Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)

1993-01-23 / 18. szám, szombat

1993. JANUÁR 23. rfrw cvA MOZAIK A LEGESÉLYESEBB A Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom Roman Kováčot jelölte az államfői posztra. Az ötvenkét éves politikus 1990-ig orvosként dolgo­zott. Ekkor a Szakszervezeti Szövetségek Konföderációjának elnökévé választották. Tavaly a Mečiar-kormány elnökhelyettese lett. APROPÓ MORIC(KA), HÁT IDE JUTOTTÁL? Vannak nagy arculcsapások az életben, mégha nem is fizikai érte­lemben csattannak el. Hyen nagy pofon lehetett Vít'azoslav Móric egy­kori híres-hírhedt szövetségi hon­atyának ama tény, hogy Pozsony­ban szerdán nem engedték be ked­venc parlamentiébe, ahova szövet­ségi képviselő létére is gyakran el­járt. El tudom képzelni ezt a hideg­zuhanyt! Móric urat, az önálló szlo­vák állam rendíthetetlen úttörőjét nem engedik be az immár önálló Szlovákia országházába! Becs'szó, jómagam is megdöbbenve vettem tudomást e szörnyű atrocitásról! Annyira megsajnáltam a prágai Szö­vetségi Gyűlés nemrég még teljes értékű honatyáinak egyikét, hogy a továbbiakban - engedelműkkel - becézni fogom... Moric(ka) úr ezúttal tehát hiába mutatta fel hona­tyai igazolványát, az - tekintettel arra, hogy szövetségi - már nem volt érvényes. Moric(ka) a saját ma­ga által serényen ásott verembe esett. Nem csoda, ha egy világ dőlt össze benne, hiszen aligha gondolta volna valaha is, hogy ország-világ előtt ekkora szégyen éri: a saját (nemzeti és szlovák) parlamentje ta­gadja meg őt! Az is fájhatott neki, hogy a szolgálatot teljesítő biztonsá­gi őr nem üdvözölte ót hazafiasan, eufórikus örömujjongással, hanem amikor belenézett képviselői okmá­nyába, erélyes fejcsóválással vála­szolt: Uram, ez nem érvényes, ez szövetségi! Moric(ka), ahogy a televízió ka­merái is megörökítették, mégis csak túljutott a kapuőrségen. A rossz nyelvek szerint ez csak úgy sikerült neki, hogy az új szlovák himnusz éneklése közben araszolt előre. Amikor azonban bejutott, állítólag nemcsak hatalmas hűhót csapott, hanem öklével az asztalra is sújtott, és magából kikelve azt kiáltotta: - Uram, ebben az országban fejet­lenség van. Itt nem tudja senki, hogy a szövetségi képviselői mandátum érvényes-e vagy sem!? (mázsár) KÖSZÖNTŐ • 1993 január 15-én ünnepelte 60 szü­letésnaját HAJDÚNÉ SZABÓ Mária Deákin. E szép ünnep alkalmából sok szeretettel kívánunk az ünnepeltnek erőt, egészsé­get és további békés életet: térje: fia: Feri és Gyuszi, menyei, unokái, valamint Gabi, Bandi család­jukkal és a nászék Deákiról. V-175 rnmmm lil <Šŕ 1 »' *Í&í4« B Bármerre visz is . jmmr*^.: J® u' a m, szememben H Jlk^ könny, szivemben lp* Ff fájdalom. Ma két 1 1 vjL m " h 09y örökre el­" • veszítettem fér­lllliip" : ,!<;:sí ; iemet, \ ifj. BEREK Gyulát. Soha el nem múló fájdalommal állok meg sírjánál, emlékét féltve őrzöm, jósá­gát és szeretetét soha nem feledem, mert ez az egyetlen, ami megmaradt nekem. Akik még emlékeznek rá, szenteljenek emlékének egy néma pillanatot. Felesége: Teri V-112 VF6YFS • Bérelnék legalább négyszobás, telefo­nos lakást Pozsonyban, lehetőleg belte­rületen nagy példányszámú magyaror­szági napilap állandó szlovákiai tudósítója részére. Jelige: Évekre. V-128 • Dn is megtalálhatja álmai autóját, ha