Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-12-22 / 52. szám

A hét a karácsonyi ünnepének jegyében zajlik. December 22-én az emberi nem két ősszülőjére, Adámra és Évára emléke­zünk, a következő nap Jézus születésének, a megbékélésnek és az ajándékozásnak az ünnepe. Folytassuk a kerti szerszámok javítását. Nézzük át a kertből behozott tömlőt - öntözőcsövet. Az erősen töredezett részeket vágjuk ki s egy, a cső belső átmérőjénél néhány mm-rel vasta­gabb, arasznyi műanyag vagy fémcsővel kössük össze a még ép részeket. Van még néhány napunk karácsonyig. Kertészkedő roko­nainknak, barátainknak válogassunk a könyvkiadók ajánlatából. Most is több, szépen illusztrált - igaz eléggé drága - szakkönyv kapható. Ha igazán komoly örömet akarunk szerezni gyümölcs- termelő barátainknak, s nem restellünk mélyebben a zsebünkbe nyúlni, akkor lepjük meg őket egy márkás - például Wolf, Falco vagy Adlus - ollóval. Az ünnepek előtt ugyan már nem szokás komolyabb munkába kezdeni, de azért, ha a gyümölcsösben sétálunk, nézzük meg, melyik fánál jött el az ifjítás ideje. Gondolatban tervezzük el a munka menetét, „nézzük ki“ az eltávolítandó ágakat. Aki ilyen irányú tapasztalatokkal nem rendelkezik, az kérjen tanácsot és tanulmányozza át az idevágó szakirodalmat. Ezen a héten se mulasszuk el a tárolóban lévő gyümölcs átválogatását, a helyiség mikroklímájának ellenőrzését - esetle­ges alakítását (szellőztetését, a páratartalom növelését - csök­kentését). Járjuk be a szőlőt is. Vizsgáljuk meg, mennyire fejlettek a vesszők. Amennyiben sok ceruzavastagságúnál vékonyabbat találunk, akkor bizony a közeljövőben tápanyag-utánpótlásra lesz szükség. Ellenőrizzük hordóink tartalmát. Ha a bornak záptojásra emlé­keztető szaga és íze van - s ez bizony, ha a kénezésnél stb. nem vigyáztunk, az újbornál nem éppen ritka jelenség - akkor azt nyílt fejtéssel, levegőztetéssel, valamint hektoliterre számítva 10-20 gramm borkénnel orvosolhatjuk. A beavatkozás után úgy egy héttel ellenőrizzük, hogyan alakult a bor állapota; amennyi­ben a jellegzetes szag és íz még mindig tapasztalható, akkor a fenti műveletet ismételjük meg. A fóliázók hőenergiát takaríthatnak meg, ha időben felkészül­nek a várható erősebb januári-februári hömérsékletcsökke- nésre. Az első hallásra talán költségesnek tűnik az az ajánlatunk, hogy a sátor belsejét egy vékonyabb - 0,1 mm vastagságú - fóliával béleljék ki, ez azonban a fűtési költségekben, s egyéb előnyeiben hosszabb távon megtérül. Ennek a belső falnak 15-20 cm távolságban kell lennie a külső fóliától. Elég csak lazán kifeszíteni, mivel a szél, hó, eső (kivéve a lecsapódó, a sátor két rétege között lévő párát) nem éri. Ha az idő melegebbre fordul, ez a vékony fólia leszedhető, s megfelelő körülmények között raktározva még egy-két évig felhasználható. Figyeljünk oda, hogy a fűtött üvegházakban, fóliasátrakban nem szaporodtak-e el a liszteskék. Ezek az apró (molylepkékre emlékeztető) fehéres szárnyú rovarok virágot (gerberát, muskát­lit, krizantémot, cserepes dísznövényeket), zöldséget (főleg az uborkát és a paradicsomot, továbbá a paprikát) egyaránt megtá­madnak. Ellenük biológiai védekezéssel - természetes ellensé­geikkel, parazita fürkészekkel - is harcolhatunk. A termelők többsége azonban még mindig inkább az inszekticideket (pl. Nomolt, Applaudot) részesíti előnyben. -r­Teleltetés lakásban, lépcsőházban Hova állítsuk a