Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-30 / 24. szám, szombat

5 ÉRDEKESSÉG ÚJ szól 1993. JANUÁR 30. „Nívós terméket reklámozok" (Oláh Csaba felvétele) -Egyébként hol érezte magát a legjobban, melyik városban? - Mindenütt jó volt. Róma a múlt­jával, Párizs a forgatagával, Barce­lona az őrületével kápráztatott el. Ebben az évben távolabbi helyekre utazom. - Nincsenek ennek hátulütői? Az például nem fordulhat elő, hogy Nescafé-fiúként kezelik majd a szak­mában? -Egyelőre semmi ilyet nem ér­zek Nívós terméket reklámozni sze­rintem nem szégyen. Még akkor sem, ha a Nemzetiben játszom. -Az ismertségen túl kap még valami mást is ettől a reklámtól? - Szakmai tapasztalatot, még­hozzá nem is keveset. Nagyon érde­kes munka ez. Itthon, konkrét helyzetet teremtve, próbát tartunk a stábbal, hogy kint, ahol drága az idő, ne kelljen vacakolni. Hallatlanul profi a magyar stáb, nagyon jó velük dolgozni. Külföldön, a felvételeknél természetesen a Nestlé cég is kép­viselteti magát. Jelen van mindig egy szakértőjük, aki minden snittről véleményt mond, és az első kocká­tól az utolsóig kezében tartja a dol­gokat. Az egész film mindössze 30-40 másodperc, ez alatt kell el­mondani a történetet és közvetíteni az érzést, hogy a Nescafé csodála­tos. Tehát nincs mellébeszélés. Min­den snitt, minden apró jelenet arra kényszerít, hogy maximálisan össz­pontosítsak. Ezt aztán hasznosítani tudom színpadon is, tévéfilmek­ben is. Mint fatörzsben az évgyűrűk, úgy szaporodnak a tapasztalataim. SZABÓ G. LÁSZLÓ DIVATBA JÖTT A SZÜZESSÉG? MICKEY, DONALD MEG A POLITIKA A Politika című belgrádi napilap nemrég különös gyászjelentést kö­zölt: ,, Barátaink, Donald kacsa és Mickey egér meghaltak." Nem tudni, hogy a népszerű rajzfilmfigurák el­halálozásáról szóló hírt mennyire vették komolyan a csínytevéseiket képregény formájában közlő újság kiskorú olvasói, az viszont biztos, hogy a Walt Disney Társaság na­gyon komolyan viszonyul az ENSZ által elrendelt szankciókhoz. Éppen ezért tiltotta meg Jugoszláviában, vagyis Szerbiában és Crna Gorában világhírű mesehősei történeteinek a közlését. Ettől ugyan aligha fog hamarabb befejeződni a boszniai háború, de figyelemfelkeltő gesztus­nak nem utolsó ez a döntés. Bár nem kizárt, hogy a szerb és a mon­tenegrói apróságok addig fognak bőgve toporzékolni, míg elérik a cél­jukat: a papa is hazajön a háborúból, meg Mickeyt és Donaldot is vissza­kapják. Ha ez valóban bekövetkezik, felhívom a Nobel-békedíjakat oda­ítélő bizottság figyelmét egy rokon­szenves egérre és egy morcos, de kedves kacsára. (g) A NESCAFÉ-FIÚ RÉKASI KÁROLY ÉS A KÁVÉREKLÁM ÁRULKODÓ TEKINTETEK Megvizsgálják a színét, a formá­ját, a kifejezését. De állítólag a férfiak is elsőként a hölgyek szemét veszik szemügyre, ezt követi az arc, majd az alak meg­szemlélése. Igaza volt Humph­rey Bogartnak, aki éppen ötven éve szólt így a Casablanca című filmben Ingrid Bergmanhoz: „Nézz csak a szemembe, kicsi..." (MNL) Melánie Griffith Szüzességről álmodik ma a fiatal francia férfi. És nemcsak a férfi. Egyre több nő tekinti megint nagy erénynek az erényt. Vége a féktelen partik idejének, távolságtartás és ro­mantika az új jelszó. Ez derül ki annak a több mint 1000, tizenöt évnél idősebb franciának egy kör­kérdésre adott válaszából, melyet a