Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-26 / 26. szám
ŰBllJBSBfi Jú lius - Szent Jakab hava - első hetében az átlagos napi középhőmérséklet 20,1, a maximális 25,2, a leghidegebb 15,2 Celslus-fok. Annak ellenére, hogy száraz nyarat jósolnak, záporra, viharra számíthatunk. Gondoljunk rá, hogy zivatar, jégverés után jobban terjednek a gombabetegségek. Folytassuk a szamócásban végzendő munkákat. A tövekről csípjük le a hosszúra nyúlt ostorindákat, ugyanis ezek gyengítik a növényt. Lazítsuk fel az 1-2 éves ágyások talaját, s ha kell, permetezéssel védekezzünk a takácsatkák, a levéltetvek, a sodrómolyok, a levélfoltosság stb. ellen. Itt van a málnaszüret és a legkorábban érő körték szedésének ideje. A málnát óvatosan szedjük, hűvös helyen, ha módunkban áll, vessző- vagy háncskosarakban tároljuk. A korai körték szedését kézzel vagy szedőzsákkal végezzük. A rázás és még inkább a verés, rontja a gyümölcs minőségét, sőt a termőrészek károsításával a jövő évi termést is befolyásolja. Az utóbbi években Magyarországon az almafa-varasodás ellen, valamint a cseresznye és a meggy nyári levélhullatása ellen sikerrel alkalmazzák a Delan 750 SC-t. Tíz liter permetlé elkészítéséhez mindössze 3,5—4 ml szerre van szükség. A Delan 750 SC tavasszal az őszibarack tafrinás levélfodrosodása ellen is kiválóan alkalmazható. A szőlőben a legfontosabb munkák közé a fürtök védelme tartozik. A fejlődő fürtöket - a lisztharmat és a peronoszpóra mellett - a szürkepenész is megtámadja. A szemeken porszerű, szürkésfehér penész telepszik meg és szürkésbarna rothadást okoz. Később a megtámadott bogyók elszáradnak. A betegség ellen Ortho-Phalta vagy Mikai 75 WP 0,2 százalékos oldatával védekezhetünk. A kordonmúvelésű szőlőkben igazítsuk a hajtásokat a huzalok közé, a karós művelésű kultúrákban pedig végezzük el a harmadik kötözést. Ápoljuk a zöldoltásokat - törjük ki az oldalhajtásokat. A bor ápolási munkái közül eljött a reduktív borok harmadik fejtésének ideje. Ezt a műveletet zártan végezzük. A zöldségeskertben itt van a papTika fejtrágyázásának ideje; négyzetméterenként 15 g pétisót és 7 g szuperfoszfátot juttassunk ki. Vethetünk még bokorbabot, céklát, közepes tenyészidejű sárgarépát és karalábét. Palántázható még a kel-, a fejes és a vörös káposzta. A sárga- és a görögdinnyét a peronoszpóra és a kolletotrihumos termésfoltosság ellen kell permetezni. A paradicsomnál és a burgonyánál a paradicsom- és a burgonyavész károsításával számolhatunk. Az utóbbiak ellen pl. Dithane M 45 alkalmazható. Ritkítsuk ki, s utána alaposan (!) öntözzük meg a gyökérzöldséget. A kötöttebb talajokon, mivel azt a gyökerek csak nehezen tudják áttörni, szabálytalan termés képződhet. Alapos öntözéssel - ilyenkor a talajnak 20-25 cm mélyen át kell nedvesednie (!) - azonban ez elkerülhető. Ne.feledkezzünk azonban meg arról sem, hogy a túlzott öntözés termésrepedést okoz. Nyírjuk meg és öntözzük a pázsitot. Tápanyag-utánpótlásra is szükség lehet; ebből a célból juttassunk ki négyzetméterenként 10 gramm pétisót, utána öntözzünk. A díszcserjék is meghálálják az öntözést. A vízigényesebbeknek 40-50 litert adjunk. Szedjük fel a virághagymákat; tisztogassuk meg őket, selejtezzük ki a sérült és a beteg példányokat, majd a szikkasztás után 20 Celsius-fok körüli hőmérsékleten, száraz helyiségben tároljuk. -rOlvasói kérésre A körte varasodása A háztáji zöldségtermesztés és öntött 1992. VI. 26. A varasodás a körte legsúlyosabb betegsége A kórokozó fertőzésére minden évben lehet számítani, de a kártétel súlyossága elsősorban az időjárástól függ. Csapadékos Időben a kórokozó súlyos károkat okoz, mert a gomba a növény csaknem valamennyi föld feletti részét - a leveleket, gyümölcsöt, a hajtást, de még az elfásodott vesszőket is megtámadja. Ezekben a beteg vesszőkben is képes áttelelni a kórokozó és tavasszal a rügyfakadással egy időben jelentkezik a fertőzési veszély, amely gyakorlatilag a lombhullásig eltarthat. A levélen a fertőzés bekövetkeztét az 1-2 cm átmérőjű olajzöld, majd bámuló foltok és a penészgyep megjelenése jelzi. A gyümölcsön is hasonló foltok képződnek, ha bekövetkezik a fertőzés, de gyakoribb, hogy a penészgyep elhalása után párás foltok maradnak vissza. Ha a fertőzés a gyümölcsfej- lödés intenzív szakaszában következett be, akkor a párás foltok berepedeznek és gyakran akár a magházig hatoló hasadás is megfigyelhető. A hajtáson világoszöld duzzanatok keletkeznek. A vessző elfásodásá- val ezek a duzzanatok felrepednek és fekélyes sebekké alakulnak, amelyek azután állandó fertőzési gócot képeznek. A kórokozó elleni védekezésben nagy jelentősége van az agrotechnikának, a fertőzött részek eltávolításának, a szellős korona kialakításának. Fontos, hogy ősszel a lehullott lombot összegyűjtsük és elégessük. A vegyszeres védekezésnél a téli lemosó permetezésről se feledkezzünk el. A fungicidek közül Nitrosan 25-öt 3, a Nitrosan 50-et 1,5, az Zöldségféléinket vízfelvételük - vízfogyasztásuk - alapján több csoportra oszthatjuk. Jó vízfelvevő és a vizet erőteljesen fogyasztó növények - ilyenek például a céklarépa, a burgonya, a csemegekukorica - gyorsan növekvő gyökérrendszerükkel köny- nyen felveszik a nedvességet, de a párolgás ellen kevésbé védett leveleikkel gyorsan el Is párologtatják azt. Ennek ellenére viszonylag jól bírják a szárazságot. Egy-egy cékla a nyári időszakban naponta fél liternyi vizet használ fel. A vegetációs idő első felében kisebb, a másodikban az átlagosnál kiadósabb öntözést igényel. A korai burgonya vízszükséglete magasabb a késeinél. Ez a fejlődés alatt kb. 100 mm-nyi mennyiség. Ha a talajban kevés a nedvesség, a hajtások növekedése csökken, vele együtt a termésmennyiség Is. Sok öntözés esetén viszont a talaj levegőtlenné válik és a tápanyagok Is lemosódnak az altalajba. A talaj nedvességét különösen a tenyészidő elején kell tartani, hogy bőséges szártömeg fejlődjön. Ha az öntözést a gumókötésig halogatjuk (ez a virágzás kezdete), kevés gumó képződik. A kései burgonya öntözését szeptember közepéig fejezzük be, ellenkező esetben a gumók éretlenek lesznek. Mély gyökeret fejlesztenek a csemegekukorica-fajták, akár 2 méterig is lehatolnak. Vízszükségletüket ezért már a tenyészidő elején kielégítik. Levegős talajt igényelnek, a kötött talajokon ezért kevesebbet, a homokon többet öntözhetjük. A legtöbb nedvességet a címer megjelenésekor és a virágzást követő két hét folyamán igényel. Dr. Juhász Árpád A szennyvíz elhelyezése A szennyvíz elhelyezése, a megtelt tározók rendszeres ürítése a falusi településeken nem kis gondot okoz, nem beszélve arról, hogy kiadásokkal is jár. Szakszerű eljárással azonban ez a gondot okozó civilizációs „melléktermék“ a kertekben hasznosítható. nációja az emésztögödör. Ide vezetik a szennyvizet, amely a fenék és a fal résein át minden előtisztítás nélkül szivárog a talajba, esetenként szippantókocsival eltávolítják. A szivárgás és a szikkasztás közötti különbség ismeretében nem nehéz elképzelni az emésztőgödrök talaj- és vízszennyező hatását, amely elsősorban az emésztőgödör közvetlen közelében hat. Szakszerűtlen, rendkívül környezetszennyező módszer. A fejlett országokban nem alkalmazzák. Arborolt pedig 4 százalékos töménységben alkalmazzuk. A védekezésnél a fő figyelmet azonban a kritikus tavaszi időszakra kell fordítanunk. Ez április végétől június végéig tart. Az első permetezést röviddel a virágzás előtt végezzük, majd a többit kéthetes intervallumokban. A következő szereket alkalmazhatjuk: a Dithane M 45 0,3 százalékos, a -Perozin 75 B 0,4, a Novozir MN 80 0,3, a Polyram Combi 0,2, a Baycor 25 WP 0,1 és a Rubigan 12 EC 0,04 százalékos oldatát. Miklós Dénes kertészmérnök Előszikkasztás A szennyvíz előtisztítása során eltávolítják a durva szennyeződést (pl. az iszapot), mert attól a szikkasztó gyorsan eltömödik. A talaj szikkasztófelületére csak annyi szennyvizet szabad elhelyezni, amennyit folyamatosan megtisztít (ez jóval kevesebb, mint amennyi elszlvárog). A szikkasztófelületen a szennyvizet szikkasztótesttel osztják el egyenletesen. A biológiai hártyában élő baktériumok számára a szikkasztótest levegőztetésével juttatnak oxigént. A szennyvlzszikkasztó előtiszítóból és szikkasztóból áll. Az előtisztltóban a durva szeny- nyezödések és a lebegő anyag nagyobb része visszamarad. A nyers szennyvizet tehát