Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-26 / 26. szám
A VASÁRNAP NAGYMAMÁKNAK ÉS NAGYPAPÁKNAK A sárgarépa csökkenti az infarktusveszélyt Szerkeszti Kulcsár Tibor Méry Gábor felvétele ■ Azok a férfiak, akik minden második napon elfogyasztanak 50 mil- ligram béta-karotint, a felére csökkentik annak a valószínűségét, hogy szívinfarktus vagy agyszélhűdés éri őket. Hz az eredménye a bostoni Harvard orvosi iskola nyolc évig tartó kísérletének. Azok az orvosok, akik a kísérlet során béta-karotint szedtek, artério- szklerózisban szenvedtek. Többnek közülük angina pectorisa volt (a szívizom elégtelen vérellátása okozta szívbetegség), néhányan már operáción is átestek, hogy megelőzzék a szívinfarktust. Mint azt a közelmúltban dr. Michael Gaziano Dallasban, az amerikai szívspecialisták kongresszusán elmondta, azoknak a férfiaknak az esetében, akik az említett vitaminkészítményt rendszeresen szedték, 49%-kal kevesebbszer fordult elő a szívinfarktus mint azoknál, akik nem fogyasztottak béta-karotint. A tudósok feltételezik, hogy a béta-karotin jellegzetes tulajdonságai gátolják az arterio- szklerózis kialakulását, lassítják ugyanis azt a biokémiai folyamatot, amely azt eredményezi, hogy a zsiradék a vérben, különösen a koleszterin, lerakódik az érfalakon. Itt kezdődik ugyanis az érelmeszesedés folyamata. A béta-karotin lehetővé teszi nemcsak a szívinfarktus veszélyének a csökkentését, hanem az agyszélhű- dést is, amely az arterioszklerózis leggyakoribb következménye. A legtöbb béta-karotint a sárgarépa, a kelkáposzta, a spenót, a fejes saláta és a mangold tartalmazza. Az A provitamin zsírban olvad. Hogy a szervezet könnyebben feldolgozhassa, a zöldséget kevés zsiradékkal kellene fogyasztanunk. A szakemberek a legkisebb megfelelő mennyiségként a felnőttek számára napi 15—20 milligramm A provitamint ajánlanak. Ennyi található kb. 250 gramm sárgarépában. (Welt am Sonntag, Bécs) Nagyapakorban apaszerepben a boldog apaság érzését. Christian Barnard, a híres szívsebész 66, Vol- ker Brand és Uwe Friedrichsen színészek 54^ Lórin Maazel karmester 68 évesen lett apa, Charlie Chaplinnek ez 72 éves korában adatott meg. Az idős apák nemcsak rendkívül büszkék, de állítólag a legjobbak a világon. Az az előnyük, hogy szívesebben foglalkoznak csemetéjükkel, mint a saját karrierjükkel, türelmesebbek, kedvesebbek a gyermekükhöz mint a fiatalabb apák. S nem kis előnyük, hogy anyagi szempontból megalapozottak. Ötven-, hatvan-, sőt hetvenéves korukban csak egy dolog hiányzik a boldogságukhoz: a kisbaba. S ha a világra jön, úsznak a boldogságban. Az 56 éves francia filmszínész, Alain Delon egyik nyilatkozatában bizonyára mindnyájuk véleményét megfogalmazta: „Mindenem megvolt: a pénz, a siker, a dicsőség, a szerelem. Most a családi boldogság valódi örömeit szeretném megismerni.“ Nemrégiben 26 éves felesége, Rosalie leánygyermekkel ajándékozta meg. A 71 éves Günther Philipp legnagyobb büszkesége a 6 éves Gero. A híres komikus alakításain milliók kacagtak, de számára a legnagyobb sikert és elismerést legkisebb fia mosolya jelenti. Vele éli át először „testközelből“ az apai örömöket, mert akkor, amikor első házasságából származó, ma már felnőtt fiai kicsik voltak, ő a karrierjével, a pénzszerzéssel törődött. Ma így nyilatkozik: „Amikor elérjük az érettség bizonyos -fokát, nagyon intenzíven éljük át a családi boldogságot. Tudjuk, hogy az milyen törékeny“. Telly Savalas, a leghíresebb