Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-12 / 8. szám, kedd

1993. JANUÁR 12. ÚJ szól HÍREK - VÉLEMÉNYEK 2 FUVAROZÓK VÁMRENDJE A GAZDASAGI TANACS ÜLESE NÖVELNI A VALUTATARTALÉKOKAT (Munkatársunktól) - A szlovák kormány gazdasági tanácsadó testülete tegnapi ülésének leglényegesebb programpontja az 1993-as pénzügyi, költségvetési politika megvitatása volt. Július Tóth, a szlovák kormány pénzügyminisztere rögtönzött sajtótájékoztatóján elmondta, három fontos dolgot tartanak szem előtt: a korona belső konvertibilitásának megőrzését, elegendő valutatartalékok felhalmozását és a belső piac védelmét. Elképzeléseik szerint a valutatartalékok nagyságát a kétszeresére növelik, ám ez a külkereskedelem teljesítőképességétől is tügg. Az ezt megelőző gazdasági tanács ülése meglehetősen terméketlen volt; minden beterjesztést visszaadtak átdolgozásra. Tegnap viszont éppen ellenkezőleg,^ privatizációs tervezetet hagytak jóvá, köztük a szenei Montostroj és a lévai húsipari üzem magánkézbe adását. Július Tóth leszögezte: a Szlovák Nemzeti Bank a kormánytól független szervezet, amelynek legfontosabb feladata a fizetőeszköz stabilitásának megőrzése. Nincs tehát kitéve a napi politikának, s akár a kormány gazdasági elképzeléseit is felülbírálhatja. Az utóbbi napok talán legégetőbb kérdésére, miszerint mikorra várható a jelenleg közös fizetőeszköz kettéválása, a pénzügyminiszter úgy válaszolt: amíg a két független állam gazdasági érdekei közösek, addig a korona is közös marad. (só) MÁRCIUSTÓL DÉLELŐTT IS, DÉLUTÁN IS: DUNA TELEVÍZIÓ A MŰHOLDRÓL Ha szatellitantennánk tányérját az EUTELSAT II F-3-as műholdjára irányítjuk, karácsony óta új magyar tévéállomás műsorát foghatjuk: a Duna Televízió programját. - A Magyar Televízió működését illetően mindig voltak kifogások - mondta az új adó előzetes bemutatkozóján Tamáska Péter, a Magyarok Világszövetségének referense, aki tegnap a Pozsonyi Magyar Kulturális Központban számolt be a Duna Televízió terveiről. - Bizonyos műsorok kimaradtak, mások el sem készültek, a kifogások tehát jogosak voltak. Nem láthatták a nézők a magyar nemzeti kultúra, azon belül is a magyar filmgyártás legjelesebb alkotásait és még kevesebbet tudtak a határon kívüli magyar kisebbségek életéről. A Duna Televízió ezt a hiányt kívánja most pótolni, így a konzervműsorok mellett a kárpátukrajnai, a felvidéki, az erdélyi és a délvidéki magyarok életéről is rendszeresen tudósítja majd nézőit. Ezekben a napokban például az új Szlovákiáról készít riportműsort három fős stábja: ma a parlamentben forgatnak, a jövő héten pedig Milan Kňažko külügyminiszterrel készítenek interjút. - Skandináviától Tel Avivig fogható a műsor - jegyezte meg Tamáska Péter -, s igazak, tárgyilagosak kell, hogy legyünk, hiszen állandóan tetten érhetőek vagyunk. Tíz főállású munkatársa van az új tévének, s már a kezdet kezdetén tart a műsor, az anyagi háttér rendkívül bíztató - vélekedett a stáb többi tagja. A pesti forgatócsoporton kívül a televízió vezetői külföldi munkatársak riportjaival, tudósításaival is számolnak természetesen a legnagyobb objektivitás tükrében. Egyébként délelőtt két, délután négy órán át nézhetik műsorainkat. (sz-ó) HOL KÉSETT AZ ÚJ SZÓ? MEGOLDÁSHOZ KÖZELEDIK A BOSZNIAI VÁLSÁG? GENFBEN MINDENKI VIZSGÁZIK Belső hatalmi harc Jugoszláviában • Menesztett újságírók TIZENÖTÖDIKÉIG MÉG ELNÉZIK... Ha január 15-e után a fuvarozók