Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)

1992-06-05 / 23. szám

Minden asszonyok közül Jé­zus Krisztus anyja, Mária a leg­dicsőbb; lánygyermekek és templomok gyakran kapják a nevét. Egyszersmind talán ő a történelem legvitatottabb nőalakja. A protestánsok évszá­zadok óta ellenállnak a Mária- kultusznak, a vita arról folyik, szűzi módon foganta és szülte-e meg gyermekét... De a kultusza ma erősebb, mint valaha, milliók zarándokolnak a kegyhelyek­hez, s köztük nagyon sok fiatal. Még figyelemreméltóbb, hogy az utóbbi években megnöveke­dett Szűz Mária állítólagos jele­néseinek száma. Ez még az egy­házat is zavarba hozza; ebben az évszázadban csak hét jelenés­re adta áldását. A legnagyobb és leghíresebb za­rándokhely a franciaországi Lour­des. Dr. Révai József Zarándokút a szenthelyekre című könyvében ezt olvashatjuk.“ 1858. február 11-én déltájban Soubirous molnár felesé­ge... kiküldötte tizennégy éves kis­lányát, Bemadette-et a Gave partjá­ra, hogy száraz gallyat szedjen... Bernadetté el is indult tizenegy éves húgával és egyik kis barátnőjével a Massabielle nevű szikla felé. Fur­csa zúgást hallott... felnézett a Mas­sabielle sziklájára, ahol a felső bar­lang ovális nyílásában kék szemű, mennyeien szép, sudár nőalakot lá­tott. A jelenés azt mondta, igyon a forrás vizéből és mosakodjon meg benne - s menjen el a plébánoshoz, s mondja meg neki, építsenek erre a helyre templomot.“ Az egyházi vizsgálat nagy erővel folyt, s az 1862. január 18-án kelt püspöki pásztorlevél kimondta: ,,A szeplőte­lenül fogantatott Szűz, Isten Anyja, Mária, 1858. február 11-én és a kö­vetkező napokban tizennyolc külön­böző alkalommal valóban megjelent Bernadetté Soubirous-nak a Lourdes városa melletti Massabielle barlang­ban; ezek a jelenések mindenben kiállják az igazság próbáját, s ezért a híveknek joguk van hinni bennük.“ Az utóbbi két évben tíz százalék­kal emelkedett a zarándokok száma, évente öt és félmillióan keresik fel a szent helyet. A második leglátogatottabb Má- ria-búcsújáróhely a lengyelországi Czystochowa, ahol évente ötmillió hívő tiszteleg a Fekete Madonna előtt. (A Mária-kép a XIV. századi gótikus művészet híres alkotása, a képen a ruharészek drágakövektől csillognak. A legenda szerint egy pékinas gondatlansága folytán a kép majdnem a tűz martaléka lett, s az arc a koromtól megfeketedett.) 1990 augusztusában II. János Pál fiatalok előtt tartott itt szentbeszédet. Az írországi Knockban száz évvel ezelőtt tizenöt embernek jelent meg Szűz Mária. A pápa 1979-es látoga­tása után évente másfél millióan ke­resik fel ezt a helyet is. A portugáliai Fatimában azon a helyen áll a templom, ahol 1917- ben három testvérnek jelent meg Mária. A világ minden tájáról négy és félmillió ember zarándokol éven­te Fatimába. A bosznia-hercegovinai Medju- gorje az utóbbi évek „felkapott“ búcsújáróhelye. 1981-ben röppent világgá a hír a többszöri jelenésről, s a polgárháború kezdetéig tízmillió- an utaztak Medjugorjéba - és adtak hírt csodálatos gyógyulásokról. Az ottani püspök, Pavao Zajic elutasító: „A Madonna soha semmit nem mon­dott Medjugorjéban. Ez csak a turis­táknak szánt attrakció.“ A Vatikán nem foglalt állást, de azt javasolja püspökeinek, hogy ne támogassák a medjugorjei zarándokutakat... Az Amerikai Egyesült Államok­ban az utolsó jelenés a Colorado állambeli Denver mellett volt. Ta­valy, év végén Theresa Lopeznek négyszer jelent meg Szűz Mária. An­nak ellenére, hogy a denveri érsek, Francis Stafford elhatárolta magát a harmincéves háziasszony állításá­tól, tízezrek utaznak Denverbe. II. János Pál hazájában erős a Má- ria-kultusz. Lengyelország megmen- tőjeként tiszteli Máriát, aki megvéd­te az országot a muzulmán törökök­től, a luteránus svédektől, 1920-ben pedig az orosz bolsevikoktól. A pápa A bosznia-hercegovinai Medjugorjét a polgárháború előtt a búcsújárók milliói látogatták, bár a Vatikán nem támogatja ezt a búcsújáróhelyet MAMA-KUmJ& prédikációiban sokszor említi Mári­át. Hiszi, hogy neki köszönheti, hogy túlélte az 1981. május 13-i merény­letet (az első fatimai jelenés évfordu­lója). Ugyanúgy meggyőződése, hogy Mária segítette elő a kommunizmus végét Európában. Lucia tanúsága szerint (egyike a három gyereknek, akiknek' Mária 1917-ben megjelent) Szűz Mária még a bolsevik forrada­lom előttre jósolta a szovjet totalitás hanyatlását. Lucia szerint az 1942- es, az 1952-es, de az 1982-es kísérle­tek sem sikerülhettek. Csak a pápa 1984-es „kísérlete“ volt eredmé­nyes. A következő évben jutott ha­talomra Gorbacsov, akkor indult ha^ nyatlásnak a szovjet impérium. ... A pápa konzervatív állásfogla­lása legjobban a nők pappá szentelé­sének ellenzésében nyilvánul meg. Azt állítja: ha Krisztus női papokat akart volna, Mária lett volna az első... A katolikus egyház feminista kö­rei merőben más Szűz Máriáról be­szélnek. Szerintük Mária független és földi nő. Az egyházi revizionisták Máriában aktív hősnőt látnak, világi anyát, a szociális igazságosság bajno­kát. Lavinia Byme brit apáca meg­említi, hogy Mária a fia mellett ma­radt, amikor keresztre feszítették, ugyanakkor, amikor férfi tanítvá­nyai elmenekültek... Máté és Lukács evangéliuma azt mondja, Mária szűz volt és Jézus férfi nélkül fogantatott. Egyes liberá­lis katolikus kutatók azonban ezt mind gyakrabban kétségbe vonják. A detroiti egyetem teológiai tanszé­kének vezetője, Jane Schverg sok­kolta a fundamentalistákat azon állí­tásával, hogy a hajadon Mária más­sal esett teherbe, nem pedig József­fel, a vőlegényével, s hogy Mária független, szabadgondolkodású nő volt. A katolikus és pravoszláv hit sze- ' riut Mária örökké szűz maradt, so­sem élt házaséletet Józseffel. A pro­testánsok mindig is elutasították Má­ria szüzességét; Uta Ranke-Heine- mann, német liberális teológusnó azt állítja, hogy a papság cölibátusa deg­radálta a nőket azzal, hogy tagadta Mária szexualitását és normális anyaságát. A professzorasszony sze­rint „a neurotikus szexuális fantázia hihetetlen produktumáról van szó“. Úgy tetszik, a katolikus püspökök mostanában igyekeznek kisebbíteni Mária szerepét. Ki volt Mária? Örök szűz vagy olyan asszony, aki nem a férfiakhoz fűződő kapcsolata alap­ján kereste saját identitását? Názáre­ti zsidó lány volt, aki passzívan és A lengyelországi Czestochowába a hazai és a csehszlovákiai, valamint a litvániai zarándokok tízezrei járnak (A Reflex felvételei) A franciaországi Lourdes ma a világon legismertebb csodatevőhely és a legtöbb hívő ide látogat alázatosan fogadta a Messiás születé­sének gondolatát, vagy erős egyéni­ség, aki sem József, sem más férfi akaratának nem hódolt be, csupán az Isten akaratának. Oly erkölcsös volt e földön, hogy később felment a mennyekbe, és meghallgatja a hí­vók kéréseit, vagy hús-vér nő volt? Odilo Stampach, a dominikánus rend tagja így vélekedik e kérdé­sekről: „Amikor Jézus az evangéliumban azt mondja, kövess engem, minden idők keresztényei ezt felhívásnak te­kintik. De azt is tudjuk, hogy kör­nyezetünk gyermekei vagyunk. Kri­tikusak lehetünk, sót, kritikusnak kell lennünk, de nem kerülhetjük meg a kort, amelyben élünk. Krisz­tust követni ma a krisztusi módon való cselekvést jelenti, de mai kon­textusban. Ugyanígy van Szűz Mária követésével is. Nincs szó oktalan utánzásról, annál is inkább, mert Mária a háttérben marad, s a Bibliá­ból keveset tudunk róla... De van mit tanulnunk tőle. Nemcsak a nők­nek, hanem valamennyiünknek. Mária mint alázatos szolgáló nem­csak a keresztény nő modellje. Tu­dott csendesen szemlélődni, figyelni. Amennyiben az alázatot és a szolgá­latot helyesen értelmezzük, Mária egyaránt ösztönözheti a férfiakat és a nőket. Az is igaz, hogy az egyház védi a férfi és női identitást; leszöge­zi az ismert tényt, hogy a férfi és nő szerepe az életben különbözik. Az egyenjogúság természetes, de Isten óvjon attól, hogy egyformaságot je­lentsen. Az egyház nem szentel pap­pá nőket, de ez nem az úgymond konzervatív pápa lelkiismeretén szá­rad, ez az egyház megalapítójának akarata. Anyjának maga mellett biz­tosított méltó helyet, a papi szolgála­tot nem tartotta alkalmasnak a szá­mára, ezzel a kevésbé tökéletes Pé­tert és barátait bízta meg. A hagyo­mányok pedig ezt örök érvényű mo­dellnek tartják“. A Károly Egyetem huszita teoló­gia tanszékének professzora, dr. Zdenék Kucera így vall Mária alakjáról: „Az isteni fényesség Jézust vilá­gítja meg, s a fény róla sugárzik Máriára. De Mária nemcsak Jézus dicsőségének visszfénye és ember voltának jelképe. Fiát szerető anya ő, félti, legnehezebb perceiben is vele van; midőn túléli Jézust, siratja. Sorsában kiteljesedik az anya tragé­diája és nagysága, de a Krisztus kül­detésébe vetett hit is. Az egyházi hagyomány gyakran beszél Máriá­nak fia isteni műve iránti odaadásá­ról, de keveset a Józsefhez fűződő kapcsolatáról. Lukács evangéliuma említi, hogy Mária alázatosan fogad­ta a közlést, hogy a szentiélektől fogan. Úgyszintén fontos, hogy Jó­zsef — mint Máté evangélista írja- jóságos férfiú volt, szerette a je­gyesét és hitt az ártatlanságában. József nem Mária és Jézus árnyéka, hanem az erő és a támasz jelképe. “ A Károly Egyetem evangélikus teológia tanszéke teológiaprofesszo­rának, dr. Pavel Filipinek a véle­ménye: „A népi vallásosság régóta igyek­szik Máriát visszahozni a szenvedő emberek közé - a földre: erre utal, hogy a kegyelmébe fogadja a szeren­csétleneket. De a hét fátyolétól meg­fosztott Mária védtelen mindazok ellen, akik alakjába a saját gondola­tukat, a saját ideológiájukat, a saját sorsukat vetítik bele. A feminista teológusnők új Mária-kép kialakítá­sán fáradoznak: ez a Mária eleven, valódi, nem idealizált. Bírálják az egyházat a nők megalázása miatt- a férfiak irányította társadalom­ban. De az Isten-anya kultusza mint­ha azt hirdetné: Ti, férfiak, csak uralkodjatok, ám ha nem volnának asszonyok, ti sem lennétek. Egyes kortárs gondolkodók (nők) Máriának ezt a kompenzációs szere­pét is elutasítják. Hildegunde Wöller Mária, ki vagy című cikkében kifo­gásolja, hogy Mária csak vigasztalni tud. »A világ, a törvények, a sze­génység, a rabszolgaság marad. Má­ria olajjal kenegeti a sebeket, együtt sír a szegényekkel, s legfeljebb a lel­ket menti meg... A világ helyzetén semmit sem változtat. Mária csak enyhíteni képes, de nem változtat­ni. (A Reflex nyomán: K. Cs.) 1992. VI. 5. ÚBUJgSBfi Q

Next

/
Thumbnails
Contents