Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-06-12 / 24. szám
♦ 0 1992. VI. 12. A címben szereplő fogalom egyre használatosabb a rendőrségi zsargonban. A fehérgalléros bűnözők elsősorban a gazdasági rendőrséget foglalkoztatják, és az általuk okozott károk sokkal nagyobbak, mint a nyilvánosság által nagyobb figyelemmel kísért bűneseteknél (rablások, gengszterizmus) kifejezhető összegek, s emellett éppen csak a legkirívóbb eseteket sikerült leleplezni. A prágai gazdasági rendőrség szakemberei szerint ily módon az elmúlt évben 10-15 milliárd koronányi vagyon cserélt jogellenesen gazdát, természetesen főleg az állam kárára. Egyre többet hallani azonban csapdába esett vállalkozókról is, akik besétáltak a csalók és szélhámosok állította kelepcébe. S ehhez az utóbbiaknak másra nem is volt szükségük, mint hamis bélyegzőre, hamis számlákra és megnyerő fellépésre. FOGJA A PÉNZT, ÉS SZALAD(NA) Egyes szélhámosok találékonysága nem ismer lehetetlent. Egy brünni „vállalkozó“ esete a tipikusak közé tartozik. Egyszemélyes vállalkozását decemberben alapította, és természetesen rendesen bejegyeztette a cégbíróságon, majd az új évben hozzálátott a „vállalkozáshoz". Cégjelzéses papírjain szórakoztató és háztartási elektronikai cikkeket rendelt különböző kereskedőktől az ország egész területén, legalább 7,5 millió korona értékben. Az árut személyesen vette át és - ehhez már bátorság kell - taxival vitette Brünn melletti raktárába. A számlákat természetesen nem fizette ki. Éppen ellenkezőleg, fiktív gazdasági szerződéssel az egész készletet bűntársa cégére vezette át, majd csomagolt és távozott. Ter- mészetetsen az országból is, azazhogy majdnem. A rendőrség az osztrák határon tartóztatta le abban a pillanatban, amikor Ausztrián keresztül egy, az Interpol által már nem ellenőrizhető országba távozott volna. ARANYBÁNYA A RÉZ A következő már-már klasszikusnak számító gazdasági bűnözési „ágazat" a színesfémek engedély mm a« •• ff | Feljövőben A Szövetségi Statisztikai Hivatal adatai alapján 1991-ben a nemzeti össztermék (GNP) 8.1 százalékát adta a magánvállalkozói szféra. Ez az érték egy évvel korábban 5,3, 1989-ben pedig 4,1 százalék volt. A magánvállalkozói szféra által létrehozott nemzeti össztermék értéke 79,3 milliárd korona, az előző évihez képest 27,8 százalékkal nagyobb. Ezzel ellentétben tavaly az egész hazai GNP 15,9 százalékkal csökkent. Azok a vállalkozók és cégek, akik, nélküli beszerzése, majd Nyugat- Európába szállítása. A károkat, amelyeket ez az „üzletág" okozott az államnak, még csak felbecsülni sem bátorkodnak a szakértők. Ennek a „seftnek" az alapelve is nagyon egyszerű. A hulladékfelvásárlók természetesen nem nyomoznak a leadott másodlagos nyersanyagok eredete után. Ezt használják ki azután a „gyüjtögetők“, akik nagyban lopják a kábelt, rézből készült esőcsatornát, trolivezetéket. A begyüjtőhelyen megkapják érte a pénzt, és máris indulhatnak újra a „terepre". A színesfémet azután nyugatra szállítják, ahol a begyűjtők valutában fizetnek érte, de ez legtöbbször már nem jut vissza az országba. Bizonyos, hogy jó néhány ilyen forrásból exportáló színesfémkereskedő valamely tengeri üdülőben élvezi a pihenést, noha az ilyen munka után másféle pihenőhelyre lenne jogosult. Jelenlegi tartózkodási helyükig azonban az Interpol keze sem ér el. MINDEN ADÓZIK, DE NEM ADJÁK Lassan közeleg az új adórendszer bevezetésének határideje, de eleinte még utána is bizonyára jelentős lesz az adócsalások száma. Az adó be nem fizetése már régi módszere a meggazdagodásnak. Az ún. vállalkozó nyit néhány számlát, s ezekkel gazdálkodik, de az adóbevalláskor csak egyetlen számlát jelent be az adóbevallási íven. Az is felbecsülhetetlen, hány koronától „szabadították meg“ ilyen módon az államot. Erre csak egyetlen megoldás létezik: specialisták - ha nem az adóhivatalból, akkor a gazdasági