Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-12-04 / 49. szám

| MAJMOK A SZIKLÁN „Gibraltár addig marad brit birtok, amíg a Sziklán majmok tanyáznak" - állítják az angolok egy hagyomány alapján. Nem véletlen tehát, hogy Európa e déli csücskének, a brit gyar­mati státusban lévő Gibraltár­nak a történelme szorosan kap­csolódik a 429 méter magas Sziklán tanyázó majmok - a Sí­rnia Gibraltarensisek - történe­téhez. Ezért amikor a spanyol La Llneából átléptem a gibraltári kapun, a kéksisakos bobbytól, (a határőr szerepét ellátó angol rendőrtől) tréfásan azt kérdez­tem: - Hol vannak a majmok? - A Sziklán! - felelte vidáman. a kezében áll őrséget a Convent, a kormányzó rezidenciája előtt. Tilos a belépés, de egy sarokkal arrább megtekinthettük a Szent- háromság katedrálist, amelyben sok itt szolgált brit lelkésznek és tisztnek állítottak emléket. Az ut­ca végében megállunk: a Trafal- gári temetőnél. Itt nyugszanak az 1805-ben Trafalgárnál a fran­cia és a spanyol hajóhadat le­győző Nelson admirális elesett tengerészei. A brit flotta a Gib­raltár közelében lévő Trafalgar- foknál biztosította az angol ural­mat a tengereken és Gibraltár­ban. Nelson is elesett, de az ő testét rumos hordóba tették, Sebes Tibor gibraltári riporttá flfPÖlŐQÉP AZ 0RS2ÁQŐT0N A Szikla - a Rock - ahogyan az angolok az afrikai, pontosab­ban a marokkói partoktól látótá­volságra emelkedő „gibraltári hegyet", a mészköszirtet neve­zik, majmok nélkül el sem kép­zelhető. Legalábbis az angolok számára, akik mindent megtet­tek a Szikla üregeiben tanyázó emberszabásúakért. De ne vág­junk a dolgok, illetve a majmok elébe! Különben is: a Szikla út­jain jelzőtáblák mutatják, merre találhatók ezek a barna szőrű ál­latok - Gibraltár szimbólumai. Először át kell mennünk a re­pülőtér kifutópályáján - ha ép­pen nem száll fel, vagy le gép, mert akkor leengedik a sorom­pót és gyalogosnak, gépkocsi­nak várakoznia kell. Aligha van még egy város a világon, amelynek egyetlen bevezető or­szágúját repülőgépek keresz­tezik! Felhúzták a sorompót, indul­hatunk a majmokhoz!... Addig azonban még jókorát kell gyalogolnunk, ha nem akar­juk taxival megtenni a határka­putól a függővasútig vezető mintegy két kilométeres utat. Igaz, ezzel be is jártuk a fél „országot" a Main Streeten - a főutcán - át... És ha nem hallanánk az utcán és az üzle­tekben, no meg a hamisítatlan pubokban oly gyakran spanyol szót, akár egy angliai kisváros­ban is érezhetnénk magunkat. Először talán a piros londoni emeletes buszok láttán. Egy vik­toriánus óratoronynál van a végállomásuk, a Kazamaták kapujánál. Amint átbújunk a kapu kőbolt­ívei alatt, a ködbe burkolódzó Szikla oldalán megpillantjuk a Mór várat. A tizenkettedik szá­zadban az arabok építettek itt erődöt, s a mai Gibraltár helyén megkezdték a Medina-al-Fath, a Győzelem városának építsét. VÁMMENTES CIGARETTA Még tíz lépés és máris a Main Street aszfaltját koptatjuk. Ban­kok és üzletek, természetesen angolok: Barclays Bank... C and A, majd a Mark and Spen- cer... A pénz, a gibraltári font ugyanannyit ér, mint az angol. Keverik is: papírpénzben több az angol, apróban a gibraltári. De fizethetünk spanyol pezetá­val, vagy bármelyik nemes valu­tával. Elvégre Gibraltár vám­mentes terület, például a ciga­rettára. Az itt állomásozó brit katonák számára vám nélkül hozhatják be a füstölnivalót. Persze, olyan mennyiségben, hogy nemcsak a katonák, ha­nem Gibraltár minden lakója - közel harmincezer ember -, sőt még a majmok is éjjel-nap­pal cigarettázhatnának! De a majmok nem füstölnek, a ciga­retta pedig Spanyolországba és Marokkóba vándorol... Éppen a mai Gibraltár Cronic- le című újságban olvasom: a spanyol rendőrség éjjel feltar­tóztatott egy csónakot, amely­ben négy spanyol férfi cigarettát próbált becsempészni az or­szágba. Százezer Marlborót fog­laltak le... Ök négyen megme­nekültek, de szinte naponta vesznek a tengerbe marokkói csempészek, amikor az éjszaka sötétjében megpróbálnak átkel­ni lélekvesztöiken a viharos Gib- raltári-szoroson. A Main Street egyik oszlopos épülete előtt egyetlen brit kato­na strázsál: ismétlő puskával majd Angliába szállították, ahol hősként temették el. A temetővel szemben a Pic- caddilly söröző. A szemerkélő eső elől ide menekülünk. Talán a sört is vámmentesen hozzák Angliából? Mert igazi angol sör - és olcsóbb, mint spanyol test­vére. HSRAKLÉS2 OSZLOPÁN A kötélvasút innen már csak egy rövid séta. Még a nagy köd­ben is sokan kívánkoznak a csúcsra, hátha süt a nap oda­fent?... Néhány percre csak­ugyan elfújja a felhőket az Afri­kából vöröses port hozó szaha- rai szél. Talán azért, hogy lássuk a második világháború idején épült erődök, ágyúállások és bunkerek maradványait és pil­lantást vessünk a nagy kikötőre, a három szárazdokkra, a szürke hadihajókra és az éppen hor­gonyt vető fehér óceánjáróra. Afrikát azonban eltakarja a köd, pedig alig húsz kilométerre va­gyunk Marokkótól. Tiszta idő­ben innen jól láthatók Tanger fehér házai. Ez Heraklész Oszlopa - a ba­bonás föníciai és görög tengeré­szek így nevezték a gibraltári sziklát. Ök hajóikkal nem me­részkedtek ki az óceánra, mert azt már a szellemek tengerének, a világ végének tartották. Az aszfaltozott úton gyalog indul­tunk le a szikláról - a majmok­hoz. A Szent Mihály barlangnál már turisták hada szorongott, hogy bejárják a csodálatos cseppkőtermeket. Idáig feljön­nek a taxik és a minibuszok. Még egy kilométer és elérjük a majmokat, a Királynő Kapu­jánál. KÖDBEN A SZIKLA, A ROCK TETEJE A szerző felvételei BRIT KATONA ÁLL ŐRSÉGET A KORMÁNYZÓ PALO­TÁJA ELŐTT A VÁROS ÉS A KIKÖTŐ A GIBRALTÁRI SZIKLÁRÓL KIRÁNDULÓ SPANYOL FIATALOK A VÁROS FŐUTCÁJÁN, A MAIN STREE­TEN Wfkm A MAJMOK HARAPNAK! Itt tanyáznak a leggyakrabban és a legtöbben: most, 1992 őszén körülbelül hetvenen - két törzsben. Ketten a Queen’s Gate oszlopán bolházkodnak, egy fia­tal a turistákkal kokettál: a ba­nánt elfogadja, meghámozza, a kivit elhajítja. Egy hölgy túlsá­gosan merészen simogatni pró­bálja őt, mire belekap a kezébe! Megjelenik egy idős, farkasku­tya termetű hím és kergetni kez­di a fiatalt, azután még ketten előkerülnek a sziklák közül és kergetőznek. Jó téma a video- zóknak... „John" - nevezzük így a ba­nánt hámozó majmunkat - bizo­nyára rendes nevén mutatkozna be, ha tudna beszélni! Mert az itteni majmokat regisztrálták. A Fortress Gazette, a gibraltári brit helyőrség hivatalos lapja például rendszeresen közzéte­szi az anyák és az általuk világra hozott egészséges utódok ne­vét, nemét. Például: Kathleen február 2-án Gerryt (hím) hozta világra, Penny március 10-én Tonyt (hím), Winnie pedig már­cius 21-én a nőstény Margare- tet. Ne feledjük: majmokról van szó! Senki sem tudja, hogy a gib­raltári majmok hogyan kerültek a Sziklára: egy állítólag valami­kor létezett alagúton Észak-Afri- kából, vagy 771-ben a Spanyol- országot elözönlő arabok hoz­ták magukkal. Az angol katonai jelentésekben először 1704-ben szerepeltek, amikor Rooke ad­mirális katonái elfoglalták Gib­raltárt és a barakkokból, sőt a partnál horgonyzó hajóikból is „eltulajdonítottak“ sok holmit és élelmet a majmok! Ezért a ka­tonák öszvér-kordékkat naponta ennivalót vittek a majmok üre­geihez, hogy ne a barakkokból lopjanak a szemtelen állatok. Ám a majmok egyre bátrabbak lettek, befeküdtek egy ezredes ágyába, sőt, ellopták a tábornok erödparancsnok vörös lampa- szos nadrágját is! CHURCHILL TITKOS PARANCSA Közben 1900 táján már két­száz majom garázdálkodott, sok konyhát kiraboltak és megtá­madták az iskolás gyerekeket. 1914-ben közbelépett a hadse­reg: egy őrmestert kineveztek a majmok gondozójának. Az ő kötelessége volt minden maj­mot ismerni (nevet adni neki) és naponta kétszer - reggel 8-kor és délután 4-kor etetni őket. Amikor 1940 telén a németek Spanyolország felől akarták el­foglalni Gibraltárt, ügynökeik ál­lítólag megmérgezték a majmo­kat. Franco végül nem egyezett bele Hitler inváziójába, de a brit uralmat jelképező majmok szá­ma hétre csökkent! Churchill brit miniszterelnök azonnal in­tézkedett és titkos paranccsal Afrikából hozatott majmokat a Sziklára. Azóta is rendszeresen ellátják őket, és napjainkban Őfelsége Királyi Tüzérségének tisztje tesz jelentést a majmokról, amelyek­nek a száma sohasem lehet ke­vesebb harmincötnél. Arra is ügyelnek, hogy cukorral és cso­koládéval ne rontsák a majmok fogát! Csak a birodalom ellensé­gei adnak nekik titokban édes­séget, amit ök persze naivan elfogadnak... Ezt ne feledjük, ha etetni óhajtjuk a gibraltári majmokat! GIBRALTÁR - BRIT GYAR­MAT (A HIVATALOS ANGOL SZÓHASZNÁLATBAN ..FÜGGŐ' ALLAM"). LAKÓINAK SZÁMA 30 EZER. TERÜLETE 6.5 NÉGYZET­KILOMÉTER. ÉLÉN A BRIT KOR­MÁNYZÓ. NAGY-BRITANNtA KA­TONAI TÁMASZPONTJA. KIKÖ­TŐVEL ÉS REPÜLŐTÉRREL. GAZDASÁGI ÉLETÉNEK ALAP­JA A VÁMMENTES KIKÖTŐ. TRANZITRAKTARAKKAL. OLAJ­TÁROLÓKKAL. HAJÓJAVÍTÓ DOKKOKKAL. ÉVENTE TÖBB MILLIÓ TURISTA LÁTOGATJA. A‘HATÁRT REGGEL 8 ÉS ESTE 9 ÓRA KÖZÖTT TARTJÁK NYIT­VA. ÉJSZAKÁRA LEZÁRJÁK. SPANYOLORSZÁG IGÉNYT TART GIBRALTÁRRA. 1969-BEN LEZÁRTA A HATÁRT ÉS EZZEL NEHÉZSÉGET OKOZOTT A BRI­TEKNEK. A GIBRALTÁRIAK 96 SZÁZALÉKA KÉT NÉPSZAVA­ZÁSON ELVETETTE A SPA­NYOLORSZÁGHOZ VALÓ TAR­TOZÁS GONDOLATÁT. 1985- ben Újra megnyílt a spa- NYOL-GIBRALTÁRI HATÁR. CSEHSZLOVÁK ÚTLEVÉLLEL VÍZUM NÉLKÜL LÁTOGATHA­TUNK GIBRALTÁRBA. 12 1992. XII. 4 tlasúmap

Next

/
Thumbnails
Contents