Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-07-03 / 27. szám
Mi a történelemkönyvekből még úgy tanultuk, hogy Kolumbusz az Újvilág felfedezésével új korszakot nyitott az emberiség történetében. Kevés olyan esemény van, amelyről annyi könyv és tanulmány megjelent, mint Kolumbusz útjáról. Azonban a legtöbb mű újabb és újabb kérdőjeleket vet fel, amelyekre a történészek sem tudnak válaszolni. A talányok a felfedező születésével kezdődnek, hiszen senkinek sem sikerült megállapítani, mikor született és azt sem tudják, hol van eltemetve. Talán a leggroteszkebb az egészben, hogy Kolumbusz Kristóf haláláig nem is sejtette, mit fedezett fel. 1. KI VOLT KOLUMBUSZ? Szülőhelyeként többnyire az olaszországi Génoát jelölik meg, de ezen kívül még 24 olasz város tekinti szülöttjének. A világon azonban sokan szeretnének kérkedni az Újvilág felfedezőjével, hat országban több mint 50 város vallja, hogy ott született. Ezek közül talán a norvég Borch Sannes állítása a legérdekesebb. Szerinte kalandos úton jutott el a fiatalember Génoába és arra is talált magyarázatot, hogyan lett Bendeból Kolumbusz. A sok közül még egy „kisajátítás“: spanyol szakemberek szerint galíciai zsidó volt és Pontevedre városában látta meg a napvilágot. De Kolumbuszra igényt tartanak a angolok, a franciák is. 2. MILYEN VOLT? Egyetlen hiteles kép sem maradt róla, arcvonásai a festők fantáziájának szüleményei. A korabeli személyleírások szerint jól megtermett, vörös hajú, hosszúkás arcú férfi volt. Állítólag egész életében gyötörte alacsony származása és minden eszközzel igyekezett nevet, dicsőséget szerezni, önző, betegesen becsvágyó, kemény természetű volt, aki fantasztikus vallásossága mellett a hatalommal szemben végtelenül alázatosan viselkedett. A történészek szerint rengeteget hazudott, még a királyi udvart is becsapta, amikor aranyesővel biztatta, amivel sikerült második útjára tizenkét hajót biztosítania. Autodidakta volt, de a korabeli hajózás problémáit alaposan értette. Beszélt spanyolul, portugálul és olaszul. 3. HOGYAN LETT ADMIRÁLIS ÉS FELFEDEZŐ? 1485-ben jó kapcsolatokat teremtett nemesi családokkal és azok kijárták neki, hogy Indiába vezető rövid útvonal felkutatására készített terveit benyújtsa a királynak. A portugál udvar szakértői azonban elutasították a becsvágyó Kolumbuszt, aki a kincstárnak ígért mesés bevételek mellett magának nemesi rangot, admirálisi kinevezést és a felfedezett területek alkirályi méltóságát követelte. 1485 tavaszán feleségével és fiával Spanyolországba távozott, ahol újra utat talált a királyi udvarhoz, azonban 1490-ben felfedező terveit a királyi szakértők itt is elutasították. Elkeseredetten távozott, egy jó barátja azonban rábeszélte a királynőt Kolumbusz támogatására. Lovasfutárral hívatták vissza. Győzött. Kolumbusz 500 éve kötött ki Amerikában • Felfedezés vagy hódítás? 4. MIT FEDEZETT FEL? Október 12-én elérte Guanahani szigetét, amelyet San Salvadornak nevezett el. Október 28-án kikötött Kuba északkeleti partján, és onnan áthajózott Hispaniolába (Haiti szigetére). Itt 40 férfit hagyott hátra, akik telepet létesítettek, Kolumbusz pedig javításra szoruló hajóival a remélt aranyrakomány nélkül visszafordult. 1493. április 20-án a királyi pár Barcelonában ünnepélyesen fogadta Kolumbusz Kristófot, az óceán admirálisát, a felfedezett szigetek alkirályát. Ez volt a világjáró sikerének csúcspontja. Kolumbusz még háromszor tette meg a távoli utat. Az utolsóról 1504-ben már betegen tért vissza. 1506-ban 50 évesen halt meg. Valladolidben anélkül, hogy megtudta volna, ő fedezte fel Amerikát. 