Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-07-03 / 27. szám

(Folytatás az 1. oldalról) VAJDA LÁSZLÓ, hentes, Nagymegyer — Mifelénk ilyentájt az embe­rek nemigen vakációznak. El vannak foglalva a háztájival. Mi is így vagyunk ezzel, ha a munka mellett akad egy kis szabad­időnk, azt a hétvégi házunkban töltjük. Terveink persze nekünk is vannak, csak sikerüljenek is. Külföldre szeretnénk utazni, konkrétan Franciaországba. Per­sze, csak ha anyagi lehetősége­ink megengedik. Ha nem jön közbe semmi, megy az egész család, pedig nem kis család a miénk: három lányom van és két fiam. A legidősebb lányom már férjnél van. Ezért azt hi­szem. lesz egy kis gond az idő­pontok egyeztetésével. Nem lesz egyszerű olyan terminust találni, ami mindannyiunknak megfelel. Korábban általában Magyarországra és Romániába jártunk nyaralni. Én az utóbbi néhány évben jártam Kanadá­ban, Torontóban, meg Ameriká­ban, Floridában. Az a helyzet, hogy a bátyám odaát van, ö fi­nanszírozta a látogatást. Most hál’istennek már szabad utazni, csak a valutához nehéz hozzá­jutni. Nekem az anyagi lehetősé­geim éppen megengedik, hogy utazgassak. Foglalkozásom? Hentes lennék, de jelenleg mun­kanélküli vagyok. Egy hónapja, önállósulni akarok, saját üzletet nyitni, a magam ura lenni. Ez a tervem. SZABÓ ZSANETT, pincémő, Szap — Másfél év munkanélküliség után végre állást kaptam az egyik nagymegyeri étteremben. Egy hete dolgozom, és egyelőre szabadnapot sem kapok, nem­hogy szabadságot. Úgy hiszem, az idén az igazi nyaralásról le is, mert a Duna mellett nőttem fel, és nagyon a szívemhez nőtt. Ha tehetem, mindig kimegyek a Dunához, — pihenni, emlékez­ni. Csak azt sajnálom, hogy egy­re inkább pusztul a környéke, egyre szennyezettebb a vize. NAGY ROZÁLIA, titkárnő, Pozsonyvereknye — A nyári szabadságot általá­ban vidéken töltjük a szüleim­nél. Édesapáméknak Komárom mellett családi házuk van, ami­hez nagy kert is tartozik. A gye­rekek számára igazi felüdülés az ottlét. Külföldön még nem nya­ralt a család. Az nekünk mindig sokba került volna. Most meg már gondolni sem merünk rám. Pedig én is szeretném látni a ten­gert, gyönyörű városokat, Ró­mát, Párizst... Csak hát nem engedhetjük meg magunknak. Tizenegy éve vagyunk házasok, de ez alatt az idő alatt csupán egyszer jutottunk el üdülni, szakszervezeti beutalóval a Tát­rába. Most már erre sem futja. Egy négytagú családnak ma már ez is meggondolandó. Legalább­is a mi jövedelmünkből erre nem futja. Lám, így van ez. Né­hány éve még nem utazhattunk, s belenyugodtunk. Most utazhat­nánk, de nincs rá pénzünk. Re­méljük, egyszer talán lesz rá mó­dunk. SVEC TIBOR, magánkereskedő, Zseliz- Mi az idén nem megyünk sehová nyaralni. Tavaly bérbe vettem ezt az élelmiszerboltot, kölcsönt vettem fel, amit törlesz­teni kell. Úgy kell igyekeznünk, hogy a forgalomból némi ha­szonra is szert tegyünk, meg a kamatokat is tudjuk törleszte­kell mondanom. Bár azért talán akad majd egy-két hétvége, ami­kor kikapcsolódhatok, kiruccan­hatok valahová. Leginkább Ma­gyarországra szeretnék menni, a Balatonhoz. Ám ez csak álom. Ez évben sem jutok el, s ahogy az utóbbi években mindig, az idén is itthon fogom tölteni a nyarat. Patra szoktunk járni fürödni a családdal. Talán azért Csicsón, a hétvégi házunkban fogunk nyaralni. Már tavaly is ott voltunk. Amíg nem voltam nős, nem született meg a fiam, én is szívesen csavarogtam erre- arra. Most már más gondjaim vannak. Ha tehetném, azért még most is szívesen elmennék sáto­rozni valamelyik tó partjára, vagy föl a hegyekbe. Engem a természet vonz. Különösen ni. A múlt évben is dolgoztunk egész nyáron, az