Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-30 / 24. szám, szombat

1993. JANUAR 30. . ÚJ SZÓ, HAZAI KÖRKÉP SZLOVÁK ALKOTMÁNY: KÖNNYŰNEK TALÁLTATOTT Az Európai Kulturális Alapítvány, illetve két amerikai intézmény szervezésében Alkotmányosság címmel a hét elején nemzetközi szeminárium volt Pozsonyban, amelyre meghívták az 1989 utáni módosítások, illetve a jelenleg érvényes alkotmány kidolgozásában fontos szerepet játszó jogászokat és politikusokat. A résztvevők közt voltak olyan ismert szakemberek, mint Marián Posluch, Ernest Valko, Karol Plank, Ľubomír Fogaš. Meghívták a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom ismert személyiségeit is, de közülük csak néhányan reagáltak azzal, hogy írásban elküldték hozzászólásukat. A magyar pplitikusok közül Pirovits László és Öllős László (mindketten MPP) vett részt a tanácskozáson. A részletek felöl Öllős Lászlótól érdeklődtünk: • A fő cél a szlovák alkotmány összehasonlítása volt az amerikai és a nyugat-európai alaptörvényekkel. Milyen eredményt hozott a megmérettetés? - Nyilvánvalóvá vált, hogy a szlovák alkotmány a legtöbb nyugatihoz képest összehasonlíthatatlanul nagyobb hatalmi összpontosításra ad lehetőséget, vagyis jelentős mértékben kiiktatták belőle azokat az úgynevezett fékeket és ellensúlyokat, amelyekre például az eredeti liberális amerikai alkotmány is épül. Ezek közül elegendő megemlíteni, hogy a modern állam alapvető hatalmi pillére, a bíróságok függetlensége az egyik bekezdés miatt teljesen illuzórikussá vált. Ez ugyanis lehetővé teszi, hogy a parlament egyszerű többséggel válassza meg a bírákat, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kormányzó párt az egész bírói testületet kinevezheti - először négy évre, majd azután életük végéig. így a bírák elmozdítása a jövőben csak alkotmánymódosítással lehetséges, ami viszont borzasztóan nehéz procedúra. Emellett a szlovák alkotmány nem garantálja sem a médiák függetlenségét, sem a fegyveres erők vagy a közigazgatás politikamentességét, és egy nagyon erős miniszterelnöki hatalmat eredményez, néha már hivatalnoki kormányelemekkel. • Az utóbbi időben egyre több szó esik arról, hogy az alkotmányt szokatlanul rövid időn belül módosítani kell. A konferencia alapján mely téren van szükség a legsürgősebb változtatásokra? -A tanácskozáson elhangzottakból inkább egy új alkotmány kidolgozásának szükségessége szűrhető le, főként a szerkezeti hiányosságok és a nyugati normáknak nem megfelelő elemek miatt. • Hogyan ítélték meg a kisebbségeket érintő részeket? - Ezzel kapcsolatban Pirovits László és mások is két dologra helyezték a hangsúlyt - egyrészt a nemzetállami elemekre, másrészt pedig annak a tételnek a vizsgálatára, amely a kisebbségeket az állam stabilitásának potencionális veszélyeztetőiként kezeli. Megállapították azt is, hogy az e során alkalmazott fogalmak csak hatalmi döntéssel minősithetőek, jogilag értelmetlenek és azonosíthatatlanok. -tl• Fájó szívvel és soha el nem múló fájdalommal emlékezünk életünk legszomorúbb napiára. 