eljön velem Brüsszelbe! Kényelmes utazás, gyors, korrekt ügyintézés. Cím: Karvay Lóránt Ružový háj 1375/21 929 01 Dunajská Streda, tel.: 0709/260 50. V-196 • On tulajdonképpen már el­könyvelhetett egy sikert az elnök­választásokkal kapcsolatban. A DSZM vezetősége egy hete úgy döntött, hogy a két Kováč közül önt jelöli az elnöki posztra. Ho­gyan fogadta ezt a döntést? - örülök, hogy bíznak bennem. Minél közelebb van azonban a vá­lasztások időpontja, annál jobban tudatosítom, hogy ez milyen felelős­séggel jár. Tehát vegyes érzés tölt el, boldog vagyok, s ugyanakkor óriási felelősség nehezedik rám. • Csak kis szavazattöbbséggel döntött a vezetőség ön mellett. Ebből arra lehet következtetni, hogy a mozgalomban valamilyen differenciálódás megy végbe? Számíthat azzal, hogy a parla­mentben az összes képviselőjük önt fogja támogatni? - A választás eredménye a néze­tek bizonyos pluralitását tükrözi, ami szerintem helyes és mozgalmunk demokratizmusát fejezi ki. Meggyő­ződésem, hogy képviselőink a moz­galom jelöltjére szavaznak majd, mert most már nemcsak azok jelöltje vagyok, akik a vezetőségben mellet­tem álltak ki. • Csupán az a jelölt lehet ál­lamfő, akit a DSZM támogatni fog. A háromötödös szavazattöbbség­hez azonban más pártok képvise­lőinek voksára is szükség lesz. Mit tehet ön a további szavazatok megszerzéséért? - Tárgyalok az egyes pártok ve­zetőivel, keresem a támogatókat. Ezt nem tekintem korteskedésnek, nem ígérgetek semmit. Csak ismer­tetem, milyenek az elképzeléseim Szlovákia jövőjét illetően. • A parlament és a kormány elnöke is a DSZM tagja. Nem gon­dolja, hogy a köztársaság elnöké­nek más párt soraiból kellene ki­kerülnie? - Lehet, hogy igen, de csak ak­kor, ha az államfő pártosan értel­mezné tisztségét. Pártos elnökeink már voltak és ez elrettentő példa mindannyiunk számára. Szlovákia elnökének az összes polgárt, pártál­lásra való tekintet nélkül, képviselnie kell. Ezért nem szabható meg, hogy az egyik vagy a másik párthoz kell tartoznia. A lényeg az, hogy elnyerje a polgárok és a képviselők bizalmát. • Ez azt jelenti, hogy megvá­lasztása esetén lemondana DSZM-tagságáról? - Még nem tudom, de valószínű­leg felfüggeszteném tagságomat. • Nem nehezítené helyzetét, hogy egy nagyon erős miniszter­elnök mellett kellene tisztségét betöltenie? Í * (Prikler László felvétele) - Eddigi tapasztalataim szerint nem. A kormányfő valóban erős személyiség, rendkívüli emlékezőte­hetsége van, ami bizony nem jelent könnyebbséget munkatársai számá­ra. Ugyanakkor a megoldások érde­kében hajlik a konstruktív párbe­szédre. Ez pedig nagyon pozitív tu­lajdonság, tekintet nélkül arra, hogy erős vagy gyenge személyiségről van-e szó. • A hét elején az a hír jelent meg a sajtóban, hogy ön tagja volt a kommunista pártnak. Ha igaz a hír, miért csak most került napvilágra ez a tény? - Nem voltam a kommunista párt tagja. Még 1990-ben, amikor a szakszervezetekben dolgoztam, közöltem, hogy tagjelölt voltam, de nem lettem tag. Valószínűleg a vá­lasztások előtti politikai harccal függ össze, hogy most kezdtek erről be­szélni. • Mi lenne az államfő legfonto­sabb feladata? - Három alapfeladatról beszél­nék: a társadalmi légkör megváltoz­tatása, a politikai és szociális stabili­tás megteremtése, az egyértelmű, áttekinthető jogrend kialakítása. • A közelmúltban kijelentette, hogy Szlovákiában nincs szociáis feszültség. Én ennek ellenére úgy vélem, hogy nagyon nehéz év áll előttünk. Mint államfő befolyásol­hatná az életkörülmények javí­tását? - Amennyiben az elnök teljesíteni fogja az előbb említett három alapfel­adatot, ez fontos jelzés lenne a kül­föld felé, mivel az üzletemberek ettől teszik függővé, hogy befektetik-e pénzüket Szlovákiában. Ha akarjuk, ha nem, nagymértékben a külföldi tőkétől függünk, ezért az államfőnek szélesre kell tárnia a kapukat be­áramlása előtt. Ez bizonyára az élet­körülmények javítását is elősegí­tené. • On volt az első kormánytag, aki magyar képviselőkkel találko­zott. Miért kezdeményezte ezt az eszmecserét? Államfőként is foly­tatná az ilyen találkozókat? - Munkakörömből adódóan fog­lalkozom a kisebbségekkel. Elsősor­ban a szociális helyzetük érdekel. Amikor felmértem a munkanélküli­séget, úgy tapasztaltam, hogy a déli járásokban kedvezőtlenül alakul a helyzet. Ezért találkoztam az MKDM vezetőivel, hogy megtudjam, milyen programjuk van a gondok orvoslására. Találkozónk nagyon hasznos volt, természetesen más problémák is szóba kerültek. A kö­zeljövőben az Együttélés vezetőivel is kicserélem véleményemet. Fel kell tárni, miben gyökerezik a kedve­zőtlen állapot, amely, attól tartok, társadalmi feszültséget szülhet, amit külföldön nemzetiségi problémaként kezelhetnének. • A szociális gondok azonban az egész lakosságot sújtják, mi­közben a magyar kisebbségnek sajátos problémái is vannak. Ho­gyan vélekedik ezekről, például a kétnyelvűség gyakorlati alkal­mazásáról, a magyar helységnév­táblákról? - Lényegében egyetértettünk ab­ban, hogy ezek megoldható problé­mák. Nem szabad megerőszakolni a törvényeket, de amennyiben szük­séges, kezdeményezni kell a jog­szabályok, rendeletek megváltozta­tását. Igy van ez a kétnyelvű felira­tok kapcsán is. De én valóban úgy látom, hogy a meglévő feszültségek egy bizonyos idegességből erednek. Beszélgetőpartnereimtől megtud­tam, hogy a magyar lakosság köré­ben nő a félelemérzet. Ez a kérdés azóta is foglalkoztat. Arra a követ­keztetésre jutottam, hogy az ere­dendő ok a szociális veszélyezte­tettség tudat alatti érzése • Csakhogy számos más té­nyező is közrejátszik, a tolerancia hiánya, az ellenségkép kere­sése... - Szerintem mégis a szociális helyzet a kulcsfontosságú. Ehhez még hozzájárulnak a történelmi ta­pasztalatokból táplálkozó aggodal­mak, hiszen nemzeteink az évszá­zadok során nem éltek mindig jó barátokként. Meggyőződésem, hogy a szociális problémák rendezése megnyugtatná az embereket. Nem véletlen, hogy a jó gazdasági háttér­rel rendelkező országokban nincse­nek nemzetiségi problémák. • A köztársasági elnök megvá­lasztása rendszerint amnesztiával kapcsolódik össze. On is közke­gyelmet gyakorolna? - Általános amnesztiát nem írnék alá, esetleg csak a szabálysértések területére vonatkozót. Az elnöknek inkább azok felé kell gesztust gya­korolnia, akik tisztelik a törvényt. • Mit gondol, a jövő héten már lesz államfője Szlovákiának? - Remélem, hogy igen. CSIZMÁR ESZTER 4 SZÜLETŐBEN AZ ÚJ ŠtB? A szlovák parlament csütörtö­kön megszavazta a Szlovák Infor­mációs Szolgálatról (SZISZ) szóló törvényt, melyet a magyar koalí­ció tagjai közül Köteles László bírált a legkitartóbban. Ezért töle kérdeztük: Valóban annyira jó, il­letve ártalmatlan ez a jogszabály, mint arról a törvény előterjesztői, támogatói megpróbáltak meg­győzni bennünket? - Személy szerint a legveszélye­sebbnek a 2. paragrafus 1. bekez­désében megfogamazottakat tar­tom. Az a pont kimondja, hogy a SZISZ adatokat gyűjthet mindazok tevékenységekről, amelyek veszé­lyeztetik az alkotmányos rendel, Szlovákia szuverenitását és területi egységét. Ez értelmezésem szerint lehetővé teszi az ellenzéki pártok, a kisebbségi szervezetek, valamint a föderáció-barát mozgalmak és ba­ráti társaságok, mint például a Hu­man vagy a Zöldek Pártja, megfi­gyelését. • Ha ez így van, akkor az ellen­zéki képviselők közül miért nem vol nagyobb tiltakozás? A vitában aránylag kevesen szólaltak fel. - Bizonyára a DBP és a KDM azzal számol, hogy előbb-utóbb ók kerülnek hatalomra, s akkor majd számukra származnak előnyök a nem egyértelmű törvényekből. Ugyan a SZISZ-t nem a belügymi­nisztérium irányítja, hanem a kor­mány, veszélyesnek tartom, hogy Jozef Tuchyňa, a keleti katonai kör­zet egykori első embere tölti be a belügyniniszteri posztot. Túl nagy hatalom van a kezében. Áttekintése van, lehet, a katonai kémelhárítás­ról, mostantól pedig a belbiztonsági szolgálatba is beleláthat. • Fogalmazhatok úgy is, hogf születőben az új ŠtB? - Azt azért nem. Ugyan túlságo­san nagy hatalom összpontosul a SZISZ-ben, ám ez a szerv mégis - bizonyos fokig - a parlament ellen­őrzése alatt áll. • A szavazás során a többség mégis elvetette, hogy a parlameií képviselőkből álló ellenőrző bizott­ság utasíthassa a SZISZ igazgató­ját: a szolgálat fejezze be az esetle­ges törvényellenes tevékenységei, megfigyelést. - A törvény alkotói, úgy látszik, abból a feltételezésből indultak ki, hogy a belbiztonsági szolgálat soha­sem folytathat olyan tevékenységei, amely ellentétben van a jogszabá­lyokkal. A vitában felvetettem: egé­szítsük ki a törvényt azzal, hogy a bíró által engedélyezett megfigye­lési idő letelte után a SZISZ-nek nemcsak a megfigyelést kell abba­hagynia, hanem a figyelésre hasz­nált eszközöket is köteles eltávolíta­ni. A poloskabotránnyal érveltem. A képviselők többsége máskéni gondolkodott. G.A. A CNN MÉG NEM JELENTKEZETT SVIDNÍKEN A múlt év végén a Lúč című kelet­szlovákiai regionális napilap a szlo­vák kormány és a közismert CNN tévétársaság képviselőinek megbe­szélésére hivatkozva „felröppen­tett" egy érdekes hírt arról, hogi a CNN a kelet-szlovákiai Svidník városkát szemelte ki kelet-európai állandó állomásának székhelyéül. „Hogy az elképzelés megvalósul-e, azt már a jövő év első hónapjában megtudjuk, ugyanis akkorra várható Turner úrnak, a CNN tulajdonosá­nak svidníki látogatása" - állt az említett rövid hír végén. Mivel azóta ezzel kapcsolatban semmilyen információ sem látott napvilágot, felhívtuk a szlovák-len­gyel államhatár közelében levő, többségében ukránok-ruténok lakta városka polgármesterét. Karol Kali­nák semmi újat nem tud a dologról Mint mondta, ő is csak az újságoktól értesült az amerikai tévétársaság tervéről, ám vele, illetve a helyi ön­kormányzattal erről eddig senki sen tárgyalt, senki sem szólt neki. - Ha itt akarna letelepedni a hírstúdió,» szívesen fogadjuk - jegyezte meg a polgármester. (gazdag! FEJETLEN AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG A pozsonyi várban csütörtökön estefelé már össze­gyűltek az alkotmánybíróság leendő tagjai, hogy Vladi­mír Mečiar kezéből átvegyék kinevezési okmányukat, a pezsgőket is behütötték, előkészítették az ilyenkor szokásos nagy ünneplést, az újságírók is lesben álltak és a parlament elnöke szintén ott hagyta a parlamenti tanácskozást, hogy részt vehessen a kinevezési aktuson - s ekkor a parlamentben hidegzuhanyként jött a kétely: Vladimír Mečiarnak, még ha pillanatnyilag helyettesíti is a meg sem választott köztársasági elnököt, jogában áll-e alkotmánybírákat kineveznie? A huzavona órákig tartott, s végső eredménye az volt, hogy Mečiar alkotmánybírá­kat ugyan kinevezhet, ám az alkotmánybíróság elnökét és helyetteseit már nem! A tegnapelőtti események kapcsán elsősorban azt kell felvetni, hogy kik vitatták Mečiar jogait? A kezdemé­nyező Peter Brňák képviselő, a Szlovák Nemzeti De­mokrata Mozgalom elnöke volt. Egyike azoknak, akik kezdettől fogva a független szlovák állam mellett törtek lándzsát. Ót támogatta Igor Böhm, akit eddig hasonló törekvések jellemeztek és Róbert Fico, a Demokratikus Baloldal Pártjának egyik legjobb jogásza. Érvelésük szerint az alkotmánybírák magasabb állami funkcionári­usok, akiket csak az alkotmányos úton megválasztott köztársasági elnök nevezhet ki. További, ugyancsak figyelemre méltó tény volt, hogy az adott kérdést érintő szavazásban a DSZM számos képviselője nem vett részt, habár eddig mindig nagyon is fegyelmezetten szavaztak. Csütörtökön az ellenzék bebizonyította, hogy fel tud lépni Mečiar ellen, meg tudja akadályozni a hatalom koncentrálását. Igazolást nyert egyben az az eddig vitatott feltételezés is, miszerint a Demokratikus Szlová­kiáért Mozgalomban már megkezdődött a belső bomlás folyamata és az egyes frakciók párharca. Ennél is lényegesebb viszont leszögezni, hogy az alkotmánybí­rák, kivétel nélkül, igenis magasabb állami funcionáriu­sok. Például már csak azért is, mert mindössze tízen vannak, s bármelyikük, bármikor a jogerős parlamenti határozatok ellen is szavazhat. Ki tudja mi okból, de a parlamenti ellenzék egy része végül is visszakozott: hajlandó volt belemenni abba, hogy Mečiar az alkot­mánybírákat kinevezheti ugyan, de az alkotmánybíróság elnökét és helyetteseit már nem. Elképzelhető persze, hogy éppen az alkotmánybíró­ság elnöki tisztségével kapcsolatban merülhetnének (merültek?) fel problémák. Régóta ismeretes, e funkciót Milan Čičnek, a 89-es fordulat utáni szlovák kormányfő­nek kellett volna betöltenie. Annak a politikusnak, akinek népszerűsége 1990-ben csak Alexander Dubček nép­szerűségével vetekedett, s akinek politikusi adottságai­val, fellépésének szalonképességével szemben minded­dig semmiféle kifogások sem merültek fel Čič akár köztársasági elnök is lehetne. Vladimír Mečiar azonban ragaszkodott ahhoz, hogy estig az alkotmánybírákat kinevezhesse. Mivel a hét funkció (az alkotmánybíró és a köztársasági elnök tisztsége) összeegyeztethetetlen, talán helyénvaló a kérdés: miért volt Mečiarnak oly sürgős az alkotmánybírák kinevezése? FEKETE MARIAN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents