Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-11-13 / 46. szám
/ Útiköltség-térítés a vállalkozói szférában Május elején lépett hatályba az útiköltség-térítésről szóló, 119/1992- es Tt. sz. törvény, amely egységes szabályokat ad a szolgálati utak számlázására minden vállalkozói közegben. (Sorozatunk harmadik része kötődik az előző két részben közöl- tekhez.) A törvény 6. paragrafusa a munka elvégzésének helyét tárgyalja, mégpedig a következő esetekben: 1. A munkaadó számára elengedhetetlenül szükséges üzemeltetési okokból való áthelyezés esetén az alkalmazottnak joga van ugyanolyan térítésre, mint a szolgálati utak idején, de maximálisan csak 3 hónapig, ha a munkaadó és az alkalmazott között nem született más megegyezés. 2. Az alkalmazottnak a munkaadó nyújthat a szolgálati útnak megfelelő térítést (a 4. és 5. § szerint):-a munkaviszonyba való felvétel esetén-áthelyezés esetében, ha azt az alkalmazott kérte- ha más munkaadóhoz osztja be alkalmazottját (a Munkatörvénykönyv 38. § 5. bekezdése alapján, illetve a 223/1988-as végrehajtó kormányrendelet 5. §-a alapján). Ugyanakkor a törvény lehetővé teszi, hogy a munkaadó alkalmazottjának költségtérítést adjon az áthelyezéssel kapcsolatos költözködésre, illetve a munkaviszonyba való felvételnél. Az alkalmazott megegyezhet munkaadójával, hogy a szolgálati út során saját gépjárművét használja. Ilyen esetben a 7. paragrafus alapján kétféle térítés járhat neki: Folytatásos törvénytár 1. Minden megtett kilométer után az alapösszeg: a. motorkerékpárok és oldalkocsis motorkerékpárok esetén 0,55 korona b. a személygépkocsik esetén 2 korona, de ez utánfutó használata esetén 10 százalékkal több is lehet c. teherszállító járművek és autóbuszok használatakor a munkaadó és az alkalmazott megegyeznek a kilométerenkénti alapösszeg nagyságában 2. A térítés a felhasznált üzemanyag után:- azon árak alapján, amelyek a gépkocsi használata idején érvényben voltak- a fogyasztást a gépkocsi műszaki igazolványának ide vonatkozó adatai alapján, ezek átlagából számítják ki. Az árváltozások miatt az étkezési hozzájárulás, illetve az utazási költségtérítés összegét, ezek alaptarifáit a 8. §-ban előírt szabályok szerint állapítják meg, mégpedig a statisztikai hivatal vizsgálatainak megfelelő árindex alapján. Az étkezési költség-hozzájárulás figyelembe veszi a közétkeztetés árait (az ételek és üdítőitalok árát), a gépjárműhasználat költségtérítését pedig a gépjármüárak és az amortizáció alapján határozzák meg. A térítési alapösszeg megváltoztatására mindig akkor kerül sor, ha a valós költségek 10 százalékkal változtak meg a korábban megállapított összeggel szemben, és a nyilvánosságra hozatal utáni következő hónap elsejétől vannak érvényben. A vállalkozói szféra számára a 9. § teret ad e törvény keretein kívüli más, esetleg magasabb összegű térítésre is. Ez természetesen attól függ, hogy a munkaadó képes-e előteremteni a kellő összeget. Minden eseteben szolgálati útról kell, hogy szó legyen, vagy a munkavégzés helyének megváltoztatásáról. A törvény által megszabott összegű költségtérítési lehetőségeket, ahol erre a törvény lehetőséget ad, a munkaszerződésbe, vagy a kollektív szerződésbe kell foglalni. (Folytatása következik) Orvosi tanácsadó menedzsereknek Az anyagcsere-betegségekről A vállalkozónak, amennyiben a vállalkozással mint életformával járó nagyobb fizikai (állóképesség), de főleg pszichikai megterhelést bírni akarja, szilárd egészségre van szüksége. Tudatosítania kell, hogy az egészsége az egyik legfontosabb tőkéje és ennek „elherdálása“ ugyanúgy csődbe juttathatja, mint pénzének elvesztése. A jó kondíció és a jó egészségi állapot azonban nem az orvosok, nem a gyógyszerek, hanem elsősorban saját hatáskörébe tartozik. Milyen veszélyek fenyegetik elsősorban a vállalkozók egészségét? A statisztikai adatok szerint éppen az alább leírt kórokra kell a leginkább ügyelniük. A legnagyobb jelentőségük a zsíranyagcsere-zavaroknak van, mind gyakoriságuk, mind pedig jelentős következményük - az érelmeszesedés, szívrendszerre való káros hatásuk - miatt. E kóros állapot lényege, hogy az erekben keringő fölösleges