hollywoodi „kopasz“ - akit a tévénézők Európa számos országában Kojak felügyelőként ismerhettek meg —, 67 éves korában boldog apának mondhatja magát. Harmadik felesége, Júlia 34 éves, legkisebb gyermeke Ari- ana négyéves múlt. Nyakában öt fia közül a legkisebb, a hétéves Christian. De nem szeretne ennyivel megelégedni. „A nagyapámnak 27 gyereke volt“ - mondja huncut mosollyal. Ezt talán ő sem gondolta komolyan ... „Gyönyörű dolog ilyen intenzíven átélni a gyermekkort“! (Günther Philipp, 71 éves); „Számomra a gyermek a kulcs a halhatatlansághoz“! (Telly Savalas, 67 éves) Ha ezek a világhírű filmszínészek így nyilatkoztak, bizonyára csoda történt velük. Telly Savalas és Günther Philipp. számára ennek a csodának pici keze, lába és arca van. Az idős korú férfiak az apaság boldog állapotát intenzíven és tudatosan élik, élhetik át, mivel az élet minden más örömében már volt részük — sikeres karriert futottak be, pénzre, nőkre tettek szert -, anélkül, hogy ez különösebb boldogságot jelentett volna számukra. Ahelyett, hogy a megérdemelt pihenésnek örülnének, nem bánják, ha nyugalmukat gyereksírás zavarja, ha átázott pelenkákkal kell bajlódniuk, vagy ha csemetéjüket órák hosszat a nyakukban kell lovagoltatniuk - s a gyerekük tulajdonképpen az unokájuk lehetne. , Több híres embernek csak idős korában adatott meg, hogy átélje „Az az igazság, hogy ezek a mai fiatalok valóban rettenetesek. De az a legrettenetesebb, hogy mi már nem tartozunk közéjük. “ P. Picasso Egy nyolcvanéves öregúr fiatalító műtétnek veti alá magát. Amikor ébredezik a narkózisból, potyognak a könnyei, s keservesen óbégatni kezd:- Doktor úr, doktor úr!- Uram, semmi oka, hogy így elkeseredjen - vigasztalja a sebész - a műtét kiválóan sikerült, minden a legnagyobb rendben van. Ha még vannak fájdalmai, azok néhány napon belül megszűnnek.- De doktor úr, én nem a fájdalomtól sírok — mondja a paciens - azért sírok, mert attól félek. hogy nem érek be időben az első tanítási órára! Méry Gábor felvétele Dodekné Chovan Ilona néprajzost: hogy van?- Evek óta tartó betegségemet leszámítva, köszönöm szépen, jól. Vannak olyan időszakaim, amikor nem tudok dolgozni, de szerencsére ezek aztán elmúlnak. Mert még nagyon sok elvégezni való dolgom van. • Hogyan lett Ilonka néni néprajzos?- Nem vagyok hivatásos néprajzkutató. Amit e téren megtanultam, elsajátítottam, azt magánúton, autodidakta módon értem el. Elsősorban a népi hímzés, a szövés, a fonás érdekelt. • Mégis, mi adta ehhez az indíttatást?- Pozsonyban, az itteni Kereskedelmi Akadémián érettségiztem 1936-ban, itt ismerkedtem meg a férjemmel is, osztálytársak voltunk. Még ugyanazon év őszén Budapestre kerültem, s itt beiratkoztam a Magyar Királyi Nőipari Iskolába. Ez ugyan szintén „csak“ középiskola volt, de nagyon sok ösztönzést, útmutatást nyújtott a néprajz iránti érdeklődésem alakulásában is. Tanáraim közül meg kell említenem elsősorban Hegedűs Margi- tot, aki később, az ötvenes években a budapesti Népművelési Intézet dolgozójaként számos tanfolyamot vezetett a népi hímzésről . • Miként alakult az élete, pályája az iskola elvégzése után?- 1942-ben visszajöttem Pozsonyba, 1943-ban férjhez mentem, átéltem a háborút, majd a gyermekeimet neveltem. Közben itthon is érdeklődéssel figyeltem a hazai néprajzi mozgalom kibontakozását, amelynek- még a Szlovák Állam idején- egyik meghatározó személyisége Arany A. Albert, a pozsonyi gimnázium tanára volt. Nagy érdeklődéssel olvastam Putz Éva A kolorii lagzi című munkáját is. Az ötvenes években megismerkedtem dr. Erna Markovával, aki annak idején az ÚLUV (Népművészeti Alkotások Központja) megalakítója volt, tőle is nagyon sokat tanultam. Gyűjtőmunkám eredményeiről gyakran írtam a Dolgozó Nő, illetve a Nő hasábjain, amelynek éveken át külső munkatársa voltam. S alapító tagja vagyok az 1969-ben, a Cse- madok keretében alakult Néprajzi Társaságnak is. • A hazai magyar közvélemény még nem értesült róla, hogy Ilonka néni a közelmúltban a budapesti Néprajzi Múzeum pályázatán 2. díjat nyert. Olvasóink nevében is gratulálunk az értékes díjhoz. Kérem, áruljon el valami bővebbet is a pályázat körülményeiről!- A pályázati felhívást a múlt év nyarán olvastam a Hétben. Elhatároztam, benevezek egyik elkészült munkámmal. Az eredménynek azért is örülök, mert mintegy 250 beérkezett pályamű közül tartották díjra érdemesnek. • Miről szóI a díjazott pályamunka?- Az utolsó naszvadi takácsról. Ez egyben munkám címe is. • Hogyan került vele kapcsolatba?- Több mint harminc évvel ezelőtt Kajtár József, a komáromi Dunamenti Múzeum. akkori igazgatója hívta fel rá a figyelmemet. Akkor én a nemrég alakult Ifjú Szívek népviseleteinek a gondozója voltam, s éppen Martoson jártam, az ottani népviseletet „gyűjtöttem“. A marto- si asszonyok körében ismerkedtem meg a vidék szokásaival, az emberek mentalitásával is. A martosiak gazdagok voltak, ók fontak, de nem szőttek. A szövést a naszvadiak végezték. így a martosiak közvetítésével jutottam el a naszvadiakhoz, s így találtam rá pályamunkám „hősére“, Csupor Józsefre. A napokban kaptam a szomorú hírt feleségétől, Mariid nénitől, hogy meghalt. Nagyon sajnálom, hogy nem tudhatta meg, a róla írt pályamű díjat nyert. • Ilonka néninek az Új Mindenes Gyűjtemény első, 1980- ban kiadott kötetében is megjelent egy munkája a koloni lyukas hímzésről Más néprajzi munkát nem ajánlott fel a kiadónak?- De igen. Még a rendszerváltás előtt szerződést kötöttem a budapesti Műszaki Kiadóval Felvidéki magyar fehérhímzések című munkámra, de a könyvkiadók ismert anyagi helyzete miatt aztán nem került sor a kiadásra. Szeretném megjegyezni, hogy ezt megelőzően a Madách sem vállalta a könyvet. Ez a kéziratom most szintén a budapesti Néprajzi Múzeumban van. Remélem, idővel majd csak- akad gazdája. Házasodni sosem késő Szerelem első látásra - ez lehetne a címe az alábbi történetnek. Az amerikai Michigan államban történt, hogy a 71 éves Lucille Feisel nevű idős hölgy egy reggel saját autójával szállította munkahelyére a 92 esztendős Bili Laufert. Mind a ketten önkéntes ápolóként dolgoztak egy kórházban, de eddig nem ismerték egymást, nem is találkoztak. A kölcsönös szimpátia azonban olyan erős volt, hogy az esküvő nem sokáig váratott magára. A vőlegénynek ez lesz már a negyedik házassága. Az első feleségétől elvált, a másik kettő pedig meghalt. Ferenc József császár szolgálója 101 éves Nitrianske Pravno községben, az ottani nyugdíjasok otthonában bensőséges ünnepségen köszöntötték a 101 éves Mária Sebekovát. A ma is teljes szellemi frissességnek örvendő idős asszony gyakran és szívesen emlegeti fiatalkori éveit, amikor Bécsben, a császár udvarában szolgált. Öt gyermeke közül már csak egy lánya van életben. Férje is régen meghalt, már 49 éve özvegy. Negyedik éve lakik itt a nyugdíjasok otthonában. Jól érzi magát, nemcsak azért, mert gondos ápolónője van, hnem azért is, mert a leánya rendszeresen látogatja.
