Új Szó, 1993. február (46. évfolyam, 25-48. szám)

1993-02-02 / 25. szám, kedd

KALEIDOSZKÓP «ÚJSZÓä 1993. FEBRUÁR 2. ovábbra is jogában áll Denyújtása. /onjegy-befektetőknek egy másik tábora is. 'tési privatizációs alalontjaikat. Nekik mihez k? tettem: február végéig megkapják a végső Gyakorlatilag ettől ve egy hónapon belül ius 31-ig - közölniük ;el, hogy az alap által jzletek következtében ilyen értékű részvénys azokat hogyan adják anezeket az adatokat <özpontban is rögzítik, tulajdonosok pontosan Iványt szerezhetnek, lenül befektetők. ilapra bízta pontjainak aligha szerez tudoalakulásáról. Különben ennek nincs is értelme, ip, nem pedig az alap ztott társaság részvéVtegtudhatja-e az éringbizott befektető társacégek tulajdonának réslőbb-utóbb összehívja izgyűlést. Részvényesmegjelenhet rajta, s rázt viszont elárulom, rönató lesz a Vagyonje:áció című, cseh-szlokiadvány 12. száma, esen útbaigazít és bea<papírvilág fortélyaiba, mereteket nyújt, ameligha válhatunk vagyokezelőivé. Egyszerűen :ó, hogy megtanuljunk linkkai. in ismert, hogy az emége a befektetési a/aoontjait. Vannak-e napíik erről és a közvetlenül lámáról? iában összesen 2,59 ;solódtak be a kuponos a. Egyedül csak 880 Ikoztak a részvényrenöbbiek az alapokra bízgyeiket. fa tárgya a köztársasivagyonjegyes privatizizett vagyonrészesedés ihország 19 milliárd koget követel azért a vaégért, amennyivel töbk náluk a szlovákiai beöztársaságunk viszont 0.8 milliárdot hajlandó dbból. Ha végül is megvalamilyen vagyonkiin, érintheti-e a megélsehországi vállalatoknál iez jutott szlovákiai itat? ji értesüléseim szerint zethet erre rá. Aki egyhozzá a cseh és a szlojok részvényeihez, gyait igazolást kap: külön g i és külön a szlovákiai zpontból. S ha netán le a vagyonkiegyenlltés, ikroszférában történhet, jyes befektetőket nem 1digi beszélgetésünkből jó tájékozottság szemjlcsszerepük van a relyeknek. Meddig leszedek szolgálatában? latilag addig, amíg létezvégéig naprakész adaa már csak kevésbé ruilégíthetik ki az igényemegszűnik a hálózati 3S a központi adatbank ezett munkahelyek kőire azonban valamennyi 3 hely nyitvatart, rendDnta 10-től 17-óráig, de írásszerű, mert igazodílyi igényekhez. Ráadáslakosságú déli járások Den tud valaki magyébként a regisztrációs imennyi gyakorlati kérízt adnak, ám elófordula részvénytársasághoz ktetési alaphoz küldik az Ugyanis egyre több merülhet fel, amely már jssze közvetlenül a vaprivatizáció szervezéséaz utána jelentkező tulajlések közé sorolható. m az interjút. 1. MÉSZÁROS KÁROlY SZEREPEKRŐL ÁLMODIK, DE NEM KER BESZÉLGETÉS LŐRINCZ MARGITTAL A vele készített beszélgetés már a hatodik a jubileumi sorban. A véletlen hozta úgy, hogy ez a sorrend alakult ki, az azonban mégsem Men, hogy azok a gondok felmerültek, amelyek Lörincz Margit inmélyes vallomását a színházról át- és átszövik. Egy színház nemMii épületből, nézőtérből, színpadból és öltözőkből áll. A próbatermekben, a műhelyekben az emberi lélek teremt szeretetet - a mindentó néző felé sugározhatót. s így a játékot is beszorítottuk az esetleges térbe. A színészek nem találták a helyüket, ami által a végeredmény néha silánynak látszhatott. - A színházi bennfentesek tudják, hogy az ön férje, Tarics János, aki maga is volt színész, majd több tucat darab zenei munkatársa, amatőröket is rendezett, s mint a színház gyártásvezetője dolgozott sokáig a társulatnál. Csendes óráikban beszélgetve van-e olyan, ami elsőként jut eszükbe? - Már többször elmondtam, hogy az első tíz-tizenöt év nagyon gyönyörű volt. Azután következett egy olyan időszak, ami igen hosszantartó hullámvölgyet jelentett. Erről nem tehettem. Nem szeretnék senkit megbántani. Az akkori igazgatónak nem voltam a kegyeltje, amit a szereposztásokban kellő súllyal ki is fejezett. Olyan szerepeket kaptam, amelyeket mások visszautasítottak. Ók tehették, mert nem volt következménye. Én meg sem kíséreltem, összeszorítottam a fogam és játszottam. Az idő előrehaladtával már csak statisztaszerepekben egy-két mondatot mondhattam a színpadon. Ezt bizony együtt is elemezgetjük a férjemmel. Kétségtelenül fájdalmas tény, hogy a legszebb éveim múltak el így. Amikor a harminc és negyven körüli színésznők szinte kivirágoznak, lubickolnak a sikerben, számomra a történtek szinte semmilyen megmérettetésre nem adtak lehetőséget. Pedig vágytam rá, szerettem volna megmutatni, mit tudok. -Mostanában is érhették efféle megkülönböztetések. Például, mi volt az oka, hogy a Házmestersiratót igen hamar levették a műsorról? -Erre nem tudok itt válaszolni. A szervezési osztályunk dolgozói szerint nem tudták eladni az előadásokat. Igaz, egy Házmestersiratónak több propagandára lett volna szüksége, mint a Csókos asszonynak, vagy a Fekete Péternek. Nem látok a munkájukba, de talán egy kicsivel több propaganda nem ártott volna. - Tehát ügy érzi, hogy olyan időszakát éli a színház, amelyben Lörincz Margit már nem játszhatna el főszerepeket? Nem számíthatnak a korosztályához sorolható aktív, vagy éppen már nyugdíjas színésznők Örkény Macskajáték-ának a szerepeivel? Netán reménytelen kritikusi képzelgésem lenne önről, mint Lorca Bernarda Albá-járól? - Ha rajtam múlna, szívesen eljátszanám ezeket a szerepeket. Tényleg nem nagyon válogattam. Egy dologra vagyok büszke: soha nem adtam vissza szerepet és soha nem kértem szerepet. Ez megnyugtató számomra. Egyetlen egyszer tettem kivételt, amikor szerettem volna eljátszani Gertrudist, a Bánk bán-ból. Dehát nem találkozott az óhajom a rendező elképzeléseivel, ezért kimaradtam belőle. - A Matesz alapításának negyvenedik évfordulója alkalmából készített interjúk mindegyikében felteszem a kérdést: Hogyan kötődik jelenleg a színházhoz, illetve a színház kimutatja-e valamilyen formában a saját kötődését az ön személyéhez? - Én nagyon, mert a sajátomnak érzem. Talán éppen azért, mert negyven évet töltöttem egyetlen színháznál. Most ez az érzés még fokozódott, hiszen az alapítótagok közül egyedül vagyok, aki még aktívan játszom. Ha tudnám is, hogy mi gyon jó dolog volt, hogy Beke Sándor került a színház élére. Időben hozott friss vért. Szaktudását elismerve nagyon jó rendezőnek tartom. A színháznak javára szolgált az ő munkája. Nagyon-nagyon sokra tartom a Bástya Színház megalapítását. Kétlem, hogy más valaki ilyen elementáris erejű felismerésre jutott volna. Saját személyemre terelve a választ, el kell mondanom, nagyon örültem Csurka Házmestersiratójában Jónásné szerepének. A lelkem mélyén valami nagyszabású figurára várhattam, mert a kezdetekben igencsak kellett szeretgetnem a szerepet, hogy felfedezzem nagyszerűségét abban a lerobbant társadalmi közegben, ahová az író megálmodta. Végül nagyon szerettem játszatni, s most hiányzik. Nagyon szerettem a Mohácsban Kanizsai Dorotytyát, amely az előzővel szemben igencsak nagy történelmi léptékkel mérhető nagyasszonya Háy Gyula drámájának. Dacára annak, hogy szép szerepekről álmodoztam, aminek az okát a közel kétévtizedes Lörincz Margit A tanítónő című Bródy-dráma címszerepében. Partnere Tarics János, aki civilben a művésznő férje. (G. Podhorský felvétele) vár