Új Szó, 1993. január (46. évfolyam, 1-24. szám)
1993-01-22 / 17. szám, péntek
1993. JANUÁR 22 ÚJSZÓi HAZAI KÖRKÉP 4 LAPSZÉLEN FARKASMOSOLY Vladimír Mečiar halhatatlansága a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom és a Szlovák Nemzeti Párt koalíciójának kibővítése ügyében, úgy látszik, felbőszítette a nemzetieket. Elnökük, Ľudovít Černák gazdasági miniszter egyelőre higgadtan kijelentette: ha a DSZM politikája nemtetszést váltana ki az SZNP berkeiben, ő akkor kész lemondani a miniszteri bársonyszékről, és pártja ellenzékbe vonul. Komoly figyelmeztetésnek szánta ezt a kormányzó mozgalom felé, hogy illene nagyobbat kanyarítani számukra a hatalomból. A nemzetiek pártvezére arra nem felejtette el felhívni Mečiarék figyelmét, hogy a köztársasági elnök megválasztásához viszonozhatnák a nemzeti párt jóindulatát, és az SZNP jelöltjót, Jozef Prokešt emelnék az államfői tisztre. Az SZNP már korábban - amikor még csak szándék volt az önálló szlovák állam létrejötte - négy ágazat vezetését követelte magának; ennek keretében pedig a védelmi tárca megkaparintása volt legdédelgetettebb vágyuk. Három szövetségi honatyájuk; Peter Socha, Peter Švec és Ján Rempeský létrehozta a Szlovák Katonák Egyesülését, amely a parlamenti választások után szélsőséges kijelentéseivel, nacionalista követeléseivel, a szövetségi katonai szakemberek iránti nyílt szembenállással hívta fel magára a figyelmet. Addig-addig hallattak magukról, mígsem elhitték: saját szájízük szerint alakíthatják a szlovák katonai doktrínát, ók diktálhatják, milyen legyen a szlovák hadsereg. E szervezet elképzelésének - no és Ján Slota ügyeskedésének - köszönhetően fogalmazódott meg a pozsonyi parlament biztonsági és védelmi bizottságában egy olyan katona-politikai koncepció, amely a hadsereg bevetését is feltételezte a lakosság illojalitással megbélyegzett csoportja ellen. Szerencsére, ezt a koncepciót mind a parlamenti bizottság, mind a védelmi minisztérium létrehozásáért felelős kormánybiztos elvetette. A Szlovák Katonák Egyesülete egyébként a védelmi miniszter bársonyszékének várományosaként Ján Slotát emlegette.. Több jel mutatott arra, hogy e javaslatot az SZNP is magáévá tette, s komoly reményeket táplált, hogy megkaparinthatja a védelmi tárcát. A minap e téren is szertefoszlottak a nemzetiek álmai. Mečiar kormányfő bejelentette, ami már amúgy is nyílt titok volt. mozgalma Imrich Andrejčákot jelöli a nemrég létrehozott minisztérium élére. Ez - a Szlovák Katonák Egyesülete heves tiltakozásától támogatva - végleg felbőszítette az SZNP legradikálisabb honatyáit, akik - Ľudovít Černák távollétében - a parlament szerdai ülésén éles hangú interpellációt intéztek a szlovák miniszterelnökhöz. Ebben régi struktúrának, a volt rendszer hatalmasai közül valónak nevezik Andrejčákot és elfogadhatatlannak tartják őt a miniszteri posztra. A Szlovák Televízió kamerái előtt a miniszteri tárca önjelöltjeként emlegetett Ján Slota képviselő neosztalinistának s antidemokratának nevezte Imrich Andrejčákot, akit pedig Ľuboš Dobrovský, az egykori szövetségi miniszter - és őt valóban nem lehetett a régi struktúrák iránti lojalitással vádolni - tette meg helyettesévé. Ján Slota viszont új színt vitt a sokat megért, sok mindent megtapasztalt pozsonyi parlamentbe: a személyi hatalmi ambíciók elvesztése miatti düh, gátlástalan nyilvános levezetését. Úgy látszik, már ilyen is megtörtént tájainkon. Végtére is - főként az SZNP képviselői - saját, független, nemzeti, szlovák parlamentjükben teszik ezt. MÁZSÁR LÁSZLÓ • Eladó fehér, ötéves Volkswagen Passat, nagyon jó állapotban. Katalizátor, fogyasztás: 5,8 liter. Tel.: 0819/26 19 vagy 29 553. V-183 • Eladók különféle régebbi, antik és új bútorok, ülőgarnitúra, dohányzóasztal, régiségek, fotó-albumok bekötve stb. Tel.: 0819/26-19 vagy 29 553. V-185 „NEM VAGYOK ESELYTELEN" Jozef Prokeš 42 éves, eredeti foglalkozása fizikus. A Szlovák Nemzeti Párt elnökeként lépett a politikai