előbb ülepíteni kell. Az oldómedencében vagy oldóaknában a szennyvíz ülepítésén túl annak részleges biológiai tisztítása és az iszap rothadása is lezajlik. Az oldómedencék és -aknák betonból vagy téglából, újabban acélból és műanyagból is készülnek. Az émelt szintű szikkasztóból a szennyvíz a növények gyökérzónájába jut. Ez a szikkasztás a növények szempontjából is igen kedvező. A növények gyökere azonban igen hamar benövi a szikkasztó réseit, s így az működésképtelenné válik. Ilyenkor a gyökereket el kell távolítani. Szakszerűtlen megoldás A zárt szennyvíztisztító és a házi szennyvízszikkasztó sajátos kombiÖntözésre alkalmas A szikkasztás a szennyvízzel való öntözés egyik legismertebb, legelterjedtebb módja. A szikkasztó a fölé telepített növények altalaját öntözi, ezáltal fejlődésüket segíti. Pázsit és dísznövények öntözéséhez világszerte alkalmaznak szikkasztóárkot vagy -mezőt. A fák, cserjék és a szőlő öntözésére a fedett árkos szikkasztó felel meg. Az árkot a fák tövében célszerű kialakítani. Nagy kertben árok- rendszert készíthetünk, s az árkokat felváltva üzemeltethetjük. Fóliasátorban különösen télen jól használható, hiszen a vizen és a tápanyagokon kívül a szennyvíz hőenergiája is hasznosul. A szennyvíz 14-18 Celsius-fokos hőmérséklete télen jelentős hőmennyiséget visz a talajba, ezzel a fóliasátrak fűtési költsége csökken. A szennyvízzel a talajba vitt hő a gyökérzónát melegíti. A szikkasztás és a szennyvízöntözés komplex rendszere a Nitrofor eljárás. Ezzel a módszerrel a szennyvíz és vele együtt az igen veszélyes nitrát sem jut a talajvízbe. Két, megfelelően kialakított szikkasztó rendszer közül az egyik a tenyésztőben, a másik télen, fóliasátras kertészetekben működik szennyvízöntözőként. Mindkettő szikkasztófelülete olyan nagy, hogy az elszikkasztott vizet a növények maradéktalanul felszívják. Emberi táplálékul szolgáló, nyersen fogyasztható növényeket szigorúan tilos szennyvízzel öntözni; csak a dísznövények és a termésükért termesztett, többéves növények vehetők számításba. A szennyvízszíkkasztók rendszeres karbantartása során a növények gyökereit és a szennyvízből leülepedő, tömődést okozó lebegő anyagokat eltávolítják. A hagyományos szikkasztókat 10-15 évenként átépítik, a fedettárkos szikkasztókat évente egyszer, a tavaszi kerti munkákkal együtt célszerű felúj ítani. Kertészet és Szőlészet Gabonamagvak tápértéke--ÍZT":.-.: . ... A búza A gabonamagvak elsősorban energiával látják el a haszonállatot. Általában 7-14 % nyersfehérjét, 2-5 % nyerszslrt, 2-10 százalék nyersrostot tartalmaznak. Tápanyag szempontjából egyoldalú takarmányok, főként hizlalásra valók, fehérjében viszonylag szegények és aminosav-összetételük hiányos. Az ásványi anyagok közül foszforban gazdagok, amelynek egy részét azonban az állatok nem tudják hasznosítani. Bőségesen tartalmazzák a B-vitaminokat, csíráikban E-vitamin található. A búza főként emberi táplálkozásra szolgál, de a takarmánybúza változata mind nagyobb szerepet játszik az állatok etetésében. A gabonák közül fehérjékben a leggazdagabb, de létfontosságú aminosav-tartalma alacsony, így elsősorban energiahordozó takarmánynak számít. Minden állatfaj jól emészti. Energetikai tápértéke sertésben 14,5, baromfiban 14 MJ/kg emészthető energia, a kukorica után energiában a leggazdagabb takarmány a gabonafélék közül. A nyúl különösen jól emészti a búza tápanyagait, energetikai tápértéke 15,4 MJ/kg emészthető energia, ez még a kukoricáénál is nagyobb. A búzát valamennyi állatfaj takarmányozásában eredményesen felhasználhatjuk, általában 20-40, maximum 50 százalékban. Az egyoldalú búzaetetést kerülni kell, mert önmagában nem fedezi az állatok táplálóanyag-igényét. A tojótyúk és a 3 hétnél idősebb csirkék szemes formában is igen szívesen fogyasztják, a gabonák közül legjobban kedvelik. Broillercsirkéknek a nevelés 3. hetétől az adag 10-20 %-ában, később 20-50 %-ában szemes formában adhatjuk a táp etetése mellett. A szemesbúza felvételére a nyulakat is rá lehet szoktatni, napi adagjuknak 20-40 %- át képezheti a búza. Kistermelők Lapja Szennyvízszikkasztás fóliasátorban Q7ÍHr3C7tn nntn70C WlíilllllQOblw V# I liVhVW
