Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-29 / 23. szám, péntek

WENSKE HLADY (ONYA 3dik évfolyamába lé­ik szerint valószínűleg i száztizediket a legŕé­odalmi folyóirat, a Slo­idy A lap körüli vita a Matica slovenská, rótársadalom egy cso­a kulturális szervezet satlakozott, már hóna­tette hálóját a lapra, lomhadjárattal, misze­tellenes", „nemszlo­rásokat közöl, próbál­a Ján Buzássy által 3 a Szlovák írók Társu­séban megjelenő pati­t. Ezt követték a gya­k. A Matica a kulturális támogatásával felaján­a Slovenské pohľady-t mivel amúgy is őt illeti ralamikor a Matica lap­izont mégcsak féligaz­felel meg, mert a 109 mindössze 30 jelent rális szervezet égisze ; 1952 között. A követ­az állami támogatás amely egyet jelent a lap äével. Iturális tárca „nagylel­ílotta, többéves támo­ársulásnak, ha kiad egy stilapot. Azaz: mondjon (é pohl'ady-ról, egyéb­slent a Matica kiadásá­)lyóirat, a „Slovenské A Társulás tegnapelót­Dztatóján az egykori Jozef Bžoch, Milan Šú­; Vanovič, Pavel Vili­tették: a kulturális mi­jkörébe tartozik, melyik ad támogatást és me­az azonban minden jár jogköre, hogy ezt maga jelentőségének értelmezze. Mit tehet­Tiltakozó felhívást fo­melyet több mint ötve­s amelyben leszögezik: , hogy az intolerancia ak azon a területen is íditani, amelyen nem I - a kultúrában. A Ste­ady, írják a tiltakozás­bi hónapokban kulturá­ünk egy részének erő­intoleráns eszközévé <vič, a kulturális minisz­;elője tegnap azt nyilat­ovák Rádióban, hogy m „fél az osztozkodás­Expres-szel kezdődött, folytatódott". Hogy ki >jában, eléggé nyilván­: is, hogy egyesek min­|uk politikai céljaiknak legkaparintani. (kövesdi) 'ülről kellene figyelnie, ilista Internacionáléban, ában is hasonló veszé­smpontjából a Mečiar­iledésnek. Amíg a párt ile, amíg a konstruktív c" azt értik, hogy időn­kemény bolsevikokból ők felé (a szuverenitási ;a, a szlovák alkotmány ä választók nem ábrán­itákból. Sót, igen sokan írnatíváját. Azt azonban jó svádájú Weissnek is egy-két év múlva egy­ni Mečiaréval. Akinek jnyújtják a számlát, mint , aki kudarcot vall. hetóségét az jelentené, et mondani a Demokra­alomnak, ha igazi, jelző ilnának. nertetöje az, hogy nem logy a kínálkozó lehető­megragadják, és hogy äk a hatalomhoz, t Demokratikus Baloldal igcáfolja: e szemponttól Itnak. Ez egyúttal annak lé, hogy nem segítik elő : egypártrendszer felé yensúlyozottá válhatná­nk, és pluralistává válna igy lehetőség és az igazi II választaniuk. TÓTH MIHÁLY PUBLICISZTIKA . ÚJSZÓM 1993. JANUAR 29. KOVÁCSMŰHELY ÉS VARRODA ÚJÍT AZ ÓGYALLAI MEZŐGAZDASÁGI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ Az Ógyallai Középfokú Szakmunkásképző Intézet idén, a negyve­negyedik iskolaévben új szakmák indítását kezdeményezte. Az iskola, amelynek vezetősége 1989 óta teljesen kicserélődött, jókora területen működik, számos tanműhellyel, kollégiummal, hatalmas tornateremmel és sportpályával büszkélkedik, nemcsak szakmát, hanem szakérettségit is ad. Idén lehetőséget nyit lányok számára, hogy mezőgazdász szakon általános farmerképzést nyerhessenek. Az egyik hatalmas szerelőcsar­nokban komáromi rendszámú kami­on utánfutója alatt és körül kék mun­karuhás fiatalemberek bütykölnek. A maszek fuvarozó az ógyallai szak­munkástanoncokkal javíttatja meg a hibát. Mindenki jól jár, a megren­delő gyors és megbízható munkát vehet át, olcsóbban a szokásosnál, a tanulók pedig konkrét munkatár­gyon bizonyíthatják be rátermettsé­güket, és pénzt hoznak a házhoz. A hegesztöműhelyben befejező­dött a gyakorlat, serényen söpröget­nek a fiúk a szigorú műhelymester elölt. A gépszerelő műhelyben első­sök dolgoznak, fűnyírógépet fabrikál mind, ha készen lesz, hazaviszik, a papa rádob valami kis motort, és kész a gépesített kerti szerszám. Egy további műhelyben csodálatos látvány szemeimnek: négyüléses kerékpár, már csak a festés van hátra. Kérdezem, mi a neve, hiszen tandemnek aligha nevezhető. - Mesterúrbicikli - feleli nevetve a fi­atalember. - Ezt most csak rendbe hoztuk, de tudunk ám csinálni újat is. - Ha megrendelem, elkészítenék? - Persze, még alkatrészt sem kell adnia hozzá - biztat a mester úr. - Aztán viheti a megbeszélt idő­pontban Szolgay István igazgató január 'Elején tanácskozást kezdeménye­zett Rózsahegyen azoknak a szlo­vákiai mezőgazdasági szakmunkás­képzőknek az igazgatói számára, amelyek gépszerelést, vasas szak­mákat oktatnak. Kétéves ógyallai ta­pasztalatairól számolt ott be. Annak idején ugyanis megszüntette az egy nap gyakorlat - négy nap elmélet szerkezetű oktatást, helyette vissza­állította az egykor bevált - és Nyu­gat-Európában általában érvényes -gyakorlatot: egy hét elmélet - egy hét gyakorlati oktatás. - Egy szak­embert csakis a szakma közelében tehet megtanítani, nem pedig a tábla elótt - mondja meggyőzően, s arról is beszámol, hogy Rózsahegyen kö­zös javaslatban állapodtak még meg, törölni kell a tanoncok harma­dik év utáni négyhónapos gyakorla­tát, mert haszontalan és fölösleges, mind a diáknak, aki ugyan befejezte az iskolát, de még nincs szakmun­káslevele, mind pedig az őt szerződ­tető üzemnek, amely voltaképpen képzetlen munkaerőként kezeli a fi­atalt. Mire ebből a gyakorlatból visz­szakerülnek decemberben vizsgáz­ni, jórészt elfelejtették az elméleti anyagot. A változtatásról szóló ja­vaslatokat a tanácskozás résztvevői megküldték az oktatási minisztéri­umnak. Eddig gépjavító, gépesítő és hű­tőgépszerelő szakon lehetett szak­mát szerezni Ógyallán, s aki meg­gondolta, további kétéves felépítmé­nyi tagozaton szakérettségit szerez­hetett. Négy járásból járnak ide ta­nulók: a Komáromiból, a Lévaiból, a Dunaszerdahelyiböl és az Érsek­újváriból. A körzet alighanem telí­tett hűtőgépszerelőkkel, utóbbi idő­ben ugyanis ezzel a szakmával he­gesztőként tudtak csak elhelyezked­ni a fiatalok. Szakmái kellett tehát váltani, az iskolatanács és a peda­ságtant és vállalkozást oktatnak. Az első évi szakgyakorlat a fiúknál fém­és famegmunkálást, kovácsolást, növénytermesztési és állattenyész­tési alapismereteket ír elő. A lányok csak e két utóbbi tantárggyal ismer­kednek a gyakorlatban, azonkívül tanulnak főzni és varrni is. Második­ban a lányok választhatnak család­nevelést, ügyvitelt, gépírást, köny­velést, gazdasági levelezést, de kér­hetik, hogy a fiúkkal együtt gépjár­mű-vezetői tanfolyamot végezhes­senek. Ugyanezen a szakmán, tehát a farmerképzésen belül a fiúk más tanterv szerint dolgoznak, ők jármű­szerelést, hegesztést, kombájnke­zelést, -karbantartást és persze, nö­vénytermesztési és állattenyésztési alapokat sajátítanak el. Vajon hol helyezkedhetnek el ezek az univerzális mezőgazdák, a farmerfiúk és farmerlányok? Szol­gay István: - A mezőgazdaságban például mindenütt. Akár szövetke­zetben, akár magánszektorban. Bármilyen mezőgazdasági, kister­melői vállalkozásban, és az ezzel nyok sütni, főzni, varrni, s ott tartjuk majd a családneveléssel foglalkozó óráinkat. S miből lehet szakérettségit ten­ni? - A négyéves szakma neve műszaki és informatikai szolgálta­tás. A mezőgazdasági gépesítés és szállítás területének képez szakem­bereket, hangsúlyozom, lányokat és fiúkat egyaránt, és persze szlovákul és magyarul éppúgy. Ajánlom azok­nak is, akik mezőgazdasági vállalko­zók szeretnének lenni. Állami, vagy szponzorált? A kérdés rendezetlen (Prikler László felvételei) gógusok úgy döntöttek, hogy a szűk specializáció helyett a sokkal na­gyobb érvényesülési teret nyújtó mezőgazdász szakot vezetik be négy-, illetve hároméves oktatással. Voltaképpen farmerképzésről van szó, a négyéves szak természete­sen szakérettségit jelent. Mindkét változat egyaránt nyílik szlovák és magyar nyelven és egyaránt lányok és fiúk számára. Érdemes végigfutni rajta, milyen tantárgyakat sorol föl a mezőgazdász, illetve farmer szak­ma. A közművelődési tantárgyakon kívül növénytermesztést és állatte­nyésztést, gépészetet, közgazda­kapcsolatos szolgáltatási szférában ugyancsak. És hát a lányok képzett gazdaasszonyok lesznek, akik mondjuk egy családi vállalkozás minden csínját-bínját elsajátították. Látja ott az udvaron azt a kis családi házat? Azt rendeztük be eredeti cél­jának megfelelően, hogy valóságos környezetben tanulhassanak a Iá­mi llfc * Szolgay István: Három év alatt kész szakembereket adunk a nemzetgazdaságnak Jó hírük van az Ógyalláról kikerü­lő szakembereknek. Értenek a szak­májukhoz, most már két éve első kézből és bőven tanulják. Csábító az iskola néhány ajánlata is: gépjármű­vezetői jogosítványt lehet szerezni, hegesztői tanfolyamot lehet elvé­gezni. Kollégiuma háromágyas szo­bákat kinál, konyhája házias kosz­tot. Könyvtár, videó, sportolási lehe­tőségek. Egyelőre nem veszteséges a csupán dotációból gazdálkodó in­tézet, még akkor sem, ha a szerző­déses üzemek tartozása idén elérte az egymillió koronát. Ennek ellenére jutott prémiumra is. Szolgay István és csapata nem kíméli az energiát. Csak hát semmi sem végtelen. Sem a türelem, sem az energia, sem a kiskereskedelmi árak. Sajnos. Egyedül a oktatási minisztérium ha­logató politikája tűnik végtelennek. Az egykor méltatlan előnyöket élve­ző szakmunkásképzés ma méltatla­nul a háttérbe szorul. Az üzemi szer­ződések gyakorlatilag elvesztették a szerepüket, mára már jóformán minden tanonc állami gyerek, csak éppen az állam nem fedezi számuk­ra a költségeket, úgy, ahogy mond­juk egy gimnazista esetében fedezi. Pedig hát a szülök mindkettőjük esetében egyformán adófizetők. Az oktatási törvény pillanatnyi állása azonban diszkriminálja a szakmun­kásképzőket Igy történhetett, hogy az Ógyallai Mezőgazdasági Szakmunkás­képző Intézet igazgatója és helyettese mint külső munkatárs kapott bért, a letanított óráikért pedig egy vasat sem. Az iskola gazdasági részlegének 27 alkalmazottját és a hat szlovák s kilenc magyar osztály teljes üzemelését az intézetnek magának kell előteremtenie. A tavalyi évet még haszonnal zárták. BROGYÁNYI JUDIT ANACSOK: ADÓÜGYBEN § FÖLDÜGYBEN § M. A. jeligére kéri a választ az az olvasónk, aki nem váltott ki vállalkozói engedélyt, mivel úgy gondolta, nem lesz rá szüksége. Munkaviszonyban van, és munka után a saját kertjében termeszt zöldséget. Az egész termést a család nem fogyasztja el, a termésfö­lösleget a városi piacon érté­kesíti. Eddig elegendő volt számára az árusításhoz a köz­ségihivatalengedélye, amely­ben igazolta, hogy a zöldséget nem lopta, az értékesített áru kérdezőnk kertjében termett. Most szeretné tudni, árulhat-e továbbra is a piacon, minden bevételért köteles-e biztosí­tást fizetni, vagy esetleg lesz egy határ, ameddig nem kell? Miből fizet majd adót? - Bizonyára sokan járnak kérdezőnkhöz hasonló cipőben, azért is részleteztem az általa (elvetett kérdést. (A válasz K. I. jeligére is szól.) A biztosítási (az egészség­ügyi, betegségi és nyugdíj) járu­lékot a munkaviszonyon kívüli jövedelméből számítja majd ki olvasónk, éspedig ez év júniu­sáig (a júniust is beleértve) a va­lós bevételek alapján, ezt köve­tően pedig az 1992-es évi adó­bevallása alapján kiszámított ki­vetési alapból. Adóbevallást jö­vőre akkor kell tennie, ha idei jövedelme meghaladja a 6000 koronát. (A szerkesztő megjegyzése: a következő válaszban ismertet­jük azt a példát, amely azokra a biztosításfizetőkre vonatkozik, akiknek alkalmazotti, vagyis fő­állásban végzett tevékenységén kívül egyéb tevékenységből is van bevételük. Fenti kérdezőnk figyelmébe is ajánljuk.) MOLNÁR ROZÁLIA F. L. kérdezte Érsekújvárból maga és több olvasónk nevé­ben: Mellékállásban vállalko­zik, és a biztosító 1100 koro­nát követel tőle havonta a há­rom biztosítási alapba. Köte­les befizetni? Az újságokban azt olvasta, hogy csak abból a kivetési alapból köteles befi­zetni a 46+4 %-ot, amelyet valós bevételei és kiadásai alapján számított ki, nem pe­dig a minimálbérből. - Valóban így van, jóllehet már számos jelzés érkezett szerkesztőségünkbe arról, hogy nem csupán az ön városában magyarázzák így a biztosítással foglalkozó hivatalok az idevágó paragrafusokat. A bizonytalan­ság oka a törvény hézagossága, amit már kidolgozói is többé­kevésbé elismernek, és kilátás­ba helyezték módosítását. (A törvény egyéb hibáiról most nem szólunk). A Nemzeti Biztosító által több lapban is közzétett, a fenti kérdezőinkre is vonatko­zó kivetési-alap-kiszámítási pél­da tehát a következő: Egy cég alkalmazottjáról van szó, akinek havi bruttó keresete 4800,- korona, s ezen felül munkaviszonya mellett vállalko­zik (jövedelemre tesz szert). Vállalkozásából tavaly 48 000 koronás bevétele volt, az ehhez szükséges kiadások 37 200,­koronát tettek ki. Kivetési alapja tehát: 1/2.1/12./48 000-37 000/= 450,- korona. Főfoglalkozás mel­lett folytatott vállalkozás eseté­ben a kivetési alap nem azonos a minimálbérrel, ezért kérde­zőnk is a 450 koronából számít­ja ki a biztosításra befizetendő összeget, a 46+4 százalékot (az ő esetében tehát 225,- koro­náról van szó havonta). A ma­gyarázatok szerint ezt a biztosí­tást fizeti ez év júliusától a jövő év június végéig, s ez év júniu­sáig pedig annyit, amennyit sa­ját maga határoz meg. Vannak jogászok, akik azt magyarázzák, ha addig valaki 0 kivetési alapot ír be a biztosításbefizetési űrlap­ra, akkor semmit sem fizet. Ma­gyarázatuk logikus, de vállalko­zónk azért gondoljon arra, hogy jövőre adóbevallást kell tennie, és - persze - mindent bizonyíta­nia is kell.. -pg­FRICSKA ADAKOZNAK VAGY RÁSZORULNAK? A külföldi szlovákság