életbe. A legutóbbi választások után a szlovák parlament alelnöke lett. Pártja tavalyi kongresszusán, amelyen az elnöki posztot átadta Ludovit Cérnáknak, bejelentették, hogy öt jelölik köztársasági elnöknek. (Méry Gábor felvétele) lizátor szerepét kell majd betöltenie, hogy enyhítse a politikai pártok között tapasztalható feszültséget. • Hogyan vélekedik az elnök és a politika viszonyáról? - Bárkire is esik a választás, meg kell feledkeznie politikai hovatartozásáról. Nem olyan értelemben, hogy apolitikus legyen, de nem szabad előnyben részesítenie saját pártját a többivel szemben. Az elnök mindenkit képvisel és ezt tudatosítania kell. • On lemondana párttagságáról? - Ha ez lenne a feltétele annak, hogy elnök legyek, akkor igen. • Önmagát jellemezve a közelmúltban egyik legnagyobb előnyének nevezte, hogy konfliktusmentes a kapcsolata a többi párttal. Ez a magyar pártokra is vonatkozik? - Nem kerültem velük konfliktusba. A Szlovák Nemzeti Párt bizonyos kérdéseket másképpen ítél meg, mint ők, de ez még sohasem vezetett ellentétekhez. • Integrációs, egyesítő szerepe lesz az elnöknek. Ennek ki kell terjednie a nemzetiségek és a szlovák nemzet együttélésére is. Hogyan vélekedik a kisebbségi kérdésről és azokról a problémákról. amelyekre vezetőik konkrétan rámutatnak napjainkban? - Már többször ismertettem ezzel kapcsolatos nézeteimet. Szerintem a kisebbségek természetes kapcsot képeznek a szlovákok és azon országok között, amelyekben az adott nemzetiség államalkotó. A nálunk élö kisebbségek helyzetét átfogóan kell értékelni. Amikor nálunk járt az Európa Parlament küldöttsége, az egyik vegyes lakosságú község lakosától az ellentéteket firtató kérdésre azt a választ kapták, hogy ellentét nem a lakosok között, hanem csupán a politikusok között van. Egyesek sokszor beszélnek arról, hogy a magyar kisebbségnek nincsenek olyan jogaik, mint másutt, arról azonban hallgatnak, ami Szlovákiában jobb, színvonalasabb a nemzetközi összehasonlításban. Elég egy példa. Senki se vonja kétségbe az amerikai demokráciát, de ott az állam nem támogatja a nemzetiségi iskolákat, míg nálunk teljes mértékben az állami költségvetésből pénzelik őket. • Ezekről a kérdésekről nyilván elvitatkozhatnánk, de térjünk vissza az elnök szerepéhez ezen a téren. - Úgy gondolom, elő kell majd segítenie a véleménycserét, mert ez a problémák megoldásának alapja. Ha hallgatnak a dolgokról, semmi sem oldódik meg. Oda kell hatnia, hogy a vitás kérdéseket párbeszéd keretében tisztázzák, ne éleződjenek ki az ellentétek, mert ez veszélyeztetné a kommunikációt a lakosság egyes csoportjai között. S ez nem csupán a nemzetiségi kisebbségekre vonatkozik, a politikai hovatartozás sem oszthatja meg a társadalmat, mert ez veszélybe sodorná az országot. • Fennáll ilyen veszély? - Egyelőre nem. De az embernek az ilyen lehetőségre is gondolnia kell. • Ez azt jelenti, hogy megválasztása esetén a társadalmi megbékélésre törekedne? - Ebben kulcsszerepe lesz az elnöknek. Én is mindent megtennék mindennemű konfliktus elkerüléséért. Egyensúlyt kell teremteni a közösségi és az egyéni érdekek között, hogy mindenki elégedett legyen. Emelkedjen az általános életszínvonal, de ugyanakkor ne szoruljanak háttérbe a nemzeti érzelmek • A jószomszédi kapcsolatokért is sokat tehet az elnök, ön melyik országba látogatna el elsőként ebben a tisztségben? - Különösen fontos, hogy jók legyenek a kapcsolataink Csehországgal, de úgy, hogy mind a két ország megőrizze identitását, önállóságát. Természetesen a többi szomszédos országgal is jóban akarunk lenni Ami az első látogatást illeti, az nem függne teljes mértékben tőlem. Ha mégis rajtam múlna, én Csehországba utaznék. Azért, hogy necsak szavakkal hirdessük barátságos elválásunkat, hanem a valóságban keressük és meg is találjuk együttműködésünk magasabb szintű, új formáit. CSIZMÁR ESZTER VILLÁMINTERJÚ NEMZETKÖZI RENDŐREGYÜTTMŰKÖDÉS Ma, a délelőtti órákban Komáromban szlovák, illetve