Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-08-21 / 34. szám

*• A VASÁRNAP NAGYMAMÁKNAK ÉS NAGYPAPÁKNAK Figyeljünk a szívünkre! Manapság már sokat tudunk a szív betegségeiről és gyógyí­tásukról. Mégis sokak számára a szívinfarktus afféle váratlan csapás, gyakori félelem forrása. Pedig az esetek többségében nem váratlanul érkezik, előjelei, elötünetei vannak. S ami a leg­fontosabb, megfelelő életmód­dal megelőzhető. Ismeretesek a szívinfarktus­ra, koszorúér-betegségre legin­kább hajlamosító tényezők: a magas vérnyomás, a dohány­zás, a zsíranyagcsere-zavar, az ülő életmóddal is összefüggő kóros elhízás, az idegi stressz­hatások. Ezek mindegyike a megelőzés során kiiktatható: a magas vérnyomás megfelelő kezeléssel normalizálható, a do­hányzásról leszokni csak elszá- nás kérdése, a magas koleszte­rinszint diétával, mozgással, esetleg gyógyszerrel megszün­tethető, illetve jelentősen mér­sékelhető. Az elhízástól és az ülő életmód egyéb káros követ­kezményeitől véd az adagolt fi­zikai tréning, a kocogás, a ke­rékpározás. Nagyon ajánlatos, hogy azok, akiknek különböző szívpana­szaik vannak, forduljanak orvos­hoz. A gyakorlott szakorvos rendszerint már a panaszok alapján is nagy valószínűséggel tud tájékozódni a bajok eredeté­ről. A fizikális vizsgálat során a beteg megtekintésekor már sok információ nyerhető. A szív megtapintása, kopogtatása, meghallgatása tovább gyarapít­ja az adatok tárát a szív nagysá­gáról, bal vagy jobb kamrájának megnagyobbodásáról, billentyű­betegségekről, ritmuszavarok­ról, magas vérnyomásról stb. A műszeres vizsgálatok közül a legismertebb az EKG (elektro- kardiográfia), amely a szív bioe­lektromos működését rajzolja meg görbe formájában. Ez azonban a kardiológiai diagnó­zisnak csupán egyetlen, bár na­gyon fontos része. Két formája ismeretes: a nyugalmi állapot­ban végzett és a terheléses EKG. A csak nyugalmi állapot­ban végzett EKG-t ma már nem tekintik önmagában megfelelő kardiológiai szűrővizsgálati módszernek. A szívbetegségek felderítésében viszont rendkívül hasznos: szívbillentyűhibák, a koszorúér-betegség bizonyos típusai, ritmuszavarok könnyen diagnosztizálhatok általa. A komplex kivizsgálást viszont csak a terheléses EKG bizto­sítja. Ha szívpanaszaink vannak, ne késlekedjünk! Saját érde­künkben kérjük a vizsgálatot. Vi­gyázzunk a szívünkre! Az EGK országaiban él a világon a legtöbb idős ember, és ez az állapot még jellemzőbb lesz a jövőben, minthogy már a múlt évben 18 százalékkal csökkent a természetes szaporulat, főként a déli országokban; a nők szülési indexe ezekben csupán 1,26 gyermek. Északon viszont már 3 éve állandósult a népszaporu­lat, Dániában és Hollandiában pedig valamelyest emelkedett is. Egy olaszországi újszülött azzal a reménnyel vághat neki az életnek, hogy megéri a 73 évet, sőt, ha kislányról van szó, a 80- at. Az olasz statisztikai hivatal idei évkönyvének adatai szerint az EGK országai közül a leghosszabb életkort az olaszok érik el. 61 évesen szült Liliana Cantadori 61 évével a legidősebb olasz kismama. A bolognai nőgyógyászati klini­kán mesterséges megterméke­nyítésben részesült, amely so­rán a férje spermáit és egy isme­retlen nő petéit használták fel. Egészséges kisfiút hozott a vi­lágra, testsúlya húsz gramm hí­ján 3 kg. „Képes voltam rá, telje­sült az álmom" - mondta az újságíróknak. Az, amit húsz éven át szerettem volna, most végre megvalósult, ráadásul egy hónappal a vártnál korábban. Egy percig sem kételkedem ben­ne, hogy felnevelem a fiamat, hiszen 24 éves koromtól nővér­ként dolgoztam a szülészeten. Egyedül az okozott problémát, hogy amikor a mesterséges megtermékenyítést kérvényez­tem, letagadtam a koromból ke­rek tíz évet Később, amikor min­den tesztvizsgálatom eredmé­nye rendben volt, bevallottam, hogy valójában hány éves is va­gyok, s aztán a szülés