karácsonyfát? (II.) Ha hagyományos méretű zongoránk van és nem feltétle­nül a padlótól a mennyezetig érő fát akarunk, megoldás lehet a karácsonyfát a zongorára állí­tani. Ott nem borítják fel, nem rángatják a kisgyerekek. Igaz viszont, hogy az ünnepi zené­léskor nem biztosított a tökéle­tes hangzás. Mivel elsősorban a gyerekek­nek készül a fa, nem lehet cso­dálkozni azon, ha azt szeretnék, hogy a saját szobájukban álljon, éjjel is mellettük legyen. Mivel a gyerekszobák kisebbek, kes­kenyebbek, nehezebb a dol­gunk. Olyan példát választot­tunk, ahol az L alakban elhelye­zett ágyaktól - ha végük felől is megközelíthetők - közrefogott térbe állíthatjuk a karácsonyfát. Természetesen a fa kerülhet a hálószobába is, például a két ablak közötti, kihasználatlan fal­felület elé. Ám tartsuk szem előtt, hogy a franciaágy, az íróasztal és az ablak kényelme­sen megközelíthető legyen. Ha a lakásban végképp nem találunk helyet a karácsonyfá­nak, kitehetjük a loggiára, te­raszra, tornácra is. Feldíszítve vagy kivilágítva a fenyő látványa hangulatos színfoltja lehet az ünnepeknek. Lakáskultúra Elfelejtett gyümölcsfáink A berkenye Ennek a fának több rokon faja él Európa erdőiben. A házi vagy kerti berkenye (Sorbus domestica) szép, egyenes derekú, szabályos alakú koronát viselő fa. Májusban virágzik, dió nagyságú, körte alakú sárga ter­mései barnára érve, megpuhulva fo­gyaszthatok. ízük a naspolyáéra emlékeztet. Szinte mindenütt megél, de legjobban a nyirkosabb talajokat szereti, a száraz helyeket nem ked­veli. A berkenyéket (barkócákat) met- szegetni nem kell. Termést az éves vesszők csúcsán fejlesztenek. Tele­pítéskor vegyük figyelembe, hogy elég nagy, s főleg magas fává nő. Mint díszfa is nagyon tetszetős, s ezért pihenökertbe ajánlatos a te­lepítése. A hazánkban engedélye­zett, ehető gyümölcsű fajta az ún. Moravsky sladkoplody. Megemlíten­dő még, hogy több, piros bogyójú faját, fajtáját díszfaként egyre gyak­rabban ültetik; köztük az ehető, bár csípős, savanyú gyümölcsű madár­berkenyét (Sorbus aucuparia) is. Miklós Dénes kertészmérnök Egéríz A bor vizsgálatakor figyel­jünk néhány apróságra, ame­lyek elősegítik a rendellenes­ségek felismerését. Minden esetben átlátszó, minta nélkü­li, tiszta üvegpohárból kóstol­junk. Először gyertyafényben figyeljük meg a bor tisztasá­gát, majd szagoljuk meg, ér- zünk-e a borillattól eltérő sza­got. Ezt követően a bort for­gassuk meg a szánkban, köz­ben orrunkon keresztül fújjuk ki a levegőt (így jobban érez­zük az Illatokat). Vontatott, túlmelegedett er­jedés esetén, meleg pincében tárolt vagy kései fejtés után érezhetünk borunkon egérízt. Színe, tisztasága egyébként változatlan. Enyhe esetben még javítha­tó, kénezéssel egybekötött szellőztető fejtéssel. Súlyos esetben csak a próbakezelés­sel megállapított mennyisé­gű (100 literenként 100- 300 gramm) szagtalanító szén­kezelés segít, csersav-zselatl- nos derítéssel kombinálva. Ha kicsiben meggyőződtünk arról, hogy már így sem lehet ered­ményre jutni, akkor csupán a le­párlás mentheti a „veszett fej­szenyelét“. K.Sz. A házi berkenye termése többé-ke- vésbé körte alakú vagy gömbös, zöldből barnára változik, először kemény, majd ,,szotyósra‘‘ érik. ize édeskés, de fa­nyar, összehúzó. Levelei 13-17 foga­zott levélkéből ősz- szeleitek, páratla­nulszárnyaltak. (L. d. rajza) * Egyéb növényeink mellett vannak olyanok, amelyek a nyári-őszi idő­szakban úgy megnőttek, hogy nem