magyar rendőrtisztek aláírják a Komáromi Járási Rendörparancsnokság és a Komárom-Esztergom, illetve a Tatabánya megyei parancsnokság közti együttműködésről szóló megállapodást. Erről kérdeztük Izsák Gyula őrnagyot, a komáromi bűnügyi osztály munkatársát. - A határ menti járásoknak általában megvan a maguk partnerszervezete. Mi természetszerűleg Komárom-Esztergom Megyei Rendőrparancsnoksággal tartottuk a kapcsolatot. Most tulajdonképpen arról van szó, hogy ratifikáljuk az általános együttműködésről szóló egyezményt, és konkretizáljunk néhány közös feladatot. • Gondjaik nagyjából egyformák. .. - Igen, hiszen a nemzetközi bűnözés Németországba és Lengyelországba vezető tranzitútja itt halad keresztül. Országaink között elég nagy a migráció. A bűnelkövetők számára a határ nem jelent akadályt. A magyarországi bűncselekmények következményei nálunk is lecsapódnak és fordítva. • Milyenek az elvárásaik a magyarországi partnerekkel szemben? -Déli szomszédaink a műszaki felkészültség terén óriási előnyben vannak. Olyan speciális technikával rendelkeznek, mely egyelőre nálunk hiányzik. Ők - most elsősorban a társadalmi változásokra gondolok - mindig lépéselőnyben voltak velünk szemben, tehát már bejártak egy bizonyos utat, melyet nekünk, a tapasztalatcsere után, felesleges lenne keresnünk. (ov) SZOCIÁLIS OTTHON NAGYKAP0S0N (Munkatársunktól) - Az Ung-vidéki városka egyik régebbi bérházának korábban üzemi bölcsődeként használt, de később megüresedett részét a körzeti hivatal az utóbbi két hónap alatt 728 ezer korona ráfordítással átalakította korszerű szociális otthonná. Eddig ugyanis ilyen intézmény helyben s a szűkebb régióban nem volt, mostanában viszont igény mutatkozik iránta. Az egy- és kétágyas szobákból álló, 30 férőhelyes otthon lakói az első három hónapban nem fizetnek lakbért, később pedig a teljes ellátásuk havi díja 1200 korona lesz. Horosz Árpádtól, a körzeti hivatal vezetőjétől tegnap megtudtuk, hogy eddig 27 nyugdíjas nyújtotta be hozzájuk, illetve az otthon vezetőjéhez felvételi kérelmét, s az első lakók várhatóan már a jövő héten beköltöznek. (g-f) AHOGY ÉN LÁTOM AZ ÚJSÁGÍRÁS - SZAKMA Még az egyszerű tévénézőt is meglepte a Szlovák Televízió központi igazgatójának kedden közzétett bejelentése: azonnali hatállyal felfüggeszti állásából Bohuslav Piatkót, a hírszolgáltatási osztály főszerkesztőjét. Mindenki tudja, hogy három hónapja nevezték ki erre, a televízió viszonylatában kulcsfontosságú munkahelyre, mégpedig azzal az indoklással, hogy szakmailag meg kellett erősíteni a hírszolgáltatást. A szakmabelieket - az újságírókat - pedig a szó szoros értelmében sokkolta az intézkedés; hiszen tudjuk, hogy mi előzte meg Piatko kinevezését. Tudjuk, hogy az a Ján Füle volt az elődje, aki országszerte nagy megbecsülésnek örvendett, mert szembe mert szállni Vladimír Mečiarral és környezetével. És csak úgy „mellékesen": kiváló újságíró is. A kormányelnök csapata benyújtotta a számlát: az első adandó alkalomkor útilaput kötöttek Füle kolléga talpa alá, és helyére kinevezték a szakmai kiválósággá előléptetett Piatkót. A közönséges halandó csak találgatni tudja, mi motiválta az új főszerkesztő elbocsátását. Tény, hogy a Szlovák Televízió hírszolgáltatása csapnivaló azóta, hogy 1993. január 1-jén nulla óra nulla perckor leválasztották a szövetségi adásról No, de hát ha rosszul, tendenciózusan szerkesztett műsorok miatt ilyen intézkedésre kerítenek sort, akkor a Szlovák Rádió hírszolgáltatásának főnökét is nyugodtan meneszthetnék, mert ennek a médiának is élvezhetetlen a műsora. Éppen úgy csöpög belőle a hazafiasság és az önérzet, mint a Malomvölgyben szerkesztett tévéműsorokból vagy például a Koridor című nemzeti napilapból. A hivatalos indoklás szerint több oka is volt a káderintézkedésnek. A lajstrom első helyén ez áll: hajbókolt a kormány előtt. Továbbá: a pozsonyi tévé nem közölt csehországi híreket. Piatko durván bánt beosztottjaival. És végül: érzéketlenül