rendőrségtől. De segítene, ha az adóhivatalok dolgozói anyagilag érdekeltek volnának az ilyen csalások leleplezésében. Az új adórendszer csak januárban lép hatályba, és már előre tudjuk, hogy a fehérgalléros bűnözés ezután is virágzik majd. Nálunk ugyanis még várni kell arra a gyakorlatra, ami a fejlett demokráciákban már megszokott, hogy a bankok automatikusan informálják az adóhivatalt a vállalkozói számlákon tapasztalható fokozottabb mozgásról. Azután már jöhet az adóellenőr. (Profit) illetve amelyek nincsenek bejegyezve a kereskedelmi regiszterbe, az országos GNP képzéséből 33,7 milliárd korona értékkel vették ki részüket, s ez a magánszféra 42 százaléka. A bejegyzett cégek (10 alkalmazottig) tavaly 10,2 milliárd koronát adtak a nemzeti össztermékbe, amely a magánvállalkozói hozzájárulás 12,3 százaléka. A magánvállalkozók részesedése a kiskereskedelmi forgalomból, az SZSH becslése szerint 22,3 %-os. A növekedés mértékét azonban jobban szemlélteti az az adat, amely szerint 1991 januárjában ez az arány még csak 4,5 százalék volt, de decemberre már 36,8 százalékra emelkedett. GAZDASÁGI BŰNÖZÉSI ESETEK CSEHSZLOVÁKIÁBAN 1989 1990 1991 1992 (első negyedév) összesen 76 450 211 440 295 665 77 982 felderített 62,41 % 28,74 % 25,60 % 21,50 % Betörés 25 223 93 221 135 791 35 450 felderített 53,53 % 25,81 % 23,14 % 17,30 % Lopás 40,593 108 738 142 519 36 928 felderített 59,11 % 25,81 % 22,60 % 19,30 % Vizsgázni kell a terméknek A külkereskedelem liberalizálása lehetővé tette, hogy sokkal több szervezet kapcsolódjon bele, mint annak előtte. Nem mindegy azonban, hogy milyen árucikket hozunk be az országba, mert a kereskedelemben árusított termékeknek (nemcsak a külföldieknek, de a hazaiaknak is) meg kell felelniük bizonyos hazai normáknak és előírásoknak. Különös figyelmet kell szentelni ezeknek az élelmiszerek és fűszerek behozatalakor, amelyeket kötelező állami bevizsgálásnak is alá kell vetni. Szlovákiában az élelmiszerek és fűszerek bevizsgálását (a külföldön és itthon készültekét egyaránt) a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Felügyelet (SPPI) végzi. Az egyes termékek kereskedelmi forgalmazásának engedélyezése körül azonban nem egy félreértés adódik a termelők és importőrök között, s néha a jóváhagyás ideje is elhúzódik. Mindennek oka leggyakrabban az információk hiánya, vagy a téves információ. Hogyan járjon tehát ei a vállalkozó, aki élelmiszert kíván forgalmazni, akár saját termelésűt, akár külföldről behozottat? Először természetesen személyesen, vagy írásban kell bejelentenie a terméket jóváhagyásra a Felügyelet pozsonyi, zsolnai vagy kassai részlegén (ezek címét a cikk végén közöljük), ahol is díjtalanul nyújtanak információt ebben a tárgykörben. Itt a helyesen kitöltött jelentkezési íven kívül az igénylő bemutatja: a) vállalkozói jogosultságát bizonyító iratait, tehát kivonatot a vállalati jegyzékből, vagy az iparengedélyt, esetleg a vállalkozás községi hivatalba való bejelentéséről szóló dokumentumot; b) az illetékes közegészségi és járványügyi (higiéniai) szolgálat igazolását a gyártás elhelyezésével kapcsolatban. (Ezt a hazai gyártóknak az illetékes körzeti tisztiorvos adja ki a körzeti hivatalban.); c) a termék műszaki adatait (a nyersanyagok jegyzékét, rövid gyártástechnológiai leírást, esetleg szabványt, vagy szabványjavaslatot), az importált áruk esetében a gyártó cég certifikátumából szerzett adatokat, a termék csomagolását stb„ d) a közegészségi és járványügyi szolgálat véleményezését a növényi eredetű és a közegészségügyi vagy állatorvosi szolgálat véleményét az állati eredetű élelmiszerek esetében. Ezeket az iratokat a pozsonyi, besztercebányai és kassai közegészségügyi hivatalokban szerezhetik be. (A címek az írás végén.) Az állategészségügyi igazolást, kérésre, az illetékes járási állatorvosi hivatal is kiadja. Az iparengedélyek alapján