Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-26 / 26. szám

ŰBllJBSBfi Jú lius - Szent Jakab hava - első hetében az átlagos napi középhőmérséklet 20,1, a maximális 25,2, a leghidegebb 15,2 Celslus-fok. Annak ellenére, hogy száraz nyarat jósolnak, záporra, viharra számíthatunk. Gondoljunk rá, hogy zivatar, jégverés után jobban terjednek a gombabetegségek. Folytassuk a szamócásban végzendő munkákat. A tövekről csípjük le a hosszúra nyúlt ostorindákat, ugyanis ezek gyengítik a növényt. Lazítsuk fel az 1-2 éves ágyások talaját, s ha kell, permetezéssel védekezzünk a takácsatkák, a levéltetvek, a sodrómo­lyok, a levélfoltosság stb. ellen. Itt van a málnaszüret és a legkorábban érő körték szedésének ideje. A málnát óvatosan szedjük, hűvös helyen, ha módunkban áll, vessző- vagy háncskosarakban tároljuk. A korai körték szedését kézzel vagy szedőzsákkal végezzük. A rázás és még inkább a verés, rontja a gyümölcs minőségét, sőt a termőrészek károsításával a jövő évi termést is befolyásolja. Az utóbbi években Magyarországon az almafa-varasodás ellen, valamint a cseresznye és a meggy nyári levélhullatása ellen sikerrel alkalmazzák a Delan 750 SC-t. Tíz liter permetlé elkészítéséhez mindössze 3,5—4 ml szerre van szükség. A Delan 750 SC tavasszal az őszibarack tafrinás levélfodrosodása ellen is kiválóan alkalmaz­ható. A szőlőben a legfontosabb munkák közé a fürtök védelme tartozik. A fejlődő fürtöket - a lisztharmat és a peronoszpóra mellett - a szür­kepenész is megtámadja. A szemeken porszerű, szürkésfehér penész telepszik meg és szürkésbarna rothadást okoz. Később a megtámadott bogyók elszáradnak. A betegség ellen Ortho-Phalta vagy Mikai 75 WP 0,2 százalékos oldatával védekezhetünk. A kordonmúvelésű szőlőkben igazítsuk a hajtásokat a huzalok közé, a karós művelésű kultúrákban pedig végezzük el a harmadik kötözést. Ápoljuk a zöldoltásokat - törjük ki az oldalhajtásokat. A bor ápolási munkái közül eljött a reduktív borok harmadik fejtésének ideje. Ezt a műveletet zártan végezzük. A zöldségeskertben itt van a papTika fejtrágyázásának ideje; négyzetméterenként 15 g pétisót és 7 g szuperfoszfátot juttassunk ki. Vethetünk még bokorbabot, céklát, közepes tenyészidejű sárgarépát és karalábét. Palántázható még a kel-, a fejes és a vörös káposzta. A sárga- és a görögdinnyét a peronoszpóra és a kolletotrihumos termésfoltosság ellen kell permetezni. A paradicsomnál és a burgo­nyánál a paradicsom- és a burgonyavész károsításával számolha­tunk. Az utóbbiak ellen pl. Dithane M 45 alkalmazható. Ritkítsuk ki, s utána alaposan (!) öntözzük meg a gyökérzöldsé­get. A kötöttebb talajokon, mivel azt a gyökerek csak nehezen tudják áttörni, szabálytalan termés képződhet. Alapos öntözéssel - ilyenkor a talajnak 20-25 cm mélyen át kell nedvesednie (!) - azonban ez elkerülhető. Ne.feledkezzünk azonban meg arról sem, hogy a túlzott öntözés termésrepedést okoz. Nyírjuk meg és öntözzük a pázsitot. Tápanyag-utánpótlásra is szükség lehet; ebből a célból juttassunk ki négyzetméterenként 10 gramm pétisót, utána öntözzünk. A díszcserjék is meghálálják az öntözést. A vízigényesebbeknek 40-50 litert adjunk. Szedjük fel a virághagymákat; tisztogassuk meg őket, selejtezzük ki a sérült és a beteg példányokat, majd a szikkasztás után 20 Celsius-fok körüli hőmérsékleten, száraz helyiségben tároljuk. -r­Olvasói kérésre A körte varasodása A háztáji zöldségtermesztés és öntött 1992. VI. 26. A varasodás a körte legsúlyosabb betegsége A kórokozó fertőzésére minden évben lehet számítani, de a kártétel súlyossága elsősorban az időjárástól függ. Csapadékos Időben a kórokozó súlyos károkat okoz, mert a gomba a növény csaknem valamennyi föld feletti részét - a le­veleket, gyümölcsöt, a hajtást, de még az elfásodott vesszőket is meg­támadja. Ezekben a beteg vesszők­ben is képes áttelelni a kórokozó és tavasszal a rügyfakadással egy idő­ben jelentkezik a fertőzési veszély, amely gyakorlatilag a lombhullásig eltarthat. A levélen a fertőzés bekö­vetkeztét az 1-2 cm átmérőjű olaj­zöld, majd bámuló foltok és a pe­nészgyep megjelenése jelzi. A gyü­mölcsön is hasonló foltok képződ­nek, ha bekövetkezik a fertőzés, de gyakoribb, hogy a penészgyep elha­lása után párás foltok maradnak vissza. Ha a fertőzés a gyümölcsfej- lödés intenzív szakaszában követ­kezett be, akkor a párás foltok bere­pedeznek és gyakran akár a maghá­zig hatoló hasadás is megfigyelhető. A hajtáson világoszöld duzzanatok keletkeznek. A vessző elfásodásá- val ezek a duzzanatok felrepednek és fekélyes sebekké alakulnak, amelyek azután állandó fertőzési gócot képeznek. A kórokozó elleni védekezésben nagy jelentősége van az agrotechni­kának, a fertőzött részek eltávolítá­sának, a szellős korona kialakításá­nak. Fontos, hogy ősszel a lehullott lombot összegyűjtsük és elégessük. A vegyszeres védekezésnél a téli lemosó permetezésről se feledkez­zünk el. A fungicidek közül Nitrosan 25-öt 3, a Nitrosan 50-et 1,5, az Zöldségféléinket vízfelvételük - vízfogyasztásuk - alapján több csoportra oszthatjuk. Jó vízfelvevő és a vizet erőtelje­sen fogyasztó növények - ilyenek például a céklarépa, a burgonya, a csemegekukorica - gyorsan nö­vekvő gyökérrendszerükkel köny- nyen felveszik a nedvességet, de a párolgás ellen kevésbé védett le­veleikkel gyorsan el Is párologtatják azt. Ennek ellenére viszonylag jól bírják a szárazságot. Egy-egy cékla a nyári időszakban naponta fél liter­nyi vizet használ fel. A vegetációs idő első felében kisebb, a második­ban az átlagosnál kiadósabb öntö­zést igényel. A korai burgonya vízszükséglete magasabb a késeinél. Ez a fejlődés alatt kb. 100 mm-nyi mennyiség. Ha a talajban kevés a nedvesség, a haj­tások növekedése csökken, vele együtt a termésmennyiség Is. Sok öntözés esetén viszont a talaj leve­gőtlenné válik és a tápanyagok Is lemosódnak az altalajba. A talaj nedvességét különösen a tenyészidő elején kell tartani, hogy bőséges szártömeg fejlődjön. Ha az öntözést a gumókötésig halogatjuk (ez a virágzás kezdete), kevés gumó képződik. A kései burgonya öntözé­sét szeptember közepéig fejezzük be, ellenkező esetben a gumók éret­lenek lesznek. Mély gyökeret fejlesztenek a cse­megekukorica-fajták, akár 2 méterig is lehatolnak. Vízszükségletüket ezért már a tenyészidő elején kielé­gítik. Levegős talajt igényelnek, a kötött talajokon ezért kevesebbet, a homokon többet öntözhetjük. A legtöbb nedvességet a címer megjelenésekor és a virágzást kö­vető két hét folyamán igényel. Dr. Juhász Árpád A szennyvíz elhelyezése A szennyvíz elhelyezése, a megtelt tározók rendszeres ürítése a falusi településeken nem kis gondot okoz, nem beszélve arról, hogy kiadásokkal is jár. Szakszerű eljárással azonban ez a gondot okozó civilizációs „melléktermék“ a kertekben hasznosítható. nációja az emésztögödör. Ide veze­tik a szennyvizet, amely a fenék és a fal résein át minden előtisztítás nélkül szivárog a talajba, esetenként szippantókocsival eltávolítják. A szi­várgás és a szikkasztás közötti kü­lönbség ismeretében nem nehéz el­képzelni az emésztőgödrök talaj- és vízszennyező hatását, amely első­sorban az emésztőgödör közvetlen közelében hat. Szakszerűtlen, rend­kívül környezetszennyező módszer. A fejlett országokban nem alkal­mazzák. Arborolt pedig 4 százalékos tömény­ségben alkalmazzuk. A védekezésnél a fő figyelmet azonban a kritikus tavaszi időszakra kell fordítanunk. Ez április végétől június végéig tart. Az első permete­zést röviddel a virágzás előtt végez­zük, majd a többit kéthetes interval­lumokban. A következő szereket al­kalmazhatjuk: a Dithane M 45 0,3 százalékos, a -Perozin 75 B 0,4, a Novozir MN 80 0,3, a Polyram Combi 0,2, a Baycor 25 WP 0,1 és a Rubigan 12 EC 0,04 százalékos oldatát. Miklós Dénes kertészmérnök Előszikkasztás A szennyvíz előtisztítása során eltávolítják a durva szennyeződést (pl. az iszapot), mert attól a szik­kasztó gyorsan eltömödik. A talaj szikkasztófelületére csak annyi szennyvizet szabad elhelyezni, amennyit folyamatosan megtisztít (ez jóval kevesebb, mint amennyi elszlvárog). A szikkasztófelületen a szennyvizet szikkasztótesttel oszt­ják el egyenletesen. A biológiai hártyában élő baktéri­umok számára a szikkasztótest le­vegőztetésével juttatnak oxigént. A szennyvlzszikkasztó előtiszítóból és szikkasztóból áll. Az előtisztltóban a durva szeny- nyezödések és a lebegő anyag na­gyobb része visszamarad. A nyers szennyvizet tehát előbb ülepíteni kell. Az oldómedencében vagy oldó­aknában a szennyvíz ülepítésén túl annak részleges biológiai tisztítása és az iszap rothadása is lezajlik. Az oldómedencék és -aknák betonból vagy téglából, újabban acélból és műanyagból is készülnek. Az émelt szintű szikkasztóból a szennyvíz a növények gyökérzónájába jut. Ez a szikkasztás a növények szem­pontjából is igen kedvező. A növé­nyek gyökere azonban igen hamar benövi a szikkasztó réseit, s így az működésképtelenné válik. Ilyenkor a gyökereket el kell távolítani. Szakszerűtlen megoldás A zárt szennyvíztisztító és a házi szennyvízszikkasztó sajátos kombi­Öntözésre alkalmas A szikkasztás a szennyvízzel való öntözés egyik legismertebb, legel­terjedtebb módja. A szikkasztó a fölé telepített növények altalaját öntözi, ezáltal fejlődésüket segíti. Pázsit és dísznövények öntözé­séhez világszerte alkalmaznak szik­kasztóárkot vagy -mezőt. A fák, cserjék és a szőlő öntözé­sére a fedett árkos szikkasztó felel meg. Az árkot a fák tövében célsze­rű kialakítani. Nagy kertben árok- rendszert készíthetünk, s az árkokat felváltva üzemeltethetjük. Fóliasátorban különösen télen jól használható, hiszen a vizen és a tápanyagokon kívül a szennyvíz hőenergiája is hasznosul. A szenny­víz 14-18 Celsius-fokos hőmérsék­lete télen jelentős hőmennyiséget visz a talajba, ezzel a fóliasátrak fűtési költsége csökken. A szenny­vízzel a talajba vitt hő a gyökérzónát melegíti. A szikkasztás és a szennyvízön­tözés komplex rendszere a Nitrofor eljárás. Ezzel a módszerrel a szennyvíz és vele együtt az igen veszélyes nitrát sem jut a talajvízbe. Két, megfelelően kialakított szik­kasztó rendszer közül az egyik a te­nyésztőben, a másik télen, fóliasát­ras kertészetekben működik szennyvízöntözőként. Mindkettő szikkasztófelülete olyan nagy, hogy az elszikkasztott vizet a növények maradéktalanul felszívják. Emberi táplálékul szolgáló, nyer­sen fogyasztható növényeket szigo­rúan tilos szennyvízzel öntözni; csak a dísznövények és a termésükért termesztett, többéves növények ve­hetők számításba. A szennyvízszíkkasztók rendsze­res karbantartása során a növények gyökereit és a szennyvízből leülepe­dő, tömődést okozó lebegő anyago­kat eltávolítják. A hagyományos szikkasztókat 10-15 évenként áté­pítik, a fedettárkos szikkasztókat évente egyszer, a tavaszi kerti mun­kákkal együtt célszerű felúj ítani. Kertészet és Szőlészet Gabonamagvak tápértéke--ÍZT":.-.: . ... A búza A gabonamagvak elsősorban energiával látják el a haszonállatot. Általában 7-14 % nyersfehérjét, 2-5 % nyerszslrt, 2-10 százalék nyersrostot tartalmaznak. Tápanyag szempontjából egyoldalú takarmányok, főként hizlalásra valók, fehérjében viszonylag szegények és aminosav-összetételük hiányos. Az ásványi anyagok közül foszforban gazdagok, amelynek egy részét azonban az állatok nem tudják hasznosítani. Bősége­sen tartalmazzák a B-vitaminokat, csíráikban E-vitamin található. A búza főként emberi táplálkozásra szolgál, de a takarmánybúza változata mind nagyobb szerepet játszik az állatok etetésében. A gabonák közül fehérjékben a leggaz­dagabb, de létfontosságú aminosav-tartalma alacsony, így elsősorban energiahordozó takarmánynak számít. Minden állatfaj jól emészti. Energetikai tápértéke sertésben 14,5, baromfiban 14 MJ/kg emészthető energia, a kukorica után energiában a leggazdagabb takarmány a gabonafélék közül. A nyúl különösen jól emészti a búza tápanyagait, energetikai tápértéke 15,4 MJ/kg emészthető energia, ez még a kukoricáénál is nagyobb. A búzát valamennyi állatfaj takarmányozásában eredményesen felhasználhatjuk, általában 20-40, maximum 50 százalékban. Az egyoldalú búzaetetést kerülni kell, mert önmagában nem fedezi az állatok táplálóanyag-igényét. A tojótyúk és a 3 hétnél idősebb csirkék szemes formában is igen szívesen fogyasztják, a gabonák közül legjobban kedvelik. Broillercsirkéknek a nevelés 3. hetétől az adag 10-20 %-ában, később 20-50 %-ában szemes formában adhatjuk a táp etetése mellett. A szemesbúza felvételére a nyulakat is rá lehet szoktatni, napi adagjuknak 20-40 %- át képezheti a búza. Kistermelők Lapja Szennyvízszikkasztás fóliasátorban Q7ÍHr3C7tn nntn70C WlíilllllQOblw V# I liVhVW

Next

/
Thumbnails
Contents