nem viszik magukkal a Szlovák Központi Vámigazgatóság utasításai alapján előírt iratokat, nem léphetik át a szlovák-cseh határt, és visszaküldik őket az illetékes helyi vámőrségre. Erről tájékoztatta tegnap a szlovák sajtóirodát Jaromír Kaličiak, a Szlovák Központi Vámigazgatóság vezérigazgatója. Az intézkedés egyaránt érvényes a közúti, vasúti és légi forgalomra, akárcsak a postaszállítmányokra. Valamennyi közúton szállított küldeményre jótállás kell, mégpedig olyan összegben, amelynek befizetése megtelel mindkét állam elvárásainak. Nagy mennyiségben kizárólag csak a Szlovákiából vagy Csehországból származó kereskedelmi árut engedik át a határon, ám azt az importáló országban árueredeti bizonylattal szükséges igazolni. EGYELŐRE VÍRUS NINCS (Munkatársunktól) - Dr. Dušan Béreš, a Rimaszombati Járási Közegészség- és Járványügyi Hivatal igazgatója cáfolta azokat a híreket, melyek a járásban terjedő influenzajárványról hangzottak el tömegtájékoztató eszközökben. Pusztán arról van szó, hogy a légúti és náthalázas megbetegedések száma növekedett meg, ami egyébként minden évben ilyen tájt jellemző a járásra. Valószínűleg ennek alapján következtettek arra, hogy ezeket a megbetegedéseket az A vírus okozza. (polgári) MENNYIBE KERŰL(HET) A DIÁKKOSZT? (Folytatás az 1. oldalról) - Nem, a közölt árakat a helyi iskolaszékek módosíthatják, attól függően, mennyiért tudják beszerezni az élelmiszer-alapanyagokat. - Milyen mértékben „emelhetik" az árakat? -Az árkülönbözetek 10, indokolt esetben akár 20 százalékosak is lehetnek. - Nem tart attól, hogy az iskolai étkeztetés árai is elszabadulnak? - Ettől nem félek. Az iskolaszékeknek elküldtük a módszertani útmutatót és biztos vagyok benne, hogy feleslegesen nem fogják drágítani a tízórai, az ebéd vagy az egésznapos koszt árát. Ellenőrizni fogjuk, hogyan alakulnak az étkeztetés költségei. D. T. AZ OKTATÁSI MINISZTER TÖRVÉNYT SÉRT A Szlovákiai Pedagógus Fórum keresettel fordult a Legfelsőbb Ügyészséghez azzal kapcsolatban, hogy az oktatási miniszter 1992. október 14-én elmozdította helyükről a tanügyi igazgatóságok igazgatóit, és helyükre más személyeket jelölt ki. A fórum végrehajtó bizottságának nevében Peter Bulla elmondta, hogy a miniszter annak idején egyik esetben sem vette figyelembe a területi iskolatanácsok javaslatait, ami ellentétben áll az iskoalügy és az államigazgatás kapcsolatáról szóló 542/ 1990-es törvény idevágó paragrafusaival. Érvényben: 1993. január 12-én Eladási árfolyam Pénznem 1 egységre, koronában DEVIZA VALUTA Angol font 45,235 46,58 Francia frank 5,262 5,40 Német márka 17,876 18,25 Olasz lira (1000) 19,526 20,15 Osztrák schilling 2,543 2,59 Svájci frank 19,593 20,03 USA-dollár 29,233 29,79 (Munkatársunktól) - Az Új Szóval nemcsak a Bodrogközben és az Ung-vidéken történnek néha furcsa dolgok, hanem - mint azt a legfrissebb hírünk igazolja - a Kanyapta mentén is. Ezúttal Alsó- és Felsőláncot, Buzitát, valamint Restét célozta meg a lapterjesztés ördöge. Az említett községekbe ötnapos késéssel, vagyis január 11-én érkezett meg lapunk január 6-ai száma, méghozzá nem a megrendelt 132 darab, hanem csak 46... Hogy hol bolyongott, és ki fo(Folytatás az 1. oldalról) selő nyugodt januári hétköznapról beszélt. Adatokat belőle sem tudtam kihúzni, ám jelezte: felkészültek a növekvő érdeklődés fogadására, s addig tartanak nyitva, ameddig csak szükség lesz rá. (jmk) Régen volt olyan tolongás a kassai pénzintézetben, mint ezekben a napokban. A legforgalmasabb helyi takarékpénztárban, a Štúr utcaiban is hosszú sorok kígyóznak mostanában reggeltől estig. Míg karácsony előtt ott a pénzkivétel dominált, jelenleg az ügyfelek túlnyomó többsége beadja pénzét. Amint azt az intézet igazgatójától Ivan Nemčíktól megtudtuk, az idén a náluk elhelyezett pénzmennyiség meghaladja a 30 millió koronát. Megjegyezte még, hogy az ügyintézést alig győzik, ezért elképzelhető, hogy meghosszabbítják nyitvatartási idegyasztotta le ilyen vékonyra a buzitai postára címzett csomagot, azt a Postai Hírlapterjesztő Vállalat kassai irodájában tegnap nem tudták megmondani. Tiltakozó telefonhívásunkra megígérték, utánanéznek a dolognak. Egyben megkértek, tolmácsoljuk az érintett előfizetőknek bocsánatkérésüket s azt, hogy viszszaadják az elveszett lap árát. Reméljük, ilyen eset nem fog előfordulni azután, hogy vasárnaptól Kassán is nyomják az Új Szót. (gazdag) jüket, vagy bővítik az átvevőhelyek számát. (g-f) Az Általános Hitelbank (Všeobecná úverová banka) Szlovákia legnagyobb pénzintézete. Tegnap a vezetőség ülése után érdeklődtünk Klára Kozáková sajtótitkártól, milyen irányú pénzmozgást tapasztaltak kirendeltségeiken. - A napokban az emberek egyáltalán nem veszik ki a pénzüket, hanem milliókat hoznak a bankunkba - mondotta . - Lehetséges, hogy ennek az is az oka, hogy végre a hosszú éveken át monopolhelyzetben lévő takarékpénztár mellett mi is utat törtünk az ügyfeleink felé és január elsejétől a szlovákiai bankok közül a legmagasabb kamatokat adjuk a nálunk elhelyezett pénzre. Azt tapasztaljuk a lakosság hallgat a miniszterelnökre és a bankba helyezi a pénzét. Az esetleges pénzcsere idején ott érzik biztonságban megtakarításaikat. d. T. Genfben tegnap folytatódott a bosznia-hercegovinai válsággal foglalkozó konferencia, s bizonyos jelek arra engednek következtetni, lehetséges valamiféle kompromiszszumos megoldás. Hiszen az értekezletre megérkezett Szlobodan Milosevics szerb köztársasági elnök, aki köztudottan nem szeret veszíteni, így maga is esélyt láthat. Nos, meglehet, hogy Genf a boszniai véres dráma utolsó felvonása lesz, ám a főszereplők és a statiszták maradnak, így az is megtörténhet, hogy a darab majd egyszerűen új néven fut tovább. Mindenesetre most már teljesen világos és egyértemű, ki mit (nem) akar. Az Egyesült Államok - kezdjük vele a sort - nem akart belenyúlni a balkáni méhkasba, inkább egy homályos elvi síkon maradt. Közrejátszott ebben minden bizonnyal az elnökválasztási időszak ténye is: Bush már nem, Clinton viszont még nem kívánt konkrétabban beavatkozni. Nyugat-Európa nem akartmagához közel egy iszlám államot, ugyanakkor határozottan ellenezte Nagy-Szerbia létrejöttét is, mondván, a szerbek a Drina folyón túl nem terjeszkedhetnek. Az ENSZ közvetített, csapatokat küldött, katonái azonban szinte nevetségessé váltak. A „legékesebb" példa: szombaton a szerbek az UNPROFOR páncélkocsijában tartózkodó Hakija Turajlics bosnyák kormányalelnököt a kéksisakosok válla felett célozva lőtték le. A boszniai szerbek önálló államot akarnak, amely bármely pillanatban (népszavazás útján) Jugoszláviához csatolható. A muzulmánok központosított Boszniát szeretnének, mert ez mégis bizonyos hatalommal ruházná fel őket. A horvátok némi területszerzésre törekednek. A Vance-Owen-terv felemás megoldás, mert bizonyos