Vasárnap, 1992. július-december (25. évfolyam, 27-52. szám)
1992-08-07 / 32. szám
Vasárnap 1992. augusztus 9. A NAP kel - Kelet-Szlovakia: 05.25, nyugszik 20.02 Közép-Szlovákia: 05.32, nyugszik 20.09 Nyugat-Szlovákia: 05.38. nyugszik 20.15 órakor A HOLD kel - Kelet-Szlová- kia: 17.44, nyugszik 01.20 Közép-Szlovákia: 17.51, nyugszik 01.27 Nyugat-Szlovákia: 17.57, nyugszik 01.33 órakor Névnapjukon szeretettel köszöntiük EMŐD - LUBOMÍRA valamint Hágár, Román, nevű kedves olvasóinkat • EMÖD - régi magyar személynévből keletkezett. Jelentése: anyácska. Ma hangalakja miatt férfiutónévként használatos. • 1962-ben halt meg Hermann HESSE svájci költő és író (szül. 1877). A VASÁRNAP következő számának tartalmából AZ ELÁTKOZOTT GÁT Angol újságíró Bősről a Timesban 2. rész CSENDES SZIGET A SZLOVÁK TENGERBEN Petrőci Bálint beszélgetése dr. Veres Jánossal, Felsökirályi polgármesterével KARCSA Gazdag József riportja A KIRÁLYNÁL, ESZTERGOMBAN Szabó G. László írása IRGALOM Monoszlóy Dezső novellája FOGYÓKÚRA MINDENKINEK CSALÁDI POPKLUB Környezetkímélő közlekedési eszköz... Prikler László felvétele Külföldi munkavállaláshoz nem szükséges a csehszlovák hivatalok engedélye • 32 000 állampolgárunk dolgozik a nyugat-európai országokban Tíz évvel ezelőtt köztársaságunkban a vállalatok még különféle előnyöket ígérve csalogatták a munkaerőt. A sajtóban megjelent hirdetések többsége munkahelyet kínált. 1980 óta érkeztek külföldi munka- vállalók Lengyelországból, Kubából, Magyarországról és főképp Vietnamból. Csehszlovákia így próbálta pótolni a munkaerőhiányt. A tervgazdálkodás csődje után bebizonyosodott, hogy munkaerőből nem hiány, hanem felesleg mutatkozik. A TÁVOZÓK KÁRPÓTLÁSA 1989-ben még 40 000 vietnami, 2000 kubai, továbbá lengyelek és magyarok is dolgoztak nálunk. 1989 novembere után a kubaiak gyorsan távoztak. A kormány tavaly dokumentumot fogatott el a vietnamiak távozásának feltételeiről. Ennek értelmében azok a vietnamiak, akik a kormányközi egyezmény értelmében öt évig dolgozhatnak nálunk, azonnali távozásuk esetében megkapják bérük ötszörösét. E döntés hatályba lépésekor még húszezer vietnami dolgozott nálunk. Ma számuk már alig négyezer. Ám közben a munkaerőpiacon is változások történtek. Különösen a cseh vállalatok vagy vállalkozók akarják őket visz- szatartani, mert szükség van rájuk. Mivel a vietnamiakat a megállapodásban szereplő öt év előtt távozásra késztettük, nem tartottuk be a kormányközi egyezményt, s így bonyodalmakat okoztunk Vietnamnak. Ennek fejében a szövetségi HOVÁ, KIHEZ FORDULJUNK? TÖBB OLVASÓNK KÉRI, HOGY LAPUNK HASÁBJAIN KÖZÖLJÜK A MAGYAR POLITIKAI PÁRTOK ÉS A CSEMADOK IRODÁINAK, VEZETŐINEK CÍMÉT, TELEFONSZÁMÁT, HOGY SZÜKSÉG ESETÉN TUDJÁK HOVÁ, KIHEZ FORDULJANAK. Együttélés Politikai Mozgalom, P. O. Box 44., Praz- ská 7., 814 99 Bratislava, telefon: 07/497 877. Irodavezető: Struhár Lúcia Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (ideiglenes cím), Krízna 52., 821 08 Bratislava, telefon: 07/600 77. Irodavezető: Szabó Kinga Magyar Néppárt, Popély Gyula, Cernysevského 39., 851 01 Bratislava Magyar Polgári Párt, Zabo- tova 2., 811 01 Bratislava, telefon: 07/497 684, 497 688, fax: 07/495 322. Irodavezető: Vörös Éva Csemadok Országos Választmánya, nám. 1. mája 10-12., 815 57 Bratislava, Sidó Zoltán főtitkár, telefon: 07/511 47. Csemart: 533 94. kormány 400 millió koronás humanitárius segítséget nyújt Vietnamnak, ahol a tőlünk hazaérkezők növelik a munkanélküliek számát. Ez az összeg főképp a szakmai átképzést szolgálja. Kormányunknak jogában áll az összeg felhasználásának ellenőrzése. Az összeg egy részét a megállapodás értelmében főképp munkahivatalok létesítésére fordítják. IDEGENEK ALKALMAZÁSA ENGEDÉLLYEL Az itt maradt vietnamiak egy részével piacainkon, vásárcsarnokainkban találkozhatunk. Árusítanak. De hát ezt is csak bizonyos feltételek mellett tehetik. Vagy valaki alkalmazza őket, amihez viszont a munkaadónak be kell szereznie a munkahivatal engedélyét, vagy saját iparengedéllyel kell rendelkezniük. Ilyen engedély kiadásának is megvannak a feltételei. Tény, hogy a vietnami vállalkozók száma növekszik. A vietnamiakon kívül nyilvántartunk mintegy kétezer lengyel és néhány száz angolai vendégmunkást (vagy vállalkozót). Számuk Csehországban hétezerre tehető. KÜLFÖLDÖN HIVATALOSAN ÉS FEKETÉN? Állampolgáraink a világ bármely országában vállalhatnak munkát a csehszlovák hivatalok előzetes engedélye nélkül. így dolgozik hivatalosan 25 000 állampolgárunk Németországban. Egész Európában összesen kb. 32 000, a tengeren túl pedig néhány száz. Külföldön, a munkavállaláshoz az ottani illetékes munkahivatal engedélye szükséges. Gyakorlatból tudjuk, hogy amennyiben ott is vannak munkanélküliek, az idegenek alkalmazását nemigen engedélyezik. Németországgal megállapodást kötöttünk ezer 18-40 év közötti csehszlovák állampolgár alkalmazására 12-18 hónapos időtartamra bizonyos foglalkozási ágakban (például az építőiparban, a vendéglátásban, a gépiparban). Egy másik megállapodás értelmében vállalataink egyezséget kötnek a német hivatalokkal bizonyos konkrét munka elvégzésére. Ennek keretében Németországban évente 8250 csehszlovák állampolgárt alkalmaznak. Külön csoportot alkotnak a „pendlizök“, akik naponta járnak Németországba, reggel mennek, este visszatérnek. Számuk feltehetően 12 000. Róluk nincs pontos nyilvántartás. Ám vigyázat! Az ottani vállalkozók ugyan szívesen alkalmaznak ilyen személyeket, mert ez a legolcsóbb munkaerő, de ameny- nyiben erre a német hivatalok rájönnek, a feketén alkalmazottat ezer márka, a munkaadót pedig 100 000 márka bírsággal sújthatják. Csehszlovák állampolgárok külföldi munkavállalásáról hivatalaink Ausztriával, Franciaországgal, Hollandiával és Olaszországgal is tárgyalnak. A Németországban dolgozók a társadalmi biztosítást márkában fizetik. Ez idő alatt itthon nincsenek biztosítva. Amennyiben külföldön dolgozó állampolgáraink azt akarják, hogy ez az idő is beszámítson nyugdíjuk kiszámításához, visszatértük után havi 400 koronát utólag is befizethetnek. (—al) Nyári rejtvényversenyünket olvasóink nagy örömmel fogadták. Leveleikben kérik folytatását. Sokuk óhajának eleget téve szerkesztőségünk a Vasárnap augusztus 21-én megjelenő számában új rejtvényversenyt indít. A helyes megfejtők között a vállalat értékes díjait, valamint a Vasárnap egyéves és féléves előfizetését sorsoljuk ki: 1. díj, 24 nyelvű elektronikus zsebszótár 2. díj, 14 nyelvű elektronikus zsebszótár 3. díj, Gilette elemes borotvakészülék 4. díj, Német késkészlet 5. díj, Super Hobel zöldséggyalu 6. díj, Swiss-Lady bio-óra 7. díj, Egyéves előfizetés a Vasárnapra 8. díj, Féléves előfizetés a Vasárnapra. a ködösítésről Lassan úgy tűnik, hogy már az orrunknál sem látunk tovább. Az új politikusi elit ködösítése néha a kommunista ősködön is túltesz. Naponta nyilatkoznak, ■ magyarázzák programjukat, azonban minél többet beszélnek, az egyszerű csehszlovákiai halandó annál kevesebbet ért belőle. A választási programok, ígéretek összekuszálódnak a pártok politikai csatározásai közben törlesztett számlákkal, a ragadozó hatalmi ambíciók realizálása közben elhangzó szónoki fogásokkal. Mi pedig csak lessük, hogy mi is kerekedik ki ebből a nagy ködösítésből. Egyik legkaotikusabban vitatott probléma a népszavazás. A győztes pártok a demokrácia ezen alapvető eszközét pártpolitikai sakkhúzásaik egyik lehetőségévé degradálják. Akkor és ott akarják elővenni, amikor az nekik a legjobban megfelel. Az is mellékes, hogy olyan alapvető társadalmi problémáról kell dönteni, mint a köztársaság különválása. A közvélemény-kutatás hiába állapítja meg, hogy Csehország és Szlovákia lakosságának többsége ellenzi a kettészakadást. A túlokos politikusoknak most nem hitelesek a felmérések adatai, ugyanis nem felel meg párt- politikai, hatalmi érdekeiknek. De hogyan is magyarázzák a népszavazás halogatását Prágában és Pozsonyban? Klaus cseh pártvezér és miniszter- elnök szerint hiába döntene a lakosság a köztársaság egybenmaradása mellett, a két ország politikusai úgy sém tudnak megegyezni, akárcsak az utóbbi két évben. Pedig ha az ország lakosságának többsége úgy dönt, hogy együtt akar élni, akkor a politikusoknak meg kell egyezniük. Ha pedig erre képtelenek, új választásokat kell kiírni és olyan politikusokat kell a helyükre állítani, akik képesek a választók többségének akaratát teljesíteni. Végeredményben a választók egyharmadának szavazataival nem hagyhatják figyelmen kívül nyolcvan százaléknak a követelését. Meciar szlovák miniszterelnök gyakran emlegeti a népszavazást. Ez azonban lényegében nem a lakosság véleményének kikérése Csehszlovákia egységéről, hanem az önálló Szlovákiát szentesítő alkotmány jóváhagyása lenne. De mi lenne akkor, ha a „megdolgozott“, „nemzeti öntudatra ébresztett“ és sok mindenben csalódott szlovák nép többsége mégis az egységes Csehszlovákia mellett döntene? A népszavazáson úgy kell feltenni a kérdést, hogy arra csak olyan választ lehessen adni, amelyben a nem is igent jelent. A ködösítés egyik leggyakoribb eszköze a jelenlegi alkotmányra hivatkozás, miszerint csak akkor lehet népszavazást tartani, ha az egyik országrész ki akar válni a föderációból. Ez igaz, de egy határozatképes parlament olyan módosításokat is hozhat, amely bármilyen kérdésben lehetővé teszi a népszavazást. Ha új alkotmányt lehet készíteni, akkor miért nem lehet a régit módosítani? Egyszerűen azért, mert nem felel meg a hatalmon lévőknek. Tisztelt ködösítők, a demokrácia jobboldali és baloldali bajnokai! Talán csak nem akarják elhitetni az ország lakosságával, hogy Csehszlovákia szétverésére van joguk, a beláthatatlan következményekkel járó gazdasági, szociális, külpolitikai, katonai elválásról dönthetnek, de arra, hogy megkérdezzék az ország lakosságát, arra nincs megbízatásuk. De politikus urak, a Szlovák Nemzeti Párton kívül melyik pártnak a választási programjában szerepelt az önálló szlovák állam, vagy az önálló Csehország? Akkor ilyen történelmi lépésre kitől kapták a megbízatást? Csakis saját hatalmi ambícióik vezérlik őket. Ezt pedig a választók többsége elveti. így megbízatásuk könnyen lehet e nagy ködben pünkösdi királyság. Szűcs Béla 2 1992. Vili. 7.