mennyiségű zsír (koleszterin) az erek falához kötődve abban olyan folyamatokat indít meg, amelyek az érelmeszesedéshez vezetnek. A szívizomzat ereinél ez a folyamat az infarktus kialakulását eredményezheti. A magyar táplálkozási szokások (magyaros étrend) sajnos nagyon kedveznek a hyperkolesterinaenia kialakulásának. Mit tegyünk, ha magas koleszterinszintet állapítanak meg? Az első és legfontosabb a szigorú diéta betartása. Milyen ételek tartalmaznak sok koleszterint? Természetesen az állati eredetű zsiradékok (zsíros hús, vaj, szalonna), az úgynevezett „vörös húsok“ (disznó, marha, vadfélék), a belsőségek (máj, velő, pacal), valamint a tojássárgája. A húsféleségek közül inkább a baromfi (csirke-pulyka), valamint a tengeri halak ajánlatosak. A vegetáriánusok koleszterinszintje 20-25 százalékkal alacsonyabb. Ezenkívül kerülendő a tejföl, a zsíros sajtok, a csokoládé, a tejszín fogyasztása is. A táplálék zömét a növényi eredetű, rostdús ételeknek kell képezniük. A zsíros ételek, a koleszterinszegény diéta mellett a kalóriaszegény étrend is fontos. A hyperkolesterinaenia gyakran jár elhízással, ezért ajánlatos a testsúlycsökkentés is. Ennek fontos eszköze a testmozgás, a sport. Annál is inkább, mert a fizikai aktivitás során a szervezetben a zsírok lebomlanak, s ezért is csökken a vérzsírszint. Ha diétával, illetve rendszeres testmozgással nem sikerült normali- zálni a koleszterinszintet, akkor gyógyszerre van szükség. Egy másik, igen gyakori, főleg helytelen táplálkozási szokásokra visszavezethető anyagcsere-betegség a hyperucemia, amely a húgy- savszint kórosan emelkedett voltát jelenti. Komoly ízületi és vesebántal- makhoz vezet. Ez a köszvény, melyet régebben a „gazdagok betegségének“ tartottak - mivel a sok húst fogyasztók körében volt gyakori. A harmadik, gyakoriságánál, következményeinél fogva talán legjelentősebb anyagcserebetegség a (diabe- tes mellitus) cukorbetegség. A kórkép lényege a vér cukorszintjét szabályozó inzulinhatásnak az elégtelensége. A betegség lehet öröklött, már csecsemőkorban jelentkező és lehet felnőttkori enyhébb lefolyású. Kialakulása nem teljesen ismert, de nagy szerepe van benne az elhízásnak, a túlzott szénhidrát-fogyasztásnak. Enyhe formájában akár évekig fennállhat tünet- és panaszmentesen, később komoly szövődményeket okozva, ezért korai felismerése (egyszerű laboratóriumi vizsgálattal) fontos. Ezen enyhe típusoknál a diéta (cukor-, szénhidrát-megszorítás), illetve testsúlycsökkentés önmagában elegendő, a kóros vércukor- emelkedés megszűnhet. Súlyosabb formában tablettás kezelésre vagy inzulin injekció adására lehet szükség. KI MENNYIT FIZET, ANNYIT KAP A vállalkozó betegségbiztosítása A magánvállalkozó ma ott spórol, ahol tud és ahol lehet, hiszen ha komolyan gondolja a dolgot, akkor Inkább újra befekteti a pénzt, minthogy mindenféle kötelező befizetés mellett még ott is többet adjon, ahol nem muszáj. S éppen ez a helyzet jellemzi a társadalom- és betegségbiztosítás befizetését is. A vállalkozó maga dönti el, milyen havi jövedelem bevallásával alapozza meg, hogy betegsége esetére valamilyen összegű táppénzt kapjon. Az előírások szerint a jövedelem 25 százalékát kell (kötelező) betegségbiztosításra befizetni, de azt senki nem szabja meg a vállalkozóknak, hogy mekkora is az az összeg, amit jövedelemként be kell vallaniuk. így azután legtöbbjük a lehető legkevesebbet fizeti. Ez pedig 500 korona, amit a legalacsonyabb 2000 koronás havi jövedelem után fizetni kell. Számolniuk kell azonban azzal, hogy betegség esetén táppénzük csak 46 korona lesz a betegség első három napjának mindegyikére, utána pedig naponta 59 korona. Ha azonban esetleg olyan, komolyabb baleset történne, amely a munkaképesség csökkenésével is járna, akkor bizony a rokkantsági segély összegét is ezekből az alacsonyabb befizetésekből számolnák ki. Minden tehát az egyén felelősségén múlik, hiszen a választást a törvény ráhagyta. Természetesen a vállalkozó általában optimistán tekint a jövőbe, amelyben a betegségnek még csak az előérzetét sem veszi észre. Minek fizetne 500 koronával többet, amikor nem muszáj, és ez a pénz - úgy érzi - soha