vonatkozásban egységes államot feltételez, másrészt pedig ugyanazt tíz tartományra osztja. Ez nem felel meg a szerbeknek, mert tartományaik nem összefüggő területet képeznek, de elfogadhatatlan a muzulmánok számára is, mert elképzelt országukból alig marad valami. A Nyugat türelme azonban fogytán, így előbbutóbb egyezkedni kell, hiszen az USA és a NATO harci gépezete bevetésre áll. Csak konstatálhatjuk, hogy a külföld szemet húnyt a boszniai szerbek területhódítása felett, lényegében „méltányolta" azt, így a nagy vesztesek a muzulmánok. Mégis: lenne két tiszta és két (a horvátokkal) vegyes tartományuk, valamint a nyílt várossá nyilvánítandó Szarajevó, s mindebben a térségben - ha úgy adódik - békében élhetnek. Ez tehát az a képlet, amely elfogadásra vár, de amelynek sorsa e pillanatban még teljességgel bizonytalan. Most csak az bizonyos, hogy a tanácskozáson jelen van a három boszniai érintett félen kívül Csoszics jugoszláv államfő, Milosevics és Bulatovics, az újonnan megválasztott Crna Gora-i köztársasági elnök. Jugoszlávián belül tovább bonyolódik a helyzet, Csoszicsnak a nemzetmentő kormány megalakítására tett javaslata nem talált táptalajra. Az ellenzék elkésettnek tartja az indítványt, vonakodik részesévé válni az esetleges következményeknek, a radikálisok (csetnikek) viszont attól tartanak, hogy veszítenének a népszavazáson kiharcolt pozícióikból. A kedélyeket tovább borzolja az a rendelet, mely szerint várakozási listára helyezik a Szerbiai Rádió és Televízió alkalmazottainak 20 százalékát, mondván, hogy a csökkentett munkaidő révén munkaerőfelesleggé váltak. Á neveket látva azonban világos, hogy egyszerű tisztogatásról van szó, s a listára az ellenzéki érzelmű szerkesztők és munkatársak kerültek. A létszámcsökkentés mellett a nemzetiségi műsorok dolgozóinak az itteni nyelvtörvény sötét árnyékával is meg kell küzdeniük: az olvasó bizonyára nem először hall ilyesmit, nos, az Újvidéki Rádió szerkesztői tegnap kapták meg az ukázt, hogy a helységneveket ezentúl szerbül kell használni. Zárjuk jelentésünket egy friss hírrel: fűtőanyag hiányában az országban meghosszabbítják a diákok téli szünidejét. SINKOVITS PÉTER, Újvidék BRIT DIPLOMATA AZ EGYUTTELESNEL David Brighty prágai brit nagykövet tegnap ellátogatott az Együttélés Központi Irodájába, ahol Duray Miklóssal, Duka Zólyomi Árpáddal és Flórián Lászlóval találkozott. A találkozó jelentőségét növeli a megváltozott államjogi helyzet. A brit nagykövet az általános helyzeten túl azon konkrét esetek iránt érdeklődött, amelyekben a szlovák kormány megsértette az emberi és kisebbségi jogokat. Pontos és megbízható információi voltak például a nyelvhasználat korlátozására hozott intézkedésekről. Az Együttélés vezetői tájékoztatták vendégüket a járási hivatalok élén december folyamán bekövetkezett személyi változásokról, amelyek elsősorban a déli járások magyar nemzetiségű hivatalvezetőit érintették. Szó volt még az oktatásügy sajátos problémáiról. A brit nagykövet biztosította az Együttélés vezetőit, hogy kormánya az újonnan létrejött ország esetében fokozott figyelmet fog szentelni az emberi és kisebbségi jogok betartásának, és a brit külképviselet rendszeresen figyelemmel kíséri a magyarlakta területeken a fejleményeket, hogy pontos képet kapjon a helyzetről. Az Együttélés vezetőit biztosította afelől, hogy kormánya tiltakozni fog az említett konkrét jogsérelmek