Vasárnap, 1992. január-június (25. évfolyam, 1-26. szám)
1992-05-15 / 20. szám
» tincs a világon adórendiül szer, amely maradéktalanul élvezné az adófizetők bizalmát. Ez érthető, hiszen az adókötelesnek - tetszik, nem tetszik - jövedelméből bizonyos, pontosan megszabott szabályok szerinti hányadot be kell fizetnie az államkasz- szába, és ha megpróbál kibújni e kötelezettség alól, előbb vagy utóbb belesétál az adóellenőrök karjába. Az állam „kapzsisága“ ellen sem kapálózhatunk túlságosan, hiszen pénz nélkül nehezen tehetne eleget a vele szembeni elvárásoknak, nehezen finanszírozhatná az egészségügyet, az iskolaügyet, a szociális védőhálót... Es jóllehet már jócskán benne vagyunk a gazdasági reformban, aligha kétséges, hogy az adórendszer megreformálása nélkül az átalakítás csak félmegoldást jelentene. Az adórendszer megreformálásának törvénytervezete elkészült, s a Szövetségi Gyűlés 22. ülése alapos vita után jóvá is hagyta. És megszülettek a köztársasági szintű új adótörvények is. A szövetségi parlament előbb a javasolt hozzáadottérték-adóra és a fogyasztási adóra adta áldását, majd a jövedelemadóra is, melynek megvitatása során több politikai motivációjú, mint gazdasági érv hangzott el. A törvény azonban végül is megszületett, és mintegy nyolc hónapja van az országnak arra, hogy minden vonatkozásban felkészüljön gyakorlati érvényesítésére. Jozef Trójákkal, a szlovák pénzügyminisztérium adóügyi főosztályának Igazgatójával beszélgettünk az adórendszer átalakításáról, mindannyiunkat érintő változásairól. • Igazgató úr, jellemezné a jövö év januárjától bevezetésre kerülő adórendszer fő vonásait?- Az adóreformnak - mint az közismert - a gazdasági reform szerves részét kell képeznie, és azzal számol, hogy a piacgazdasági feltételeknek megfelelő rendszerét teremtjük meg. Persze, olyan rendszerről van szó, amelyhez a fejlett tőkés államok hosszú évek során jutottak el, és szerintem nem vehető át egy az egyben a nyugati adórendszer. Fontos, hogy az adóztatásban is az igazságosság elve érvényesüljön, vagyis minden adóalanyhoz egyformán kell viszonyulnunk - persze, kivételt képeznek a rászorultak -, minden koronát azonos elvek szerint kell megadóztatnunk. Amennyiben engedményeket tennénk, abban a pillanatban máris egyenlőtlen feltételeket teremtenénk a vállalkozók, a termelők, a kereskedők számára. • Tehát visszatérnénk ahhoz, amitől szabadulni akarunk, az állami beavatkozásokhoz, a kivételezésekhez...- Pontosan. A versenykörnyezet kialakítása azonban nem túri, hogy az egyes adóalanyok részére nagyon eltérőek legyenek a adófizetési kötelezettségek. Az adórendszernek igazságosnak kell lennie és - szerintem - vállalkozásösztönzőnek. E téren a közgazdászok véleményei ütköznek, s bár jómagam az alacsonyabb adó híve vagyok, a törvényhozás végül is elvetette a javasolt adótételek csökkentésére tett indítványokat. A jóváhagyott törvény a csehszlovák szövetségről szóló alkotmánytörvényböl indul ki, s ennek értelmében a szövetségi parlament joga, hogy törvényt alkosson a hozzáadottérték- adóról, a fogyasztási adóról, a behozatali adóról és a jövedelemadóról. A jövedelemadóval kapcsolatban szövetségi hatáskörű törvény szabályozza az adófizetők körét, az adóalapot, az adó tárgyát, az alapadótéte1993 JANUÁRJÁTÓL ÚJ ADÓRENDSZER: leket és a lehetséges eltéréseket, a többit, vagyis a végrehajtási részt már a köztársasági parlamentek szabályozzák. A köztársasági parlamentek hatáskörébe tartozik még az ingatlanadó-törvény, az útadóról, az örökösödési adóról, az ingatlanátruházási adóról szóló törvény stb. meghozatala. • Teljesen új fogalom számunkra a hozzáadottérték- adó. Mit is takar tulajdonképpen?