Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-09-04 / 36. szám

*

AZ EMBER LEGFŐBB ÉRTÉKE AZ EGÉSZSÉG

A járás mepssabbíHazileW

Az emberi élet meghosszabbításáról mennyit filozofáltak már, hány csodadiétát és más „biztos hatású“ dolgot írtak már elő az orvosok és kuruzslók pácienseiknek! Közben itt van úgyszólván egy lábnyújtásnyira, igen, pontosan ennyire egy nagyszerű dolog, ami megőrzi az ifjúságot és meghosszabbítja az életet. Azonban túlságosan elkényelmesedtünk, főleg mi, városiak.

A megfiatalodást szolgáló lábunknak járnia kellene, azonban a mienk csak a munkába, a moziba, vagy a színházba megy, de még ez a járás is inkább különféle közlekedési eszközökkel bonyolódik le.

Az Egyesült Államokban már hosszabb ideje kutatás folyik az emberi élet meghosszabbításának reális lehetőségeiről. Szinte hihetetlennek tűnnek a jó nevű orvosi szaklapban, a News England Journal of Medicinában közölt adatok. Kitűnik belőle, hogy aki hetente legalább kilenc kilométert jár, annál tíz százalékkal csökken az idő előtti halál kockázatán Heti 18-27 kilométernél húsz százalékkal, 27-36 kilométernél már harminc százalékkal, 36-45 kilométernél negyven százalékkal, 45-54 kilométernél pedig ötven százalékkal csökken a váratlan halál kockázata. A járást azonban egyenletesen be kell osztani és a sétákat rendszeressé kell tenni.

Érdekesek a lapban közölt további adatok is. Kiderült belőle az is, hogy a heti többszöri aktív járás csökkenti a cigarettázás és magas vérnyomás negatív hatását. Bizonyos mértékig az öröklött „halál óráját“ is kitolhatja. Meglepőek voltak a sportolók között végzett kutatások, amelyeknek az volt a célja, hogy megállapítsák, mennyivel hosszabbítja meg az életet a különféle aktív sportolás. Kiderült, hogy a megerőltető sportolásra fordított heti három és félezer kalória túllépi a pozitív hatás határát. A sportolók halála gyakoribb, mint az átlagos megterhelést viselő embereké, akiknek az energia- fogyasztása átlagos. Itt is érvényes az arany középút szabálya.

Összegezve: a tudósok szerint az ember maga is meghosszabbíthatja tíz-húsz évvel az életét, ha rendszeresen sétál, ha kocog, hetenként háromszori alkalommal 2-12 órát járkál, ami napi negyven perctől négy órát jelent. Napi kétórányi járkálásra mindenkinek van fizikai ereje, ez pedig már biztos módszer arra, hogy tovább éljünk tíz évvel.

Az amerikai Journal of the American Medicine folyóiratban megjelent cikk összefoglalta a futás, lovaglás és más sportágak hatását az emberi szervezetre. Kiderült, hogy a futóknak erősebbek a csontjaik, mint azoké, akik nem sportolnak. A futás, mint minden fizikai megterhelés, fiatalítja az egészséges ember szervezetét. Ehhez azonban szigorú orvosi ellenőrzés szükséges. Előfordul ugyanis, hogy az intenzív fizikai erőkifejtés következtében a futónál váratlan kollapszus következik be. Ezzel szemben a járás nem veszélyes és ugyanolyan áldásos.

Először a fáradtság, levertség jelentkezik. Ezt követően néhány órán belül hőemelkedés, láz, nem ritkán hasi és gyomorbántalmakat érzünk. A nyári náthaláz jellegzetes ismérve: leggyakrabban a gyomor- és bélrendszert támadja. Mindezt legtöbbször a mértéktelen fürdés idézi elő, továbbá, ha fürdés után nem öltözünk át száraz ruhába.

A meghűlés figyelmeztető jelei: az ajkak megkékülnek, az ujjak hegye kifehéredik, libabőrös a test. Semmilyen orvosság nincs ellene. Legfeljebb nyugodt környezetben, stressz nélkül, két napon át tartó szigorú diéta, sok folyadék fogyasztása ellensúlyozza ezt a nyári kórt. Miről ismerjük fel leghamarabb?

Homlok - enyhe fájdalom, fáradékonyság. Legszívesebben mindig aludnánk. Nyugtalanság érzése, feszültség.

Ajkak - elveszítik eredeti színüket, megkékülnek. Erről ismerjük fel leghamarabb a meghűlést.

Szív - gyorsabban ver. A vérnyomás és vérkeringés lecsökken, ellenben a test hőmérséklete nő.

Gyomor - enyhe fájdalmak, később hasmenés rosszulléttel párosulva, nem ritka a hányinger sem.

Karok - libabőrösek, később az egész testre átterjed. Akkor is, ha kinn tombol a nyár heve.

Ujjhegyek - láthatóan fehérek, a meghűlés jelei.

Torok - először csupán nyeléskor érezhető enyhe fájdalom, de a betegség elhatalmasodásával fokozódik a kellemetlen érzés.

Keleti önmasszázs

A masszírozás a távol-keleti országokban ősidők óta hozzátartozik az egészség és szépség ápolásához. Már tízperces tornagyakorlattal is felfrissíthetjük szervezetünket, új energiával töltjük meg. Az alábbi ujjgyakorlatok a légzőrendszerre hatnak jótékonyan. Az 1-es, 2-es és 3-as ujjgyakorlatot először egyik kezünkkel, azután a másikkal, végül mindkét kézzel egyszerre végezzük. Napközben időnként masszírozzuk meg a hüvelyk- és mutatóujj közti részt. Ezáltal biztosítjuk az optimális energiakörforgást, amely az említett zónában lassan lelassul.

1.

Tárjuk szélesre tenyerünket, érintsük össze a hüvelykujj hegyét a mutatóujj hegyével. Egyenesítsük ki az ujjakat és ugyanígy folytatjuk a gyakorlatot a hüvelykujj és a középső ujjal.

Kiegyenesítjük az ujjakat és tovább folytatjuk a gyakorlatot a többi ujjal.

2.

Húzzuk szét az ujjainkat, a hüvelykujjat hajlítsuk be, majd egyenesítsük ki. Ezt a gyakorlatot végezzük el gyorsan egymás után harmincszor.

3.

Az ujjakat enyhén széttárjuk, a hüvelykujjat pedig addig hajtjuk a tenyérbe, ameddig az lehetséges, azután pedig kiegyenesítjük. Ezt a gyakorlatot is harmincszor végezzük el.

4.

Mind a tíz ujjúnkat feszítsük ki és hegyükkel tegyük össze. Húzogassuk egyszerre a jobb hüvelykujjat felfelé, a balt pedig befelé. Harmincszor egymás után ismételjük meg a gyakorlatot.

Alma mint gyógym

MÁR AZ ÓKORBAN HIPPOKRATÉSZ GÖRÖG ORVOS ALMAKÚRÁT JAVASOLT A TÜDŐBETEGSÉGEKRE, SZÍVGYENGE- SÉGRE, ELÉGTELEN VESEMŰKÖDÉSRE ÉS BÉLFERTÖZÉSRE. EGYETLEN GYÜMÖLCS GYÓGYÍTÓ HATÁSÁT SEM KUTATTÁK. A SZAKÉRTŐK MEGÁLLAPÍTOTTÁK, HOGY AZ ALMA SOK MEGBETEGEDÉSKOR ALKALMAZHATÓ MINT GYÓGYNÖVÉNY.

Szívinfarktus, érelmeszesedés

Naponta két alma megakadályozza, illetve késlelteti a szívinfarktust és a koszorúér elmesze- sedését. A gyümölcsben található pektin csökkenti a vér koleszterintartalmát.

Magas vérnyomás Minden reggel ajánlatos egy alma vérnyomáscsökkentésre. Az almák a szervezetben közömbösítik a felesleges konyhasót és vizet, ezáltal csökken a vérnyomás.

Krónikus gyulladások Két-három napos almakúrával mérsékelhetjük a gyulladásos

megbetegedéseket (mint pl. vesegyulladás, bélbántalmak, reumatikus fájdalmak és bőrbetegségek).

Alvászavarok

Egy alma lefekvés előtt kitűnő orvosság az elalvásra, a könnyű álomra.

Emésztés, bélműködés

Egy almával is befolyásolhatjuk az emésztést, mivel az nor- malizálja a bélflórát. Főétel előtt fogyasztott alma fokozott bélműködést vált ki. Ha mégis előfordul a székrekedés, ezen segít naponta háromszori, étkezés előtt elfogyasztott almaié, esetleg 1-2 dl almamust.

Vízpárnás lúdtalpbetét

Érdemtelenül keveset foglalkozunk lábainkkal, ezekkel a hű alattvalókkal, amelyek egész életünkön át cipelik a testünket. Sőt, a lúdtalppal is. Azzal a gyakori, kevésbé látható, de annál kellemetlenebb elváltozással, amely elhanyagolva legtöbbször hát- és derékfájással hozza tudtunkra meglétét.

Tehetnénk, de legtöbbször mégsem teszünk ellene. Mert hogy is nézne ki egy elegáns körömcipellő ormótlan lúdtalpbetéttel? Pedig a megoldás nem is lehetetlen. Kitalálták azt a vízzel töltött lúdtalpbetétet, amely alig különbözik egy hagyományos cipőbetéttől, mégis csodákat művel.

Aki már viseli, azt állítja: sohasem fárad el a lába, és olyan az érzése, mintha egész nap puha, tengerparti homokon járna. Az apró vízpárnácskák éppen ott emelik a lábboltozatot, ahol kell, közben jótékonyan masszírozzák a talp akupunktúrás pontjait. A cipőbetétet a hírek szerint nemcsak a lúdtalpasok használhatják eredménynyel, hanem az áliómunkát végző bolti eladók, fodrászok, ápolónők is.

Ki a hipochonder?

Ki ne játszott volna valaha képzelt beteget? Ha máskor nem, talán iskoláskorban jó volt ily módon hozzájutni néhány semmittevéssel eltöltött naphoz.

Pedig sok olyan egészségzavar létezik, amely az egészség és betegség határán rejtőzik. Ezek diagnózisát nem könnyű megállapítani hagyományos módszerrel. Tünetei lehetnek: fejfájás, gyomorégés, szív- bántalmak. Többnyire ezekre panaszkodnak a képzelt betegek. Tudvalevő, hogy a hipochonder olyan egyén, aki szüntelenül valamely (többnyire súlyos) betegségben szenved, amit az orvosa nem tud objektiven meghatározni.

De vajon mi készteti az embert arra, hogy önszántából betegnek érezze magát? Ebből kifolyólag adódik a másik kérdés is: ki szenved jobban a tünetektől - a képzelt beteg, avagy annak környezete?

Annyi biztos, hogy a hipochonder olyan egyén, aki szeretetre vágyik, s ennek reményében a kikonstruált betegség az eszköz, hogy a személyére odafigyeljenek, dédelgessék öt. A tüneteket lehet szimulálni is, de a mélyen gyökerező képzelt betegség már lelki zavar, amely a reménytelen magányból fakad. Mit lehet ellene tenni: harcolni ellene, beletörődni? Egyiket sem, erre csupán egyetlen gyógyír létezik - a szeretet, megértés, emberi összetartás. Végül is a képzelt betegek legtöbbje egészséges.

*

*