ellen már senkinek sem volt kifogása". Ez is megtörtént Egy idős gentlemant a dél- angliai Portmouth kikötőváros­ban annyira elbűvölték a közvet­len szomszédságában élő fiatal lányok és asszonyok, hogy a szó legszorosabb értelmében arany­esővel árasztotta el őket. A házuk előtti kiskertben titokban aranypénzt szórt szét. Imádottjai viszont öntudatos és törvénytisz­telő állampolgároknak bizonyul­tak s a talált aranyakat beszol­gáltatták a rendőrségre. A pénz értéke átszámítva 60 ezer már­kát tett ki. A rendőrök kinyomoz­ták, hogy a „tettes" egy 80 éves öregúr, akit a környéken Goldfin- gerként ismernek. Az is egyha­mar kiderült, hogy az illetőnek, ez nem a valódi, hanem a csúf­neve. Amikor a rendőrök megál­lapították, hogy a pénzt nem lop­ta, hanem tisztességes, törvé­nyes úton szerezte, visszaszol­gáltatták azt a megajándékozott hölgyeknek. A rendőrök a gáláns adakozó nevét saját kérésére ti­tokban tartották. A világ legszebb asszonya Sokak számára ma is a világ legszebb asszonya Gina Lollobrigida, „az isteni Lollo", s nemcsak azóta, hogy a Time magazin egyszer annak kiáltotta ki őt. Valójában azóta, amikor több mint harminc éve szinte a szó szoros értelmében „berobbant" a világ mozilátogatóinak a köztudatába a Királylány a feleségem című filmben, Gérard Philipe partnereként. A celluloid filmszalag már régen ott porosodik valamelyik filmraktárban de Gina ma is tündököl. Bájos, s amilyen szórakozott, talán a ráncairól is megfeledkezett. Egysze­rűen elfelejtett megöregedni. Hiszen annyi egyéb dolga van! Fotózgat, szobrászkodik, festeget, megfordult egyszer-kétszer a filmszakmában is, de elsősorban mégiscsak nő. Száztíz százalékig. Talán ennek köszönhető irigylésre méltó, fiatalító szórakozottsága. A „signora" a diétáról is megfeled­kezik, tányérszámra tömi magába a makarónit, a pizzát, a lasagnát. A fitness klub címe is kiment a fejéből, a fodrászról már évek óta megfeledkezett, saját maga készíti el a frizuráját. A varrónő címét is elhagyta, ruháit sajátkezúleg készíti. Egyszerűen megfeledkezik arról is, hogy nemsokára 65 éves lesz. Csak egyet nem hajlandó elfelejteni: hogy egyszer a Time magazin kikiáltotta őt a világ legszebb asszonyának, s ehhez azóta is tartja magát. Szerkeszti: Kulcsár Tibor Takács András néptánc-koreográfust: hogy van?- Köszönöm, jól, különöseb­ben nem panaszkodhatom, mert amit a 60 év a nyakamba sózott, még elviselhetöen. • Koreográfusnak mondta­lak, de úgy érzem, ez a megjelö­lés beszűkítő. Nevedhez fűződik egykori rövid éltű hivatásos együttesünk, a Népes tevékeny­sége. Ott voltál az Ifjú Szívek indulásánál, s bábáskodtál a Szőttes létrejötténél is. De el­választhatatlan tőled Zseliz és Gombaszög, ahol számos mű­sor, összeállítás megalkotója, rendezője voltál. Mit jelent szá­modra a néptánc?- Lényegében az életemet je­lenti. Mindaz, amit felsoroltál, egy-egy életszakaszt fed. Ami­kor visszakerültem Miskolcról- 4 évig ott jártam iskolába, a „fényes szellők" időszakában- a tánc felé sodródtam. Gömöri faluból kerültem népi kollégium­ba, s ott a tanulás mellett a népi kultúra ápolása is feladatunk volt. Hazakerülve a komáromi gimnáziumban folytattam a ta­nulmányaimat 1950-ben. Rövid két hónap alatt falujáró csoportot hoztunk létre, s itt alakítottam meg az első hazai magyar nép­tánccsoportot. • Aztán rövidesen otthagytad az iskolát.- Igen. Nagyon prózai ma­gyarázata van: édesapám pa­rasztember volt és idős, nem élösködhettem a nyakán. Hiva­tásos táncosként alkalmazott a Szlovák Népművészeti Együt­tes (SLUK), itt voltam egy évig. Ekkor a pedagógiai iskola esti tagozatának a hallgatója voltam. Közben már szerveződött a Ma­gyar Főiskolások Művészegyüt­tese. Ez volt az Ifjú Szívek előd­je. 1951. december 1-jén kerül­tem a Csemadokba alkalmazott­ként. Innen indult a mozgalom, s részemről a néptánc szolgá­lata. • Szervező és alkotó munkád mellett jelentős részt vállaltál a hazai népi táncok gyűjtésében Ennek a dokumentuma a Martin Györggyel közösen irt Mátyus- földi népi táncok című munkád, amelyet a Madách 1981-ben je­lentetett meg, s az Eredeti ma­gyar népi táncok című sorozat a Népművelési Intézet kiadásá­ban. A szervező-, az alkotó­vagy a gyűjtőmunka állt hozzád a legközelebb?- Nekünk, akik e területen va­lamit tenni próbáltunk, sok min­dent együtt, egyszerre kellett csinálnunk. 1955-ben a Népmű­vészetek Központi Alkotóházá­nak néptáncmetodikai előadója lettem. A koreográfusok képzése mellett az együttesek megfelelő anyaggal való ellátása is feladat­köröm volt. Ág Tiborral együtt kezdtük el az ország hagyo­mányanyagának a feltérképezé­sét. Ennek a munkának az ered­ményét tükrözik az említett kiad­ványok. • 1968 után egyike voltál azoknak a felelős tisztséget be­töltő magyar értelmiségieknek, akiket félreállítottak.-Az ún. konszolidáció idő­szaka megtörte és megpróbálta leépíteni, beszűkíteni a szlováki­ai magyarság kulturális életét. Velejárója volt, hogy a hangadó­kat hatalmi erővel félreállítsák. Az én esetemben ez azt jelentet­te, hogy csak koreográfiák ké­szítésére kaptam pártengedélyt, írásaim mintegy fél évtizedig nem jelenhettek meg. A Mátyus- földi népi táncok kéziratát is 1971-ben adtam le a Madáchi­nak, s csak 1981-ben jelent meg. A Csemadokon belül a táncmozgalom irányítója ma­radtam, s jólesik rá visszagon­dolnom, hogy e mozgalom volt ezekben az években is kulturális életünk arculatának a meghatá­rozója. • A Szlovákiai Magyar Folk­lórszövetség elnökeként miként látod a mozgalom jelenét?- A forradalom utáni időkben jó páran úgy láttuk, hogy olyan szövetséget kellene létrehozni, amely fel tudja vállalni a hazai magyar folklórhagyomány összefogását, érdekvédelmét és képviseletét. Meg is alakult 1991 februárjában, ma mintegy 1200 tagjával a szlovákiai magyarság legerősebb szakmai szövetsége. Nagyon jóleső érzés, hogy moz­galmunkban tömegesen jelen vannak a fiatalok, akik - ösztö­nösen vagy tudatosan - kötőd­nek ezekhez a hagyomá­nyokhoz. • Lakhelyeden mindemellett képviselőséget is vállaltál.- A Csemadoktól mentem nyugdíjba ez év januárjában. A konszolidáció éveiben is aktí­van tevékenykedtem alapszer­vezeti szinten, tánccsoportot ve­zettem. Vezetőségi tag vagyok ma is. Környezetemben ismer­nek, s így került rá sor, hogy gömöri létemre Pozsonypüspö- kin, a főváros egyik városkörze­tében az Együttélés jelöltjeként megválasztottak. • Alapjainkban mi foglalkoztat a leginkább?- A közelmúltban adtam át a Madáchnak Gömör népi táncai című, mintegy 400 oldalas kézi­ratomat. Optimista alaptermé- szefű vagyok, mindig próbálom megtalálni az adott társadalmi­politikai viszonyok között azt a reménysugarat, amely lehető­vé teszi nézeteim továbbvitelét. Vallom, hogy a folklór egy-egy nemzet, nemzetiség legértéke­sebb hagyománykincse, s csak az a nemzet marad meg, amely ezt értékéhez méltóan őrzi és ápolja. ♦ Az éneklő százéves ikrek Szó sincs róla, hogy madonnák lennének De e két idős hölgy után bizony ma is nagyon sokan megfor­dulnak. Hazájukban, Japánban na­gyon népszerűek. Azon kívül, hogy ikrek, s megélték a száz évet, zenei téren is sikerekkel dicsekedhetnek. Kin Narita és Gin Kanie nemrégen készítették el első kazettájuk felvé­telét, amelynek a címe: „Kin-csan és Gin-csan". A két kedves nagojai nagymama a japán televízió reklám- műsorának köszönheti népszerűsé­gét. Az említett kazettán a két idős hölgy valójában nem is énekel, csu­pán szabályos időközben azt ismétli, hogy „haj, haj". Csupán egy szó, a szövegük, miközben a dalt gyer­mekkórus énekli. A rendhagyó duó egyelőre nem tervez hangverseny- körutat. 12 1992. Vili. 21. Könözsi István felvétele fes*. Nyárutói szemlélődés.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents