Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-02 / 25. szám, kedd

1993. FEBRUÁR 2. DBflHHHH MOZAIK 4 AZ ARAK ALIG EMELKEDTEK A napokban többet foglalkozunk a pénzünkkel, mint általában. Nem is csoda. Bizonytalanok vagyunk, mi lesz a sorsa. Van aki törvényesen vagy illegálisan valutát vett, van aki tartós fogyasztási cikket vásárolt és van aki úgy döntött, utazik még egyet a csehszlovák koronáért. Mit jelent ez az utazási irodák számára? Milyen árakkal, milyen kínálattal várják az ügyfeleket? Három irodában kértünk választ kérdéseinkre. Julis Rózsa, a pozsonyi Ibusziroda vezetője: - Szerintem az utazási irodák a politikai, a társadalmi helyzet barométerei. Ha romlanak a gazdasági feltételek, akkor az emberek a fontosabb dolgokat helyezik előtérbe. Az üdülés luxusnak számít, tehát erről mondanak le először, amikor a takarékosság gondolatát fontolgatják. Mostanában ezt tapasztaljuk mi is. Betérnek ugyan hozzánk, érdeklődnek, de komoly szándéka csak nagyon kevésnek van. Ennek ellenére remélem, jobb forgalmunk lesz, mint tavaly. Irodánk a magyarországi üdülésekre összpontosítja figyelmét, bízom benne, hogy a közelség miatt sokan választják úticélul a szomszédos országot. Több ottani irodától kértem már árajánlatot, a legkedvezőbbet kínáljuk majd ügyfeleinknek. Egyelőre az árakról semmi pontosat nem tudok mondani, de ha partnereinkkel pontosítottuk a feltételeket, az Ibusz szolgáltatásaival eddig elégedett ügyfeleink bizonyára találnak nálunk megfelelő üdülési lehetőséget. Kovács Zoltán, a Senecatours igazgatója: - A nyári üdülések árusítását még nem kezdtük el, de a napokban már közzétesszük kínálatunkat. Az általunk árusított repülőjegyek iránt, amelyekkel a világ több jelentős városába eljuthatnak utasaink, meglehetősen nagy az érdeklődés. Ügyfeleink elsősorban rokoni látogatásokra, az üzletemberek pedig szolgálati utakra repülnek, de sportegyesületeknek, művészeti csoportoknak is nem egy tengerentúli utat szerveztünk. Ügyfeleink említett rétegeinél nem érezhető különösebben a gazdasági helyzet romlása. S hogy nyárra mit ajánlunk? Elsősorban Spanyolországot. Idén már nem csupán az irodánk részére „toborozzuk" a klienseket, hanem más irodák számára is biztosítjuk az üdültetéseket. Szolgáltatásainkat úgy akarjuk bővíteni, hogy az érdeklődőknek a világ bármely pontjára tudjunk megfelelő ajánlatot tenni és nálunk vásárolhassák meg a külföldi irodák útjait. Tavaly 40 busszal szállítottunk Spanyolországba üdülőket. Remélem, idén növekszik a számuk, bár tudom, ha spórolni kell, elsősorban az utazási költségeket faragják le az emberek. Spanyol partnereinktől viszont olyan kedvező árajánlatokat kaptunk, hogy még a hozzáadottérték-adó érvényesítésével is, a főszezonban a tavalyinál körülbelül 300 koronával olcsóbban utazhatnak velünk. Marta Feketová, a Čedok kereskedelmi előadója: - Nagyon valószínű, hogy február végén megjelenik önálló szlovákiai katalógusunk, melyben az adriai tengerpart, Észak-Horvátország, Isztria és Krk sziget jelenti a legjelentősebb kínálatot. Pontos árakat nem tudok mondani, de ezeken a helyeken a nyolcnapos üdülések félpanzióval 5500-7500 koronába kerülnek, a saját közlekedési eszközzel érkezők a szállásért és a félpanzióért 4000-4500 koronát fizetnek majd. Azt hiszem, elfogadható az ára a tíznapos olaszországi tengerparti üdülésnek: 8000 korona. Ugyancsak annyiért Bulgáriában - a repülőúttal együtt - a