párizsi VSD hetilap hozott nyilvá­nosságra. A megkérdezett férfiak 39 száza­léka szűz lányt szeretne feleségül venni, 63 százalékuk (a nők 78 szá­zaléka) az első esettel a nagy szere­lem megismeréséig várni akar. A szüzességet az erősebb nem 58 százaléka romantikusnak is tartja, s csak a fiatalemberek 4 százaléka kiván magának emancipált nőt. A barátságok többet jelentenek a szexuális kapcsolatoknál. A pszi­chológusok szerint a 20. életév a megfelelő életkor az első szerelmi tapasztalatszerzésre. Az amerikai Brooka Shields (26 - a fotón), aki A kék lagúna című filmben meztelenül mutatkozott, nyíltan kiállt a romantika mellett. ..Azt hiszem, hogy a szex a nők legnagyobb ajándéka a férfiak szá­mára. Én csak azzal a férfival akarok ágyba bújni, aki gyermekeim apja lesz." A szüzesség új, franciaországi di­vatja persze még nem jelenti azt, hogy más európai országokban is így vélekedik az ifjúság. De a párizsi divatnak mindig híre megy... A kifejezésteljes szempár sok színészt is filmcsillaggá tett. Jú­lia Roberts nem utolsósorban a csillogó tekintetének köszön­hette gyors karriérjét. Melánie Griffith szeme szexuális vonz­erőt sugároz, Michelle Pfeiffer pedig egy gyermek tiszta tekinte­tével néz ránk. A férfisztárok közül Kevin Costner szemében humorérzék tükröződik, Sean Connery felhúzott szemöldöke pedig szavatartó emberre utal. Egy dán tanulmány is a tekin­tet fontosságára ad bizonyíté­kot: e szerint a nők elsőként a férfiak szemét nézik meg. Színes, nagyméretű plakáton Nescafét iszik piros pohárból. Rómá­ban, Párizsban, Barcelonában ugyanezt tette. „Ez a kávé fantasztikus!" - sóhajt fel Európa-szerte. Rómában olaszul, Párizsban franciául, Barcelonában spanyolul beszélt; ha Kínában forgatna, kínaiul is megta­nulná a szövegét. Rékasi Károly, a Nescafé-reklám megnyerő modorú nagy utazója magyar színész. Budapesten, a Nemzeti Színházban játszik második éve. - A Noszty fiúnak nem Tóth Mari mellett lenne a helye? - Válasszuk szét a kettőt: a Nem­zetiben Noszty Feri vagyok, a rek­lámfilmben Rékasi Károly. - Magyar színész egy Svájcból induló hatalmas reklámkam­pányban. -Ha én most elmondom, hogy kerültem bele... nevetnem kell. Utaztunk volna haza a feleségem­mel és a kislányunkkal Jászbe­rénybe, a szüleimhez, de vissza Pestre már csak úgy jöhettünk vol­na, ha kölcsönkérünk benzinre. In­dulás előtt volt a próbafelvétel. Ke­restek egy érdeklődő, nyílt tekintetű fiút, aki szabadon utazhat a világban és kapcsolatot tud teremteni bárhol, mert bele tűd nézni az emberek szemébe. Már be is pakoltunk a ko­csiba, hogy nekivágunk az útnak, amikor azt mondtam: elugrok én arra a válogatásra, nem fog az úgysem sokáig tartani. Sejtettem, hogy nem én leszek az első, de hogy negyvenhatan állnak előttem, azt azért nagyon soknak találtam. Szinte minden kollégám ott volt, aki számításba jöhetett, szóltam is Eni­kőnek, a feleségemnek, hogy ne várjunk, fölösleges. Ennyi ember kö­zül úgysem engem fognak kiválasz­tani. Megőrültél? - felelte, ha már eljöttünk, akkor várd ki szépen, míg sorra kerülsz, aztán mehetünk. Tényleg nem volt pénzünk benzinre, de ez olyan próbafelvétel volt, ame­lyért napidíjat fizettek. Különben semmi esélyt nem adtam magam­nak, olyan rosszul sült el a dolog. Olyan arcot kértek tőlem, hogy „á, otthon én is ilyet iszom, hogy ez milyen finom!" Áll a kamera egy helyben, én bámulom az üzlete­ket... nem, ez az egész nekem sehogy sem tetszett. Mit lézengjek én egy mozdulatlan kamera előtt? - Hiányzott a kirakat? - Nem, egyszerűen rosszul érez­tem magam a helyzetben és úgy is viselkedtem. A pamfletjét csináltam meg annak, amit kértek tőlem. Meg­láttam a Nescafét és a homlokomra csaptam. Ne hülyéskedj, kapta fel a fejét az operatőr, csináld komolyan vagy elmész, és hívjuk a következőt. De hát úgysem arra kíváncsiak a svájciak, hogy én itt mit csinálok, hogyan veszem észre a kávét, győz­ködtem az operatőrt, hanem hogy milyen az arcom, a megjelenésem. Nem tudom, mennyit küldtek ki az anyagból, ezt azóta sem kérdeztem meg tőlük, de a végén engem vá­lasztottak. Most az a dolgom, hogy utazgassak. Hol itt, hol ott bukkanok fel a világban, a termék révén pedig kapcsolatokat kell teremtenem ide­gen emberekkel. - Részükről? - Dehogyis. Énmiattam. - Remegett a keze és kilöttyent a kávé, vagy megbotlott és elejtette a csészét? - Legelőször Rómában tűnt fel. - Három nap, két éjszaka. Gyor­san dolgozunk. - Fény, pompa, luxuslakosztály? -Négycsillagos szálloda, amely­ben nem sok időt töltünk. Minden perc pénzbe kerül, igyekeznünk kell. - Rómából nem sokat láttam a filmben, csak egy óriási lakásbel­sőre emlékszem. - Igen, az az egyetlen ház Rómá­ban, amely mindenféle takarás nél­kül a Colosseumra néz. Nincs előtte se fa, se villanypózna, ülsz a nappa­liban és teljes egészében a Colos­seumot látod. - A valóságban. Nem így a filmben. - Pedig őrületes összeget fizettek a forgatásért, majd elájultam, amikor megtudtam. - A szövegére emlékszik még? -Elfelejtettem. Végzünk és már törli is az agyam. - A franciából maradt valami? -Oui. -Akkor a spanyolt ne is kér­dezzem? - Ne bizony! Amíg dolgozom, ad­dig ott vannak a mondatok az agyamban, de másnapra mindent ki tudok törölni belőle. Feleslegesen semmit sem tárolok, kell a hely az újabb szövegekre. (Inkey Alice felvétele) A sokat tapasztalt hölgyek szerint elég a férfiút még egyszer jól megnézni, hogy ki­derüljön: nincsen szerelem első látásra. Amerikai orvosok most mégis arra a következtetésre ju­tottak, hogy igenis létezik egyet­len pillanat alatt fellángoló érze­lem. Tekintetünk ugyanis sokkal többet elárul rólunk, mint valaha gyanítottuk volna: árulkodik ér­zelmeinkről, és ami ennél sokkal fontosabb: jelzi a másik kutató szeme számára a rokon lelket, az érzelmi összecsengést. Az Egyesült Államok kutatói egyetemista lányokat és fiúkat Julia Roberts kértek fel vizsgálódásaik ala­nyaiul. A fiatalok csupán egyet­len pillantást vethettek partnerük szemébe, és az eredmény még­is meglepő volt: legtöbben olyan társat választottak, akiknek sor­sa hasonlatos volt a sajátjához. A kapcsolatok mindig kölcsönös pillantással kezdődnek, ez azonban még csak a kontaktus felvételét jelzi, a folytatást az „észrevettek" érzése teszi lehe­tővé. Ha úgy érezzük, a másik felfigyelt ránk, érzékenyebbek leszünk iránta, és így lehet az illető a későbbiekben a partne­rünk. Michelle Pfeiffer -Nem is láttam csészét... helyzet volt csupán. Képzeljem el, hogy külföldön járok, mondták, né­zegetem a kirakatokat és felfede­zem valamelyikben a Nescafét. Plakáton és plakát előtt Šean Connery

Next

/
Thumbnails
Contents