Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-07 / 4. szám, csütörtök

HÍREK - VÉLEMÉNYEK .ÚJSZÓÄ 1993. JANUAR 7. BOSI VÍZLÉPCSŐ GÁTAK A FŐMEDERBE? Meglehetősen nagy a csönd az utóbbi időben a bősi vízlépcső körül. Az illetékesek viszont már nem sokáig hallgathatnak, hiszen amennyiben tavaszig nem oldják meg a Duna eredeti medrében a vízszint stabilizálását, az ezzel járó talajvízszint-süllyedés a nyugalmi állapot végeztével súlyos károkat okozhat a növényzetben. Tegnap azután megszólalt Július Binder, a pozsonyi Vízgazdálkodási Vállalat igazgatója, aki a Népszabadságnak és a Magyar Rádiónak nyilatkozva a régi mederben gátak kiépítését javasolta. Szerinte ily módon biztosítható lenne a főmeder és a mellékágak vízszintje. Megítélése alapján a javasolt négy gát három hónap alatt felépíthető. Azt is hozzátette, hogy ezekbe a gátakba a kisteljesítményű turbinákat is felszerelhetnének, amelyek áramtermelésével a többletköltségek öt éven belül megtérülnének. Tatár György magyar miniszteri biztos Július Binder nyilatkozatára reagálva a Magyar Rádiónak elmondta: a londoni megegyezésnek megfelelően továbbra is kitartanak amellett, hogy a Hágai Bíróság döntéséig a vízhozam 95 százaléka a főmederbe kerüljön. A gátakat illető elképzeléseket pedig szerinte közös szakértői csoportnak kell megvizsgálnia. -tBAGPAP CÍMÉRE KÉSZÜL AZ ÚJ ULTIMÁTUM Az Egyesült Államok kedden ismételten figyelmeztette Irakot: ne sértse meg a zónát, mely felett az ENSZ repülési tilalmat rendelt el. Az amerikai védelmi és külügyminisztérium szóvivői így reagáltak az iraki akciókra, amelyek azt követően is folytatódtak, hogy az elmúlt héten az amerikaiak lelőttek egy iraki harci gépet. A Pentagon szerint Irak azon kívül, hogy megsérti a légi zónát, a 32. szélességi körtől délre eső területekre helyezte át a szovjet SAM típusú légelhárító rakétáit. Az USA most nyomást gyakorol szövetségeseire, hogy csatlakozzanak az Irak-ellenes katonai támadás kilátásba helyezéséhez, amennyiben Bagdad nem vonja ki rakétáit az ország déli részéről - tájékoztatott tegnap a New York Times. Mint ismeretes, a föld-levegő típusú rakéták veszélyeztetik az amerikai gépeket, amelyek a repülési tilalom betartására felügyelnek. Az amerikai képviselők brit, francia és szaúdarábiai kollégáikkal konzultáltak egy ultimátumról, amelyet állítólag hamarosan Irak elé terjesztenek. Az említett forrás szerint Irak bizonyos időt, valószínűleg 48 órát kap arra, hogy a déli területekről áthelyezze rakétáit. Amennyiben ezt nem teszi meg, számolnia kell a következményekkel. ÚJ START - RÉGI AGGODALMAK Az Oroszországi Föderáció és az Egyesült Államok, melyek aláírták a START II szerződést, ragaszkodni fognak ahhoz, hogy Ukrajna betartsa az atomsorompó-szerződéshez való csatlakozásból eredő kötelességeit - közölte keddi moszkvai sajtóértekezletén Grigorij Bergyennyikov orosz külügyminiszter-helyettes. Hangsúlyozta, Ukrajna nem nukleáris nagyhatalom, Oroszország és az USA véleménye pedig megegyezik Ukrajna atommentes státusának kérdésében. Belorussziának nem származik semmilyen előnye abból, ha területén atomfegyvereket helyeznek el. Ismételten megerősíti, érdeke, hogy megszabaduljon ezektől a fegyverektől - mondotta Sztanyiszlav Suskevics, a köztársasági parlament elnöke a RIA orosz hírügynökség tudósítójának adott nyilatkozatában. Reagálva egyes nyugati politikusok aggodalmára amiatt, hogy Belorusszia nem ratifikálta a START I szerződést, Suskevics kihangsúlyozta: Belorusszia fokozatosan és következetesen teljesíti összes kötelezettségét. LITVÁNIA: HÉT ELNÖKJELÖLT Litvániában hét elnökjelöltet jegyeztek be - tájékoztatott Vilniusban a választási bizottság. A jelöltek között van Algirdas Brazauskas volt reformkommunista, a parlament jelenlegi elnöke, aki a novemberi parlamenti választásokon Vytautas Landsbergis a litván függetlenség atyjával szemben aratott győzelmet. Közben Landsbergis bejelentette, hogy Stasys Lozoraitisnek, Litvánia washingtoni nagykövetének a javára lemond jelöltetéséről. További jelöltek: Kazimieras Antanavicius közgazdász, Kazimieras Ouka volt tisztségviselő, Kazimieras Petraitis nyugalmazott mérnök, Kazimieras Bobelis, az Egyesült Államokban élő litván diszidens és Kazimieras Vilkelis színész. A jelölteknek január 20-ig kell bemutatniuk a 20 ezer támogató aláírását. A választásokat február 14-én tartják. SHETLAND-SZIQETEK ATANKHAJÓ NEM TÖRT KETTÉ A megfeneklett Braer tankhajó Skócia partjainál A Shetland-szigeteknél zátonyra futott, Libériában bejegyzett tankhajó a feltételezésekkel ellentétben mégsem tört ketté, hanem első része víz alatt van, a hátsó pedig a vízfelszín fölé emelkedett. Ezt arról a hat speciális repülőgépről sikerült megállapítani, amely különleges vegyszereket permetezett a kilyukadt hajótestből kiáramló olajfoltra. Korábban erre nem volt lehetőség, mivel 120 km-es óránkénti sebességet meghaladó szél fújt, ami akadályozta a mentési munkálatokat is, pedig brit, holland és amerikai szakértők érkeztek a helyszínre. Az olajfolt egyelőre mintegy 10 négyzetkilométernyi területet borított el a tengeren. A Reuter hírügynökség beszámolt arról, hogy szemtanúk szerint tegnap reggel a hajóroncs már nem azon a helyen volt, ahol megfeneklett, tehát a hullámok valószínűleg odébb sodorták. A partvidéken tengeri állattetemeket találtak, amelyeknek teste olajfoltos volt. A környezetvédők szerint a brit történelem legsúlyosabb környezeti katasztrófájáról van szó. KAMBODZSA LÉPNI KÉSZÜL ÄZ EliSZ Az ENSZ megvizsgálja a kambodzsai kormánynak azt a kérését, hogy zárják ki a vörös khmereket a békefolyamatból, ha január végéig nem hagynak fel a kambodzsai békemegállapodások megvalósítását gátló akcióikkal. Ezt az ENSZ szóvivője közölte, hozzáfűzve: szerinte kizárt, hogy a vörös khmerek elszigetelődnek. A vörös khmerek 1979-ben zárult ötéves rémuralma idején maoista kísérletet hajtottak végre, likvidálták az értelmiséget és a népirtásnak egymillió kambodzsai esett áldozatul. A vietnami egységek kivonásával lehetőség nyílt a polgárháború befejezésére, majd sor került az ENSZ kambodzsai béketervének az aláírására, amelynek megvalósítását egyedül a vörös khmerek bojkottálják. Hun Sen kambodzsai kormányfő a hét elején elítélte a vörös khmerek magatartását és az ENSZ közbelépését kérte, ha nem szűnnek meg a békemegállapodás megvalósítását és ezzel párhuzamosan a tervezett szabad választások előkészületeit gátló akciók. ANGOLA NAGYOBBODIK A HADSZÍNTÉR Tegnap az angolai Angop hírügynökség arról tájékoztatott, hogy a kormánycsapatok és az ellenzéki UNITA mozgalom tagjai közötti harcok kiterjedtek az ország középső részén fekvő Bie tartomány fővárosára. A portugál Lusa hírügynökség angolai forrásokat idézve közölte, hogy a város hajnaltól intenzív tüzérségi támadásoknak volt kitéve. A kormányerők a múlt héten kezdték meg offenzívájukat, melynek célja, hogy visszaszerezzenek két északnyugati várost. Vasárnap az ország déli részén levő Lubango városból szorították ki az UNITA egységeit. HAVANNA, MIT REMÉLSZ? Immár közismert a január húszadikai dátum, amikor is Bili Clinton megválasztott amerikai elnök leteszi a hivatali esküt. A világ Washingtonra tekint, kíváncsian fürkészi, hogy mi változik majd a Fehér Házban, a demokrata többségű Kongreszszusban, merre veszi irányát az amerikai bel- és külpolitika. Mindenki bizakodik valamiben: a hazaiak a gazdaság fellendítésében, az életkörülmények javításában, a szomszédos országok vezetői a szorosabbra fogható kapcsolatokban, a kelet-európaiak a nagyobb mértékű, feléjük irányuló érdeklődésben, a bőkezűbb támogatásban, Bosznia lakossága, ha kisebb reményekkel is, a béke meghozatalában... De vajon mit remél a washingtoni őrségváltástól Kuba, amely szinte karnyújtásnyira fekszik az amerikai partoktól, mégis kíméletlenül kirekesztve, elhagyatottan vesztegel? Nos, épp ennek a tarthatatlan állapotnak a megszüntetésében bíznak a kubai ellenzékiek. Nyilatkozatuk szerint polgárok milliói kívánják a gyors változást, a stagnálás, hanyatlás és megtorlás ördögi körének áttörését, amelynek megvalósításához az új amerikai elnök a Kubával szembeni pragmatikus politikájával nagymértékben hozzájárulhat. Elizardo Sánchez, a szigetországban élő legismertebb disszidens, az emberi jogok bizottságának elnöke levélben fogalmazta meg óhajait és elvárásait, hogy Washington változtassa meg politikáját, amely a Bushkorszak idején ,,nem volt eléggé leleményes". Ezzel a lépéssel Clinton „megfosztaná Fidel Castrót a repressziók megtartásának ürügyétől", s lehetőséget nyújthatna a „növekvő szociális és gazdasági válság áthidalásához, a Kubát övező hidegháborús légkör megszüntetéséhez". Tény, hogy George Bush, aki a hidegháború kemény éveiben hivatalba került Reagan elnök nyomdokaiba lépett, folytatta, sőt szigorította a Havannával szembeni blokádpolitikát. Más kérdés, tehetett-e volna egyebet, ha Castro a füle mellett engedte el a józanságra intő megannyi felszólítását, vagy esetenként dührohammal, ócsárlással reagált az intelmekre. Ha marad ez a castrói magatartás, akkor a kubai külső és belső ellenzék aligha számíthat gyökeres, gyors változásra, bármennyire is kívánja az enyhülést a kétoldalú kapcsolatokban. Havanna, mármint a hivatalos, egyelőre fékezi magát. Azonkívül, hogy leplezetlen örömmel fogadta Bush bukását az elnökválasztáson, csak elvétve ejt szót Bili Clinton hivatalba lépésével kapcsolatban. Elvárásairól vagy, mondjuk inkább, intelmeiről. A szöveg a szokásos: az USA a rossz, az agresszor, az esküdt ellenség, amely ellenforradalmat készít elő Kubában. A teljesen magára maradt „szabadságország" azonban a végsőkig folytatja a harcot a kommunizmus eszméinek győzelméért. Kuba őszszakállú forradalmára, aki férgeknek nevezi Miamiba menekült honfitársait, s otthon üldözi, börtönbe záratja a másként gondolkodókat, megfosztva őket a demokrácia megteremtéséhez fűzött reménytől, a „forradalmak új hullámában" bízik. Clinton vagy más, neki nyilván egyre megy, hiszen csakis a fideli utat tartja helyesnek. Azt, (A Frankfurter Allgemeine Zeitung rajza) amely a Sierra Maestrából a szovjet blokk nyújtotta „függetlenségen, szabadságon" keresztül a szegénység és a nélkülözés kapujához vezette a kubai polgárt. Fidel Castro ezt a politikát tartja e világ legfőbb reményének. URBÁN GABRIELLA NÉHÁNY SORBAN B

orisz Jelcin január 27.-29. között hivatalos látogatást tesz Indiában. Ott-tartózkodása idején írják alá több egyéb megállapodás mellett a barátsági és együttműködési szerződést. B

ili Clinton leendő amerikai elnök szűkebb hazájának fővárosában, az arkansasbeli Little Rockban újabb orvosi vizsgálatnak vetette magát alá, ezúttal egy orr-fül-gégész rendelőjében. Az allergiás betegségekkel küszködő Clinton a január 20-i beikatási ceremónia előtt ki akarta vizsgáltatni torkát, mivel a 46 éves politikus a választási kampány végére teljesen elvesztette a hangját. F

ranciaország hivatalosan megerősítette Kínának, hogy engedélyezte 60 darab Mirage típusú vadászgép eladását Tajvannak, közölte tegnap Kína párizsi nagykövetsége. A gépeket a Dassault társaság szállítja, és a párizsi vezetés most áldását adta erre a katonai üzletre. K

ijevben nem akar nagykövet lenni egyetlen izraeli diplomata sem. Az AFP hírügynökség értesülése szerint attól tartanak, hogy esetleg a csernobili reaktorból újabb radioaktív szennyeződés illan el. Az izraeli külügyminisztérium felkérését eddig minden számításba jöhető diplomata elutasította, és Jeruzsálemben abban bíznak, hogy akad majd önkéntes, aki elvállalja ezt a tisztséget. A

lgériában három muzulmán szélsőséges halt meg a fegyveres erőkkel történt összetűzésben. Ennek előzménye az, hogy az extrémisták rátámadtak katonatisztek csoportjára, közülük egyet megöltek, hármat pedig megsebesítettek. A Reuter beszámolt arról, hogy erősítés érkezett a helyszínre és a támadókat ártalmatlanná tette. A szélsőséges muzulmánoknál kalasnyikovokat találtak. fel. .ugatl katonai intézményekI" V ben folytatta tanulmányait tavaly és tavalyelőtt mintegy 170 magyar katonatiszt, holott korábban erre csak a néhai Varsói Szerződés tagállamaiban volt lehetőség. A honvédelmi minisztérium azzal számol, hogy az ezredfordulóig átalakítja a tisztképzés egész rendszerét: katonai gimnáziumokat, négyéves főiskolákat létesítenek, sőt számolnak egy átfogó képzést nyújtó nemzetbiztonsági egyetem megalakításával is. L

ondon három üzletében tegnap gyújtóbomba robbant. A detonációkat megelőzően az Ir Köztársasági Hadsereget (IRA) képviselő egyének közölték, hogy ilyen jellegű akcióra készülnek. A Scotland Yard közlése szerint a robbanásoknak nem volt sebesültje sem. A rendőrség feltételezi, hogy a bombákat előző nap záróra előtt helyezték el az üzletekben. Tavaly Londonban 27 hasonló robbantásos merényletet hajtott végre az IRA. CSÁSZÁR/ MENYASSZONY Riporterek hada vette körül tegnap az egyik magas beosztású japán diplomata házát Tokióban. Az operatőrök és fotoriporterek legalább egy felvétel erejéig szerették volna lencsevégre kapni Owado Hiszasi külügyminiszter-helyettest vagy családjának egyik tagját. Leginkább azonban lányára, a 28 éves Maszakóra vadásztak, akiről az a hír járja, hogy rövidesen a trónörökös felesége lesz. A hölgy egyébként szintén a külügyminisztériumban dolgozik, méghozzá az északamerikai ügyosztályon. A tömegtájékoztató eszközök azóta tartják szem előtt a diplomata családját, hogy nem hivatalosan kiszivárgott: Naruhito herceg még januárban megkéri Maszako kezét. Sem a császári palota, sem a külügyminisztérium nem erősítette meg ezeket a híreszteléseket, de nem is cáfolta. Naruhito jelenleg 32 éves és 1987-ben, amikor oxfordi tanulmányainak befejeztével hazatért, úgy nyilatkozott, hogy a harmadik X után kíván nősülni. Ennek tehát legfőbb ideje...