1992 |anuár 31-ére. amikor 35 éves korában búcsúszó nélkül, váratlanul távozott szerettei köréből a drága jó férj, édesapa, szerető gyermek, testvér, sógor, koma, rokon és barát, T. FARKAS István (Borzova). Akik ismerték és szerették, emlékezzenek rá velünk együtt, tisztelettel ezen a szomorú, első évfordulón Emlékét kegyelettel őrizzük, szeretetét és jóságát soha el nem feledjük: felesége Magda, lánya: Magdi, fia: Pisti, szerető édesanyja, édesapja és anyósa, testvérei: Lajos, Zoltán családjukkal együtt, sógora, sógornője, keresztgyermekei, rokonai és barátai V-138 [g MAGYAR SZÁMADÁS NEMZETISÉGI MEGOSZLÁS Az 1991. március 3-i népszámlálás előzetes eredményeit a Szlovák Statisztikai Hivatal 1991 júniusától több részletben hozta nyilvánosságra. 1992 januárjában közzétették a nemzetiségi megoszlás előzetes, községekre bontott adatait. A népszámlálás végleges összesített adatai 1992 októberében váltak ismertté, a végleges részletes eredmények közzétételét 1993 végéig tervezi a Szlovák Statisztikai Hivatal. Csehszlovákia fennállása alatt hét alkalommal került sor az ország egész területére kiterjedő népszámlálásra. A nemzetiségi összetételt minden alkalommal a nemzetiségi hovatartozást pontosító kérdés alapján mutatták ki. A lakosság anyanyelvi megoszlása 1970-ben és 1991-ben is szerepelt az adatlapon, de részletes, községsoros bontásban az adatokat nem hozták nyilvánosságra. Szlovákia nemzetiségi megoszlását 1921-től 1991-ig az alábbi táblázat szemlélteti. SZLOVÁKIA NÉPESSÉGÉNEK NEMZETISÉGI MEGOSZLÁSA SZÁM SZERINT ÉS SZÁZALÉKOSAN 1921-1991' A népszámlálás időpontja Nemzetiség A népszámlálás időpontja Összesen cseh * szlovák 1 magyar í német 1 ultrán % 1921 3000870 72173 2,4 1952866 65,1 650597 21,7 145844 4,8 88970 3,0 1930 3324111 21696 3,7 2250616 67,7 535434 17,6 156279 4,7 95783 2,9 1950 3442317 40365 1,2 2982524 86,6 354532 10,3 5179 0,1 48231 1,4 1961 4174046 45721 1,1 3560216 85,3 518782 12,4 5259 0,1 35435 0,9 1970 4537290 47402 1,0 3873904 85,5 552006 12,2 4760 0,1 38960 0,9 1980 4991168 57197 1,1 4317008 86,5 559490 11,2 2918 0,1 36850 0,7 1991 5274335 52884 1,0 4519328 85,7 567296 10,8 5414 0,1 30478 0,6 Cseh, szlovák, magyar, ruszin, abszolút számokban és százalékban. (1921, 1931, 1950 - jelen levő népesség: 1961. 1970. 1980. 1991 - lakónépesség: az 1921. évi az akkori, a többi a jelenlegi területen) Az 1991 évi népszámlálásban először szerepelnek a morvák 6037 fö (0,1 %), a sziléziaiak 405 fő (0,0 %), a romák 75 802 fö (1,4 %). A szlovákiai lengyelek száma 1970-ben 1058 (0.0 %), 1980-ban 2053 (0,0 %). 1991-ben 2659 (0,1 %) volt 2 összesen = 100 % 1921 és 1991 között Szlovákia lakosainak száma 3 millióról 5,27 millióra (75,6 %-kal) növekedett. A magyar nemzetrész lélekszáma 651 ezerről 567 ezerre, 12,9 %-kal, Szlovákia lakónépességén belüli részaránya a felére, 21,7%-ról 10,8 %-ra csökkent. A szlovák nemzetiségűek száma 1 953 ezerről 4 519 ezerre, 131,4 %-kal, az országrész lakónépességén belüli részaránya 65,1 %ról 85,7 %-ra növekedett. Ha csak a II. világháború utáni időszak népszámlálási adatait vesszük tüzetesebben szemügyre, az 1950-es mélypont (az 1950-es adatok teljes mértékben magukon viselik a 40-es évek második fele magyarellenes intézkedéseinek nyomait) 1961-ben igen nagy gyarapodás követi, mely elsősorban nem tényleges növekedést, hanem az 1950-es félelmi görcsök oldódását tükrözi. A 60-as években még több mint 33 ezerrel, viszonylag jelentős mértékben, nőtt a magyarság lélekszáma, a 70-es és a 80-as években már csak évtizedenként 7-8 ezerrel gyarapodott a magyar lakosság száma 1970 és 1991 között a szlovák nemzetiségűek számának növekedése hatszorosan meghaladta a magyar lakosság számbeli növekedését. (A magyar lakosság lélekszáma 2,8 %-kal, a szlovák lakosság száma 16,7%kal növekedett az említett időszakban). Az 1991 -es népszámlálás adatai több tekintetben nem, vagy csak bizonyos fenntartásokkal hasonlíthatók össze a korábbi évtizedek adataival. így a nemzetiségi megoszlást is - a korábbi évtizedek adatsoraihoz viszonyítva - a kérdőív nemzetiségi listája jelentős mértékben befolyásolta. Elsősorban a roma kategória felvétele az adatlapra csökkentette a szlovák, de némileg a magyar lakosság számát is. Dolgozatunkban a népszámlálás végleges adatsorait ismertetjük. - a településszerkezetre vonatkozóan csak az előzetes adatsorok ismeretesek. Tekintettel arra, hogy a kettő közötti különbség elhanyagolható (556 fő), igy feltehetőleg csak minimális korrekcióra lesz szükség a végleges adatok közzétételekor GYURGYÍK LÁSZLÓ (Folytatjuk) LENIN-SZOBOR AMERIKÁBA Tizenháromezer dollárért vásárolta meg egy amerikai vállalkozó azt a 4 méteres Lenin szobrot, amelyet 1989-ben, a novemberi forradalom után távolítottak el a poprádi kórház parkjából. Az új tulajdonos a szobrot seatlei otthonának kertjében helyezi majd el, szavai szerint „társa" lesz a kerti ünnepségek vendégeinek. Egyébként a szobor elszállítása nem lesz olcsó mulatság. Egy speciális konténerbe helyezik, és hajóval szálHruscsov New York-i nagyjelenete óta mindenki tudja, hogy a lakkcipő nemcsak arra jó, hogy a diplomácia parkettjén elegánsan mozogjon az ember gyereke. Az ENSZ-beli híres asztalpüfölés óta tisztában van vele a világ, hogy a nemzetközi diplomáciában az apró gesztusoknak is nagy jelentősége lehet. Vagy a külföldnek üzennek velük, vagy az otthoniaknak A szovjet miniszterelnök akkor, az ENSZ-ben nem a NATO-nak üzent, hanem hazája lakosságának megcsappant önbizalmát erősítendő rúgta le cipőjét és verte vele az asztalt. Nem vitás, az is gesztus és az is (nem túlságosan burkolt) üzenetet tartalmaz, hogy Vladimír Mečiar bejelentette: nem utazik Prágába, nem lesz az illusztris vendégek között Václav Havel elnöki beiktatásának ünnepségein. A szlovák miniszterelnök nem tartozik azon politikusok közé, akik megnyilvánulásainak rúgóit partnerei vagy az újságírók képesek lennének kitapogatni. Sőt, lépései sem tartoznak a könynyen kiszámítható politikai lépések közé. Nagy ivet írt le 1989 utáni politikai pályáján. Szinte megátalkodott föderalistából konföderalista lett, most pedig tessék, ó a szeparálódott Szlovákia miniszterelnöke, miközben az államfőt is helyettesíti, ki tudja, meddig. Egy kormányelnök nem köteles minden lépését megmagyarázni. Ez azonban távolról sem jelenti azt, hogy az állampolgár ne gondolkodhatna el egy-egy lépés, egy-egy Prágába utazás vagy Prágába nem utazás okain és lehetséges következményein. Lehet, hogy ámulattal adózik pani Nagyovának, Vladimir Mečiar ideje legfőbb őrének, hogy már napokkal Václav Havel beiktatása előtt tudja: főnökének nem lesz félnapnyi ideje arra, hogy Prágába repüljön. De lehet, hogy nem adózik ámulattal Nagyová teljesítményének Lehet, hogy így teszi fel a kérdést: vajon nem árt Szlovákia tekintélyének, gazdasági és politikai érdekeinek, hogy miniszterelnöke és helyettesítő államfője nem lesz ott Prágában Václav Havel beiktatásán? A politikai stílus nem egészen egy hónap alatt olyanná alakult Szlovákiában, hogy lassan már azt kell mondanunk, kevesebbet tudunk az államirányítási történések, összefüggéseiről, mint a „bizánci" jelzővel illetett pártállam évtizedeiben. Csoda, hogy ilyen viszonyok között mind az újságíró, mind az olvasó csak találgat Én is csak ezt tehetem. A szlovák miniszterelnök szerintem a következők miatt maradhat távol Havel elnök ünnepi beiktatásától: 1 Nem tudja megbocsátani magának, hogy Havelt még a közelmúltban is támadta. 2. Gesztust akar tenni a szlovák nacionalisták felé, akik nehezen viselik el, hogy a csehek az elnökválasztás első fordulójának első menetében képesek voltak az önálló köztársaság első elnökének megválasztására, miközben Szlovákiában ízléstelen adok-veszek játék alakul ki már a jelölés körül is, és senki sem tudná ma megmondani, meddig tart ez a huzavona. Társkereső társat AHOGY ÉN LÁIOÄ 3. Működni kezdeti Mečiarban a Krim-elfektn aminek az a lényege, hogy egyes államférfi jobb szeretnek a fővárosban tartózkodni wä hogy Hruscsovot is, meg Gorbacsovot is táv* tében váltották le, illetve próbálták az elleni* meneszteni. 4. Prágában nem akar az érdeklődés közéf pontjába kerülni. Ez kétségkívül bekövetkezz hiszen Szlovákia és Csehország kettéválásai egyfolytában és minden szinten a két ft' viszonyai összehasonlításának lehetünk sza és fültanúi. 5. Távolmaradásával is kifejezésre akarjajiítatni, hogy Szlovákiát más irányba akarja komit nyozni, mint amerre Csehország minden kétséget kizáróan halad. A találgatásra kényszerített újságíró mégtitt tucatnyi feltételezést tudna csokorba szedni Csak egy valamit tud biztosan Szándék^ nem utazik Mečiar Prágába. Rossz politikát folytat a miniszterelnök, haan számit, hogy a szlovákok tömegeinek imponál tud a távolmaradással. Ez ugyanis a lep esetben is csak jelképnek fogható fel. Márpet) január 1 -je óta az ilyen jelképek már nem halul Most már az önálló Szlovákia konkrét eredni nyeire vár a lakosság. Nyilván Mečiar is tisztáin van azzal, hogy a köztársaság lakosságát legalább a fele pozitívan viszonyul Prágához,! nagy személyiségnek tekinti Havelt. így a minia terelnök visszautasító magatartása még intól elidegeníti az embereket. A populizmus célravezetőnek bízonyi a DSZM számára, amikor meg kellett nyemil emberek jelentős részét. Viszont tragikus kö«l kezményekkel járhat, ha Szlovákia még a dipi) máciában is ragaszkodik ehhez a stílushoz TILTAKOZÁS AZ ALTERNATÍV OKTATÁS MIATT NYÍLT LEVÉL MATÚŠ KUČERA OKTATÁSI MINISZTERHEZ Hivatkozva Kňažko miniszter úrnak az ENSZ-ben tett nyilatkozatán miszerint a szlovák kormány kötelezettséget vállal a szlovákiai nemal kisebbségek anyanyelvű oktatásának messzemenő biztosításán a