- A világon mintegy ötven állam alkalmazza ezt a módszert, melynek lényege, hogy a reprodukciós folyamat minden fokozatán adóztat, éspedig az adott fokozatban hozzáadott értéket. Vagyis megveszek valamit a reprodukciós folyamat bizonyos fokozatában, a hozzáadott- érték-adóval együtt, s ha ezen a terméken bizonyos műveletet elvégzek, akkor ennek az értékét adóztatják meg az én esetemben, és ennek a hozzáadásával adom tovább a terméket. Azt az adót azonban, amelyet a termék hozzám kerülésekor megfizettem, eladásakor leszámítom. Ez nyilvánvalóan igazságosabb adófizetési módszer az eddiginél, de sokkal „munkaigényesebb“ is, mivel bevezetéséhez meg kell teremteni a feltételeket a vállalati szférában csakúgy, mint az adóhivatalok szférájában. Ez feltételezi a számítástechnika széles körű alkalmazását és mind az adózók, mind az adóhivatalok alapos felkészítését. Ez annál is inkább komoly munka lesz, mert két adótétel lesz érvényben, öt százalékos vonatkozik majd az élelmiszeripari és a gyógyszeripari termékekre, illetve a könyvekre és folyóiratokra, a többi terméket 23 százalékos hozzáadottér- ték-adóval sújtják. Megtörténhet, hogy az élelmiszert mint olyant ugyan 5 százalékos adóval kell majd megterhelni, de amint a terméknek köze van Adómentes minimun 60 000 korona jövedelemig 60 000 - 120 000 koronáig 120 000-180 000 koronáig 180 000-540 000 koronáig 540 000-1 080 000 koronáig 1 080 000 és ennél nagyobb össszeg mondjuk a vegyiparhoz, esetében már a 23 százalékos adó is számításba jön. Tehát alapos felkészülést követel meg, hogy megtanuljuk ezt az adózást, és bizony az idő sürget, hogy könyvviteli és minden egyéb szempontból felkészülten várhassuk január elsejét. • Az eddigi béradó, mezőgazdasági adó, nyereségadó stb. helyébe lép majd a jövedelemadó, s ez vonatkozik majd a jogi és természetes személyekre egyaránt.- Igen, egy törvény szabályozza a jogi és természetes személyek megadóztatását, s e törvény alapfilozófiája, hogy valamennyi bevételt adó alá kell vetni. Az igazságosság elvének érvényesítésével a bevételeket megtisztítjuk az elérésükhöz szükséges kiadásoktól, tehát a bevételek és a kiadások közti különbség képezi az adóalapot. A természetes személyek esetében a tulajdonképpeni mai béradó képezi majd a jövedelem- 20 400 korona-15 százalék- 9000 korona + 20 % a 60 000 koronát meghaladó összegből- 21 000 korona + 25 % a 120 000 koronát meghaladó összegből- 36 000 korona + 32 % a 180 000 koronát meghaladó összegből- 151 200 korona + 40 % az 540 000 koronát meghaladó összegből- 367 200 korona + 47 % az 1 080 000 koronát meghaladó összegből adót, a különbség viszont abban lesz, hogy ha az illető bizonyos vállalkozónál, szervezetnél lesz munkaviszonyban, amennyiben nincs egyéb jövedelme, nem kell adóbevallást tennie. Ha van valamilyen mellékes jövedelme, akkor meg kell tennie az adóbevallást, miután a munkaviszonya alapján befizetett adót ebből leszámította. A vállalkozók viszont jövedelemadót fizetnek. A természetes személyek esetében a progresszív adótétel érvényesül majd. (Részletes leírás a mellékelt táblázaton). Persze, lesznek olyan tételek, melyek a jövedelem szempontjából és olyanok, melyeket a kiadások szempontjából megközelítve mentesülnek valamilyen adókötelezettségtől. Az új törvény része például, hogy kiadásnak tekintik a leírásokat is,- ezzel az adózási módszerrel számos olyan dologra reagálhatunk majd a jövőben, amelyet ma csak nehézkesen tudunk megoldani. És még egy fontos dolog, ami a jövedelemadó alapjának kiszámítását érinti: az eddigi 12 ezer korona helyett 20 400 korona vonható le adómentesen a jövedelemből, és ez minden egyes jövedelemadó-fizetőre vonatkozik. A jogi személyek ugyancsak pontos szabályok szerint fizetik majd a jövedelem- adót, éspedig a nyereség 45 százalékát. Tény, hogy a jövedelemadó esetében is az igazságosság elve érvényesül, hiszen nem különbözteti meg a törvény, hogy a jövedelem munkaviszonyból vagy éppen vállalkozói tevékenységből származik-e. Az adóalap-csökkentési lehetőségek többek között a környezetvédelmi szempontokat is figyelembe veszik. • Rátérhetnénk a köztársasági adók csoportjára.- Az eddigi ház- és földadóról van szó, amelyet az ingatlanadó helyettesít majd. Az ingatlanadónál a jövö a piaci árak alapul vétele, de az átmeneti időszakban erre még aligha lenne mód, és nem is lenne célszerű. Ezért néhány évig még a négyzetméterek alapján számítják ki az ingatlanok után fizetett adók összegét, lényeges szempont azonban, hogy a fizikai és természetes személyek azonos szempontok szerint adóznak majd e vonatkozásban is. • Bizonyára vannak már számításaik arra vonatkozóan, hogy a jelenlegi „házadók“ mennyivel növekednek január elsejétől.- Egy ezer lakosú faluban levő 100 négyzetméteres alapterületű ház tulajdonosa eddig 80-120 koronát fizetett évente házadóként, januártól körülbelül 170 koronát fizet. Az adó összege függ attól is, milyen körzetben, hány lakosú településen lakik az illető háztulajdonos. Az átlagos emelkedés 40 százalék körül mozog. A lényeg az, hogy bővül - főleg jogi személyekkel - az adózók köre és nem lesz adómentes a föld, a telek semmilyen határig. Mint ismeretes, eddig 800 négyzetméterig az volt. Lényeges, hogy ezek az adók az önkormányzatok bevételeit erősítik, és a községek is gazdálkodhatnak vele. • A megtakarítások után járó kamatokból is adót fizetünk a törvény értelmében, és sokan nem értik, erre miért van szükség.- Meg kell szoknunk, hogy a koronára úgy tekintsünk, ami hasznot hoz. A hitelezés folyamatában tőkejelleget vesz fel a korona, tehát a megtakarításokra is így kell tekinteni, és az ebből származó hasznot is meg kell adóztatni. Persze, e vonatkozásban sem mellőzhető a szociális szempont, s a törvény ezt is figyelembe veszi. Ezeken kívül újdonságként említeném meg az ingatlanátruházási és örökösödési adót, főleg abból a szempontból, hogy ezek nagysága a rokoni fokozattól függően alakul. Minél távolabbi rokon valaki, annál nagyobb adót fizet az ilyen esetekben, s az adó 1-40 százalékos tartományban mozoghat. Az is újdonság, hogy eddig 50 ezer korona értékig volt adómentes az „ajándék“, most ezt a határt 150 ezer koronában határozza meg a törvény. Tehát ebben az esetben is érvényesül a szociális szempont. • Új fogalom az útadó is.- Ezt azok fizetik majd, akik járművüket vállalkozói céllal használják. Útadót fizetnek majd a külföldiek is, ezt a vámhivatalok szedik be. Figyelmeztetnem kell azonban mindenkit, aki azzal számol, hogy vállalkozóként esetleg nem fizeti be az útadót, hogy az ilyen esetben nem részesülhet más kedvezményben, vagyis kocsihasználati költségeit nem írhatja le adóalapjából. Az ilyen csalást az adóhivatalokban azonnal kiszúrják, tehát nem érdemes ezzel próbálkozni. Az adótételt a motoros járművek hengerűrtartalma és egyéb paraméterei szerint határozzák meg, s az éves adó elérheti a 48-50 ezer koronát is. • Mindehhez hozzá kell szoknia a lakosságnak is, és nem hiszem, hogy e tekintetben már beszélhetünk kialakult fegyelemről.- Az adófegyelem elvi kérdés, önfegyelemre lenne elsősorban szükség. Most az a dolgunk, hogy a számítógépes rendszerek kiépítésével, alkalmazásával megteremtsük az összes jövedelem nyilvántartásba vételének a feltételeit, s ezzel érhetjük el a adózási fegyelem megteremtését, kialakulását is. A rendszernek úgy kellene működnie, hogy aki becsületesen bevallja minden jövedelmét, annak nem lesz mitől félnie, s nyugodt lelkiismerettel várhatja az adóellenőröket is. • Köszönöm a beszélgetést. Pákozdi Gertrúd Az adóalap csökkenthető:-évente 20 400 korona adómentes minimummal- évente 9000 koronával az adófizetők által eltartott gyermekre, négy gyermekig- évente 12 000 koronával a közös háztartásban élő férjre vagy feleségre, amennyiben jövedelmük nem haladja meg a 20 400 koronát- évente 6000 koronával, amennyiben az adófizető részleges rokkantnyugdíjat kap- évente 12 000 koronával, amennyiben az adófizető rokkantnyugdíjas, illetve kísérőre szoruló rokkant esetében ez az összeg 36 000 koronára növekszik- a társadalom- és betegbiztosításra, illetve a foglalkoztatási alapba (feltétel 14 százalék) befizetett összegekkel- alkalmazottak esetében havonta 200 vagy 300 koronával közle- dési hozzájárulásként- a megtakarításokból származó kamatokat 15 százalékos adóval terhelik- az értékpapírokból (például a részvényekből) származó bevételt 25 százalékos adóval terhelik- a jogi személyek (a cégjegyzékbe beírt vállalatok) vállalkozói tevékenységéből származó nyereséget 45 százalékos adóval sújtják, miközben a nemzeti tanácsok ezt az adótételt további 5 százalékkal növelhetik. A jövedelemadó-fizetés alaptételei * ♦ (A HVG karikatúrája) „Adós“, fizess!
