Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)

1992-08-14 / 33. szám

Vasárnap 1992. augusztus 16. A NAP kel - Kelet-Szlovákia: 05.34, nyugszik 19.50 Kö- zép-Szlovákia: 05.41, nyugszik 19.57 Nyugat- Szlovákia: 05.47, nyugszik 20.03 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová­kia: 20.30, nyugszik 08.43 Közép-Szlovákia: 20.37, nyugszik 08.50 Nyugat- Szlovákia: 20.43, nyugszik 08.56 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntjük ÁBRAHÁM - LEONARD valamint Áhlm, Amelita, Joa- kim, Rókus, Szeréna, Ugor nevű kedves olvasóinkat • ÁBRAHÁM - héber ere­detű név. Jelentése a Biblia szerint: a tömeg, a sokaság atyja. A modern nyelvtudo­mány szerint az előtag je­lentése valóban „apa“, az utótag jelentése azonban ismeretlen. • 1937-ben született RÓNAY László magyar irodalomtörté­nész, kritikus • 1967-ben halt meg Arthur OMRE norvég iró (szül. 1887). A VASÁRNAP következő számának tartalmából JÖTTEK, MERT HÍVTÁK ŐKET? Zsilka László írása KISEBBSÉGVÉDELEM MAGYARORSZÁGON Malinak István beszélgetése dr. Várady Vilmossal a nemzetiségi törvényről HAZÁT CSERÉLTEK S. Forgon Szilvia riportja KÖZÖS VAGY PÁRHUZAMOS TÖRTÉNELEM? Ottó Urban prágai történész a cseh és a szlovák históriáról E. Fehér Pál írása ÖSERŐVEL Szabó G. László . beszélgetése Lontay Margittal FLÖRT Quim Monzó novellája MEGJELENT a könyv, amelyet minden Csehszlovákiában élő magyarnak el kell olvasnia! Csáky Pál: EMLÉKEK KÖNYVE Keresse a könyvesboltokban. Beszerezhető: BOG-MOLNÁR könyvesház, Dunaszerdahely, tel/fax 0709/269 28 ÚP-1333 Ott vásárolok, ahol olcsóbb (Folytatás az 1. oldalról) PÁLINKÁS MARGIT nyugdíjas, Pered — Összegszerűen nem tudom meg- mondani, mennyit is költünk élelem­re. Gondolom, kevesebbet, mint a városiak, mert ugye ott a kert. Megterem benne mindaz, ami kell a főzéshez. Ha ez nem lenne, nagy gondban volnánk. Mert csak így tud­juk összehozni a tüzelőre valót. A nyugdíjból erre nem futná. Mindig megnézem, mire adom ki a pénzt. Szerencsére már Pereden is sokkal több az üzlet mint valaha, - állami és magánbolt - s bennük az árak nem egyformák. Ott vásárolok, ahol olcsóbban adják a terméket. UDVAROS MARGIT postás, Deáki — Sokat költünk élelemre, pedig a húst, a baromfit nem a boltban vesszük. Telente disznót ölünk, tele­rakjuk a mélyhűtőt. A férjem a szö­vetkezetben dolgozik, a vezetőség jóvoltából olcsóbb cukorhoz jutunk. Sőt, répát egyelünk, amiért szintén cukor jár. Nem számolom soha, hogy mennyit fizetek az élelmisze­rért, de úgy hiszem, a kosztra leg­alább háromezer koronát adok ki.* Szerencse, hogy van kertünk is. Mint ahogy talán mindenki, sem az időt, sem a fáradságot nem sajná­HOVÁ, KIHEZ FORDULJUNK? TÖBB OLVASÓNK KÉRI, HOGY LAPUNK HASÁBJA­IN KÖZÖLJÜK A MAGYAR POLITIKAI PÁRTOK ÉS A CSEMADOK IRODÁI­NAK, VEZETŐINEK CÍMÉT, TELEFONSZÁMÁT, HOGY SZÜKSÉG ESETÉN TUD­JÁK HOVÁ, KIHEZ FOR­DULJANAK. Együttélés Politikai Mozga­lom, P. O. Box 44., Praz- ská 7., 814 99 Bratislava, te­lefon: 07/497 877. Irodave­zető: Struhár Lúcia Magyar Kereszténydemok­rata Mozgalom (ideiglenes cím), Krízna 52., 821 08 Bra­tislava, telefon: 07/600 77. Irodavezető: Szabó Kinga Magyar Néppárt, Popély Gyula, Őernysevského 39., 851 01 Bratislava Magyar Polgári Párt, Zabo- tova 2., 811 01 Bratislava, telefon: 07/497 684, 497 688, fax: 07/495 322. Irodavezető: Vörös Éva Csemadok Országos Vá­lasztmánya, nám. 1. mája 10-12., 815 57 Bratislava, Sidó Zoltán főtitkár, telefon: 07/511 47. Csemart: 533 94. lom, és bizony megnézem, hol, mit árulnak olcsóbban. Tapasztaltam, a magánüzletekben kedvezőbb áron, jó minőségű árucikkekhez lehet jutni. CSIMMA EMÍLIA zöldségtermesztő, Deáki- Négytagú család a miénk, a havi kosztköltség négyezerkétszáz-négy- ezerötszáz korona körül mozog. He­tente legalább ötszáz koronát ha­gyok csak a húsboltban. Mert aki nehezen dolgozik, szüksége van a tápláló kosztra. És bizony mi nehe­zen dolgozunk. A gyerekeknek ugyan gyakran adok tésztafélét, de azzal a férjemet nem tudnám jólla­katni. Megnéztem a múltban is, megné­zem ma is, mire adom ki a pénzt. Gyakran a sellyei piacon vásárolok, mert ott a tojástól a mosóporig min­den olcsóbb. S ha a minőség egyfor­ma, miért fizetnék többet? DUDÁS ILONA elárusítónő, Kamocsa Soha nem számoltam össze, mennyi is a havi kiadásunk, de azt tudom, hogy élelmiszerre tetemes összeget fordítunk. A húst, a felvá­gottat hetente vásárolom nagyobb tételben, kb. 300—400 koronáért. A férjem nem szereti a tésztaféléket, talán ezért is nagyobb a húsfogyasz­tásunk. Érsekújvárott élünk, ám a férjem­mel együtt Kamocsán dolgozunk. Reggel héttől este hétig nem va­gyunk otthon, nincs mikor bevásá­rolnom. A reggelihez szükséges te­jet, kenyeret a lakásunkhoz eső leg­közelebbi boltban veszem meg. Nincs időm arra, hogy keressem azt az üzletet, ahol olcsóbban jutnék az áruhoz. Még szerencse, hogy Kamo­csán van egy kiváló élelmiszerüzlet, amire szükségem van, ott megka­pom. Sokba kerül a zöldség, a gyü­mölcs. Van ugyan egy parányi ker­tünk, de oda csak vasárnap járha­tunk, hiszen a hét minden napján dolgozunk. Tehetünk mást? TÓTH ÉVA jelenleg gyermekgondozási szabadságon, Guta Jövedelmünk jelentős hányadát élelmiszervásárlásra adjuk. Nem is tudom, hogy futná mindenre, ha nem nevelnénk sertést, ha nem vol­na ott a nagy kert. A disznóölést követően mélyhűtőben tároljuk a húst, a húskészítményeket, s ha kifogy a készlet, újra ölünk. A kislá­nyom számára ennek ellenére a hen­tesnél hetente vásárolom a baromfit, a felvágottféléket, ami havonta kb. 400—500 koronát tesz ki. Szerencsére, a kertben megterem a zöldség, a gyümölcs, ám a gyerek­nek természetesen boltban veszem a déligyümölcsöt. Nem tagadom, be­vásárlásaim során megnézem az ára­kat, s ott veszem meg a szükséges élelmiszert (s egyebet is), ahol egy- egy terméket olcsóbban adnak. Gú- tán is jó a választék, csak pénze legyen az embernek! LENGYEL KATALIN magántulajdonos, Guta Mi reggeltől estig a presszóban és a fagylaltozóban töltjük a napot, a szükséges napi élelmiszert reggel szerezzük be. Naponta kell megven­nem a húst, s mindannyiunk számá­ra, itt helyben, az anyósom főzi meg az ebédet. Bevallom, nem tudom tételenként, mire megy el á pénz, hiszen sok mindent nagyban vásáro­lunk. A fagylaltkészítéshez szüksé­ges gyümölcsöt sem kilónként vásá­roljuk, s akinek éppen gusztusa van rá, fogyaszt belőle. Amióta magán- vállalkozók lettünk, megváltozott az életvitelünk, a presszó, a fagyizó ellátása leköti időnket, energiánkat. De ezzel talán így van minden ma­szek. Ha boldogulni akarunk... (péterfi) Méry Gábor feh ételei Nyári rejtvényversenyünket olvasóink nagy örömmel fogadták. Leveleikben kérik folytatását. Sokuk óhajának eleget téve szerkesztő­ségünk a Vasárnap augusztus 21-én megjelenő számában új rejt­vényversenyt indít. A helyes megfejtők között a mTKD vállalat értékes díjait, valamint a Vasárnap egyéves és féléves előfizetését sorsoljuk ki: 1. díj, 24 nyelvű elektronikus zsebszótár 2. díj, 14 nyelvű elektronikus zsebszótár 3. díj, Gilette elemes borotvakészülék 4. díj, Német késkészlet 5. díj, Super Hobel zöldséggyalu 6. díj, Swiss-Lady bio-óra 7. díj, Egyéves előfizetés a Vasárnapra 8. díj, Féléves előfizetés a Vasárnapra. fOOJá1 a szegénységről Szegénység. Senki nem beszél ró­la szívesen. A politikusok szemér­mesen „szociális feszültségekről“, „foglalkoztatási gondokról“, „létmi­nimumról“ ejtenek néhány szót, ha már elkerülhetetlen, de a sze­génységről nyíltan csak az egyszerű emberek beszélnek. Néhanapján a szakszervezetek és a baloldali pár­tok. A győztes pártok számára ez a szó többnyire tabu. Csodálatosan szép dolog a nemze­ti szuverenitás kikiáltása, az önálló államiság alkotmányos szentesítése, de azért jó lett volna az ország lakosságával azt is közölni, hogy mi lesz a különválás ára. A magasztos érzések, a nemzeti büszkeség a vilá­gon sehol nem pótolja a mindennapi kenyeret, nem oldja meg a kilátásta­lan munkanélküliséget. Európában a kommunizmus bukása után tucat­nyi Szlovákiához hasonló kis és még kisebb ország kiáltotta ki (többnyire népszavazással!) függetlenségét. Né­hol értelmetlen hősi halottak sokasá­ga jelzi a szabadság árát. Azonban valamennyi ország koldusszegény, lényegében semmije sincs, csak a függetlensége. Mindent elölről kell kezdeni. Az európai népek közössé­gében leghátul állnak a sorban a köl­csönökért, támogatásokért. A mi okos politikusaink azt állít­ják, hogy Szlovákia más, mint Észt­ország vagy Horvátország. Azonban Szlovákia is csupán egy a sok sze­gény posztkommunista ország közül és semmivel sem remélhet több fi­gyelmet és támogatást, mint mond­juk Lettország vagy Szlovénia. Ha szétzilálják az úgy-ahogy működő, milliónyi szállal összeszőtt csehszlo­vákiai gazdaságot, nehéz lesz a lej­tőn megállni, a káoszt elkerülni. A szakszervezeti központ szakértői nemrég figyelmeztették a szlovák kormányt, hogy végre tegye félre rózsaszínű illúzóit, és alapos szakér­tői elemzés alapján közölje az ország lakosságával, mi vár rájuk. Az önálló Szlovákia miből biztosítja a gazdasá­gi stabilitást? A föderáció szétveré­se, a konföderáció lázálma, a megva­lósíthatatlan unió után létezik-e még valamilyen lehetősége az együttmű­ködésnek, amely megakadályozhat­ja a gazdasági összeomlást? A politikusok minden nap újabb meglepetésekkel traktálnak bennün­ket. Már az egységes pénz sem biz­tos. Nemrég még Michal Kovác, a szövetségi parlament elnöke maga­biztosan kijelentette: „Minden vál­tozatlan marad. Az állampolgárok szabad mozgása, munkahelyük. Nem lesz vám és semmiféle határ... Nem lesz tragédia, nem lesz terme­léscsökkenés, semmiféle életszínvo­nal-csökkenés.“ Meciar miniszterel­nök azt ígérte, hogy a különválás nem fogja az egyszerű emberek megtakarításait sújtani. Kedves varázslók! A szociális bé­ke a tűréshatáron lejti vitustáncát. A szegénység pedig a családok száz­ezreinek küszöbéig jutott. Ma még három százalék, de holnap 7—8 szá­zalék lehet a szegények száma. A je­lenlegi 11-12 százalékos munkanél­küliség pedig elérheti a 25-30 száza­lékot, ami azt jelenti, hogy minden negyedik kenyérkeresönek nem lesz munkája'. De a kormánynak pénze sem lesz a munkanélküli segélyre. Hogyan fogja megoldani az ezernyi más problémát, ha a szegénységgel kell majd küszködnie? „Szlovákiát gazdasági káosz fe­nyegeti“ — írja az egyik nyugatnémet napilap. Sajnos ez nem kommunista ijesztgetés. A szegénységet nem a demagógok találták ki, hanem a realitásoktól elrugaszkodott politikusok műve. A jólét: piacgazdaság pedig nem kö­zeleg, hanem mintha egyre távolod­nak tőlünk. Régiónk népei nagyon allergiásak, a bolondítgatásokra. Ha jól emlékszik Meciar úr, nekünk már ígértek csodálatos kommunizmust is. Szűcs Béla * * 1992. Vili. 14 ilasarnaß

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents