Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-27 / 48. szám
Vasárnap * r 0 3 392. XI 27. D obverés nélkül is erősödik, izmosodik a szlovákiai magyar cserkészmozgalom. Az 1989-es rendszerváltást követően kezdődött meg a Szlovákiai Magyar Cserkészszövetség megalakítását előkészítő munka. 1990 márciusában - dunaszerdahelyi központtal - meg is tartották alakuló közgyűlésüket, s még az év júliusában napvilágot látott a Cserkész című lapjuk, amely azóta bővített terjedelemben, módosult arculattal huszonnégy oldalon jelenik meg havonta. Hodossy Gyula, a szövetség ügyvezető elnöke a következőket hangsúlyozza: „A cserkészet - életforma. Vezetőink egy része talán maga sincs teljesen tisztában azzal, mire is vállalkozott. Gyakran úgy érezzük, nem tudunk megfelelni e nagy kihívásnak, de bízunk vezetőinkben, akik maguk is tanulják a példamutatás mesterségét. Követőket toborzunk, a követők azután újabb követőkre lelnek. Baden-Powell, a cserkészet megalapítója az erkölcsös ember Ideálját tűzte ki célul. Szövetségünk valláserkölcsi alapon dolgozik, és próbarendszerét a magyar néphagyományok figyelembevételével állítja össze...“ Hodossy Gyula Baden-Powell arcképe előtt Kevés a vezető és felkészítésük időt vesz igénybe BADEN-POWELL ES TELEKI PÁL SZELLEMÉBEN Fiatal cserkészeink, többségükben lányok, a cserkészhagyományokat elevenítik fel. Sir Baden-Powell a cserkészet megalapításakor a jó honpolgár nevelését tartotta a legfontosabbnak, táborozások, ügyességek elsajátítása révén. Cserkészszövetségünk működésének és jellemnevelö programjának lényege a tíz cserkésztörvény. A tagok önként, fogadalommal, illetve ígérettel vállalják: A cserkész egyeneslelkű és feltétlenül igazat mond; híven teljesíti kötelességeit, amelyekkel Istennek, hazájának és embertársainak tartozik; ahol tud - segít; minden cserkészt testvérének tekint; másokkal szemben gyöngéd, magával szemben szigorú: szereti a természetet, jó az állatokhoz és kíméli a növényeket; feljebbvalóinak jó lélekkel és készségesen engedelmeskedik; vidám és meggondolt; takarékos; testben és lélekben tiszta...- Baden-Powell és a legnagyobb magyar cserkész, Teleky Pál szellemében olyan mozgalmat hoztunk létre, amely a legfontosabbnak a jellemnevelést, a hitre való nevelést, a nemzet szeretetét, a hazaszeretetet, az egyetemes emberi kultúra, az alapvető emberi jogok tiszteletben tartását és a természet megóvását tartja- mondja az ügyvezető elnök. - A szocialista rendszert kiszolgáló gyermek- és ifjúsági szervezeteket egy politikamentes, a gyerekek által a gyerekekért szervezett szövetséggel akarjuk felváltani, amely már a világ százhúsz országában bizonyította létjogosultságát.- Szövetségünk nem testnevelési vagy természetjáró szervezet, nem is katonai előképző, vagy valamely vallási felekezet neveldéje- hangsúlyozza Hodossy Gyula -, hanem a fiatalok személyiségformáló szövetsége. Sokak még két év után is idegenkedve nézik munkánkat.- Mire alapozza állítását? A dunaszerdahelyi születésű s ott élő Hodossy Gyulát cserkészmozgalmunk új székházában kerestem fel. Még igen fiatal, harminckét éves. Ifjúkorában nem cserkészkedhetett, akkor nálunk is betiltott szervezet volt. Kíváncsi voltam, mi vezette öt a cserkészethez?- Maga az élet. Amit már tizenöt éves koromban elkezdtem, azt folytatom. Bántottak az emberhez nem méltó viselkedési formák. Hogy változtassunk a gondolkodásmódon, küzde- nünk, harcolnunk kell az emberhez méltatlan dolgok ellen. A felnőtteken már nem lehet változtatni, inkább a fiatalokkal kell foglalkoznunk. Már diákkorában szervezte az ifjúsági klubokat, irodalmi köröket. És verseket, cikkeket írt. Tömörítette a fiatal írókat, néprajzosokat, képzőművészeket. Ezt is betiltották. Hogy is tetszhetett volna az akkori rendszernek, amikor az értelmiségieket arra ösztönözte: nyitott szemmel tekintsenek az életre, a világ sokszínű, válasszanak, ne mások döntsenek helyettük!