Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-09-04 / 36. szám

Szerkeszti: Tallósi Béla \ SZÉP ERNŐ Egy nagy művész, aki a borsót hajigái ja Furcsa idegen érkezett Buda­várába. Hosszú, hegyes süveg ült a fürtjein, sarkát verte a piros köpönyeg, teli volt a köpönyeg varrva mindenféle ákombá- kommal. Megbámulták a népek, akár a maskurát, amint végighaladt a budavári piacon. Ment egye­nest a királyi palotába. Ott az udvari tiszteknek elmondta, hogy ő messzi idegenből jött a ki­rályhoz, azt hallotta, hogy a ma­gyarok királya kedveli a művé­szeket. ő pedig, azt mondja, olyan nagy művész, hogy nincs a kerek földön senki, aki utolér­hetné őt az ő nagy művésze­tében. Bevezették Mátyás király elé, mikor ebédelt, mert csak ebédi­dő alatt ért rá a király a művé­szekben gyönyörködni.- Hát mit tudsz, te nagy mű­vész, halljuk. — Én, felséges király, egy sza­kajtó borsót úgy áthajigálok egy kulcslyukon, hogy abból egyet­len szem sem fog leesni a kulcs­lyuk előtt, se nem fog a lyukba belészorulni.- Lássuk a csudát - azt mond­ta Mátyás -, hozzatok fel egy szakajtó borsót! Behozták az inasok a borsót, a művész elkezdte a király előtt a borsót hajigálni, csakugyan mind egytől egyig áthajigálta a borsószemet a kulcslyukon. Mikor az egész szakajtó borsót elhajigálta, térdet, fejet hajtott a király előtt, azután dicső kép­pel nézett széjjel, várta a méltó jutalmat.- Nagy művész vagy valóban — szólalt meg a király kegyesen —, az ilyen nagy művésznek sok borsóra van szüksége. És odafordult az ajtóban vára­kozó inasokhoz:- Adjatok, fiúk, tizenkét zsák borsót a művésznek, ne legyen híjával a borsónak, ha hajigálni akarja. így fizette ki Mátyás király a borsóhajigáló komédiást, aki olyan szertelen büszke volt a ha­szontalan tudományára. TUDOD-E? Aki gyakran utazik vonat­tal, bizonyára észrevette már, hogy a vasúti kocsik ablakain bizonyos idő után finom bemélyedések kelet­keznek, az üveg fénytelenné válik. Tudod-e, mi lehet en­nek a jelenségnek az oka? jouinuteu e loqösAn ze e[p|0(>) |eAopi osa osopdeso |6aoj0 A6eu ip^eiqe >psoo>i ouegoj v Miért van lompos farka a mókusnak? Nem is gondolnátok, mi mindenre használja! Amikor az ágak között szaladgál, kinyújtja maga mögött, és egyensúlyoz vele. Ha megijed valamitől, és nagyot ugrik egy alacsonyabb ág felé a bozontos farok mint egy ejtőernyő fékezi az esés sebességét. Hideg téli éjszakákon a mókus paplannak hasz­nálja a farkát; a hátára hajtja, és jól betakarózik vele. A mocsári manók meg az élet vize Élt egyszer a messzi Szibé­riában, valamikor nagyon ré-. gén egy vándorló kedvű va­dász. Jártában keltében egy irdatlan nagy mocsár akadt az útjába. Vad át nem jutott, madár át nem röpült rajta, akkora volt. Hanem a vadászt nem olyan fából faragták, hogy egy mocsártól megijedt vol­na. Kapta magát, nekivesel­kedett, át akarta ugrani. De nem ugrott elég nagyot, s épp a mocsár közepébe pottyant, egy nagy zsombékra. Körülnézett, s elállt sze- me-szája: egy sereg megnyer- gelt, fölszerszámozott nyúl ugrándozott körülötte. Úgy ficánkoltak, mint a jóvérű pa­ripák. De ámult még nagyobbat is a vadász! Mert egyszer csak apró emberkék bújtak elő a zsombékok alól: a mo­csári manók. Fölpattantak a nyúlparipák hátára, oda­vágtattak a mi vadászunk elé, köszöntötték szépen, aztán (Szibériai népmese) mindjárt elpanaszolták neki nagy bajukat:- Csak te segíthetsz raj­tunk, földi halandó! Ragado­zó vad pusztít a birodal­munkban: a coboly. Úgy lát­juk, vadász vagy. Lődd le azt „ a fenevadat! A mi vadászunk fogta az íját, megkereste a cobolyt, leterítette, s vitte a mocsári manóknak. Örvendeztek a manók, nem győztek hálál­kodni; — Nagyon jót tettél velünk, vadász! Bizony megháláljuk, nem maradunk adósaid. Adunk neked az élet vizéből. Eredj haza, és várj ben­nünket. Hazament a vadásza völgy­be, ahol lakott, s megvitte a hírt atyafiságának, nemzet­ségének: hamarosan halha­tatlanok lesznek. Eljönnek a mocsári manók, és hozzák az élet vizét. Várták-lesték a vendége­ket. Az asszonyok sütöttek- főztek, az emberek fát apro- gattak, tüzet élesztettek, a gyerekek még álmukban is a mocsári manókról be­széltek. Egy nap aztán megérkez­tek. Porzott az út utánuk, úgy vágtattak nyúlparipái- kon. A vezérük fenyőfa bö- dönkében hozta az élet vizét. Amikor az emberek meg­látták, micsoda paripákon ügetnek, olyan harsány neve­tésre fakadtak, hogy rengett a hasuk belé. Megharagudtak a manók, le se szálltak nyúllovukról. Fogta a vezérük a fenyőfa bödönkét, s ráloccsantotta az élet vizét a cirbolyafenyőkre. Aztán visszavágtattak a mo­csárba. Azért öregszenek meg azóta is az emberek, s ezért zöldellnek száz meg száz évig Szibéria erdeiben a cir­bolyafenyők. Rab Zsuzsa átdolgozása EÖRSI ISTVÁN A lusta légy Roppant nagy, de szörnyen apró, felismerni nem nehéz: alva éber, ébren alvó s a tükrödből visszanéz. Egy pókhálóban boldogan lüktet a légy szíve: kényelmes függőágya van s nem kell repülnie. Puhán befészkeli magát hol legsűrűbb a szál, s nézi míg ringatja az ágy, Pók Pufi mit csinál. Ez hálója zúgában ül s nyög mint egy nagy beteg, mert ma már istentelenül sok bogarat evett. KITÖLTŐCSKE Töltsd ki az üres négyzete­ket számokkal úgy, hogy a jelölt alapműveleteket sor­ban elvégezve minden víz­szintes és függőleges sorban az előre beírt végeredmény alakuljon ki! rr n + n =3­□ □ 1 □ □ + 5 H a­_­_ □ a 5 □ = 5 Megfejtés Az augusztus 21 -ei számunkban közölt feladat megfejtése: (egy a lehetséges megoldások közül) 5 x 15-10 + 105- 20 : 2 x 3 - 15 = 210. Nyertesek: Kovács Szabolcs, Rimaszombat; Pelle Eszter, Újbást, Finta Gábor, Dunamocs; Bernát Gabriella, Dobóruszka; Józsa Zsuzsanna, Szepsi. Akaratból eredő tagállama Létezik Trónra valakit Paskoltak Nándor Vasalás Uúkódó tűzhányó Rejtvény, 1. rész Lefordul Névutó Rejtvény, 2. rész Lakásban van! Testrész Gramm Egyiptomi isten Szorító Tévesen Törtető Földből előkerült régi tárgyak Disputa Valloné Parkett­darab! Utónév Rejtvény, 3. rész Hiányos meder! Felség­franciául Franclaor. Kötőszó Akasztófa Költöző madár Munkában van! Norvég politikus Rovar­méreg Kavics Németor. város Város az USA-ban Neves utazó. felfedező Dekagramm. rőv. pénznem Nitrogén Kérdő­szócska Rejtvényünk fő soraiban MICHE­LANGELO BUONA- ROTTI olasz szob­rász, festő, építész és költő egyik szép gondolatát olvas­hatják. Megfejtésként ezt kell beküldeni szerkesztőségünk cí­mére (Redakcia ÚJ SZÓ, Pribinova 25., 819 15 Bratislava) legkésőbb szeptem­ber 9-ig. A levelező­lapra vagy borítékra feltétlenül írják rá a „KERESZTREJT­VÉNY" jeligét. A he­lyes megfejtők közül - sorsolással - hár­man 300-300 koro­na pénzjutalomban részesülnek. Készítette: LŐRINCZ LÁSZLÓ Az augusztus 21- én közölt keresztrejt­vény helyes megfej­tése: „Minden nép képes az erényre és győzelemre.'' 300 koronát nyer­tek: Pásztor János, Nagytárkány; Salát Emília, Vágsellye; Mizser Ferenc, Fülek. A.-A 14 1992. IX. 4 Vasárnap

Next

/
Thumbnails
Contents