segít raj­tunk, csak rázzuk le a prágai igát - jól emlékezünk még erre az érvre, amely általában akkor került elő, amikor a szlovák nemzet valamelyik tagjában nyilvánosan felmerült a ké­tely, hogy ilyen bizonytalan időkben érdemes-e kibújni a tehetősebb testvér védőszárnyai alól. A nagy cél a közelmúltban teljesült, igy ha eset­leg eddig kétségeik is tettek volna, manapság már a külföldi szlovák gyárosok nyugodtan szervezhetik it­teni befektetéseiket. Azok számára pedig, akik kevesebbet szánnak az őshaza felemelkedésére, a Matica slovenská külön alapítványt hozott létre. Ennek előnye, hogy akár már 10 dollárért (vagyis az amerikai átlag­órabérnél kevesebb ősszegért) egy Körmöcbányán vert emlékérmet is kapnak a ,, Szlovák Köztársaság kö­szönti" felirattal. A Matica ily módon a hazai adományokkal együtt rövid időn belül egymilliárd korona beér­kezésére számít. Azzal kapcsolatban viszont, hogy külföldről körülbelül mire is számít­hat Szlovákia, sok mindent elárul a Szlovákok Világkongresszusának körlevele, amelyet régi-új laptár­sunk, a SME hozott nyilvánosságra. Ebben Jozef Ihnát a szervezet pénz­ügyi bizottságának nevében arra kéri barátaikat, hogy gyorsan küldje­nek támogatást a központnak. Tör­tént ugyanis, hogy a magas költsé­gek miatj kénytelenek felszámolni torontói irodájukat, de nem tudják kifizetni a bérleti szerződés idö előtti felmondásáért kapott tízezer dollá­ros büntetést sem. Kell a pénz ezen­kívül a szövetség folyóirata, a BUL­LETIN további megjelentetéséhez, illetve a Pozsonyban májusban tar­tandó Szlovákok Világkongresszu­sának megszervezéséhez. Valóban csak remélni tudjuk, hogy a külföldi szlovákok eme leg­nagyobb szervezetének sikerül összeszednie a további tevékeny­ségéhez szükséges összeget. Csak az nem teljesen világos, miként jön össze ebből az az egymilliárd, ame­lyet az önállóság legodaadóbb tá­mogatói az újonnan születő szlovák korona stabilitásának növelésére szánnának. _ t|_ SÜRGETIK A LAKÁSOKRÓL SZÓLÓ TÖRVÉNYT (Munkatársunktól) - A városok, köz­ségek tulajdonában lévő lakások eladá­sával kapcsolatos kérdések domináltak a Szlovákiai Városok és Községek Társu­lásának pozsonyi sajtótájékoztatóján. A társulás képviselői hangsúlyozták a problémakört felölelő törvény mihama­rabbi elfogadásának rendkívüli fontossá­gát. Hiába rendelkeznek a községek, vá­rosok lakásokkal, törvény nélkül nem tud­nak velük gazdálkodni. A társulás, amely­nek elnöksége tegnap ülésezett, konkrét, a gyakorlati tapasztalatokból kiinduló ja­vaslatokkal akarja elősegíteni, hogy a le­hető legtökéletesebb és a községek, vá­rosok, végső soron pedig a lakosság érdekeit szolgáló törvénytervezet kerüljön a parlament elé. Egyebek között figyel­meztettek rá, az új törvénynek lehetősé­get kellene adnia, hogy a községek a la­kásaikkal való gazdálkodás során saját feltételeikből indulhassanak ki, maguk ha­tározhassák meg a lakások árát. Garan­tálnia kellene a visszaélések kizárását; vásárláskor előnyben kellene részesíte­nie a bérlőket, s kölcsönök lehetőségét is biztosítania kellene. A tájékoztatón élesen bírálták, hogy az ingatlanokról szóló, még tavaly áprilisban elfogadott törvényhez mindeddig nem ad­tak ki rendeletet, amely biztosítaná a tör­vény gyakorlati megvalósítását. Ez ko­moly gondot okoz az önkormányzatok­nak. -zsár

Next

/
Thumbnails
Contents