miatt. (ú) HOVA VÁNDOROLNAK A MILLIÓK? A BIZALMATLANSÁG ÖRDÖGI KÖRE FUR: MAGYARORSZÁG NEM Teljesen megalapozatlanok azok az állítások, hogy Magyarország fegyverkezik, revansra készül és fenyegeti szomszédjait, jelentette ki a budapesti televízióban Für Lajos. A magyar honvédelmi miniszter szerint olyan közönséges rágalmazásokról van szó, amelyeket a leghatározottabban vissza kell utasítani. Ezeket annak kapcsán jelentette ki, hogy a Haza Védelme 92 kiadványban adatokat közöltek a fegyveres erök állományáról és fegyverzetéről. Ezek az adatok alacsonyabbak, mint 1989 előtt voltak és a rájuk fordított kiadások azóta reálértékben 40 százalékkal csökkentek. Tavaly a költségvetési kiadásoknak mindössze 11 százalékát tették ki A Magyar Rádió vasárnapi híradásában többször idézte a magyar katonai problematikával foglalkozó kommentárt, amely a Národná obrodában jelent meg. Ennek kapcsán Für Lajos leszögezte, az utóbbi évtizedekben jó pontnak számított az, ha a 20. század és az azt megelőző időszak minden térséget ért szenvedésért a magyarokat próbálták hibáztatni és „elmaradott konzervatív rendbontóknak, FENYEGETI SZOMSZÉDJAIT vad nacionalistáknak próbálták beállítani őket. Mintha mindig valakit fenyegetnének", szögezte le a miniszter. „Azt szeretnénk, ha mások ugyanúgy tiszteletben tartanák a magyar nemzeti méltóságot, mint ahogy mi elismerjük másokét" - mondotta Für Lajos. Ha minden jól megy, akkor Magyarországnak hamarosan MIG 29-es gépei, amerikai rakétaelhárító rendszere, orosz repülőgépelhárító rakétái, svéd bombázói és Németországból származó szovjet tankjai lesznek - írta tegnapi kommentárjában a Népszabadság. A napilap abban látja annak okát, hogy Magyarországon annyit beszélnek a fegyverekről, hogy térségünkben nem a kölcsönös bizalom a jellemző, hanem a kölcsönös gyanúsítgatás. Ha Mečiar kijelenti, hogy Szlovákiának nagyon erős hadseregre van szüksége, akkor az Budapesten aggodalmat vált ki. De ugyanolyan helyzet állhat elő a szomszédoknál Raffay Ernő honvédelmi államtitkár kijelentéseit követően is. Ily módon jön létre a bizalmatlanság ördögi köre. NÉHÁNY SORBAN E

duard Sevardnadze, a grúz parlament elnöke levelet kapott George Bushtól, melyben az amerikai elnök aggódik a Grúziában télen leromlott gazdasági helyzet miatt. Az amerikai elnök tudatta Sevardnadzéval, hogy az Egyesült Államok térítésmentesen gyermektápszereket és más árukat szállít az országnak 10 millió dollár értékben, ezen felül Grúzia gyógyszerszállítmányokra és gabonaküldeményekre is számíthat. J

apán szakemberek érkeznek január végén Magyarországra, hogy felmérjék, milyen mértékű hitelt nyújtson Magyarországnak környezetvédelmi célokra a külfölddel gazdasági kapcsolatokat ápoló japán alap. Tokiói becslések szerint erre legkevesebb 56 millió dollár kellene és a kormány áprilisig meghozza az erre vonatkozó döntést. Ha a terv megvalósul, akkor Magyarország lesz az első kelet-európai állam, amely ökológiai célokra japán kölcsönt kap. P

alotás János, a Köztársaság Párt alapítója, sikeres magyar vállalkozó volt Magyarország legnépszerűbb embere az elmúlt évben. Ezt támasztják alá a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok. Palotás Göncz Árpádot váltotta fel ennek a listának az élén, aki az utóbbi két évben birtokolta a vezetíhelyet. Őket sorrendben Orbán Viktor, Deutsch Tamás és Fodor Gábor követi a népszerűségi listán. VALUTAÁRFOLYAMOK