támogatja és az ellenzéknek a politi­kából való kizárására törekszik. Mit­terrand látogatásának előestéjén két emberéletet követelő incidens tör­tént a világhírű angkorai kolostor közelében. A francia elnök a tervek szerint ma látogat ide, s ezt megelő­zően találkozik Norodom Szihanuk herceggel. T örök tábornok kinevezését ter­vezi az ENSZ a Szomáliában tartózkodó ENSZ-békehadtest élére. Az ankarai külügyminisztérium szóvivője szerint a török vezetés egyetértett ezzel a felkéréssel ós a közeli napokban ENSZ-illetéke­sekkel való konzultációk után dönte­nek arról, hogy ki legyen ez a tá­bornok. S trasbourgban az Európa Par­lament fenntartásokkal ugyan, de elfogadta az Európai Közössé­gek Bizottságának összetételére vo­natkozó javaslatot. Erről bizalmi sza­vazáson döntöttek 256:84 arányban. A bizottság által előterjesztett mun­kaprogramot a képviselők „bátorta­lannak és a követelményeknek nem megfelelőnek" tartották. Erőteljes bírálat érte a Jacques Delors bizott­sági elnök által előterjesztett indít­ványt, akárcsak az ipari, valutáris és szociális politikai bizottság javasla­tait is. B onnban a német parlament sajtószolgálata bejelentette, hogy a kormánypártok az ellenzéki SPD-vel megállapodtak az új mene­kültügyi törvény záróvitájának idő­pontjában, valamint az eddigi tör­vénymódosításra javasolt szöveg­ben. Ennek értelmében megállapo­dás jött létre arról, hogy legkésőbb május 7-ig a pariámentben meg kell szavazni azt, hogy évente hány me­nekültnek adhatnak menekültstá­tust. V enjamin Szokolovot, a szél­sőségesen Jelcin-ellenes szárny képviselőjét választották teg­nap az Orosz Föderáció parlamentje egyik kamarájának elnökévé. Az 58 éves Szokolovot hat jelölt közül vá­lasztották ki több szavazási fordu­lóban. Az új parlamenti elnök egyéb­ként 1990-től képviselő, addig a krasznojarszki területi pártbizott­ság másodtitkára volt. J ím Florio, New Jersey kor­mányzója a fővárosban, Tren­tonban február 14-ét a szlovák füg­getlenség napjává nyilvánította az említett amerikai szövetségi állam­ban. Indoklásként azt hozta fel, hogy ez a nap Cirill és Metód ünnepe. New Jerseyben egyébként mintegy 150 ezer szlovák él. • A lkotmányellenesnek minősí­tette az orosz igazságügy-mi­nisztérium az SZKP tarvezett XXIX. kongresszusát és az orosz kommu­nista párt II. rendkívüli kongresszu­sát. A RIA hírügynökség beszámolt arról, hogy e két fórum megtartásá­nak előkészületei teljes ütemben folynak. A minisztérium döntését az­zal indokolta, hogy Jelcin elnök két tavalyelőtti rendelete az említett két párt tevékenységének leállításáról érvényesek, s ezeket az orosz alkot­mánybíróság is megerősítette. Ép­pen ezért az SZKP és orosz testvér­pártjának a felújítása jogi szempont­ból törvénybe ütközne. P akisztában halálra ítélték azt a 30 éves férfit, aki Jézus Krisztusnak adta ki magát, ezen felül még hároméves börtönfogságra is kötelezték, amiért dicsérte Salman Rushdie Sátáni verseit. Az ítélet el­len azonban még fellebbezhet a leg­felsőbb bíróságnál.

Next

/
Thumbnails
Contents