vállalkozó kistermelők, akik nincsenek bejegyezve a vállalati regiszterbe, a járási tisztiorvos véleményét terjesztik elő; e) a Szlovák Egészségügyi Minisztérium véleményezését csak az új hazai élelmiszeripari termékek gyártásának megkezdésekor kell bemutatni (amelyekre ilyet eddig a minisztérium nem adott ki). A fent leírt dokumentumokat kell tehát benyújtani a bevizsgálás kérelmezésekor. A vállalati regiszterbe bejegyzett gyártók és az importőrök ezt a kérvényt a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Felügyelet Központi Felügyelőségén, Pozsonyban, míg az iparengedélyek alapján vállalkozók a már említett három városban levő felügyeleteken nyújtják be. Az új hazai élelmiszeripari termékeket idejében, még a kereskedelmi célokra szánt gyártás megkezdése előtt kell bejelenteni, hogy a jóváhagyási folyamat addigra befejeződjön. Enélkül tilos az árusításuk. Ha a terméket más gyártó már gyártotta, a gyártását azonnal meg lehet kezdeni (az illetékes higiéniai szervek beleegyezésével), de a gyártás átvétele után legkésőbb 90 nappal, be kell jelenteni jóváhagyásra. A külföldi termék behozatalát csak a jóváhagyás után lehet megkezdeni. A bejelentkezés kézhez vétele után a Felügyelet kidolgozza a jóváhagyás feltételeit. Meghatározza, milyen vizsgálatokat végeznek el, feltünteti a jóváhagyási folyamat költségeit (árát) és hogy ehhez mikor milyen mintákat kell szolgáltatni. A minták szállítási idejét a bejelentő igényei alapján módosíthatják. Azt is vizsgálják, hogy a hazai gyártónak megvannak-e a feltételei a jóváhagyás szempontjából fontos tulajdonságok tartós szavatolására. A vizsgálatok eredményéről értesítést, majd a jóváhagyásról bizonylatot ad, vagy azt elutasítja. Utóbbi esetben a gyártmány forgalmazása tilos. A hazai termékek esetében a jóváhagyás ideje 6 hónap, az importnál 4 hónap, de rendszerint ennél rövidebb idő alatt is lezajlik a folyamat. Ez attól is függ, mikor tudja szállítani az igénylő a megfelelő vizsgálati mintát és átadni a dokumentációt. Leginkább az egészség- ügyi minisztériumi hatáskörbe tartozó véleményezések körül akadnak problémák. Amennyiben ennek a bevizsgálási kötelezettségnek nem tesznek eleget, a büntetés mértéke az árusított termék árának 10 százaléka, tehát minden élelmiszer- importőr, vagy a gyártó érdeke, hogy áruját a fent leírt módon vizsgáltassa be. A zöldségre és a gyümölcsre nem vonatkozik a bevizsgálási kötelezettség! Abban az esetben, ha a privatizálás folyamatában a vállalat gazdát cserél, akkor a jóváhagyások a jogutód számára érvényesek. Új termékeit azonban neki is be kell vizsgáltatnia. Ha a vállalat több részre szakad, akkor az új szubjektumoknak termékeikre 90 napon belül kell bejelenteniük bevizsgálási kérelmüket, de a vizsgálatot végzők figyelembe veszik a termékekről szerzett eddigi vizsgálatok és ellenőrzések során szerzett információkat, s így a folyamat egyszerűsödhet. A jelentkezéseket területi illetőség szerint a következő címekre kell eljuttatni: Pozsony: SPPI mestsky inspektorát, 851 01 Bratislava, Gercenova ul. 35. Nyugat-Szlovákia: SPPI inspektorát, 815 49 Bratislava, Podjavo- rinskej c. 14. Közép-Szlovákia: SPPI inspektorát Banská Bystrica, pracovisko v Zi- line, 011 80 ¿ilina, ul. J. M. Hurbana 6. 24„ Kelet-Szlovákia: SPPI inspektorát, 040 01 Kosice, Trieda Sov, ar- mády, c. 8. A közegészségügyi hivatalok, amelyek a terméket bejegyzett cég által gyártott áru esetén véleményezik: Národny ústav hygieny a epide- mológie, Trnavská cesta 52, 826 45 Bratislava. Őpecializovany ústav hygieny a epidemológie, Cesta k nemocnici 1, 975 56 Banská Bystrica. Őpecializovany ústav hygieny a epidemológie, Ipel'ská 1, 042 20 Kosice. Az importáruk ilyen véleményezését az Ústav hygieny a epidemológie, Ruzinovská 8, 826 50 Bratislava cím alatt található intézet végzi. -szPlszkos pénzt nem fogadok el „Fehérgalléros“ szarkák
