Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-26 / 26. szám
A regionális összefogásban rejlik a „Nyitra-szigeti“ községek jövője 9 9 9 1992. VI. 26. Finta Rezső gépészmérnököt, Nyitragerencsér polgármesterét két politikai mozgalom is parlamenti képviselőnek akarta jelölni. Mind a két ajánlatot e szavakkal utasította vissza: „Sok dolgom van Gerencséren!“ Hogy megértsük, miért ragaszkodik annyira a szülőfalujához, vagy három évtizedet kell visszapergetnünk élete történetében. Visszatér az emigrációból Ketten voltak testvérek. Az idősebbik, Ambrus, 1944-ben, Rezső 1946-ban született. Ambrus, a család nagy bánatára, süketnéma. Amint fölserdült, Pozsonyba került, hogy hasonló sorsú társaival szakmát tanuljon. Rezső a gerencséri magyar alapiskola elvégzése után a fővárosi Duna utcai magyar gimnáziumba iratkozott be, csakhogy a testvére, közelében lehessen. Az érettségi után felvették a műszaki egyetemre. Ambrus elégedetlenkedett: itt, ebben a rendszerben a süketnéma csak lakatos, szabó vagy cipész lehetett! Többre vágyott. Amikor megtudta, hogy Svédországban a süketnémák érettségizhetnek is, már nem volt maradása. 1967-ben emigrált. Rezső nagyon vonzódott a bátyjához, sokat gondolt rá. Az 1968-as, embert felszabadító légkörben fogamzott meg benne az elhatározás: Sosem lesz ilyen esélyem, hogy én is ki tudjak menni! Odahaza, mint a Cse- madok gerencséri szervezetének pénztárosa elszámolt, s június negyedikén, amikor apja és édesanyja a piacra vitték a frissen szedett epret, búcsúlevelet hagyott az asztalon és Bécsbe utazott. Innen szlovák „kivándorlókkal“ őt is Kanadába szállította a repülőgép. Nyelvtanfolyamra küldték, hogy az egyetemen folytathassa tanulmányait. Itthon az országba betörő tankok letiporták a szabadságjogokat. Amikor a két gerencséri emigráns megtudta, hogy édesanyjuk megbetegedett, levélben megegyeztek, egyiküknek vállalni kell a visszatérést, hogy a szülőknek segítsenek.- A bátyám süketnéma, Svédországban jövője van, én otthon jobban be tudnék illeszkedni, mérlegeltem — magyarázza Finta Rezső. A kihirdetett amnesztia 1969 végéig szólt. Karácsonyra hazajött. Fordulópont az életünkben Finta Rezső, aki 1971-tjen meg is nősült, mezőgazdaságra szakosodott gépészmérnökként csak nagy nehezen jutott munkához, mert a neve mellett ott szerepelt az elmarasztaló „titulus“ is: 1968-as emigráns. A mezőgazdasági felvásárló vállalat nyitrai telepén mérnök létére próbaidőre csak gépészként alkalmazták. Utána osztályvezető, fóenergetikus, a nyolcvanas évek végén a vállalat műszaki fejlesztési részlegének vezetője. 1989 novembere meghozta a várva várt fordulatot. Finta Rezső végre politikai szerepet is vállalhatott. A vállalatnál megalakuló VPN (NYEE) vezetője létt.- Gerencséren is megalakítottuk ezt a társadalmi mozgalmat - idézi fel a közelmúltat Finta Rezső. — És Nyitrán egymás után szerveztük meg az FMK-t, az Együttélést, az MKDM-et. Végigcsináltam mindent, mert kötelességemnek tartottam elősegíteni a magyar politikai mozgalmak létrehozását. Nyolcvankilenc novembere igazi fordulópont volt az életünkben, Gerencsér életében is... Mi előzte meg nálunk a forradalmi eseményeket? A községünket 1974- ben Nyitrához csatolták. Ez a sors érte a velünk szomszédos Csitárt is. Községeink a Zobor lábánál fekszenek, idillikus hely a víkendházak számára, hogy a kerületi és a járási székhely elvtársai kellemes helyen tölthessék a hétvégeket. A legelőinken és a szántóföldön mi nem lőhet- tük az apróvadat, a nyulat, a fácánt. Ezt a jogot 2500 hektárnyi területen kisajátotta a mezőgazdasági minisztérium. Flogy elegendő fácánjuk legyen, Csitáron fácántelepet is létesítettek. Az északi részen, Zobor erdejében pedig csak a járási, a kerületi pártbizottság funkcionáriusai és kegyeltjei, valamint a pozsonyi elvtársak vadászhattak, s a mai napig is vadásznak! Abban az időszakban, amikor bennünket a városhoz erőszakoltak, 1977-ben beszüntették a magyar iskolánkat. Az iskola élére gerencséri születésű, magyar nemzetiségű tanítót neveztek ki, aki azért, hogy igazgatót „csináltak“ belőle, képes volt eladni a magyarságát. A kislányomat már nem tudtam beíratni az első osztályba. Higiéniai okokra hivatkozva bezárták a magyar óvodát ¡5: a gyerekeket vigyék az új lakótelep új szlovák óvodájába! Gerencsér Nyitra felöli részén, a Nagymocsár néven ismert egykori úrbéri legelő százegy hektárját kiparcellázták, ötvenkoronás okmánybélyegért osztogatták a háztelkeket. A járási és a kerületi pártfunkcióná- riusok s az őket kiszolgáló elvtársak pompás családi házakkal sűrűn beépítették Nagymocsárt. Itt mindent megkaptak, bevezették a vizet, a gázt, csatornahálózat, utak, bevásárlóközpont, óvoda épült. Gerencsér ugyan Nyitrának mondhatta magát, de nem kapott semmit, még vízvezetéket sem, csak a „Z“ akció keretében, nem is az egész faluban, saját magunk költségén vezethettük be a gázt. Az egykori sáros utcáink továbbra is sárosak maradtak. 1975- ben szintén a városhoz csatolták a Nagymocsár fölötti Sólyomhegyet, amely tele van a gerencsériek tulajdonában lévő szőlős kertekkel. Itt is építkezni kezdtek...- Ebbe belenyugodtak?- Ki tudna ilyesmibe belenyugodni?! A Csemadok nyolcvankilenc december negyedikén tartott gyűlésén felszólaltam. Ekkor csak megkérdeztem, nem lenne-e jobb, ha Gerencsér újra önálló község lenne? Magunk döntsünk a sorsunkról... ... és megszűnt a kényszerházasság Finta Rezső felszólalása nagy visszhangot keltett. A falu támogatta az önállósulásra tett javaslatot. Közeledtek a helyhatósági választások, dönteni kellett. És döntöttek. Gerencsér önállósulhat, de Nagymocsárt, az új lakótelepet nem kapja vissza! Gerencsér területének megcsonkításában a Szlovák Nemzeti Párt is jeleskedett: A magyarok uralkodni akarnak a szlovákok felett! Ezt most nem bolygatták, első ' lépésként a kényszerházasság megszüntetése volt a fontos. Lezajlottak a választások. A polgármesteri tisztségre két embert jelöltek. A község kilencven százaléka Finta Rezsőre szavazott. • Az indulás sok gonddal, bajjal jár.- S még több lesz a gondom, bajom, mert a tizenhárom zoboralji FINTA REZSŐ: NEM NÉZHETJÜK TÉTLENÜL, HOGY MIND KEVESEBB LEGYEN AZ ITT ÉLŐ MAGYAR. község regionális társulásának márciusi közgyűlésén titkos szavazással engem választottak meg a társulás elnökévé, • A nyitraiakkal befejeződött a perük?- A mai napig tart. A lakosság számaránya szerinti vagyonelosztás kérdésében nem tudunk dűlőre jutni. A tárgyalásokra mindig más és más személyt küldenek, s az egyik nem tudja, mit ígért a másik. Ha nem egyezünk meg, bepereljük Nyitra városát, hadd mondja ki a bíróság a döntő szót! Csak néhány bútort kaptunk a várostól. Az Írógép is probléma volt. Tollat, papírt az egyik képviselő hozott. Az első hónapban a postaköltséget a saját zsebünkből fizettük. Ráfizettünk arra, hogy Gerencsért Nyitrához csatolták. Nekünk kell kiépíteni azt, amit a város elhanyagolt. A sáros utcáinkat még tavaly rendbe hoztuk. Lesz vízvezetékünk is, két szakaszban vezetjük be, a dokumentációs tervekért 290 ezret fizettünk. Nemzetiségileg is megsínylettük a kényszerházasságot. 1971-ben, az akkor még önálló Gerencsér 87 százaléka magyar nemzetiségű volt. A tavalyi népszámlálási adatok szerint az 1678 lelket számláló községünkben már csak 47 százalék a magyar. Vannak olyan „szlovákjaink“, akik szlovákul nem is tudnak! Szerintem a község hatvan százaléka magyar. A plébánosunk a misézéskor sem igazodik a népszámlálás adataihoz, mert jól tudja, a katolikus hívók többsége magyar. A vasárnapi kismi- sén szlovákul, a nagymisén magyarul prédikál.- Fontos feladatunk, hogy megteremtsük a feltételeket a magyar óvoda és iskola számára. Ez jó hatással lesz a szülők magatartására is, mert el kell gondolkodniuk, hová, kihez is tartoznak. Uralkodni akarnak a szlovákok felett? Kérdésként ismétlem meg az elváláskor elhangzott vádat.- Csak a törvényes jogainkat védjük - feleli Finta Rezső. - A csitáriak is válni szeretnének. Még mindig Nyitrához tartoznak, ha a mi községünk el is választja őket egymástól. Már elegük van az ígéretekből: kaptok vízvezetéket, bevásárlóközpontot! Csak ígéreteket kaptak... Az elhangzott vádon kívül még így vélekednek rólunk: ,,macfarsky ho- voriaca enklava“ vagyunk. Itt, a Zo- boralján élő magyarság valóban egy körülzárt szigeten él, ahol a beolvadás ellen csak úgy küzdhetünk, ha valóban megvédjük törvényes jogainkat. Az egy idegennek ne fájjon, hogy mit főzünk a konyhánkon. Ez a község dolga! Senki sem vádolhat meg bennünket azzal, hogy uralkodni akarunk a szlovákok felett. Húsz képviselőt választottak a falunkban. Ebből ketten lemorzsolódtak, maradtak tizennyolcán. i (S AZ ÉV VÉGÉIG TETŐ ALÁ HOZZÁK AZ ÚJ, SZÉP MŰVELŐDÉSI HÁZAT AZ ÚJ SPORTTELEP. A GERENCSÉRI FIATAL FUTBALLISTÁK TALÁN MÁR ŐSZTŐL KEZDVE ODAHAZA JÁTSZHATJÁK BAJNOKI MÉRKŐZÉSEIKET Fotó: Finta Rezső (2), Schulcz József (1) Kíváncsi vagyok a nemzetiségi megoszlásra. A dús szakállal büszkélkedő polgármester elmosolyodik.- Csodálkozni fog, ha azt mondom, hirtelenjében erre nem is tudnék válaszolni. Magunk között nem nézzük azt, ki a szlovák, ki a magyar. A helyettesem szlovák fiú, nem beszél magyarul, és mégis egy nyelven beszélünk, mert mindnyájan csak a falu érdekét nézzük... - és Finta Rezső magában sorra veszi a képviselőket. - Fele-fele arányban vagyunk... • Végleg belenyugodtak a község területének megcsonkításába?- Azt csak most követeljük vissza igazán. Nagyapáink területe volt, vissza kell kapnunk Nagymocsárt! Az ott felépült lakóteleppel együtt 3100 lenne Gerencsér lakosainak száma. A házadó címén évente két és fél millió koronát nyerne a község, a jövő évtől kezdve az ingatlanok után járó adóval újabb ötmillióval gyarapodna a kasszánk. Lenne miből fejlesztenünk a régi falut... Épül a művelődési ház és a sporttelep- De nem várunk ölbe tett kézzel az említett milliókra - dicsekszik Finta Rezső. - A kulturális élet is létkérdés számunkra! Saját költség- vetésünkből s állami hozzájárulással még tavaly elkezdtük egy nagy művelődési ház építését. Az év végéig tető alá akarjuk hozni. Aztán itt van az ifjúsági futballcsapatunk, felvere- kedte magát a kerületi bajnokságba. De idehaza nem játszhatnak, mert csak egy kiszuperált vasúti vagon az öltözőjük. Bajnoki mérkőzést az ifik is csak ott tarthatnak, ahol van zuhanyozó, rendes öltöző. így hazai mérkőzéseiket Pogrányban kénytelenek lejátszani. Megsajnáltam a gyerekeket, a szemükből is kiolvastam a könyörgést, édesapáik és a lányok előtt szeretnék rúgni a gólokat. Saját költségvetésünkből tavaly szintén elkezdtük a sporttelep építését. Az épületben lesz két öltöző, zuhanyozó, társalgó, helyiség a bírák számára, irodahelyiség, kis konyha, büfé, s egyszerre harminc embert is el tudunk majd ott szállásolni. Mindez másfél millióba kerül. Erre csak 150 ezer korona állami támogatást kaptunk, a többit mi fedezzük. • Rövid másfél év alatt sokat tettek...- Nem is ez a szép, hanem az, hogy már a valóságban érezzük a „Nyitra-szigeti“ regionális összefogást. A polgármesterek, a képviselők szorosabb kapcsolatba kerültek egymással, így könnyebben szót is érthetünk. Amikor rászorul az egyik, segít rajta a másik. Az építkezéshez kotrógépre, teherautóra volt szükségünk, ezt a kolóniák adták, a darut az alsóbodokiak. Ez is példa arra, hogy a régión belül sok mindent megoldhatunk. A községek összefogásában a jövő, bízom benne - mondja reménykedve Finta Rezső gerencséri polgármester, a Zoboralji Községek Regionális Társulásának elnöke. — Nem tudom elképzelni, hogy az önkormányzataink e társulás nélkül valamit is elérjenek. Szükség van a szerveződésre a kultúra, az iskolaügy terén is, mert hozzánk hasonlóan másutt sincs magyar iskola. S azt sem nézhetjük tétlenül, hogy a mi „szigetünk“ rohamosan menjen tönkre, zsugorodjon mind kisebbre az itt élő magyarság. Hogy ne így legyen, apáink, őseink földjén minden községnek komoly munkát kell végeznie... Csak most értem meg igazán, hogy Finta Rezső mérnök miért nem akart képviselőjelöltként indulni a parlamenti választásokon. Gerencséren valóban sok a dolga. Petrőci Bálint