Szlovákiai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Képvisé testülete az alábbi levéllel fordul a miniszter úrhoz: Tisztelt Miniszter Úr! Mély megdöbbenést és nyugtalanságot váltott ki a szlovákiai magyaisáj körében az a hír, hogy a szlovák oktatásügyi tárca ún. alternatív iskolátí akar létrehozni azokban a községekben, ahol már van magyar iskoli Tiltakozunk a miniszter úr által alternatívnak nevezett, valójában kétnyelii iskolák létrehozása ellen, melyben a társadalomtudományi tantárgyad anyanyelven, a természettudományi tantárgyakat pedig szlovákul oktatnák A szlovák nyelv elsajátításának, amit ez a terv kimondatlanul is megcéta nem lehet prioritása a szakmai tudás előtt. Különösen érthetetlen 8 a szándék abban az országban, ahol minduntalan Komenský tanításán hivatkoznak. Kérdezzük a miniszter urat: Szlovákiának az államnyelvet jól beszéli lojális magyar állampolgárokra vagy jó szakemberekre van szükségéén* sága első nehéz napjaiban?! Az ENSZ A gyermekek jogairól szóló egyezménye - amelyet a Szövetség

1 Gyűlés is ratifikált (104/1991 Tt.), s így kötelező érvényű Szlovákia számán is - egyértelműen szavatolja a gyermekek anyanyelvű oktatását és mindennemű megnyilvánulását, s amennyiben ezt egy állam minisztériumaim biztosítja, személyiségük fejlődése ellen követ el búnt és merényletei (IM 1991 Tt., 2., 28. és 30. cikkely). Minden ember alkotmányos joga a műveltség anyanyelven történő megszerzése, amit Szlovákia alkotmánya is garantál. A jelenlegi oktatási minisztérium kezdeményezése számunkra nem új Hasonló alattomos törekvést tapasztaltunk több alkalommal is (pl. 1ffl 1984-ben) a volt pártállam idején. Meggyőződésünk, hogy a kétnyehí iskolák „kínálata", a jószándék mezében öltöztetve is, a demokrácia cinikus megcsúfolása. Véleményünk szerint a szlovák oktatásügy egésze elavult, fejlődésképp len. Mielőbbi átszervezése egyaránt szolgálná az összes szlovákiai gyerrrt érdekét, tekintet nélkül nemzetiségi hovatartozására. Ehhez a munkáira is felajánljuk segítségünket. Ennek értelmében sürgetjük egy új közoktatás törvény kidolgozását, mely magába foglalja a nemzetiségi oktatási) kielégítő rendezését is. Iskoláink anyagi biztonságát és függetlenségét abban látjuk, hogy t óvodákat és alapiskolákat az önkormányzatok hatáskörébe utalják. A nemzetiségi oktatásügy tönkretételére irányuló eddigi kísérletek-kői a kétnyelvű iskolák létrehozásának terve is - azt bizonyítják, hogy iskolái* jövője már több évtizede nem szakemberek, hanem elfogult, esetenkéfl intoleráns politikusok kezében van. Keserű tapasztalataink egyre inkább arról győznek meg mindannyiunkat hogy nemzetiségi oktatásügyünk biztonságát kizárólag a kulturális és oktatásügyi önigazgatás teremti meg. Érsekújvár, 1993. január 24. A Szlovákiai Magyar Pedagógusi! Szövetsége Országos Képviselő-testit látják majd. A költségek a vételi négyszeresét teszik ki. A város vezetőit már régebbel foglalkoztatja, mit tegyenek a négyméteres kolosszussal A polgármester végül felajánlotta a hely! vállalatok igazgatóinak, hogy aki vevőt talál, az a befolyt összeget saját vállalata fejlesztésére használhatja fel. Végülahelyi sportlétesítmény igazgatójának sikerült érdeklődőt találnia.