férnek el korábbi helyükön. Ezeket - kiszorulva a lakásból - a veran­dán, szabad folyosón vagy a lépcső­házban helyezhetjük el. Társaik le­hetnek itt a már többnyire kádban, dézsában nevelt, ilyenkor fagyvédel- met kívánó, de nyáron át a szabad­ban diszlő, örökzöld levelű, gyakran mutatós virágokat is bontó, mediter­rán eredetű cserjéknek - babérnak, gránátalmának, leándernek, babér­meggynek, citruszféléknek. Az sem baj, ha ezek a növényeink telelésük alatt teljes fényt nem kap­nak, ám minél fónyszegényebb helyre kerülnek, annál alacsonyabb és egyenletesebb hőmérsékletet igényelnek. Ez lehetőleg ne haladja meg a 10-12 Celsius-fokot. Kevés­bé káros ugyanis, ha az esetleges fényszegénység miatt tavaszig le­hullatják leveleik egy részét, majd a magas hőmérséklettől továbbfej­lődnek, és vézna hajtások nevelésé­hez használják fel azt az energiát, amely tavaszi fejlődésükhöz kellene. Természetesen az állandó félho­mály, a sötét helyiség nem felel meg a teleltetésre, s az ilyen helyeken komolyabb kárt szenvednek növé­nyeink. A túlságosan megnőtt, s elterebé­lyesedett cserjéket vissza kell met­szenünk; ez csökkenti helyigényü­ket, s így keskenyebb folyosókon, kisebb fordulókban is elhelyezhetők. Tudnunk kell, hogy a többemele­tes lakóházak hőmérséklete nem egyenletes. A felső emeleteken ma­gasabb és kiegyenlítettebb, a föld­szinten és az alsóbb emeleteken alacsonyabb és ingadozó a hőmér­séklet. Ha a felső emeletek valame­lyikén nyitva marad egy ablak, akkor valahányszor kinyílik a bejárati ajtó, huzat támad. Ez különösen télen hirtelen hömérsékletcsökkenést okoz, és megfáznak a növények. A huzat fokozza a párologtatást és a virágcserepek, ládák földjének ki­száradását is. A háziasszonyok többsége az ab­lakhoz közel helyezi el virágait. Úgy gondolják, hogy itt vannak a legked­vezőbb hő- és fényviszonyok. A la­kásokat azonban szellőztetni kell, s azt már kevesen tudják, hogy a nö­vények jó része kényes a beáramló hideg levegőre, még akkor is, ha csak 5 percig marad nyitva az ablak. A beáramló hideg levegő ugyanis először a növénybe ütközik. Gondol­junk erre a szellőztetés idején, s ta­karjuk be egy könnyű kendővel nö­vényeinket. K. Molnár Ferenc Tereprendezés, felszínalakítás (I.) Az új telektulajdonosok ilyenkor, télen tervezhe­tik meg kertjük beosztását, és ekkor vethetik papírra elképzeléseiket a régi kert felújításáról is. Ehhez a tavaszváró munkához kívánunk segítsé­get nyújtani néhány ötlettel. Telkünk fizikai adottságait, a klímát, a talajtí­pust, a tájolást kész tényként fogadjuk el. A terep lejtése azonban elképzelésünknek megfelelően, részben vagy teljesen alakítható. Az építkezés megkezdése előtt a termőréteget 30-40 cm vas­tagságban termeljük ki és depóniákban tároljuk, így súlyos anyagi áldozatoktól kíméljük meg ma­gunkat, mert a munkálatok után felhasználhatjuk. A vízszintes vagy majdnem sík területek felszín­alakítása viszonylag egyszerű. Az alapelvek be­tartásával [a vizet ne vezessük az épületre (!), a padlóvonal 15-30 cm-rel magasabb legyen, mint a környező terep] minimális munka szüksé­ges a kerti terek kialakításához. A kisebb kertben egy kis csalás is engedélyezhető. A telek közepé­nek kimélyítése után, az optikai hatás következté­ben, területünk a valóságosnál tágasabbnak lát­szik. Ezzel elősegítjük az esővíz talajba történő beszivárgását, s annak hasznosulását is. - K. SZ. ­asárnap

Next

/
Thumbnails
Contents