idén sem lesz másként. Hál’istennek, egyelőre jó a forgalom, már kialakult az állandó vevőkörünk is. Szeret­nénk, ha így is maradna. Mi a feleségemmel azon igyek­szünk, hogy a vevők elégedettek legyenek. A nyarat is a pult mögött fogjuk tölteni, hiszen a boltra nyáron is szükség lesz. Már most azon gondolkodunk, hogy időben bebiztosítsuk a nyári hónapokban leginkább keresett áruféleségeket, a külön­féle üdítőket, fagyasztott termé­keket. A mi gondunk most az üzlet, a munka, s nem az, hol töltsük a nyári szabadságot. VÖRÖS PÉTER, építkezési magánvállalkozó, Dunaszerdahely-Az igazat megvallva, nem tudom még, hol fogom tölteni a nyarat, mert a munkám annyi­ra igénybe vesz, hogy nehezen tudok elszakadni az üzlettel összefüggő gondoktól. Ha mégis lesz egy hét, akkor valószínűleg Morvaországban tudnám elkép­zelni a nyaramat. Katonaéveim alatt megismertem azt a vidéket, s nagyon megtetszett a táj. Ki tudja miért, engem nem vonz a külföld, a tenger, az egzoti­kum. Ha anyagi lehetőségeim egyszer megengedik, akkor ta­lán elmegyek egy kicsit körül­nézni Spanyolországba. Egyelőre azonban marad Csicsó. Annak is megvannak a maga szépségei. MANYUS MÁRIA, postai alkalmazott, Dunaszerdahely- Sok pénz kell ma a kirándu­láshoz, mégha szakszervezeti beutalóval megy az ember, ak­kor is. Ezért nem is kértem az idén szakszervezeti beutalót, né­gyünknek már sok lett volna. Itthon fogjuk tölteni a nyarat meg a nagyszülőknél, Csallóköz- aranyoson illetve Komáromban. Ha tehetném, persze én is szíve­sen utaznék, elmennék a tenger­hez, vagy a Tátrába. Korábban minden évben voltunk valahol, vagy Magyarországon, vagy itt­hon. Ám mindig a vállalattól. Tavaly már nem voltunk sehol, egész nyáron dolgoztunk. S úgy tűnik, az idén sem lesz másképp. Valójában nem is nagyon gon­dolkoztunk még ezen. Az autót kellene kicserélni, arra kell spó­rolni ... Úgy látszik, az idén még in­kább érvényes a mondás: álma­ink megvalósításához elsősorban pénz kell. S ma valahogy abból sehol nincs elég. Ezért kell le­mondani az álmokról, a tenger­ről, a távoli tájakról, s meg kell elégedni azzal, ami van. Amire telik. Bár én azt hiszem, akárhol is töltjük a nyarat, az a legfonto­sabb, hogy jól érezzük ma­gunkat. S. Forgott Szilvia Méry Gábor felvételei Borzi László felvétele Hogyan győzzük le rossz hangulatunkat Sokan azt mondják, hogy a rossz hangulat legyőzésének legjobb módja, ha alaposan kibeszéljük magunkat. Persze nem mindig akad, aki meghallgat. A modem gyógyszeripar egy csomó nyugtatót ajánl. Azt viszont nem túl sokan tudják, hogy a tudósok felfedeztek néhány módszert, amelyek gyógyszerek nélkül is javítják a hangulatot. Ezért nem kell nyomban a pati­kába szaladni. TORNASZAS Hangulatjavításra leghatáso­sabbnak az aerobik tornát tart­ják. „Ha valakinek sikerülne a testgyakorlást üvegbe présel­nie és árusítania, egész vagyont szerezhetne vele“ - állapítja meg jó adag humorral Catherine Láncé, a „Futás a szépségért és az egészségért“ című könyv szerzője. A tudósok megállapították, hogy a testgyakorlás jótékony biokémiai és egyéb hatásokat kelt a szervezetben. Viszont a háztartási munka fáradtsága miatt sokszor nem látszik az eredmény. Leghatékonyabb a futás, a kerékpározás és az úszás, vagyis minden, ami ser­kenti a szívműködést, a vérkerin­gést és fokozza a szervezet oxi­génellátását. Elég hetente két- szer-ötször húsz percet szentel­ni a testmozgásnak SZÍNEK „A szín az agy számára ugyanolyan hasznos lehet, mint a vitaminok a szervezetnek" - állapítja meg Patrícia Scherb New York-I pszichológusnő. íme néhány jó tanács. Amikor az ember dühös és ingerlékeny, kerülje a vörös színt! Ha meg akar szabadulni a depressziótól, ne viseljen olyan színű ruhát és ne vegye magát körül olyan színű tárgyak­kal, amelyek bánatot áraszta­nak. Ilyen például a fekete és a sötétkék. A meleg, élénk szí­nek jobb hangulatot keltenek. Lazításra jó hatásúak a sem­leges színárnyalatok. így a lágy kék szín, amelyet a páciensek megnyugtatására a kórházak­ban Is alkalmaznak. ZENE A munkából hazatérve Anna többnyire feszültséget és inge­rültséget érez. Egyik este lánya rockzenét hallgatott és rájött, hogy hallgatása megnyugtatta őt. Ez a zene épp megfelelt han­gulatának. Később azonban rá­jött, hogy legjobban Mozart nyugtatja meg. A zene segítségével a gyógyí­tó orvosok hangulatváltozásokat érnek el pácienseiknél. Előbb meg kell találni az adott hangu­latnak megfelelő zenét. Aztán változtatni kell a zenét és vele együtt változik a hangulat is. ÉTKEZÉS A tudósok megállapították, hogy közvetlen kapcsolat van az étkezés és a hangulat között. „A glycldeket tartalmazó élelmi­szerek nyugtatóan hatnak, akár­csak a nyugtatok“ - állítja Bon­nié Spring, a chicagói egyetem pszichológusa. Judith Woort- man, a massachusettsi techno­lógiai intézet szakértője ezt így magyarázza: „A glycidek ser­kentik agyunkban a szerotinkép- ződést. Ez idegszabályozó, amely befolyásolja az ember nyugalmát. Körülbelül 45 gramm glycid elegendő az ember nyu­galmához. Az alacsony kalória­tartalmú kukoricapehely, vagy egyszerű sósperec ugyanolyan hatásos, mint a sült krumpli.“ Az ételben lévő fehérjék ser­kentik a gondolkodást, hozzájá­rulnak a szellemi energia képző­déséhez. A legtöbb fehérje a pu- hatestűekben, halakban, csirke­húsban, borjúhúsban és a so­vány marhahúsban van. Ezekből az ételekből 120 grammnyi ele­gendő az eredményes gondolko­dáshoz. A koffein is hangulatváltozást okoz. John Graden pszichiáter a michigani egyetemről kísérle­tekkel megfigyelte, hogy a nagy mennyiségű koffein egyes em­bereknél fokozott depressziót, Ingerültséget, nyugtalanságot váltott ki. FÉNY Az Egyesült Államok Nemze­ti Pszichoterápiái Intézetének munkatársai megállapították, hogy számos ember úgyneve­zett téli depresszióben szenved, amelyet emocionális szezonbe­tegségnek neveztek el. Oka az elégtelen fény. Az átlagos villanyégő fénye tízszer gyen­gébb, mint napfényes napokon a fa árnyékában tapasztalható világítás. Ha a téli depresszió­ban szenvedők két-három órát töltenek erős műfényben, han­gulatuk romlik. Norman Rosent­hal pszichiáter szerint, akikre ilyen hatással van a fény, azok­nak ajánlatos télen több időt friss levegőn tölteni. ALVÁS Javíthatja a hangulatot és megszünteti a fáradtságot. Az álmokkal kísért alvás egyik leg­régibb formája a pszichoterápiá­nak. Számos kutató szerint füg­getlenül attól, hogy emlékezik-e az ember az álmára vagy sem, hangulatszabályzó és megsza­badítja a felesleges feszültsé­gektől. „Az álmok magukra vál­lalják a problémák konstruktív megoldásának feladatát“ - állít­ja Rosalinda Cartwright, az alvá­si zavarokkal küzdők intézeté­nek igazgatója. „A nem túlságo­san komoly problémáktól meg lehet szabadulni egyetlen éjsza­ka, és reggel jó hangulatban éb­red az ember.“ Kellemes dolgokra kell gon­dolni. Az emberek gyakran azért esnek depresszióba, mivel ne­gatív a gondolkodásuk. Meg kell tanulni megszabadulni a dep­ressziós gondolkodástól. Ne okozzunk magunknak szorongó érzéseket! Judy Aidelson pszi­chológusnő szerint a rossz han­gulat leggyakoribb oka az irreális gondolkodási mód. „Jó dolgokra kell gondolnunk, és kellemesen fogjuk érezni ma­gunkat“ - állítja D. Steinberg. (sz) 1992. VII. 3. g ilasúrnap

Next

/
Thumbnails
Contents