rám, újra végígmennék ezen az úton. Ha egy színész jó szerepeket kap, évekre előre képes önmagában akkumulálni alkotóenergiáit. Még a rosszabb időkre, a mellőzöttség éveire is, amikor ennek nyomán sok mindent elfelejt. Mint az édesanya, aki a szülés után gyermekét megpillantva, csak boldogságot érez. Ez játszódik le a színészben is, ha végre főszerepet játszhat. S a színház? Viszonyul-e valahogyan? Most volt a negyvenedik évforduló. Jólesett volna, ha valaki megköszöni a negyven esztendőt. Nem mentem el, nem hagytam el a pályát, pedig sokan elmentek, pályát változtattak. Voltak köztük olyanok is, akik ma is tehetségesek. Hívtak engem is más színházakhoz, ami abban az időben nem is volt titok. Maradtam. - Színésznőként élhette át azt a fordulatot, amelynek elindításában három éve a színházaknak is szerepük volt. Azt megelőzően szinte csak epizódszerepekben, olykor statisztaként láthattuk színpadon. Az utóbbi három év hozott-e valamilyen változást? - Jót hozott. Szerencsés következmény volt, hogy megkaptuk az épületet. Nem tudom a színház működési feltételeit elválasztani a saját színészi munkám feltételeitől. Namellőzésben látom, mégis vallom, hogy mindent el kell, el akarok játszani. Prostituáltat, parasztaszszonyt, úrinőt és cselédet. Hálás vagyok azoknak, akik a kezdeti években be-bedobtak a mélyvízbe. Azok a szerepek tanítottak meg alázatra, amely nélkül aligha lenne ma lelkierőm statisztálni a Csókos aszszonyban, a Fekete Péterben vagy a most készülő Az ember tragédiájában. Várok, készülök a nagyobb feladatra. A régi nagy szerepálmom lehetősége a múltba veszett. - Mi volt a szerepálma? - Most már bevallhatom, de sokáig féltem, hátha kimondásával megszűnik a várakozás varázsa. Most már lehetetlen a megvalósulása, ezért kimondom: Shaw Pygmalion-jában Eliza szerepe, s a már említett Gertrudis a Bánk bán-ból. Igazából most már nem válogatok, nem óhajtgatok szerepeket. Jönnek a nagyon tehetséges fiatalok... - Dehát egy színház nem csupán olyan szerepeket kínálhat. - Eléggé mostohán bántak a drámaírók az öregasszonyokkal. Az idő elszáll, s nem valószínű, hogy a következő évtizedben ilyen lelkierővel tudok végig dolgozni. Szerepeket nem kérek, soha nem is kértem. - Köszönöm a beszélgetést. DUSZA ISTVÁN lÉCSOK: ADÓÜGYBEN § FÖLDÜGYBEN § II, J, Nagyöivedi olvasónk kérdezi: miután magángazdáidéként tevékenykedik, 11 szövetkezetből kivette i földjét, van-e jogalapja annak, hogy a nevére kiszámílolf vagyonértékből csupán az qyharmadát adják ki neki. -A transzformációs törvény idevágó rendelkezése értelmében a jogosult személy - aki vállalkozóként mezőgazdasági termelést folytat, - vagyonrészét az írásban beadott kiadási kérelem időpontjától számított 90 napon belül ki kell adni. A törvény nem határozza meg a kiadás arányát, tehát aki kéri, annak teljes vagyonrészét ki kell adni. Több gondot okoz a kiszámított vagyonrész tételek szerinti visszaadása. Az alapelv szerint a bevitt eszköz jár viszsza, mivel azonban ezek közül már csak nagyon kevés maradt fenn, a jelenlegi gyakorlat az, hogy a szövetkezetek a kiszámított vagyonrész százalékos megoszlásának arányában kínálják fel az eszközöket. Adhatnak-e önnek öreg, hasznavehetetlen istállót a vagyonérték fejében? Felajánlhatnak, de az önök egyezségén múlik, hogy ezt elfogadja-e. -tszlJ. A. jeligére kéri a választ az az olvasónk, akinek férje munkaidő után vállalkozik, van egy főiskolás fiuk és egy 3. életévét még nem betöltött kisgyermekük. A férj mellékjövedelme változó, így nem tudják, hogy mennyi biztosítást