Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-09-04 / 36. szám
Szerkeszti: Tallósi Béla \ SZÉP ERNŐ Egy nagy művész, aki a borsót hajigái ja Furcsa idegen érkezett Budavárába. Hosszú, hegyes süveg ült a fürtjein, sarkát verte a piros köpönyeg, teli volt a köpönyeg varrva mindenféle ákombá- kommal. Megbámulták a népek, akár a maskurát, amint végighaladt a budavári piacon. Ment egyenest a királyi palotába. Ott az udvari tiszteknek elmondta, hogy ő messzi idegenből jött a királyhoz, azt hallotta, hogy a magyarok királya kedveli a művészeket. ő pedig, azt mondja, olyan nagy művész, hogy nincs a kerek földön senki, aki utolérhetné őt az ő nagy művészetében. Bevezették Mátyás király elé, mikor ebédelt, mert csak ebédidő alatt ért rá a király a művészekben gyönyörködni.- Hát mit tudsz, te nagy művész, halljuk. — Én, felséges király, egy szakajtó borsót úgy áthajigálok egy kulcslyukon, hogy abból egyetlen szem sem fog leesni a kulcslyuk előtt, se nem fog a lyukba belészorulni.- Lássuk a csudát - azt mondta Mátyás -, hozzatok fel egy szakajtó borsót! Behozták az inasok a borsót, a művész elkezdte a király előtt a borsót hajigálni, csakugyan mind egytől egyig áthajigálta a borsószemet a kulcslyukon. Mikor az egész szakajtó borsót elhajigálta, térdet, fejet hajtott a király előtt, azután dicső képpel nézett széjjel, várta a méltó jutalmat.- Nagy művész vagy valóban — szólalt meg a király kegyesen —, az ilyen nagy művésznek sok borsóra van szüksége. És odafordult az ajtóban várakozó inasokhoz:- Adjatok, fiúk, tizenkét zsák borsót a művésznek, ne legyen híjával a borsónak, ha hajigálni akarja. így fizette ki Mátyás király a borsóhajigáló komédiást, aki olyan szertelen büszke volt a haszontalan tudományára. TUDOD-E? Aki gyakran utazik vonattal, bizonyára észrevette már, hogy a vasúti kocsik ablakain bizonyos idő után finom bemélyedések keletkeznek, az üveg fénytelenné válik. Tudod-e, mi lehet ennek a jelenségnek az oka? jouinuteu e loqösAn ze e[p|0(>) |eAopi osa osopdeso |6aoj0 A6eu ip^eiqe >psoo>i ouegoj v Miért van lompos farka a mókusnak? Nem is gondolnátok, mi mindenre használja! Amikor az ágak között szaladgál, kinyújtja maga mögött, és egyensúlyoz vele. Ha megijed valamitől, és nagyot ugrik egy alacsonyabb ág felé a bozontos farok mint egy ejtőernyő fékezi az esés sebességét. Hideg téli éjszakákon a mókus paplannak használja a farkát; a hátára hajtja, és jól betakarózik vele. A mocsári manók meg az élet vize Élt egyszer a messzi Szibériában, valamikor nagyon ré-. gén egy vándorló kedvű vadász. Jártában keltében egy irdatlan nagy mocsár akadt az útjába. Vad át nem jutott, madár át nem röpült rajta, akkora volt. Hanem a vadászt nem olyan fából faragták, hogy egy mocsártól megijedt volna. Kapta magát, nekiveselkedett, át akarta ugrani. De nem ugrott elég nagyot, s épp a mocsár közepébe pottyant, egy nagy zsombékra. Körülnézett, s elállt sze- me-szája: egy sereg megnyer- gelt, fölszerszámozott nyúl ugrándozott körülötte. Úgy ficánkoltak, mint a jóvérű paripák. De ámult még nagyobbat is a vadász! Mert egyszer csak apró emberkék bújtak elő a zsombékok alól: a mocsári manók. Fölpattantak a nyúlparipák hátára, odavágtattak a mi vadászunk elé, köszöntötték szépen, aztán (Szibériai népmese) mindjárt elpanaszolták neki nagy bajukat:- Csak te segíthetsz rajtunk, földi halandó! Ragadozó vad pusztít a birodalmunkban: a coboly. Úgy látjuk, vadász vagy. Lődd le azt „ a fenevadat! A mi vadászunk fogta az íját, megkereste a cobolyt, leterítette, s vitte a mocsári manóknak. Örvendeztek a manók, nem győztek hálálkodni; — Nagyon jót tettél velünk, vadász! Bizony megháláljuk, nem maradunk adósaid. Adunk neked az élet vizéből. Eredj haza, és várj bennünket. Hazament a vadásza völgybe, ahol lakott, s megvitte a hírt atyafiságának, nemzetségének: hamarosan halhatatlanok lesznek. Eljönnek a mocsári manók, és hozzák az élet vizét. Várták-lesték a vendégeket. Az asszonyok sütöttek- főztek, az emberek fát apro- gattak, tüzet élesztettek, a gyerekek még álmukban is a mocsári manókról beszéltek. Egy nap aztán megérkeztek. Porzott az út utánuk, úgy vágtattak nyúlparipái- kon. A vezérük fenyőfa bö- dönkében hozta az élet vizét. Amikor az emberek meglátták, micsoda paripákon ügetnek, olyan harsány nevetésre fakadtak, hogy rengett a hasuk belé. Megharagudtak a manók, le se szálltak nyúllovukról. Fogta a vezérük a fenyőfa bödönkét, s ráloccsantotta az élet vizét a cirbolyafenyőkre. Aztán visszavágtattak a mocsárba. Azért öregszenek meg azóta is az emberek, s ezért zöldellnek száz meg száz évig Szibéria erdeiben a cirbolyafenyők. Rab Zsuzsa átdolgozása EÖRSI ISTVÁN A lusta légy Roppant nagy, de szörnyen apró, felismerni nem nehéz: alva éber, ébren alvó s a tükrödből visszanéz. Egy pókhálóban boldogan lüktet a légy szíve: kényelmes függőágya van s nem kell repülnie. Puhán befészkeli magát hol legsűrűbb a szál, s nézi míg ringatja az ágy, Pók Pufi mit csinál. Ez hálója zúgában ül s nyög mint egy nagy beteg, mert ma már istentelenül sok bogarat evett. KITÖLTŐCSKE Töltsd ki az üres négyzeteket számokkal úgy, hogy a jelölt alapműveleteket sorban elvégezve minden vízszintes és függőleges sorban az előre beírt végeredmény alakuljon ki! rr n + n =3□ □ 1 □ □ + 5 H a__ □ a 5 □ = 5 Megfejtés Az augusztus 21 -ei számunkban közölt feladat megfejtése: (egy a lehetséges megoldások közül) 5 x 15-10 + 105- 20 : 2 x 3 - 15 = 210. Nyertesek: Kovács Szabolcs, Rimaszombat; Pelle Eszter, Újbást, Finta Gábor, Dunamocs; Bernát Gabriella, Dobóruszka; Józsa Zsuzsanna, Szepsi. Akaratból eredő tagállama Létezik Trónra valakit Paskoltak Nándor Vasalás Uúkódó tűzhányó Rejtvény, 1. rész Lefordul Névutó Rejtvény, 2. rész Lakásban van! Testrész Gramm Egyiptomi isten Szorító Tévesen Törtető Földből előkerült régi tárgyak Disputa Valloné Parkettdarab! Utónév Rejtvény, 3. rész Hiányos meder! Felségfranciául Franclaor. Kötőszó Akasztófa Költöző madár Munkában van! Norvég politikus Rovarméreg Kavics Németor. város Város az USA-ban Neves utazó. felfedező Dekagramm. rőv. pénznem Nitrogén Kérdőszócska Rejtvényünk fő soraiban MICHELANGELO BUONA- ROTTI olasz szobrász, festő, építész és költő egyik szép gondolatát olvashatják. Megfejtésként ezt kell beküldeni szerkesztőségünk címére (Redakcia ÚJ SZÓ, Pribinova 25., 819 15 Bratislava) legkésőbb szeptember 9-ig. A levelezőlapra vagy borítékra feltétlenül írják rá a „KERESZTREJTVÉNY" jeligét. A helyes megfejtők közül - sorsolással - hárman 300-300 korona pénzjutalomban részesülnek. Készítette: LŐRINCZ LÁSZLÓ Az augusztus 21- én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: „Minden nép képes az erényre és győzelemre.'' 300 koronát nyertek: Pásztor János, Nagytárkány; Salát Emília, Vágsellye; Mizser Ferenc, Fülek. A.-A 14 1992. IX. 4 Vasárnap
