Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-26 / 20. szám, kedd

1993. JANUÁR 26. ÚJ szói EGÉSZSÉGÜGY 6 ORVOSI TANÁCSADÓ ENNI VAGY NEM ENNI (GOMBÁT)? Egy nyugati egészségügyi ta­nácsadó szerint ne együnk erdei gombát, mert nagy mennyiségű, egészségre ártalmas szennyezőa­nyagot — kadmiúmot, higanyt, ól­mot és hosszú felezési idejű radio­aktív elemeket tartalmaz. A tanács­nak részben igaza van. Az autóutak közelében a kipufogó gázokból ólom kerül a talajba és onnan a nö­vényekbe; a nehézfémeken kívül a radioaktív anyagok mennyisége is megnövekedett környezetünkben. A pontos adatok nem ismeretesek, mert nálunk az ilyen jellegű vizsgá­latokat még nem végzik rutinszerű­en, az átlagértékek pedig nem mondanak sokat, mert a káros anyagok koncentrációja minden te­rületen más és más. Szerencsére a veszély nem túl nagy, mert gombái nem eszünk minden nap, így a káros anyagok mennyisége nem lépi túl szerveze­tünk teherbíró képességét. Újabban nálunk is terjed a gomba háztáji termesztése. A mesterséges tápta­lajokban elméletileg kevesebb a ká­ros anyag, ezért az üzletekben kap­ható, vagy a pincében, kertben ter­mesztett sampinyonból, laskagom­bából minden aggodalom nélkül ehetünk nagyobb mennyiséget is. Régen a gombának, mint tápa­nyagnak nem tulajdonítottak nagy jelentőséget, hiszen a gombákban a sok víz (80—90 százalék) és az emberi szervezet számára feldol­gozhatatlan vázfehérje, cellulóz és kitin mellett viszonylag kevés emészthető tápanyag található. En­nek ellenére az erdei állatok szíve­sen eszik az ehető gombákat (va­jon ki tanította meg őket a mérges gombák felismerésére?). Túltáplált, elhízott, és ennek következtében el­érelmeszesedett világunkban éppen azért növekszik a gomba jelentősé­ge, mert alig tartalmaz koleszterint és alacsony az energiatartalma. Gombás étellel jól lehet lakni, de gombától nem lehet elhízni. (Más kérdés, hogy mennyi az energiatar­talma annak, ami a gomba mellett van a tányéron.) Az is igaz, hogy a gomba viszonylag nehezen emészt­hető, ha sokat eszünk belőle gyo­morrontást, sőt epegőrcsöt is okoz­hat (ezt leginkább a tejföllel leön­tött, gombával töltött, jó zsíros pala­csinta okozza). A gombák biológiáját még alig is­merjük, ezért lehetséges, hogy a jö­vőben még szereznek néhány meg­lepetést. (Ne lelejtsük el, hogy az első antibiotikumokat is a gombák­hoz tartozó penészből izolálták! Más gombafajokban immunitást serkentő és rákellenes anyagokat találtak a kutatók.) Nemrégen fi­gyeltek fel arra, hogy a laskagomba fogyasztása csökkenti a vér kolesz­terinszintjét és ez a hatás nem ma­gyarázható a gomba alacsony zsír­tartalmával. A kérdéssel japán kuta­tók mellett nálunk is intenzíven fog­lalkoznak. Előbb vagy utóbb a gyógyszertárakba kerül a gombából készült gyógyszer, de addig is fo­gyasszunk gyakrabban laskagom­bát. A hatóanyagot a természet már belerakta és a gombapörkölt íze is kétségtelenül jobb annál, mint ami­lyen a majdani tablettának lesz. DR. RÁCZ OLIVÉR Az oldal anyagát írta és összeállította; PÉTERFI SZONYA Ml LESZ VELED, BETEG? A múlt héten Tibor Ďuriš, a Nemzeti Biztosító igazgatója sajtó­tájékoztatóra hívta az újságírókat. Mivel az egészségügyi dolgozók, il­letve a lakosok tájékozatlansága komoly gondot okoz, éltünk a lehe­tőséggel, hogy meghallgassuk a biztosító embereinek beszámolóját. Nem sokra mentünk vele. Sok szó esett viszont arról, miként látják el a szlovákiai betegeket a cseh orvo­sok. — Bár a két kormány szerződés­ben rögzítette az együttműködést, a cseh tél megsérti az egyezményt. Előfordul, hogy a szlovákiai orvos által kiállított vényre a beteg csak készpénztérítés ellenében kaphatta meg gyógyszerét. A szlovák fél tu­domására jutott az is, hogy a sür­gős betegellátás sem zökkenőmen­tes. A problémákat az egyezmény egymástól eltérő értelmezése okoz­za. Pedig a kát ország között vala­ha természetes volt a betegvándor­lás, a szlovákiai onkológiai betegek, de az alkoholisták is cseh intéze­tekben keresték a gyógyulást — panaszolta az igazgató. HOGY LESZ EZ A JÖVŐBEN? Megtudtuk, hogy továbbra is van lehetőség a külföldi (ez alatt nem csupán Csehország értendő) gyógykezelésre, de csak akkor, ha HA TAVASZ, AKKOR ALLERGIA Bár még nem érezni, lassan itt a ta­vasz. Tudják ezt főleg az allergiás be­tegek, akik védőoltása már megkez­dődött. S mert egyre többen szenved­nek a kellemetlen tünetektől, úgy gon­doltuk, házi szerek közreadásával né­mi segítséget adunk a rászorulóknak. Mi az allergia? Túlérzékenységi re­akció, amely a környezetben levő va­lamilyen anyagra érzékeny emberek­nél jelentkezik. Különféle formákat ölt­het, de legtöbbször a szénanátha, viszketés, bőrkiütés, orrfolyás, szem­gyulladás alakjában jelentkezik. Más­más allergiák hasonló tünetekkel je­lentkezhetnek, hiszen a szervezet gyakran egyformán reagál rájuk. Az allergia kezelésében segítséget nyújtanak a gyógynövények is. Egye­seknek általános hatásuk van, csök­kenthetik az allergiára való hajlamot. Ilyen például a csalán. Az allergiás reakciók erősségét viszont a fokhagy­ma csökkenti. A szénanátha okozta arcüreggyul­ladás és szemviszketés ellen jót lesz a bodzavirág és a bodza is. A szem­vidítófű lemosószerként használva a szemben a kellemetlen érzést csilla­pítja. Külön kell szólni a fehérmályváról, más néven zilizről. Ez — és még né­hány egyéb nővény-nyálkaanyagot tartalmaz, amely beivódik a bőrbe (a nyálkahártyákba), és ott védőréteget képez. Ezzel — állítólag — megvéd a virágportól. A zilizteát nem elég meg­inni, azt az orrba kell csepegtetni, de be kell kenni szemhéjunkat, fülünket, arcunkat is. Jó ha ezt a műveletet egy-két óránként megismételjük. GYÓGYKEZELÉSEK - MÁSKÉPPEN Amint az várható volt, január elsejével megváltozott — egyelőre az első negyedévre — a gyógykezelés-kiutalások módja. Bár a múltból ismert ún. x-es beutaló nem szűnt meg teljesen, a szakorvosok csak meghatározott esetekben — a műtétet, balesetet kőve­tő rövid időn belül — utalhatják a beteget az ország valamelyik gyógyintézetébe. A komplex gyógyfürdői ellátás költségeit, valamint a szállás, étkezés, közlekedés (oda—vissza) kiadásait az egészségügyi biztosító (regionálás nemzeti biztosító) lizeti. A kezelés időszaka alatt a rászoruló táppénzállományban van. A gyógyulás folyamatát segítő, ám nem feltétlenül szükséges gyógyfürdői utókezelés költségeit a biztosító csak részben állja. Ez gyakorlatban annyit jelent, hogy csak az or­vosi ellátást lizeti; az étkezés, szállás, illetve a közlekedés terhei a magát kezeltetni kí­vánóra hárulnak. A gyógykezelés idejére nem jár táppénz, a dolgozó rendes évi szabad­sága keretében kezeltetheti magát. A harmadik változat, az ún. önköltséges gyógykezelés esetében a kiadásokai (a kúrá­kat beleértve) a beteg állja. A gyermek-gyógykezelés módja (és térítése) nem változott! KI MENNYIT FIZET A BIZTOSÍTÓNAK Egészség­ügyi bizto­sítás Betegségi biztosítás Nyugdíj- Foglalkoz­biztosítás tatási alap összesen Munkavállalók 3,7% 1,4% 5,9% 1% 12% Munkáltatók 10,0% 4,4% 20,6% 3% 38% összesen 13,7% 5,8% 26,5% 4% 50% Ónálló pénzügyi tevékenységet folytató személyek 13,7% 5,8% 26,5% 4% 50% MIÉRT MOND LE AZ IGAZGATÓ? a hazai szakintézetekben a beteg­séget nem tudják gyógyítani. A kó­rós indokoltságáról az egészségü­gyi minisztérium szaktanácsadói döntenek. MIÉRT ELÉGEDETLENEK AZ ORVOSOK? — Valóban tény, hogy orvoskol­légáim bérezése nem teljesítmény­orientált, hogy nem a ténylegesen elvégzett munka szerint fizetjük őket. Tudatosítani kell, hogy csak ennyire futja. Egyelőre — hang­súlyozta dr. Ďuriš. — Örömhír, hogy február 1-től a pontrendszer beindítását tervezik, bár nem biz­tos, hogy ezzel mindenki jól jár majd. Az egészségügyi dolgozók száma tavaly óta tízezerrel nőtt. Ez is hozzájárult a kórház pénzü­gyi fegyelmének megsértéséhez, az eladósodáshoz. Amikor arról faggattuk, hogy le­het az, hogy ezt a minisztérium engedte, illetve nem vette észre, az igazgató kifejtette, hogy a mi­nisztérium nem számolhatja az al­kalmazottakat! Ha már a kórhá­zaknál tartottunk, felmerült a kór­házak újonnan jelentkező pénzhi­ánya, s az ebből adódó feszültsé­gek. — Sajnos, a pénzügyminisztéri­um az egészségügyi intézeteknek járó anyagi eszközöket 8,3 száza­lókról 7 százalékra csökkentette. S bár a kórházigazgatók abban bíznak, hogy adósságaikat ren­dezhetik, csalódást kell okoznom. Nincs pénz. A következő félév ta­lán könnyebb lesz. Bár mindez at­tól függ, hogy a Nemzeti Biztosí­tóról szóló törvényt. Megkérdeztük, miért kell a főállás mellett robotoló embereknek (magánvállalkozók) dupla beteg-, illet­ve nyugdíjbiztosí­tást fizetni? Ki ta­lálta ki, hogy a nyugdíjas vállalko­zók kötelesek kifi­zetni a nyugdíjbiz­tosítás nem ala­csony összegét? Érdekes volt hallani, hogy a biz­tosító dolgozói sem értik, miért kellett mindennek (gy történnie. Utal­tak arra, hogy mindez a Munka­és Szociális Ügyi Minisztérium „bű­ne". Ők sem értik, hogy egy jól me­nő, magas össze­gű biztosítást fize­tő vállalkozó be­tegség esetén táp­pénzként miért kap majd csak napi 180 koronát. Saj­nos, egyelőre a biztosító nincs fel­készülve arra, hogy kielégítse az esetleges többlet­biztosítás iránti ér­deklődést! ha valaki mégis megpróbálta ma­gyarázni a törvényt, az a Nemze­ti Biztosító volt. A Munka- ós Az inzulin az életbenmaradást jelenti MÉRY GÁBOR felvétele NINCS TÖRVÉNYMAGYARÁZAT A megkérdőjelezett törvényt mindenki úgy értelmezi, ahogy tudja, akarja. Nem csoda hát, Szociális Ügyi Minisztérium pedig hallgat, mintha a biztosítás kér­dése nem érintené. Pedig... A sajtótájékoztatón éppen ezért ezekről a kérdésekről is szó esett Éspedig olyan értelem­ben, hogy míg az egészségügyi biztosítási rendszer korszerűnek mondható, a nyugdíj- és beteg­biztosítás megmaradt „szocialis­tának". PRIKLER LÁSZLÓ illusztrációs felvétele tóba befolyt pénz eléri-e a kívánt legalább 11 milliárd koronát. MAGAS BIZTOSÍTÁSI DÍJ, ALACSONY TÁPPÉNZ A találkozó résztvevői szinte egy emberként bírálták a december 17-én elfogadott Nemzeti Biztos(­hogy a lakosokban, az egész­ségügyi dolgozókban egyaránt fokozódik a feszültség. Bár a na­pokban a törvénytárban megje­lent a Nemzeti Biztosítóról szóló törvény, a törvénymagyarázatra nem gondolt senki, (gy hiányzik a kétes kérdések megvilágítása. Azt el kell viszont ismerni, hogy Bombaként robbant dr. Tibor Ďuriš bejelentése, hogy kérvé­nyezte igazgatói tisztségéből való felmentésót. Ha figyelembe vesz­szük, hogy az egészségügyi mi­nisztérium irányítani akarta a biz­tosítót, pedig az önálló intéz­mény, hogy az annyit emlegetett Munka- és Szociális Ügyi Minisz­térium passzív szemlélője a la­kosság elégedetlenségének, nem is csodálkozhatunk azon, hogy dr. Ďuriš mindvégig tartotta ér­sekújvári főorvosi helyét, ahová most visszatért. A Nemzeti Biztosító megkezd­te működését. Hogy mi vár ránk, betegekre és egészségesekre, alkalmazottakra és vállalkozókra, nem tudni. Annyi rossz között talán vigasztalásul egy jobb hír: a december 17-én elfogadott Nemzeti Biztosítóról szóló tör­vényt a napokban módosítani kí­vánják!

Next

/
Thumbnails
Contents