Napos-parton is nyaralhatnak. Spanyolországba nemcak busszal, hanem repülővel is szállítjuk majd az utasokat. Görögországba szintén a repülőt ajánljuk közlekedési eszközként. Árainkat alig észrevehető mértékben emeltük a hozzáadottértétk-adó miatt. A líra árfolyama csökkent, tehát az olaszországi utakat változatlan áron tudjuk adni, a spanyolországi üdülések pedig alig kerülnek többe, mint tavaly. A marokkói és a mexikói utak közül már néhányat lefoglaltak, az előleget is kifizették. D. T. MAGYAR JÁRÁSOK SZERINTI MEGOSZLÁS 1991-ben 13 dél-szlovákiai járás és 2 város területén élt a szlovákiai magyarok 99 %-a (561 216 fő). E terület összlakossága 1970 és 1991 között 1,9 millióról 2,2 millióra növekedett. A magyarság száma az adott területen az említett időszakban 548 ezerről 561 ezerre növekedett, részaránya 28,6 %-ról 25,3 %ra csökkent. (Ez a 15 közigazgatási terület azonban távolról sem azonos a magyar nyelvterülettel, melyet a 10 %-nál nagyobb magyar lakosságú községek által behatárolt területként határoztunk meg. E nyelvterület kiterjedéséről a korábbiakban már szóltunk.) 1991 -ben a nyugat-szlovákiai járásokban élt a magyarság 64,2 %-a, a közép-szlovákiai térségben 15,2 %-a, Kelet-Szlovákiában 17,1 %-a. A magyarság lélekszáma az egyes járásokban az utóbbi évtizedek során eltérő módon alakult. SZLOVÁKIA 13 JÁRÁSÁBAN ÉS 2 NAGYVÁROSÁBAN ÉLŐ MAGYAR NEMZETISÉGŰ LAKOSSÁG SZÁMÁNAK ALAKULÁSA AZ 1970-ES, AZ 1980-AS ÉS AZ 1991-ES NÉPSZÁMLÁLÁSOK ADATAI ALAPJÁN. A népesedési folyamatok (népmozgások) területenkénti változásáról a járások szerinti összehasonlítás nem nyújt objektív képet, mivel az 1960-ban kialakított nagyobb közigazgatási egységek - kisebb változtatásokkal a mai járások területei - nem képeztek, és ma sem képeznek homogén régiókat geográfiai, történelmi, gazdasági, népesedési szempontból. Tovább nehezítik a demográfiai folyamatok mélyebb megértését és a kapott adatsorok elemzését az egyes népszámlálások kérdőíveiben megmutatkozó különbségek. Az 1991-es népszámlálás során az előző népszámlálások adatlapjaitól eltérő módon megszerkesztett - a korábbiakénál több nemzetiséget feltüntető - kérdésskálával közelítették meg a nemzetiségi hovatartozást. (A magyar népesség számának alakulására a roma etnikum nemzetiségi csoportként adatlapra történő felvétele hathatott érdemlegesen.) A leghomogénabb magyar járásokban is az utóbbi két évtizedben valamelyest csökkent illetve stagnál a magyar népesség részaránya, Dunaszerdahely (89,0 % - 87,2 %), Komárom (72,4 %-72,2 %). Részaránynövekedés a keleti régió 2 járása (illetve 1 városa), Kassa város (4,0 %—4,3 %), Kassa-vidéki járás 13,7 %-16,4 %) magyar népessége számában mutatható ki. A magyarság lélekszáma jelentős mértékben a Dunaszerdahelyi járásban (11 251 fő), Pozsony (3467 fő) és Kassa (4312 fö) városokban, valamint a Kassa-vidéki (2512 fö) és a Komáromi járásban (1652 fő) növekedett. Ezek az adatok nem jelezhetik a területenként, járásonként végbemenő asszimilációs folyamatok nagyságrendjét. Erről a népmozgásokat kimutató statisztikai számítások nyújtanak valamelyes helyzetképet. A Pozsonyba és Kassára beköltözők magas száma csak részben pótolja az e két városban az átlagosnál is magasabb asszimilációs veszteséget, és a migráció hatása csak kisebb részben nyilvánul meg a két város magyar lakossága számbeli növekedésében. A magyarság részaránya legnagyobb mértékben a nyitrai, (-14,4 %), a lévai (-11,1 %) és a nagykürtösi (-8,0 %) járásokban csökkent. A lévai járás magyarsága 4779 fővel, a rimaszombatié 1310 fővel, a nagykürtösié 1258 fővel csökkent. A magyar nyelvterület városai az elmúlt évtizedekben egymástól eltérő fejlődésen mentek keresztül. A járási jogállással bíró helységek száma növekszik (a 80-as években minősítették várossá Diószeget és Tiszacsernyőt). 1991-ben 27 olyan városi jogállású helység volt Szlovákiában, melyekben legalább 1000 lakos vallotta magát magyar nemzetiségűnek. A legnagyobb számú magyar - több mint 10 ezer - egy településen belül 5 városban él: Komáromban 23 753, Pozsonyban 19 505, Dunaszerdahelyen 19 447, Érsekújvárott 13 287, valamint Kassán 10 128. A 80 %-ot meghaladó magyar többségű városok: Nagymegyer 87,5 %, Dunaszerdahely 83,4 %, Gúta 82,8 %, Királyhelmec 80,5 %. A legnagyobb magyar népességnövekedést 1980 óta Dunaszerdahely (4181), Érsekújvár (3829), Komárom (3731), Kassa (2058), a legszámottevőbb fogyást Rozsnyó (-642), Nyitra M64), Gúta (-287), Fülek (-76) mutatta kí. A lakónépességen belül a magyar népesség legjelentősebb részaránycsökkenése a következő városokban mutatható ki: Rozsnyó (35,0 %-30,4 %), Nyitra (2,8 %-1,9 %), Szene (30,3-27,7 %), Fülek (69,7 %-67,9 %), Pozsony (4,9 %—4,4 %). GYURGYÍK LÁSZLÓ (Folytatjuk) VAJON MILYEN LESZ A MÁSODIK? Járás Város Lakónépesség A lakónépesség tényleges szaporodása ill. fogyása 1970 és 1991 között. Járás Város 1970 1980 1991 A lakónépesség tényleges szaporodása ill. fogyása 1970 és 1991 között. Járás Város Ossz. •agyar t Óssz. lagyar t Ôssz. oagyar 1 Összesen t Ebb. iagy. t Pozsony 305932 16038 5,2 380259 18731 4,9 441459 19505 4,4 115521 44,3 1467 21,6 Pozsony-vidéki 134657 10421 7,7 144129 10112 7,2 145241 10494 7,2 10586 7,9 73 0,7 Dunaszerdahelyi 94498 84141 89,0 104096 91452 87,9 109365 95194 87,2 14867 15,7 11251 11,4 Galántai 114217 62568 46,6 140912 62543 44,4 141412 61715 43,0 9198 ',9 -833 -1,2 Kolárom 106698 77277 72,4 110169 79365 71,9 109241 78929 72,2 2541 2,4 1651 2,1 Lévai 120251 42914 35,7 120240 40494 33,1 120641 18155 31,6 390 0,1 -4779 -11,1 Hyitrai 193776 16611 8,6 205697 14567 M 211106 14244 6,7 17530 9,0 -2387 -14,4 érsekújvári 148601 62959 42,4 153199 61141 41,2 151194 61930 41,7 4593 1,1 971 1,5 Losonci 94184 22762 24,1 95557 22891 23,9 95910 22792 21,8 1526 1.6 10 0.1 Riiaszoibati 97716 47110 48,4 98618 46825 47,5 91909 46000 46,5 1193 1,1 -1110 -2,8 Nagykürtösi 44713 15706 35,1 45887 14515 11,7 46821 14447 30,8 2110 4,7 -1259 -8,0 Kassa 144445 5816 4,0 202368 8070 4,0 234840 10128 4,3 90195 62,6 4112 74,1 Kassa-vidéki 101000 13787 13,7 99227 11800 13,9 99358 16299 16,4 -1642 -1,' 2512 18,2 Rozsnyói 82154 23018 28,0 85622 22465 26,2 86240 22416 26,0 4086 5,0 -602 "2,6 Tóketerebesi 111215 46298 40,9 117641 45801 18,9 118867 46748 39,3 5612 5,0 450 1,5 k 1] járás és 2 város ósslesen 1916274 547668 28,6 2105841 554998 26,4 2214802 561216 25,3 298528 15,6 11548 2,5 Méry Gábor felvétele (Folytatás az 1. oldalról) egyik köztársaságban sem született. Ebben a helyzetben változhat-e központjuk szerepe? - önmagában a szlovák privatizációs minisztérium koncepcióváltása nem befolyásolja a kuponos módszerhez való viszonyulásunkat. Minden attól függ, mekkora vagyont kínálnak fel a második hullámba. Nekünk az a dolgunk, hogy mind műszakilag, mind szervezésileg végrehajtsuk az állami kézből magántulajdonba történő vagyonátruházást, mégpedig kuponos módszerrel. Hogy aztán ez elsődleges, vagy másodlagos szerepet tölt-e be a privatizáció folyamatában, annak szemszögünkből nézve nincs jelentősége. • Hogyan végződött a szövetségi központ vagyonelosztása? Mit örököltek? - Akárcsak a munkamegosztásról, a vagyonelosztásról is szerződés született. Ami a berendezéseket illeti, minden ott marad, ahol eddig volt, tehát annak a köztársaságnak a tulajdona, amelyben található. Végérvényesen csak március 31 -tői valósul meg a vagyon kettéválasztása, mégpedig a január végéig lezárt leltár alapján. Gazdálkodásunk eredményeként a tiszta nyereségen azonban csupán az első hullám teljes lezárása után osztozkodunk. • Tehát maradt a két köztársasági központ. Miben vannak egymásra utalva? - Június végéig mindenképpen közös dolgunk az első hullám sikeres lezárása. Utána már külön-külön megyünk tovább, ám együttműködésünkre azután is szükség lesz. • Néhányszor szóba került január 31 -e. Még milyen határidőt hasznos megjegyeznünk a tényleges részvénytulajdonossá válás időszakából? - Voltaképpen január 31 -e a mérvadó. Ekkortól - vagyis az első hullám befejezésének időpontjától - számítva az érvényes kormányrendelet értelmében a pénzügyminisztérium harminc napon belül köteles írásban értesíteni valamennyi önállóan befektetett vagyonjegy-tulajdonost és befektetési privatizációs alapot arról, mely megrendeléseiket fogadták el az egész hullám során. Ugyanakkor közlik, mikor és milyen formában adják át a megszerzett részvényeket. • Ezt tartalmazza majd az ún. zárólevél. Miért van erre szükség, ha már egyszer fordulónként mindegyik megrendelés sorsáról írásban tájékoztatták az érintetteket? - Mert felér egyfajta végső elszámolással. Ugyanakkor jelzi, ki, hol mennyi részvényt szerzett. Külön értékpapírt ugyanis nem bocsátanak ki róla, mindössze rögzítik az adatokat az újonnan létesülő értékpapírközpontban, amely nem más, mint egy óriási számítógép. Itt mindenkinek számlát nyitnak, s feltüntetik vagyonrészesedését. A zárólevélben az is benne lesz: ha március 29-től május 31-ig a részvénytulajdonos vagyonjegykönyvének iktatóhelyén jelentkezik, ingyenesen kiválthatja részvénytulajdonosi igazolványát, ami az értékpapírközpontban található számlája állását tartalmazza, s egyben bizonylat értékpapírjainak létezéséről. • Mi történik akkor, ha valaki netán sem az ötödik forduló elszámolásáról, sem a végső eredményről nem kapott értesítést? - Ilyen esetben, akárcsak különböző pontatlanságok előfordulásakor, rögtön az illetékes regisztrációs központban kell magyarázatot kérni. • Nemrég közöltük olvasóinkKal, hogy január 22-ig jelentsék be valamennyi reklamációjukat, vagy esetleges adatváltozásaikat a regisztrációs helyen. És ha ezt valaki lekéste? - Nem történt semmi. Voltaképpen csak azért jelöltük ki a szóban forgó határidőt, hogy legyen elég időnk február végéig a zárólevél kinyomtatására és elküldésére. Ha valaki később jelentkezik, legfeljebb akkorra nem kapja meg a végelszámolást, vagy ha már úton lesz felé az értesítés, nem kerülhet bele az utólag eszközölt változás. Különben mindenkinek továbbra is jogában áll a reklamáció benyújtása. • A vagyonjegy-befektetőknek azonban van egy másik tábora is. Ök a befektetési privatizációs alapokra bízták pontjaikat. Nekik mihez kell igazodniuk? - Mint említettem: február végéig az alapok is megkapják a végső elszámolást. Gyakorlatilag ettől a naptól kezdve egy hónapon belül - tehát március 31-ig - közölniük kell klienseikkel, hogy az alap által lebonyolított üzletek következtében mennyi és milyen értékű részvényhez jutottak, és azokat hogyan adják át nekik. Ugyanezeket az adatokat az értékpapírközpontban is rögzítik, és a részvénytulajdonosok pontosan olyan igazolványt szerezhetnek, mint a közvetlenül befektetők. • Aki az alapra bízta pontjaínak befektetését, aligha szerez tudomást sorsuk alakulásáról. Különben gyakorlatilag ennek nincs is értelme, hiszen az alap, nem pedig az alap által kiválasztott társaság részvényese lesz. Megtudhatja-e az érintett, hogy megbízott befektető társasága melyik cégek tulajdonának részese? - Az alap előbb-utóbb összehívja az alakuló közgyűlést. Részvényesként az illető megjelenhet rajta, s rákérdezhet. Azt viszont elárulom, rövidesen kapható lesz a Vagyonjegyes Privatizáció című, cseh-szlovák nyelvű kiadvány 12. száma, amely bőségesen útbaigazít és beavat az értékpapirvilág fortélyaiba. Olyan alapismereteket nyújt, amelyek nélkül aligha válhatunk vagyonunk sikeres kezelőivé. Egyszerűen arról van szó, hogy megtanuljunk törődni dolgainkkal. • Általában ismert, hogy az emberek többsége a befektetési alapokra bízta pontjait. Vannak-e naprakész adataik erről és a közvetlenül befektetők számáról? - Szlovákiában összesen 2,59 millióan kapcsolódtak be a kuponos privatizációba. Egyedül csak 880 ezren próbálkoztak a részvényrendeléssel, a többiek az alapokra bízták vagyonjegyeiket. • Máig vita tárgya a köztársaságok között a vagyonjegyes privatizációban szerzett vagyonrészesedés kérdése. Csehország 19 milliárd koronás összeget követel azért a vagyonkülönbségért, amennyivel többet szereztek náluk a szlovákiai befektetők. Köztársaságunk viszont mindössze 0,8 milliárdot hajlandó megtéríteni ebből. Ha végül is megegyeznének valamilyen vagyonkiegyenlítésben, érintheti-e a megállapodás a csehországi vállalatoknál részvényekhez jutott szlovákiai állampolgárokat? - Jelenlegi értesüléseim szerint senki sem fizethet erre rá. Aki egyszerre jutott hozzá a cseh és a szlovák társaságok részvényeihez, gyakorlatilag két igazolást kap: külön a csehországi és külön a szlovákiai értékpapírközpontból. S ha netán bekövetkezne a vagyonkiegyenlités, csakis a makroszférában történhet, a vagyonjegyes befektetőket nem érintheti. • Már eddigi beszélgetésünkből is kitűnik: a jó tájékozottság szempontjából kulcsszerepük van a regisztrációhelyeknek. Meddig lesznek az érintettek szolgálatában? - Gyakorlatilag addig, amíg léteznek. Június végéig naprakész adatokkal, utána már csak kevésbé rugalmasan elégíthetik ki az igényeket, mert megszűnik a hálózati összeköttetés a központi adatbank és a kihelyezett munkahelyek között. Egyelőre azonban valamennyi regisztrációs hely nyitvatart, rendszerint naponta 10-től 17-óráig, de ez nem előírásszerű, mert igazodhatnak a helyi igényekhez. Ráadásul a vegyeslakosságú déli járások mindegyikében tud valaki magyarul is. Egyébként a regisztrációs helyen valamennyi gyakorlati kérdésre választ adnak, ám előfordulhat, hogy a részvénytársasághoz vagy a befektetési alaphoz küldik az érdeklődőt. Ugyanis egyre több olyan dolog merülhet fel, amely már nem függ össze közvetlenül a vagyonjegyes privatizáció szervezésével, inkább az utána jelentkező tulajdonjogi kérdések közé sorolható. Köszönöm az interjút. J. MÉSZÁROS KÁROLY