is kell befizetniük vállalkozásából, s azt sem tudják, miképpen számítják ki az adót. - Már több ízben írtunk róla, hogy a mellékjövedelemből adózó ez év június 30-ig a saját bevételeinek és kiadásainak alapján alakuló kivetési alapjából számítja ki a befizetendő biztosítási összeget. Ezt követően pedig - amennyiben már tavaly is vállalkozott - a '92-es adóbevallás alapján kiszámított kivetési alapból fizeti be a biztosítást a már ismert kulcsok szerint (46 százalék a három biztosítási alapba, 4 százalék pedig a foglalkoztatási alapba). Az adókedvezményre vonatkozóan a következőket kell olvasónknak is - sok társához hasonlóan - tudnia. A férjnek munkahelyén kell kitöltenie egy nyilatkozatot, amelyben kéri, hogy 2 gyermekére és az anyasági szabadságon levő feleségére vonják le az adómentes tételeket. Tehát ezeket a kedvezményeket nem a vállalkozásából származó bevételekből számítja le. Az adót pedig a 286/1992-es Tt. sz. törvény alapján számítja ki. Vagyis a bevételből levonja a kiadásokat és a biztosításra befizetett összeget, a többiből pedig a jövedelemadó-kulcsok szerint adózik. MOLNÁR ROZÁLIA n ' TÖRVÉNYTERVEZET AZ ANTIKOMMUNISTA ELLENÁLLÁSRÓL A cseh kormánykoalícióhoz tartozó Kereszténydemokrata Unió - Csehszlovák Néppárt az év elején terjesztette a kormány elé az antikommunista ellenállásról szóló törvénytervezetét. Egyúttal a Polgári Demokrata Párt képviselői is hozzáláttak egy hasonló törvénytervezet előkészítéséhez. A benyújtott törvénytervezetet, jóllehet indokoltságában nem kételkednek, nem fogadta egyöntetű lelkesedéssel a koalíció minden tagja. Václav Klaus miniszterelnök a napokban újságírók előtt jelezte, a törvénytervezetből nem tűnik ki egyértelműen, melyik időszakban beszélhetünk ellenállásról, mi tekinthető ellenállási tevékenységnek szemben a kommunista rendszer általi megkárosítással, s az egyet nem értésnek milyen formája minősíthető ellenállásnak. A PDP, amint Libor Novák parlamenti képviselő a napokban egyik nyilatkozatában elmondta, nem egy, hanem két ide vonatkozó törvényjavaslatot szeretne előterjeszteni. Az első a bűntettek elévülhetetlenségét, amásikaz antikommunista ellenállás fogalmát, kérdéskörét szabályozza. Az elévülhetetlenségi törvény viszonylag egyszerű jogszabály lenne, hasonló, amilyet a német parlament hagyott jóvá A törvényjavaslat szerint az egypárturalom idején elkövetett bűncselekmények nem évülnének el. Az antikommunista ellenállásról szóló törvény deklaratív jellegű lenne, konkrét büntettek, illetve a megkárosultak anyagi előnyeinek felsorolását nem tartalmazzák. A cseh főügyészségen már folyik a munka a kérdéses időszak legsúlyosabb bűntettei listájának összeállításán. Érdekes fejleménye a törvényjavaslat előtörténetének, hogy első kezdeményezője a KDU-CSNP választmánya hétvégi országos tanácskozásán hozott határozatában kilátásba helyezi: ha a cseh parlament június 30-ig nem hagyná jóvá az antikommunista ellenállásról szóló törvényjavaslatot, fontolóra veszi, részt vegyen-e továbbra is a kormány munkájában. Tomáš Ježek privatizációs miniszter, aki a Polgári Demokratikus Szövetséget képviseli a cseh kormányban, nagyon meglepőnek és ultimátumszerűnek minősítette ezt a határozatot. Szerinte a törvényt a parlament elfogadja, de nagyon kell ügyelni arra, hogy ez a jogszabály kiket érint majd, mert nem engedhető meg, hogy megismétlődjenek a lusztrációs törvény egyes vitatott esetei. SOMOGYI MÁTYÁS SZÁZADUNKBAN NYOLCADSZOR A prágai várban már a hétvégén érezhető volt az első cseh köztársasági elnök keddi beiktatásának ünnepi előszele. Századunkban csupán nyolcadszor, ezúttal a cseh állam létrejötte alkalmából, nyílik alkalma a nyilvánosságnak megtekinteni az eredeti cseh koronázási ékszereket. Prágaiak és turisták a csípős hideg ellenére türelmesen, hosszú sorokban várakoztak a régi királyi palota Ulászló termének oldalbejáratánál, hogy közelről láthassák a ritka kincseket, a Szent Vencel koronát, a jogart, az almát, az ereklyekeresztet. A legértékesebb darab az 1346-ban IV. Károly megrendelésére készült 2,5 kg-ot nyomó aranykorona, amelyhez hasonló nincs egész Európában. Egyharmada drágakő és gyöngy, az elöl elhelyezett csodálatos rubin a világ legnagyobb ékszerként felhasznált drágaköve. A kiállítás csak egy hétig lesz nyitva. A szakértők szerint, bár az ékszerek kiváló állapotban vannak, nem tanácsos hosszabb ideig idegen környezetben tartani őket. A várőrségen, a rendőrségen és a detektorokon kívül a legmodernebb, kizárólag erre az alkalomra vásárolt biztonsági berendezés vigyáz a felbecsülhetetlen kincsre. Egyébként - mint a mesében -, az ékszerek „állandó lakhelye" ajtajának hét kulcsát a legmagasabb állami és egyházi méltóságok őrzik, (va) -Megórzött-e valamilyen emléktópel, múló boldogságot vagy szoritlesűltséget a kezdés óráiból? -Nekem az első bemutatóm az a sokai emlegetett Urbán Ernő-darabvolt, mert bár ritkán esik róla szó, tét szereposztásban rendezte meg Mink István. Bozi Marika szerepét Ferenczy Annival felváltva játszotta Úgy kezdődött az első premier, hogy amikor a Wagner-függöny felment volna, mindjárt le is szakadt. * szereppel kapcsolatban a túlzott magabiztosságomról szólnék, ami egy fiatal színésznőnél természetes. Ez később igencsak lekopott rólam, mert több lett a felelősségérzetem, mini volt tizennyolcéves koromban. Étihez hozzájárult az is, hogy oly tudatosan vették el az ember önbizalmát. Voltak olyan rendezők, akik törekedtek erre. Mégis szerettük egymást, örültünk egymás sikerének, Magunk építettük a színházat, sokat dolgoztunk, mert annyira majónkénak éreztük. - Ezek szerint aligha tűnhetett fel, lilin még érezni sem érezték azt az Mógiai szorítást, amelyben a Mais: is megszületett. -Elsősorban az tűnt fel, hogy a nagy lelkesedésünk közepette nem játszhattuk a magyar és a világirodalom klasszikusait. Ha igen, akkor is olyanokat, amelyeket ennek myomásnak megfelelően ki lehetett lógatni. Köztudott, hogy megalakult a magyar szfnház, de az emberektol még élt a háború emléke, a megbélyegzés, a meghurcoltatás súlyos teherként nehezedett a mapokra. Annyira boldogok voltunk, hogy játszhatunk, s a közönség ünnepli a magyar szót - az anyanyel<ét. Mindez akkor is így történt, ha nem volt a darab olyan színvonalon megírva és eljátszva, mint amilyen színvonalon azt mindenki szerette «*ia. Ezért sem törte át a színház lalait az a politikai légkör, amelyben amtiereket végezhettek ki. Az ötvenes évek a magyarság számára bizonyos mértékig több reményt adtak, fezen megszűnt a hivatalos diszkrimináció és a jogfosztottság. A legkisebb faluban is az egymásratalálást, a magyar szót ünnepelték velünk együtt. A falu volt a mi nagy-nagy befogadónk és ünneplőnk, mert akta nem volt olyan jó dolgunk mint most, hiszen legtöbbet Komáromban játszunk. -Ez az új helyzet igazán jó? -Annyiból mindenképpen, hogy a közönség a lehető legjobb kiállításban láthatja az előadásokat. Hatalmas méretű a színpad, gyönyörű a környezet. Lényeges azonban f a teljesség, mert amit Komáromból lalura vittünk, az rendszerint meg lelt csonkítva. Kisebb lett a díszlet,