5. VALÓBAN KOLUMBUSZ FEDEZTE FEL? Bár a világ Kolumbusz óta rendszeres kapcsolatokat tart Amerikával, minden évben új hipotézis kap szárnyra az Újvilág felfedezéséHITELES KÉP SEM MARADT FENS KOLUM- BUSZRÓL. GERMÁN COSTA PORTRÉJÁN ÍGY FEST. ről. Ezekből a fantasztikus eszmefuttatásokból legalább néhányat említsünk meg. Iván van Sertina „Kolumbusz előtt érkeztek“ című könyvében például azt bizonygatta, hogy az afrikaiak már Krisztus előtt 800- ban eljutottak az óceánon túlra. Szerinte a perui inkák és az egyiptomiak egyformán ábrázolták piramisaikban a napistent, a fáraót és a nádból épített hajókat madárfejű evezősökkel. Izland parlamentje fennállásának 1000 éves évfordulóján az Egyesült Államok Leif Eriksson szobrát küldte a szigetre, amelynk talapzatán ez állt: „Leif Erikssonnak, Izland fiának, Vinland felfedezőjének“ (anyanyelvén így nevezték Amerikát a 13. században). Újabban a Kolumbusz előtti felfedezők között említik a kínaiakat, az amerikai partok közelében talált óriási gömbölyű kövek alapján, amelyeket ősi horgonyoknak vélnek. Az sem lehet véletlen, hogy Kínában már 3000 éve ismerik az amerikai mogyorót. 6. HOGYAN ÜNNEPELNEK AZ ÚJVILÁGBAN? Sokan Amerikai felfedezésének árnyoldalait is felvetik. „Átkozott Izabella és átkozott Kolumbusz“ című könyvében Paolo Lello történész ezt írja: „Az Újvilág történelme a világ legnagyobb emberirtásának története, amely megrázta az egész földrészt. Cortes és Pizarra, sir Raleygh és Canada tábornok ténykedése rosszabb volt, mint a zsidók kiirtása a koncentrációs táborokban. A Kolumbusz- day amerikai ünnep volt, de ma már tudjuk, hogy Kolumbusz a gyilkos kapzsiság felfedezője.“ Persze, ez is szélsőséges vélemény, a józanabb történészek kora gyermekének tekintik Kolumbuszt, de azért az indiánok soha nem fogják ünnepelni. Az apacsok törzsfőnöke kijelentette: „Ha az indiánok megünnepelnék Kolumbusz partraszállását Amerikában, ez olyan lenne, mintha a zsidók megünnepelnék Hitler születésnapját.“ Csupán egyetlen döbbenetes adat a sok közül: 1509-1960 között a mai Mexikó területén élő 25 millió bennszülött száma 2 millióra csökkent. Főleg az Európából behurcolt betegségekbe haltak bele. 7. MIT KAPOTT EURÓPA AMERIKÁTÓL? Az elrabolt rengeteg aranyon és ezüstön kívül Európa számos értékes növényfajtával is gazdagodott az amerikai földrészről. Az inkák például 3000 fajta burgonyát ismertek. Ez az olcsó élelmiszer onnan terjedt el az egész világba. Az indiánok kedves növénye, a kukorica is Kolumbusz után került földrészünkre. De sorolhatnánk a paradicsomot, a paprikát, a napraforgót stb. Az amerikai földrészről származó 500 növényfajta ma fontos gyógyszereink alapanyaga. Természetesen Európából is számos növény került Amerikába és a civilizáció sok hasznos vívmánya gazdagította az ott élő lakosságot. Kolumbusz felfedező útját a hódítók követték. C. Levi Stra- us francia antropológus nem is nevezi Amerika felfedezésének, hanem meghódításának, mivel az ott élő népek évezredes alkotásaiból már csak töredékek maradtak. A konkvisztádorok mindent megsemmisítettek. A tudós felteszi a szónoki kérdést: Mi lett volna, hogy ha a „felfedezők“ egyenlő embertársuknak tekintették volna az ott talált őslakosságot? Sz. B. % AZ ŐSLAKOS INDIÁNOK KÉSŐI UTÓDAI ILYEN FELIRATOKKAL ..ÜNNEPLIK“ AZ ÚJVILÁG FELFEDEZÉSÉNEK 500. ÉVFORDULÓJÁT: FAJÉN A HÓDÍTÓKKAL SZEMBENI ELLENÁLLÁSUNK 500. ÉVFORDULÓJA! EGY ROMANTIKUS FESTMÉNY ÍGY ÖRÖKÍTETTE MEG AZOKAT A PERCEKET. AMIKOR KOLUMBUSZ KRISTÓF AMERIKA FÖLDJÉRE LÉPETT 6 1992. VII. 3.