- A választás lehetősége Istentől származó jutalom - mondja. - Aki az embert szabad gondolkodásában korlátozza, az isteni akarat ellen vét... AZ ANYANYELVŰ FOGLALKOZÁS SZÜKSÉGE Ellenzéki korában is eljutottak hozzá a Külföldi Magyar Cserkészszövetség kiadványai, így ismerkedett meg a cserkészmozgalommal, értékeivel, amelyek pótolhatták a műveltségben, magatartásban észlelhető hiányosságokat.- Központilag ezt nemigen szorgalmazzák, ezért nekünk kell többet tennünk azért, hogy a fiatalok műveltebbek, tájékozottabbak lehessenek. Nem mondhatunk le a cserkészet pozitív nevelési eredményeiről, amikor érezzük az előző rendszer erkölcsromboló hatását. Az 1989-es mozgolódás után nem lehetett késlekedni, a társadalom, a nemzetiség, a Szlovákiában élő ember addig is sokat veszített. Legfontosabb lépésnek a fiatalok nevelését tartottuk. így kezdtük szervezni a hazai cserkészetet. Ha Európában a cserkészeket egymáshoz közelítjük, fiataljaink is megismerhetik a nyugati demokráciában kialakult értékeket. Az első Csehszlovák Köztársaság húsz esztendejében a szlovák és a magyar cserkészet csak alosztályként működhetett. A rendszerváltás után a szlovákok megalakították a Szlovák Cserkészszövetséget.- Mi lesz velünk? - tette fel a kérdést Hodossy Gyula. - Magyar nyelvű könyveket, újságokat hiába kértünk. Elég volt a saját gondjuk. Az anyanyelvi vezetőképzés tette szükségessé, hogy önálló magyar szövetséget alakítsunk, ami nem zárja ki a közös kapcsolatokat, táborozásokat. A magyar szövetség megalakítása miatt szlovák és magyar részről is sok bírálat ért bennünket. Ám másképp nem foglalkozhatnánk a gyerekekkel anyanyelvükön.- Kialakult a partneri kapcsolat a szlovák szövetséggel?- Rendezvényeinkre meghívjuk őket. El is jönnek. Most kisebb problémánk akadt. Eddig a Csehszlovák Cserkészunió képviselt bennünket a Cserkészmozgalom Világszövetségénél. Az ország kettéválik, s most arról tárgyalunk, hogy megalakítjuk a Szlovákiai Cserkészuniót, amely minket és a szlovák szövetséget képviselné a genfi világszervezetünknél. ftÁJUK VÁR A VILÁG.,, A cserkészek köszönése: Jó munkát! Légy résen! A zöld nyakkendővel ékesített egyenruha a szociális megkülönböztetés elutasítása. Hittel, bizalommal éneklik indulójukat: Ránk vár a világ... Az öregcserkészek, akik a régi időkben is a széles karimájú, árvalányhajas kalapot viselték, sokat segítenék; fiatal cserkészmozgalmunknak. Ott vannak a vezetőségben, a körzeti tanácsokban, és lelkesen, tapasztalataikkal segítik új cjapatók létrejöttét. A Szlovák Cserkészszövetségnek mintegy ötezer tagja van. A magyarnak kétezer.- Nem kevés?- Mozgalmunk két kapunk. Egy ci hosszú folyamat. I vétségbe, hanenr Előbb vezetőket kell találni, kiképezni. Eltelik egy-másfél év is, amíg a próbaidő után a csapat működőképes leázr^érn vagyunk tömegszervezet ... Mozgalmunkban elitnevelés folyik, hogy a gyerekek könnyebben beilleszkedhessenek a társadalomba. Jelenleg harminc helyen foglalkoznak a gyerekek előkészítésével, örvendetes, hogy Királyhelmecen is, mert Ke- let-Szlovákiában kevés a cserkészcsapat. A Csallóközben van a legtöbb. A nyugati országokban a gyerekek három százaléka cserkész. A felmérések kimutatták: az értelmiségi elit hatvan százaléka a cserkészekből került ki. Erre törekszünk mi is...- Az iskolákban eddig azt tanították, nincs Isten, most a kedvünkért talán azt állítanák, hogy mégis van Isten? A pedagógusok ne csak tanítsanak, hanem neveljék is a gyerekeket. A viselkedésben is mutassanak példát. Az utcán is olyan viselkedést várnak tőle, hogy a gyerek felnézzen rá. A szlovákiai magyarság keveset foglalkozik a neveléssel. A régi világban a városi polgárság, a gazdagabbak gyermekeik mellé nevelőket fogadtak. A községekben a falu öregjeinek közösségében nevelődtek a gyerekek. Ez csak volt. De most újra itt a cserkészet is. A szülők egy része már felismerte, nyugodt szívvel engedhetik gyermekeiket közénk, mert tudják, jó helyen vannak. Az iskolákban nem alapítanak cserkészcsapatokat, csak a városokban, községekben működnek, de szükségünk van a tanítók, tanárok támogatására is. Számos pedagógus szívvel- lélekkel velünk van. Egyes alapiskolákban azonban a cserkészet ellen hangolják a gyerekeket. Egy példa: a tanító naponta felelteti a gyereket, azt mondván, te cserkész vagy, tudnod kell! A gyerek naponta sírva megy haza. Elriasztják a cserkészettől! Jó, hogy megalakultak az egyházi, a magániskolák. Csak legyen minél több választási lehetőség. Szeretnénk jó összmunkát kialakítani szövetségünk és az iskolák között. Ahová meghívnak, oda elmegyünk, elbeszélgetünk a pedagógusokkal, hogy a jövőben a tanítás mellett egyforma hangsúlyt kapjon a nevelés is. Ez a pedagógusok szemléletének változását igényli, hogy Istennel, hazájával és embertársaival szembeni kötelességeit híven teljesítő, segítőkész, természetbarát, testben és lélekben tiszta gyermekeket nevelhessünk a szülőkkel, egyházakkal és iskolákkal karöltve. Petrőci Bálint Fotó: Méry Gábor (1), archív -felvétel (1) fejlődik, újdbb jelentkezése- serkészcsapat megalakulása Mem egyéné'k lépnek a szö- i csapatokat veszünk fel. Nadrágszíj és tűréshatár A Cseh Köztársaságban hét, a Szlovák Köztársaságban pedig a lakosság tizenhárom százalékának okoz komoly anyagi gondot az alapvető élelmiszerek beszerzése. Magyarán: nyomorog. Az októberben végzett közvéleménykutatás eredményei szerint túlságosan drágállja az alapvető élelmiszereket a csehországi lakosok 55, a szlovákiai lakosoknak pedig a 77 százaléka. A felmérés szerint a Cseh Köztársaság lakosainak 61, Szlovákia lakosainak pedig a 70 százaléka számára romlottak az élelmiszer-beszerzési és étkezési feltételek. A felmérés csak az alapvető élelmiszerek szempontjából vizsgálta a lakosság véleményét. Pedig az ember nemcsak eszik, hanem ruházkodik és valahol lakik is. És az ember már csak olyan, hogy amíg lehet, nem szívesen mond le kedvenc újságjáról, megszokott bútorairól, öreg Skodájáról, kialakult étkezési szokásairól. De az ajándékozási szokásairól sem. A legtöbb ember - még ha a hivatalos létminimum határán is egyensúlyoz megélhetési költségforrásait tekintve - azt tartja: jobb adni, mint kapni. Amíg adni tud, még nem tehetetlen. A takarékosságra szoruló átlagember többnyire először is étkezési szokásait vizsgálja felül. Kevesebb húst fogyaszt vagy kevesebb tejjel is beéri. Rájön, hogy a teaporokból készített forró ital is iható, a vaj helyett az egyelőre még olcsóbb zsír is jó a süteménybe, s a tésztafélék is kitünően variálhatók. Előkerülnek nagyanyáink szekrények alján sárguló takarékos receptjei. Csakhogy ama 13 százalék számára a gyomron való spórolás már nem megoldás. Többnyire már nincs miből lefaragniuk, s ók azok, akik már nem olvasnak újságot, s ha igen, esetleg valamilyen olcsóbb hetilapot. Ha falun, családi házban élnek - lehetőleg egy helyiséget fütenek, a százas égő helyett kénytelenek beérni a hatvanassal, esetleg a negyvenessel is -, és egyáltalán nem fukarságból. Ók azok, akik már szociális segélyre szorulnak. Körükben található a legtöbb olyan ember is, aki a neki járó segélyt is restelkedve kéri. Az érem másik oldala, hogy az államkassza tartalma sem nagyon engedi. Nagyon is megnézik, kinek adnak. Ez érthető, hiszen mindenképpen ki kell szűrni a törvénnyel visszaélni szándékozókat. A segélyre nem szorultak számára nem mindegy, hogyan tekintenek rá a „hivatalban“. Az is tény, hivatalnok (lehetőleg pszichológusi hajlamokkal megáldott) legyen a talpán, aki képes megkülönböztetni a hivatalt kijátszani akarót a valóban rászorulótól. Márpedig „pszichológus“ hivatalnokokra itt, Szlovákiában minden jel szerint az eddiginél is nagyobb szükség lesz, mert a lakosság a kormánytól arra már „ígéretet“ kapott, hogy az önállósuló állam teljesen önálló költségvetésében a lehető legtöbbet a szociális kiadásokból faragják le... És ha a 13 százalékos réteg tovább vastagszik - márpedig így lesz kérdéses, mikor fogy el a türelme. Ha a kormány gazdaságpolitikai stratégiája csak odáig terjed, hogy tovább húzzon azon a bizonyos nadrágszíjon és nem arra összpontosít, hogy intézkedéseivel, magatartásával a gazdasági élénkülés irányába hasson, féló, hogy nagyon gyorsan elfogy a lakosság türelme. Félő, hogy e várható folyamatnak a megakadályozására nem lesz elegendő az önállósulás öröméből táplálkozó energia. Pákozdi Gertrúd A palásti mintatábor résztvevői