közelítette meg a hírszolgáltatás a nemzetiség problematikáját. Csak nem azt vették zokon, hogy Piatko a tévé magyar adásában betiltotta a magyar helységnevek használatát? Találgatjuk a káderintézkedés okait, pedig lehet, hogy a kormány csak azt akarta bizonyítani az újságírók előtt, hogy ebben az országban bárkit, bármikor le lehet váltani. Lehet... Ján Füle, a televízió és a kormány kapcsolatainak kiváló ismerője és a neobolsevista káderpolitika kárvallottja utódja menesztéséről értesülve így nyilatkozott: „Nem örvendek azon, hogy az utánam következő Piatkót is kirúgták. Inkább nagyon szomorú vagyok." Még azt is elmondta: Peter Malec, a tévé központi igazgatója nem mondott igazat, amikor azt állította, hogy főnökként joga volt Piatkót választani Füle helyett. Mert három hete még ezt állította. Piatko akkori kiválasztása máshol történt. A kormányban. Olyanok végezték, akik annak idején nem azzal szereztek újságírói minősítést, hogy jó műsorokat készítettek, hanem azzal, hogy buzgó ifjúkommunistaként a Szocialista Ifjúsági Szövetség bizottságában dolgoztak. Lépten-nyomon tapasztaljuk, hogy a hatalom új birtokosai szinte egy az egyben „lekoppintják" a 20-22 évvel ezelőtti konszolidátorok módszereit. Tragédia, hogy Európának ezen a részén törvényszerűvé vált, hogy minden új hatalom a szó szoros értelmében lefejezi az értelmiséget, és ezen belül az újságírók társadalmát is. A legkülönbeket kényszeríti hallgatásra, a tehetségteleneket pedig kiemeli, vezető pozícióba helyezi, akik szívesen elhiszik magukról, hogy vezetésre termettek. Azonban van valami új is abban, ahogy Piatkót, a rezsim kegyeltjét kirúgták. Még csak egy évig, sőt három hónapig sem hagyták a helyén, ahog a káderezés nagykönyvében meg vagyon írva. Frissen szélnek eresztették. A sietség hátterét esetleg majd csak évek múlva ismerjük meg. Ha majd fény derül a Demokratikus Szlovákiáért Mozgalom csúcsán végbemenő vályúharc összefüggéseire. Piatko ennek a küzdelemnek esett áldozatul Nem kár érte. TÓTH MIHÁLY • ön volt az első hivatalos jelölt. Elfogadná a jelölést most is, amikor már négy párt vetekszik az elnöki posztért és teljesen nyilvánvaló, hogy csak az a jelölt győzhet, akit a kormánypárt képviselői is támogatni fognak? - Elfogadnám, mert nem lenne jó, ha csak egy személyt jelölnének, és azt választanák meg. A képviselők fogadalmukban amellett kötelezték el magukat, hogy lelkiismeretük szerint járnak el, itt az alkalom, hogy most saját belátásuk szerint döntsenek, melyik a legjobb a négy jelölt közül. • Milyen esélye van önnek? - Úgy gondolom, nem vagyok esélytelen. Ezért is jelöltettem magam. • Az elnökválasztás elhúzódásának kétségtelenül kedvezőtlen hatása lenne. Számításba jöhet, hogy a pártok megegyeznek és közös jelöltet indítanak? - Természetesen, ez is egy lehetőség. A magyar pártok kivételével azonban minden párt élt a lehetőséggel, hogy saját jelöltet állítson. Rövidesen meglátjuk, milyen eredményt hoz a megmérettetés. • Nem lenne demokratikusabb, ha nem a parlament, hanem közvetlenül a polgárok választanának? - Ez nem a demokrácia, hanem az alkotmány kérdése. Annak a kérdése, hogyan határozza meg a parlament a kormány és az államfő viszonyát. Azokban az országokban, ahol az elnököt közvetlenül választják, a jogköre is bővebb. Az, hogy nálunk a parlament választja az elnököt, azzal jár, hogy jogköre kisebb, korlátozott. Ez azonban, úgy vélem, nem sérti a demokráciát. Más lenne a helyzet, ha az elnök ennek ellenére egy kézbe szeretné összpontosítani a hatalmat, s ezzel megbontaná az egyensúlyt a választás módja és az elnök pozíciója között. • A szlovák alkotmány meghatározza az elnök feladatait. Megítélése szerint ezek közül melyek a legfontosabbak? - Én úgy tartom, hogy az alkotmány inkább kötelességeket szab meg, és az elnöknek ezeket teljesítve önmagának kell meghatároznia feladatait. Ezek közül a legfontosabb, hogy külföldön javítsa a Szlovákia-képet. Befelé valamiféle kata-