nem térül vissza. Elfelejti azonban, hogy egészen más munkatempónak, pszichikai igénybevételnek és rengeteg stresszhatásnak lesz kitéve, nem úgy, ahogy azt állami alkalmazott korában, esetleg még a szocializmus Idején a többség megszokta. A körzeti és járási hivatalok szociális ügyosztályainak dolgozói mesélhetnének arról, hogy bizony egymásfél év után hányán szorultak a maguk előfizette alacsony táppénzre. Mekkora is az az ideális ösz- szeg, amit érdemes a betegségbiztosításra áldozni. A szakemberek szerint a havi 975 koronás befizetés az, ami a legtöbb táppénzt hozza betegség esetén, mégpedig 90 koronát az első három napra, majd a továbbiakban naponta 116 koronát. Ha ennél többet fizet be valaki, akkor magasabb táppénz már nem jár érte, tehát ez határérték. A következő probléma, amely ebben a témában gondot okoz, a befizetési határidő betartása. Akár 10 ezer koronás bírságot is kiróhatnak, ha a betegségbiztosítás nincs időben befizetve. Hangsúlyozom, ennek fizetése kötelező, és előfordult már, hogy valaki másfél évig nem is gondolt erre. Bizonyára kemény iskola volt ezután az, hogy a 10 ezer koronás bírságon kívül visszamenőleg is be kellett fizetnie legalább a havi minimumot. A szabályok szerint, aki vállalkozásba kezd, mégpedig fő foglalkozásban, annak az adott hónap nyolcadikáig (vagy legalábbis nyolc napon belül, ha nem elsejétől indul) kell bejelentenie ezt a tényt a körzeti hivatal szociális osztályán, s utána minden hónap 20-áig köteles a következő havi betegségbiztosítási összegét befizetni. Enélküt ugyanis még családi pótlék sem jár neki. Tilos az összevissza való fizetés. A szabályok szerint ugyanis, ha arról nem történik megegyezés, de valaki előre nagyobb összeget fizetne be, mondjuk több hónapra, akkor a hivatal a 2500 korona fölötti összeget visszaküldi a címére, a 2500 koronát pedig a következő havi betegbiztosításának tekinti. Még akkor is, ha esetleg ráírjuk az utalvány másik oldalára, hogy mondjuk a novemberi, decemberi és januári befizetést adtuk fel egyszerre. A hivatal ezt nem köteles tudomásul venni, ha ebben előre nem történik megegyezés. Fontos figyelmeztetés, hogy a vállalkozóknak nem jár a családi pótlékon, táppénzen, gyermekgondozási segélyen kívül más időszakos juttatás, nincs például joga arra, hogy valamelyik családtag ápolása esetén segélyt kapjon. Hogy ez mennyire igazságos, azon vitatkozhatunk, hiszen sok vállalkozó, főleg a nők, beteg gyermekük mellett képtelenek dolgozni. Ilyen esetben, ha mondjuk hónapokban mérhető időről van szó, érdemes megszakítani a vállalkozást és ha valaki úgy érzi, hogy jogosult, akkor szociális segélyt kérni. Mi történjen akkor, ha a vállalkozó csalódott, vagy beleunt vállalkozásába és újra alkalmazásba lép? Ilyen esetben már nem kell 20-áig fizetni a következő hónapi biztosítást, hanem ezt a tényt nyolc napon belül újra be kell jelentenie a szociális osztályon. Ha nem ezt teszi - megint jön a bírság. (szén) Hazai és külföldi vállalkozók figyelmébe Az Information Systems and Marketing Contacts pozsonyi cég ezekben a hetekben dobja piacra a csehszlovákiai cégek jegyzékét tartalmazó kétkötetes, zöld színű katalógusát. Ez a kiadvány bizonyára jó szolgálatot tesz minden vállalkozónak, akik számára információból soha sem lehet elegendő. A katalógusban kétféle rendszerezésben találhatók meg az információk, egyrészt ábécé sorrendben, az ösz- szes telefon- és faxszámmal, másrészt pedig ágazatok és termékek szerinti csoportosításban. Számos vállalat viszont kérte, hogy gazdasági jellemzői is kerüljenek bele a kiadványba, így aki akar, az sok egyebet is megtudhat a különböző társaságokról, vállalkozásokról. A katalógusból nem hiányoznak az egyéb tájékoztató jellegű adatok sem, így például a kormányintézményekről, képviseleti hivatalokról, befektetési privatizációs alapokról, főiskolákról, vásárokról és kiállításokról, adóhivatalokról, bankokról stb. szóló adatok sem. A kiadvány némely hibája ellenére elmondható, hogy olyan hézagpótlónak nevezhető, amely gazdag és értékes adataival hozzájárulhat a cégek közti információáramlás javításához, gyorsításához. (T) GRAFIKA: DIGITAL SYSTEMS
