Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-10-30 / 44. szám

1992. X. 30.

Tovább csökken a hőmérséklet. November - Szent András hava - napi átlagos hőmérséklete az elkövetkező napokban 7, 8, a legmagasabb napi középhőmérséklet 12, 8, a leghidegebb pedig 2, 5 C-fok.

A hónap elején két nevezetes napot tart számon a keresztény világ és a hagyomány, november 1-jét - a Mindenszentek és a Halottak napját -, valamint 5-ét - Szent Imre herceg ünnepét. Róla, mint a magyar ifjúság védőszentjéről szokás megemlékezni. Régebben erre a napra illett befejezni a szüreti munkákat.

A gyümölcsösben folytatódhat a facsemeték telepítése, a törzsek ápolása, a korona tisztogatása, ritkítása. A vágási felületeket mindig simítsuk el és faseb- kátránnyal vagy fémmentes festékkel kezeljük. Most ritkítsuk a ribiszke-, a köszmétebokrokat és a málnást is. Az utóbbinál a tisztogatással, ritkítással együtt végezzük el az erőteljes övék széttelepítését is. Az 1,5 m-nél hosszabb egyéves vesszőket pedig végükön vágjuk vissza.

Gondosan vizsgáljuk át a tárolóban lévő gyümölcsöt, a romlásnak indult példányokat válogassuk ki. A helyiség hőmérsékletét és páratartalmát szellőztetéssel szabályozzuk. Ne sajnáljuk a pénzt hőmérőre, hajszálhigro- méterre. Az utóbbival a levegő páratartalmát mérhetjük. Ennek optimumát, amely 80-85%, ugyanis nehéz puszta becsléssel megállapítani.

A szüret befejeztével eljött az ideje a tőkék feltöltésének. A töl- tögetést csak száraz, porhanyós földdel végezzük. Ne feledjük, hogy a homoktalajokra telepített szőlők magasabb, gondos takarást igényelnek. Tovább végezhetjük az öreg tőkék döntésével végezhető ifjítást, a bújtatást és a simavesszők szedését.

Ellenőrizzük az erjedést. Ha ,,elakadna“, emeljük a hőmérsékletet vagy használjunk fajélesztőt. Töltögessük borainkat. Az első alkalommal a bor az akonanyílás alsó pereméig érjen. A töltögetésről a későbbiekben se feledkezzünk el! Ha már befejeződött a zajos erjedés, akkor 2-3 hét múlva lássunk hozzá az első fejtéshez.

A héten igyekezzünk befejezni a zöldségek betakarítását. A sütőtököt ráérünk akkor leszedni, ha már megcsípte a dér. A kisebb fagyokat jól tűri a zeller Is, s kedvező időjárás esetén ilyenkor is szépen fejlődik. A bimbóskel a mínusz 8-10 C-fokos fagyokat is elviseli, s közben folyamatosan szedhető.

Készítsük el a sárgarépa, petrezselyem, pasztinák ágyásait. Forgassuk meg a talajt és ásó- nyomnyi mélységbe dolgozzunk be négyzetméterenként 80 gramm káli-, 20 g pétisót és 25 g szuperfoszfátot. Duggassuk el a fokhagymát (az őszi telepítés nagyobb termést ad); a sortávolság 30-35, a tőtávolság 6-8 cm legyen. Még a fagyok beállta előtt rostáljuk át a magvetésre szánt komposztot, érett trágyát, s fagymentes helyen tároljuk.

Emeljük a karácsonyi kaktusz és az amarilisz vízadagját. Hetenként egyszer öntözzük meg a hajtatásra szánt virághagymákat, más teleltetett növényeket.

A tél folyamán páraigényes, trópusi növényeinknek készítsünk vlrágszekrényt. Különösen előnyös ez a száraz levegőjű panellakásokban. A munkához többek között jó útmutatást ad Nagy Béla és szerzőtársai Ablakkert című könyve, amelyet a Mezőgazdasági Kiadó jelentetett meg 1971-ben. Ebben a bar- kácsolási tanácsok mellettfelele- tettalálunkarrais, hova és milyen növényttelepítsünk. -rA kerti munkák befejeztével tisztogassuk meg és javítsuk ki szerszámainkat. Ha időnk megengedi, készítsünk számukra megfelelő tárolóhelyet.

A szőlő döntésénél az egész tőkét a talajba fektetjük és egy-egy vesszőt vezetünk feí. Ezzel a módszerrel a tőkéket megújíthatjuk.

Az erjedésben megakadt mustot tovább kell erjesztenünk. A kevés alkoholt és még sok cukrot tartalmazó, tökéletlenül erjedt bor ugyanis fogyasztásra nem kelendő, betegségekre hajlamos. Legfontosabb teendőnk, hogy az erjedés megakadályozásának okát meghatározzuk, azt megszüntessük és a továbberjesz- téshez megteremtsük a legjobb feltételeket.

Erősen lehűl

Az utóerjedés idején a földfelszínen folytatott erjesztésnél előfordulhat, hogy a must hirtelen erősen lehűl. A továbberjesztéshez az eredetien bort melegítsük 18-20 C- fokra és a seprűjét kavarjuk fel. Ha 1-2 napon belül nem indul meg az erjedés, akkor öt liter továbberjesztendő borban oldjunk fel 20-25 dkg krumplicukrot. Forraljuk 10-15 percig, majd visszahútve oltsuk be faj- élesztővel. Az erjedő 5 litert adjuk hozzá 50-60 liter továbberjesztendő borhoz. Ha már ez a mennyiség is

erjed, akkor még 4-600 liter tovább oltható vele.

Túl meleg, túl lassú

Megtörténhet, hogy a must a kritikus 32 C-fok fölé melegedik erjedés közben. Ez nagyon veszélyes, mert a túlmelegedett mustban elszaporodnak a tejsav- és az ecetsav- baktériumok és hibás, tejsavas erjedést okoznak. Az ilyen bor kellemetlenül édeskés, káposztalére emlékeztető ízű. Ha idejében észleljük a bajt, azonnal hűtsük le a bort 18-20 C-fokra és alkoholtürő fajélesztővel való továbberjesztéssel kísérletezzünk. (A művelet azonos a hidegtürö fajélesztönél leírtakkal.) Ha az eljárás eredménytelen, akkor már csak a bor lepárlása marad.

Ha az élesztők oxigénhiányban szenvednek, az erjedés lelassul. Ekkor a mustot levegőztetve átfejtjük, szellőztetjük („mustlapátolás“) vagy önmagára fejtjük. A seprőt felkavarjuk, ezáltal a seprőbe süllyedt, sok, még életképes élesztő visszakerül

Télen is tavaszt varázsolhatunk otthonunkban, munkahelyünkön, ha idejében előneveljük az erre alkalmas növényeket. A hóvirág, a tözí- ke, a téltemető, a fürtös gyöngyike, a csillagvirág, a sáfrány, a nárcisz, a jácint, a tulipán és más kistermetű, korai virágzású évelők (ibolya, hunyor, szívvirág, törpe nőszirom, kankalin) is szépen virulhatnak télen.

A jácinthagymákat egyesével ültessük be 10 cm átmérőjű, már használt agyag vagy műanyag cserépbe. A nagyobb tulipán- és nárciszhagymákból 10 cm átmérőjű cserépbe három is kerülhet, kisebb cserépbe azonban ezekből is csak egy kerüljön. A sáfrány, a fürtös gyöngyike és egyéb virágok hagymáit, gumóit kisebb cserepekbe is többesével ültethetjük. Az ültetéshez laza, homokos, korhadó, bomló anyagoktól mentes földet használjunk. A hagymák csúcsa kissé álljon ki a cserépből. Arasznyinál nem mélyebb cseréptálat, kerámia tálat szintén használhatunk.

Az ibolyát, a bőrlevelet, a különféle kankalinokat, nőszirmokat a korai virágoztatáshoz, hajtatáshoz, földlabdával együtt kell elültetni. A felszedésnél és a beültetésnél vigyázzunk, hogy a földlabda ne essen szét, s minél több gyökér sértetlenül kerüljön a cserépbe. A földlabda és a cserép fala közötti hézagokat gondosan töltsük ki nyirkos földdel.

Az ültetés után alaposan öntözzük meg a növényeket. Mivel a téli

hónapok általában fényszegények, ezért a februárban megkezdhető vi- rágoztatásig a beültetett cserepeket tartsuk 10 Celsius-foknál nem má- gasabb hőmérsékletű helyiségben. „Teleltetésük“ künn a kertben is megoldható; árnyas helyeken - fák, bokrok alatt - süllyesszük szorosan egymás mellé a földbe a cserepeket, a hideg ellen takarjuk be lombbal. Ha a hőmérséklet folyamatosan csökken, akkor a lombréteg vastagságát ennek arányában növeljük.

Pincében vagy hűvös kamrában nagyobb ládába töltött nyirkos homokban (esetleg földben is) elvermelhetjük virágainkat. A 10-15 cm vastag nyirkos homokot földdel kell takarnunk. Az erkély, terasz, loggia, a nyitott vagy fűtetlen lépcsöház, folyosórész egyik sarkában, több rétegű takaróval és fóliaborítással védhetjük a túlzott lehűléstől, illetve a benedvesedéstől a cserepeket.

A fenti lehetőségek hiányában árnyékos ablakban, ablakládában tartsuk a növényeket. Ebben az esetben a hagymákat, virágtöveket csak novemberben ültessük be. Novemberben a hőmérséklet általában már olyan alacsony, hogy még az ablakközben sem melegszik fel 10 Celsi- us-fok fölé. Az ennél magasabb hőmérsékletnek ugyanis az a veszélye, hogy csak a levelek fejlődnek jól, a virágok viszont rövid szárúak lesznek, vagyis ülve maradnak, ha egyáltalán előbukkannak.

Csiba László

az erjedésbe, és a folyamat befejeződik.

Ha túlkénezett a must, akkor határozzuk meg annak szabad kénes- savtartalmát. Az eredmény alapján eldönthetjük, hogy a must kénes- savtúró fajélesztővel kierjeszthe- tó-e. Az anyaélesztő készítéséhez az erjesztendő, túlkénezett mustot használjuk. Ha a fajélesztős erjesztés már nem alkalmazható, kénezet- len musttal való házasítással lehet a kénessavtartalmat az erjeszthető- ség határára süllyeszteni.

Túlkénezett mustból úgy készítsünk anyaélesztőt, hogy 2,5 liter must és 2,5 I víz keverékében feloldunk 15 dkg krumplicukrot, s ezt szobahőmérsékleten 30-35 liternyi musthoz adjuk. Amikor már ez is javában erjed, legfeljebb 150-250 liter must hozható vele erjedésbe.

Túljavított must

Gyakorlati tapasztalatok szerint a borélesztők 21,5 mustfokig tökéletesen erjesztik a mustot és 14,0 maligánfok alkoholtartalom keletkezik. Ha a mustot túljavítjuk, akkor az erjedést az alkohol megállítja, a bor édeskés vagy édes lesz. Az általánosnál magasabb alkoholtartalmat csak a speciális alkoholtürő fajélesztők erjesztik ki. Az ilyen tulajdonságú élesztő az erjedésben megakadt bort továbberjeszti. Hetekig tartó, igen lassú erjedésre számítsunk.

Ha a bor ízében vagy már illatában is ecetességet fedezünk fel, az a bor legnagyobb baja. Ez esetben nincs mentség, ne higgyünk semmilyen csodamódszerben, a hiba gyógyíthatatlan. Ennek a felismerése adta a francia bortermelők ajkára a mondást: „Barátom, a borvirág“. A virágosodás ugyanis viszonylag könnyen megszüntethető, de az ecetesség sajnos nem.

Kertészet és Szőlészet

Talajfertőtlenítés szervestrágyázással

Ma nálunk még felbecsülni sem tudjuk, hogy milyen kárt okoznak évről évre a fonálférgek. A tapasztalatok szerint nincs olyan élőlény, amelyet ne támadnának meg. Viszonylag keveset tudunk róluk, ugyanis igen parányi állatok, és kártételük is sokféle. A vizsgálatok szerint a kertészeti növények közül például nagyon súlyosan károsítják a szőlőt, a gyümölcsfélék közül a csonthéjasokat. A gyümölcsösben főleg a közvetett kártételük számottevő, ugyanis terjesztik a vírusokat. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a szaporítóanyag már többnyire a faiskolákban fertőződik általuk, így a vírusok továbbterjednek a házikertbe és az ültetvényekbe.

Elsősorban a telepítés előtti talajfertőtlenítéssel próbáljuk a fonálférgeket távoltartani. Ez a költséges beavatkozás azonban nem mindig indokolt. Ha kicsi az egyedsűrűség és alig egy-két egyed a vírushordozó, elmaradhat a talajfertőtlenítés, amely a talaj hasznos élőlényeit is pusztíthatja, de legalább erősen meggyéríti.

A külföldi tapasztalatok szerint a néha már alig alkalmazott telepítés előtti istállótrágyázás felérhet egy védekezéssel. Hatására ugyanis a talajban elszaporodnak a fonálférgeket pusztító hurokvető gombák. Helyenként Indokolt a költséges vegyszeres védekezés Is, de nem biztos, hogy ez az egyedüli megoldás.

A fonálféregölő szerekkel (a talajfertőtlenítő rovarölő készítményekkel, pl. Chinofru-ral, Thimet 10 G-vel, Ipam-mal, sőt a gyérítő hatású gyomirtókkal is, mint pl. a Bétánál, a Niticid) ugyan eredményesen védekezhetünk, használatuk viszont nagy szakértelmet és átgondolt tervezést igényel. M. G.

Gyümölcsfák szemzésével természetesen nem sokan foglalkoznak; az alanyhatás jelentősége miatt azonban a facsemeték vásárlásakor minden esetben vegyük figyelembe az alanyokat. Érdemes még egy fogalommal, az összeférhetetlenséggel is megismerkednünk. Ha az alany és a nemes együttélése nem zavartalan, akkor összeférhetetlenségről beszélünk. Kétféle összeférhetetlenség van.

A mechanikai összeférhetetlenség az oltás összeforradásá- nak helyéhez kötött. Általában a sikertelen oltás vagy a rossz összeforradás eredménye, következménye. A mechanikailag összeférhetetlen oltvány egy ideig egészségesen fejlődik, viszont ha fokozottabban igénybe van véve (pl. a fának a teljes terméskor több tápanyagra lenne szüksége) a fa hirtelen, gu- taütésszerűen elpusztul.

A fiziológiai vagy élettani ösz- szeférhetetlenség tünetei már az együttélés kezdetétől jelentkeznek. Ilyen lehet például a gyengébb növekedés, az alany gyökereinek torzulása stb. Az életta- nilag összeférhetetlen oltványok fokozatosan gyengülnek, hamar megöregesznek, elpusztulnak.

Az összeférhetetlenség megszüntethető, ha az oltványt olyan mélyen ültetjük, hogy az oltáshely tenyérnyire a föld alá kerüljön. A nemes gyökereket fejleszt, és az alany az együttélésből kikapcsolódik. Az összeférhetetlen alany és a nemes rész egyes esetekben olyan közbeoltott fajta segítségével termeszthető, amely a nemessel is és az alannyal is jól összefér.

Miklós Dénes kertészmérnök

Összeférhetetlenség a gyümölcsösben