Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-10-02 / 40. szám
ELVÁLT SZÜLŐK GYERMEKEI A válás gyakran az egyedüli megoldás • A gyermek gyűlöli a válást okozó szülőt • A gyermeknek válás után is szüksége van mindkét szülőre A válás gyakran az egyedüli kiút a sikertelen házasságból való elmenekülésre. A gyermekek számára viszont a szülők különválása alapvető biztonságérzetük összeomlását jelenti. A szülők további kapcsolatának alakulásától, egymás iránti magatartásuktól függ, hogy a válás gyermekük számára egész életre szóló traumát, vagy csak ideiglenes gyermekkori válságot jelent-e. A válások következményeiről szóló tanulmány szerzője, dr. Judith Wallersteln amerikai pszichoterapeuta interjújában az ezzel kapcsolatos kérdésekre válaszolt. ■ Tanulmányához több mint 15 évig gyűjtötte az alapanyagot. Megállapította, hogy a gyermekek a szülők válása miatt gyakran éveken át, néha egész életükben szenvednek. Nem jobb, ha a szülök a gyerekek kedvéért mégsem válnak el?- Nem, a válás kártékony hatását nem szabad abszolutizálnunk. Bár a kutatás eredményei gondolkodásra késztetnek, gyakran a válás az egyedüli megoldás. Ezzel lehetőség nyílik az élet ésszerűbb elrendezésére a szülők és a gyerekek számára egyaránt. Az együttmaradás akkor ajánlatos, ha a házasságot sikerül a szülőknek stabilizálniuk. Ha azonban a nézeteltérések szaporodnak, a házastársak terrorizálják egymást, ez többet árt a gyermeknek. A válás viszont mindenképpen nagyon fájdalmas a gyermek számára, főleg ha a felnőttek nem tudják azt okosan megoldani. ■ Lehetséges egyáltalán ésszerű megoldás?- Igen, a szülőknek törődniük kell azzal, hogy a gyerekeket felkészítsék az új helyzetre. Ha az apa vagy az anya egyik napról a másikra váratlanul elmegy, egész életre nyomokat hagy a gyerekben. Éppen ezért a gyermeknek korához mérten meg kell magyarázni a szülők elválásának az okait. Nem szabad a helyzetet szépíteni vagy beválthatatlan ígéreteket tenni, mert ezek csak újabb csalódásokhoz vezetnek. ■ Az ön tanulmányából viszont az következik, hogy a válás minden gyermeknél válsághelyzetet idéz elő, attól függetlenül, hogy a szülök megpróbálják azt mérsékelni.- Habár ma a válásokat „normális“ jelenségnek tartjuk, mindenki számára egyéni drámát jelentenek. Nagyon sok gyerek egész életén keresztül retteg, hogy valaki elr hagyja. Bűntudatot éreznek a szülők válásáért, mintha ők lennének az okai. Pszichikai problémáik a szülők viselkedésétől, a gyermekek életkorától és nemüktől is függenek. ■ Beszélhetünk egyáltalán a gyermek szempontjából a ,,legmegfelelőbb" válási időpontról? Igaz az, hogy az egész kicsi gyerekek viselik el a válást a legköny- nyebben?- Ezekkel a megállapításokkal óvatosan kell bánnunk. A legnehezebben az óvodáskorúak viselik, ők még nagyon függenek a szülőktől, s így az elhagyatottságtól való félelmük is a legnagyobb. Kevés élettapasztalatuk azt súgja, hogy ha az egyik szülő elhagyta őket, ezt teszi majd a másik is. Ebből következően sok gyerek különböző sérülésektől szenved, rosszul alszik, ágyba vizel, elmarad a fejlődésben, egyesek agresszívekké, mások depresszióssá válnak. Az iskoláskorú gyerekeknek rohamosan romlik a tanulmányi eredménye, s ez kb. egy évig tart. A serdülőkorúak gyűlölik azt a szülőt, aki szerintük a válás okozója. A közös háztartás, a családi fészek biztonságának az elvesztése minden korban nyomasztóan hat a gyermekre. ■ A lányok és a fiúk eltérően reagálnak a problémára?- A lányok rendszerint sokkal erősebben kötődnek az anyjukhoz. Ez a természetes kötődésnél sokkal erősebb kapocs bizonyos értelemben hátráltatja fejlődésüket, s később problémákat okoz a másik nemmel való kapcsolatteremtésben. A fiúknál ez a szociális kötődéseknél és az iskolában a magaviseletben mutatkozik meg. Ha a fiúk felnőttekké, férfiakká válnak, gyakran kerülik a nőket, s csak a karrierjükkel törődnek. ■ Tanulmányában megállapítja, hogy a gyermekek egyharmadánál hosszú ideig tartó problémákat okoz a válás. Hol követték el a szülők a hibát?- Nem választották az elválás helyes módját. A sikertelen házasságot józanul kell befejezni, fel kell hagyni a kölcsönös vádaskodással. A legfontosabb józanul megállapodni az eltartási kötelezettség és a látogatás ügyében. Sok házaspár a válás után sem tudja lezárni a nézeteltéréseket, s ettől a gyerekek rettenetesen szenvednek. A szülők közötti háborúskodásnak legkésőbb a váláskor be kellene fejeződnie. A gyermek érdekében a szülőknek meg kell találniuk a lehetőséget, hogy a gyermek mindkét szülővel megőrizze a kapcsolatát. A gyermekek a válás után általában az anyjuknál maradnak, de szükségük van a másik szülővel való kapcsolatra is. Nem a látogatások száma a döntő, hanem azok tartalma, minősége. Kutatásom eredményei között a legfigyelemreméltóbb az a tény, hogy a válás után az apák érzelmi kötődése a gyerekhez gyengül. De így is fontos, hogy az apa időnként meglátogassa a gyermekét, nehogy az a valóságnak nem megfelelő ábrándképet alkosson róla. ■ Úgy véli, hogy a szülők közös joga a gyermekgondozásra ezeket a problémákat megoldaná?- Ez az egyik lehető megoldás. Saját tapasztalatomból tudom, hogy a nagyobb gyerekek igyekeznek jó kapcsolatot fenntartani mindkét szülővel, de csak egy háztartásban akarnak élni. A szünidőt szívesebben töltik azzal a szülővel, akivel nem élnek együtt. ■ Olyan nézet is van, hogy a gyermeket gondozó elvált szülőnek mielőbb új családot kellene alapítania, hogy biztosítsa gyermekének az „igazi otthont". Mi erről a véleménye?- Aki csak a gyerek miatt igyekszik mielőbb új házasságot kötni, újabb válás, s a helyzet rosszabbodása veszélyeit vállalja. Egy bizonyos idő után célszerű a gyermek szempontjából is új kapcsolatteremtésre gondolni. A gyerekeket viszont az új helyzetre alaposan fel kell készíteni. Ne várja el a szülő, hogy új partnere Iránt a gyerek az egyik napról a másikra szeretet vagy engedelmességet érezzen. ■ Mit javasolt az elvált házasságokban felnőtt fiataloknak?- Elsősorban is ne veszítsék el az önbizalmukat. Sokan félnek a partneri kapcsolatok megteremtésétől. A lányok félnek, hogy partnerük elhagyja őket, a férfiaknak viszont a legnagyobb problémája, hogy megtalálják az „igazit“. Nehezen viselik múltjuk terhét. De minden elszenvedett sorscsapás ellenére nekik is vállalniuk kell a kockázatot, amely végül is minden szerelmi kapcsolatban fennáll. A szerelem, a házasság, a hűség ezzel jár. Aki nem kockáztatja az esetleges sikertelenséget, eleve megfosztja magát attól a lehetőségtől, hogy ezen a téren sikeres legyen. (BRIGITTE, Hamburg) 1 Hans Biedermann A mágikus művészetek zseblexikonában a sátánizmust az istenellenes elv tiszteleteként jelöli meg; Az 1742-es kiadású Zedler Lexikon szerint ,,ők oly kifinomultak, hogy azt mondták: med annyi sok szenvedést okoz a' sátán az embernek, imádni kell hát őt, hogy ne légyen a’ kárunkra. “ Az utóbbi időben egyre többet hallani a sátánizmusról, a sátánisták praktikáiról. A sátánistákhoz tartozni veszedelmes divatként terjed nálunk is. (Csehországban önjelölt vezérei is vannak a sátánkultusznak - egyikük Big Bossnak hívatja magát. Az „abszolút szabadság vallásának“ térhódítása nyugtalanságot kelt - hiszen Szlovákiában is léteznek már követői...) A sátántan egyik „főpapjának“ (Nyugaton több, e témával foglalkozó könyve ismeretes) a közelmúltban jelent meg cseh nyelven egyik műve, a Sátán bibliája. A szerző, Anton Szándor La Veya (vajon honnan származhat?) oroszlán- és tigrisápolóként dolgozott, majd cirkuszi zenészként, később San Franciscóban kriminalisztikát tanult, és ott lett rendőrségi fényképész. Hívőként képtelen volt megbékélni Isten létezésével és szerete- tével - a kíméletlen társadalom depresszióssá tette. Otthagyta a rendőrséget, bárzenészként kereste a kenyerét, s abban a környezetben kezdett foglalkozni a fekete mágiával - s hetente egyszer előadást tartott róla. 1966-ban a hagyományoknak megfelelően kopaszra borotválta a fejét és megalapította a sátáni egyházat. Egy évvel később már Amerika visszhangozta a nevét. A fekete miséiről szóló riportok jelentették a lapok pikantériáját... La Veya tanítása nyilván azért oly „népszerű“, mert megreformálta a tanokat, a sátánidézés rituáléi alkalmával eltekint az emberi és állati áldozatok bemutatásától. A radikális Aleister Crowley (1875-1947) könyörtelen volt: „Tégy, amit akarsz, legyen az a törvényed. Semmilyen más jogod nincs azon kívül, mint hogy a saját akaratodat érvényesítsd. Tégy akaratod szerint és senki sem mondhat neked ellent. Jogod van megölni azokat, akik jogaidtól akarnak megfosztani. “ Az efféle tanok hirdetése a bűnözés növekedéséhez Imádjuk a sátánt, hogy ne legyen kárunkra? A sátánizmusnak már Szlovákiában is vannak követői vezetett, Crowley szektáit felkutatták és felszámolták. A SÁTÁNIKILENCPARANCSOLAT La Veya sátánista filozófiája magán viseli a hedonizmus (élvhajhászás, az érzéki örömök mértéktelen kergetése) jegyeit. Álljon itt bizonyításként a sátáni kilencparancsolat. „1. A sátán az érzékek kielégítését jelenti, nem pedig az élvezetről való lemondást. 2. A sátán eleven lét, nem pedig kitalált mese. 3. A sátán a szeplőtelen bölcsesség, nem pedig alattomos önbecsapás. 4. A sátán szeret etet jelent azok iránt, akik azt megérdemlik, nem pedig a szeretet pazarlását a hálátlanokra. 5. A sátán bosszút jelent, nem pedig odatartani arcod másik felét is. 6. Á sátán felelősséget jelent a felelősökkel szemben, nem pedig a lelki vámpírokról való gondoskodást. 7. A sátán az embert mint állatot jelenti, néha jobbat, de többnyire rosszabbat. 8. A sátán minden bűnt jelent, mert mentális vagy emocionális kielégüléshez vezet. 9. A sátán az egyház legjobb barátja, mert hosszú éveken át segíti életbenmaradását. “ A Sátán bibliája meglehetősen részletesen taglalja a fenti parancsolatokat. A négy könyvet tartalmazó bibliában olyan fejezetcímek találhatók, mint Szeretet és gyűlölet, Sátáni szex, Az emberi áldozat kiválasztásáról, stb. Feltételezhető, hogy a sátánizmus elsősorban a fiatalok körében hódít majd a jövőben. A csalódott fiatalok kezdetben nem fogják fel ennek a „modern egyháznak“ a veszélyességét... A SÁTÁN A TERMÉSZET REJTETT EREJE A sátánizmus olyan hit, mint a többi - vallja a Mystery tavalyi augusztusi számában La- dislav Porízka Az igazság a sátánizmusról és a fekete mágiáról című cikkében. A szerző célja megvilágítani és megtisztítani a fekete mágiát és a sátánizmust mindattól a mocsoktól, amit a sátánizmusról semmit sem tudó vallásos emberek szórtak rá. Az igazi sátánista nem mutat be sem emberi, sem állati áldozatot, jelenti ki a szerző, és megmagyarázza, hogy manapság a sátánizmus, a sötétség, a természet, a szexuális szabadság, a hold és az élet tiszteletét jelenti. A sátánisták az igazságosságot ismerik el, elátkozzák a romlottságot. A sátán nem a gonosz megtestesítője, hanem a természet rejtett ereje. Tulajdonképpen pszichológiai erőről van szó, amit az ember, ha akar, kihasználhat. A sátánizmus életfilozófiája: légy jó azokhoz, akik hozzád jók, és védekezz, ha megtámadnak - ellentétben a keresztényi „Aki megdob kővel, dobd vissza kenyérrel“ - elvvel. EL TÉVEL YEDETT BÁRÁNYKÁK? Megrázó riportot közölt a varsói Pontyka 19. száma. Április 14-én két fiatal, a 17 éves Danuta és a 19 éves Bemard az oswi^cimi Állami Múzeum egyik elhagyatott részében öngyilkosságot követett el. Lábukra egy-egy kézigránátot erősítettek, a harmadikat a kezükben fogták és kibiztosították. A vizsgálat során kiderült, hogy Bemard furcsa fiú volt, a viselkedésében is volt valami természetellenes, könyveinek háromnegyed részét horrorkönyvek alkották. A kislányt vidám, jóravaló teremtésnek ismerték. Együtt jártak. A lány egyre furcsábban viselkedett, szomorú lett, talpig feketében járt (a fiú is), sokat beszélt a halálról. A búcsúleveleiket a tragédiát követő napon kézbesítette a posta. Bemard azt írta az anyjának: „az emberek rosszak, mi is azok vagyunk, ezért győzedelmeskedik a gonosz. Nem vagyok szomorú. “ Akaratuk ellenére sem együtt temették el őket, a lány szülei nem egyeztek bele, hogy a gyilkos közös sírban nyugodjon az áldozatával. A temetési szertartást végző pap így búcsúztatta őket: „Eltévelyedett a két bá- ránykám. Amikor elfordultak Istentől, pusztaságot láttak maguk körül, éppen abban a pillanatban, amikor különösképpen támaszra lett volna szükségük... Az ifjú lélek könnyen kerül megtévesztő könyvek hatása alá..." Danka a halála előtt a Sátán kultuszát olvasta... (köp) 1992. X. 2. Feró Spécii felvétele
