Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-07 / 32. szám
Az aJumíniumhordókban tárolt sör és alkoholmentes italok káros hatása a szervezetre # Vigyázat az alumíniumodén yékre isi Néhány évtizeddel ezelőtt nagy falragaszok hirdették: Az alkohol öl és butit! A figyelmeztetés aligha használt, hisz az alkoholfogyasztás azóta is szinte állandóan emelkedik országunkban. A statisztikai kimutatások szerint a tiszta (100 százalékos) alkohol egy főre eső fogyasztása köztársaságunkban megközelíti az évi tíz litert. Lényeges eltérés mutatkozik a csehországi és szlovákiai adatok között. Míg Csehoszágban jelentősen emelkedett a sörfogyasztás, Szlovákiában magasabb a negyven százalékos tömény italok fogyasztása. Csehországban az egy főre eső évi sörfogyasztás 155 liter, Szlovákiában 96 liter. Viszont Szlovákiában az egy főre eső tömény- ital-fogyasztás évi 14 liter, Csehországban ennek pont a fele: 7 liter. Bár hazai viszonylatainktól eltérően a világon az alkoholfogyasztás csökken, az Egészségügyi Világszervezet 2000-ig annak egynegyedével történő csökkentését tűzte célul. Míg szakembereink e cél elérésére különféle javaslatokat dolgoztak ki, a pardubicei vegyészek az aluminiumhordók káros hatására hívták fel a közvélemény figyelmét. bénítja az idegrendszer működését Az ólom szervezetünkre gyakorolt káros hatása régóta ismert. Az alumínium ilyen hatásáról először húsz évvel ezelőtt esett szó. Egy orvos figyelmeztetett arra, hogy a művesére rászoruló betegek szervezetében a kelleténél több alumínium észlelhető. Ennek hatására rosszabbodik a mozgásuk koordinálása, nehezebben fogalmaznak, feledékenyebbek. Idővel haláluk is bekövetkezhet, mert megbénul központi idegrendszerük, agyműködésük. Hogyan jut az alumínium szervezetünkbe? A talajban a harmadik leggyakoribb elem. Jelen van a legtisztább talajvízben is. Természetes úton élelmiszereinkbe nem kerülne be. Ám a savas esők kilúgozzák a talajt, az alumínium nagyobb mennyiségben bekerül a vízbe, amit a növények magukba szívnak. A takarmányon keresztül felszívódik a tehenek, sertések, juhok szervezetébe. S így az alumínium (több más veszélyes nehézfémmel együtt) a megengedettnél nagyobb mennyiségben kerül az emberi testbe. S ehhez még hozzászámíthatjuk a szennyezett levegőt is. VESZEL YESEK-E AZ ALUMINIUMHORDÓK? Egyáltalán megakadályozható az alumínium szervezetünkbe jutása? Aligha. Ahogy mérgező anyagokat használunk például a takarmány tárolására, úgy szükségünk van az alumíniumra, illetve alumíniumszulfátra a víz tisztításához. Ugyanis ez az anyag leköti a szennyeződést, ami a víztartályokban nem ülepszik le. Köztársaságunkban a Szövetségi Környezetvédelmi Bizottság megállapítása szerint a napi elviselhető adag alumíniumból 60 mg. Ám ezen kívül számos más idegen anyag is bekerül a szervezetünkbe. A kelleténél több zsiradékot, sót és szénhidrátot fogyasztunk. Ide sorolhatók a nitrátok, az ólom, a kadmium és a higany is. Mindezt az élelmiszerek tartalmazzák. Az alumínium káros hatására akkor figyeltek fel, amikor megállapították, mennyire szennyezett egész környezetünk. fgy a káros hatások meghatványozódnak. Mivel környezetünkben amúgy is nagy a szennyeződés, legalább ott kellene óvakodnunk a káros hatásoktól, ahol az még lehetséges. S ez vonatkozik az alumíniumhordókra is, melyekben a sört és az alkoholmentes italokat tárolják. Minél nagyobb az üdítő savtartalma, annál több alumíniumot szív magába. fgy a szörpök a sörnél is károsabban hathatnak. Természetesen e folyamatra kihat a hőmérséklet is. Elegendő elképzelnünk, milyen körülmények között szállítják a sört vagy az üdítő italokat tartalmazó hordókat a nyári kánikulában... Továbbá az is lényeges, mennyi ideig tárolják a teli hordókat, fgy arra a furcsa következtetésre jutunk, hogy a hosszabb időre tartósított, jobb minőségű üdítő italok jelentik a nagyobb veszélyt. HOL A HATÁR? Nehéz az egyöntetű válasz. A hazai norma szerint egy liter maximum 0,2 mg alumíniumot tartalmazhat. Ám minden viszonylagos. A nagy sörösök (főképp Csehországban) naponta tíz korsó sört is megisznak. Számoljunk... Egy hónap alatt háromszáz, egy év alatt... Hányszorosan lépik túl a normát? Ám a hordókon kívül szó esik az alumíniumedények ártalmasságáról is. Az ilyen edényekben főtt (sült) élelmiszerek alumíniumtartalma lényegesen megnövekszik, fgy például a káposzta esetében 19-szeresen, a paradicsomszósz esetében pedig 356-szorosan! Mi hát a megoldás? Elképzelhetetlen, hogy a köztársaságunkban használt alumíniumhordók százezreit, talán millióit, egyik napról a másikra mással helyettesíthetnénk. Bizonyos megoldásnak ígérkezik a hordók (már most is alkalmazott) ártalmatlan anyagokkal való „bélelése“, belső szigetelése. E hordók használatát bizonyos tervek szerint csak 1995-ig engedélyezik. Ám a tiltás még nem megoldás. (Signál) AZ IMPOTENCIA MAGYAR NÉPBETEGSÉG? Az impotenciában is előkelő helyet vívtunk ki a világ rangsorában - tudtuk meg dr. Fekete Ferenctől, az impotencia műtéti kezeléséről szóló magyar alapítvány elnökétől. A túlfeszített élet, a sokszori idegeskedés rombolja a férfiasságot, mint a dohányzás és az alkoholizmus is merevedési zavarokhoz vezethet.- Úgy tudjuk, többféle módszer is létezik a férfiasság visszahódítására.- Az USA-ban gyártják. 380-400 ezer forint értékű felfújható szerkezetet építenek be a péniszbe, ami a herezacskókba operált pumpával működik. A szerkezet azonban nagyon drága. Magyarországon viszont gyártanak egy olyan művégtagot, amelynek beépítésével a pénisz állandóan félmerev állapotban van. A 16 ezer forintos megoldással eddig 70 műtétet hajtottak végre. Pesten és Pécsett. Pácienseink általában középkorúak, s a legidősebb ügyfelünk egy 76 éves bácsi volt.- Főleg férfiak keresik fel önöket vagy inkább a barátnők, menyasszonyok és feleségek akarják magukat bebiztosítani?- Nem ritkán fordul elő, hogy a gyengébbik nem képviselője először nálunk érdeklődik, vagy élete párját rábeszéli, hogy kettőjük boldogsága érdekében vesse alá magát a műtétnek. (Pesti riport nyomán) Orvosi tanácsadás Az ember életét nemcsak súlyos balesetek, hanem hirtelen fellépő betegségek is veszélyeztethetik, amikor sürgős ellátást igényelnek. Ennek biztosítása a környezettől, családtagoktól, munkatársaktól függ, akiknek ezért ismerniök kell a rosszullé- tek, sürgős esetek jellegét, jellemző tüneteit. A tünetek: pl. fájdalom, láz, köhögés, nehéz légvétel, hányinger, hányás, hasmenés, vérzés a betegségnek megfelelő csoportosításban és mértékben jelentkeznek. Természetesen minden hirtelen fellépő rosszullét és betegség ellátása, gyógykezelése szigorúan orvosi feladat. Ahhoz azonban, hogy a betegnek orvos nyújthasson segítséget, a közelében levő laikus embertársnak fel is kell ismernie a helyzet súlyos voltát. Ezenkívül egyes tünetek - elsősorban a fájdalom - oly erővel léphetnek fel, hogy a beteg az orvos megérkeztéig, illetve kórházba szállításáig nem maradhat megfelelő elsősegély nélkül. E tekintetben a tanácstalanság és a tétlenség sok percnyi, órányi időveszteséget is jelenthet, a szakszerű segítség késlekedését és a beteg állapotának romlását okozhatja, ami esetleg az életébe is kerülhet. Legelső teendőnk a beteg állapotának leginkább megfelelő testhelyzet gyors biztosítása és az orvosi mentőszolgálat haladéktalan értesítése. Nagyobb idegfeszültség vagy testi megterhelés nyomán a szív táján, a mellkasban, néha a bal, néha mindkét kézbe kisugárzó fájdalom léphet fel, ami nyugalmi helyzetben elmúlik. Más esetben nem külső vagy megterheléses tényező váltja fel a fájdalomérzóst, ami nyugalmi helyzetben sem szűnik: a beteg sápadt, fájdalma és halálfélelme van, eszméletét is veszítheti. A tudatán lévő beteget megoldott ruházattal, ülő vagy félülő helyzetben nyugtatjuk, mozogni nem engedjük. Felszólítjuk, hogy mélyen, lassan lélegezzék és csak száján át engedje ki a levegőt. Bármely megterhelés, még néhány lépés is életveszélyt jelenthet számára. Eszméletlen állapotban célszerű a stabilizált, jobboldalt fekvő testhelyzet. Ilyen beteghez a helyszínre hívjuk az orvost. Az eszméletre térő betegnél gyakori a légszomj. Többnyire korosabb embereknél az agy puha állományának bevérzéses roncsolásával jár. Gyakran magas vérnyomás, idősebb korban érelmeszesedés előzi meg. Hirtelen rosszullét után erős főfájás, látászavar, hányinger, hányás és eszméletlenség szokott bekövetkezni. A beteg légzése horkoló jellegű, a levegő áramlását a nyelv hátraesése és esetleg a hányadék félrenyelése, belégzése nehezíti. Az elsősegély legfőbb tennivalója a stabilizált oldalhelyzetben fektetett beteg légzésének fenntartása az orvosi segítség megérkezéséig. Noha általában nem végzetes kimenetelűek, akut (heveny) hasi katasztrófának nevezik azokat az eseteket, amelyeknek tünetcsoportjában a hastájra szorítkozó fájdalom és betegségérzés uralkodik, s halaszthatatlan, legtöbbször sebészi beavatkozást igényelnek. A tünetek a heves, csillapíthatatlan fájdalom mellett: hányás, vérhányás, csuklás, széklethiány, más esetben fekete szurokszéklet, láz, ájulás. Mindez arra figyelmeztet, hogy életveszélyes állapotról van szó. Ilyenkor ne kísérletezzünk s főleg ne késlekedjünk! A beteg az elsősegély során nem kaphat semmiféle gyógyszert, nem itatjuk s nem etetjük semmivel. Amíg nem kerül sor elszállítására, hátát könnyen megtámasztva pihentetjük, saját felöltője vagy takaró segítségével megemelt, térdben meghajlított alsó végtagokkal. Cukorbetegek kómás állapotba kerülhetnek. A diabetikus vagy hyperglikémiás kóma a vércukorszint túlzott emelkedésének következménye. Az eszméletlen cukorbeteg bőre száraz, lehellete romlott gyümölcs-, illetve aceton szagú. Testhőmérséklete s vérnyomása süllyed, lélegzetvétele mély. Az orvos megérkezését stabilizált oldalhelyzetbe fektetve várja. A hipoglikémíás kómát a vércukorszint zuhanásszerű esése okozza. A betegnek előbb félelemérzése támad. Panaszai: főfájás, szédülés, izgatott és verejtékezik, majd átmeneti zavartság után eszméletlen állapotba jut és meg is halhat. Első teendőnk, ha még kapcsolatot lehet vele teremteni, hogy vízben vagy teában feloldott cukrot itatunk vele, amiből már kis mennyiség is rendezheti állapotát. Ájulást sok minden okozhat. Néha hirtelen felindulás, például öröm vagy ijedtség, más esetben elhasznált levegőjű, fülledt helyen tartózkodás, esetleg kisebb fokú, de fájdalmas sérülés következtében ájul el valaki. Az ájulás az agyi vérellátás rövid tartamú zavara, ami azáltal, hogy az ember vízszintes helyzetbe ájul, rövidesen helyre is áll. Akit „ájulás környékez“, rendszerint ásítozik, sápadt, hideg veríték ül ki homlokára, szédül, kapkodva szedi a levegőt. Ha idejekorán nem helyezzük biztonságba, elvágódik és esetleg meg is sérül. Az elsősegély abból áll, hogy nyitott ablak mellett vagy a szabadban magasabbra támasztott lábbal, alacsonyabbra fektetett fejjel hanyatt fektetjük, megoldjuk ruházatát s esetleg szalmiákszeszt szagoltatunk vele. Ha magához tért, feketekávéval itatjuk meg. Később orvosnak kell megvizsgálnia, nem szenved-e valamilyen betegségben. Dr. Szántó György > *> 1992. Vili. 7.
